Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-05 / 156. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1972. július 5., szerda Számadatok vallomása Statisztikai gyűjtemény Borsod művelődési életéről A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya, mint minden évben, most is közreadta A művelődés főbb adatai Borsodban című. az előző év adatait bemutató összeállítását, amely rendkívül sok megközelítésben, statisztikai adatok, táblázatok, összehasonlító kimutatások tucatjaival és azok szöveges értékeléseivel ad dokumentum jellegű képet a megye művelődési életének minden területéről. A Kuzsmiczky Sándor ösz- szeállításában megjelent kötet elsőként a közoktatást, majd a közművelődést veszi sorba, rendkívül részletező, elemző módon. A közoktatásról szóló rész elején, mint e tevékenység első lépcsőjéről, az óvodai munkáról kapunk érdekes adatokat. Emelkedett az intézmények száma, az ellátottság — az országoshoz képest — mégis alacsonyabb. Az óvodába beírt gyermekek száma országosan az óvodás- korúaknak 58.9 százaléka, nálunk csak 32,9. Ugyanakkor az egy gyermekcsoportra és az egy óvónőre jutó létszám meghaladja az országos átlagot. Csökkent az óvodáskorúak száma, ugyanakkor a férőhelyigény évről évre nagyobb. Az iskolára előkészítő csoportok száma az előző évhez képest kevéssel növekedett, mindösz- sze kilenccel, de a részvevő gyermekek száma csökkenést mutat. Igaz, helyenként csökken az iskolába menő gyermekek száma is. Az általános iskolai oktatás helyzetének felmérésénél a kötet 22 féle összehasonlító táblázattal tárja fel az elmúlt esztendő képét. Megállapítható, hogy a gyermek- létszám mind Borsodban, mind Miskolcon további, de lassuló csökkenést mutat. Ez a megyén belül természetesen egyenetlenül jelentkezik. Például Leninvárosban kisebbfajta növekedés is tapasztalható. Kitűnik a táblázatokból, hogy az osztályismétlés. az osztályosat lanság kedvező alakulása szervesen összefügg a mulasztás mértékével. Nőtt a körzeti iskolák száma, azonban a körzetesítés teljes befejezését mind formailag. mind tartalmilag lényegében csak a falusi diákotthonok tervbe vett megépítésével érhetjük el. Nőtt a tantermek száma, s mivel jelentősen csökkent a tanulólétszám, csökkent a tantermek zsúfoltsága. Az arányok még így is rosz- szabbak az országos szintnél. Az egy jievelőre eső tanulólétszám viszont jobb az országos átlagnál. Erősödik a munkára nevelés tendenciája a megyében. Keveset csökkent a szakrendszerű oktatásban részt, vevők aránya, a szakos ellátottság az előző évhez képest változatlan. A diákotthoni tanulók száma alig nőtt. •émmtm Hasonló módszerrel közelíti meg a kötet a megye 22 és Miskolc 15 középiskolájának helyzetét, különös figyelemmel a fizikai dolgozók gyermekeinek arányaira, valamint a továbbtanulásra, a felsőoktatási intézményekben tett sikeres felvételi vizsgákra. Érdemes megemlíteni, hogy a középiskolába felvett tanulók közül az előző évhez viszonyítva mind Miskolcon, mind a megyében nőtt a fizikai dolgozók gyermekeinek százalékos aránya, s ez a megyében az országos átlagnál — mind a gimnáziumban, mind a szakközépiskolában — magasabb. Miskolcon a szakközépiskolákban meghaladja a 60 százalékot. A megye és a város középiskoláiban ez az arány összesítve eléri az országos átlagot. Külön foglalkozik a kötet a felnőttoktatással, valamint az egyéb oktatási intézményekkel. Második felében a kiadvány közművelődési intézmények munkájával foglalkozik, bemutatja a művelődési otthon jellegű intézményeket. könyvtárakat, a mozik, a múzeumok adatait és a nagyközségek művelődési ellátottságát. Mindezekről azért nem szólunk most részletesen, mert ezekkel a témákkal az elmúlt hónapok során külön-kiilön többször is kiemelten foglalkoztunk. A kötetre azonban fel kell hívnunk a figyelmet. Jóllehet, nem nagyközönségnek szánt olvasnivaló, hanem olyan segédeszköz, amely a megye művelődési életében, a járások művelődési életében irányítani, tenni hivatott emberek kezébe kerül elsősorban, a megye gondjai, azon belül a művelődési élet iránt érdeklődőknek roppant tanulságos olvasmány. A számadatok igen sok mindent elárulnak a megye egészéről, a járások egymáshoz viszonyított eredményeiről. Ezek a számadatok tulajdonképpen vallomások is arról, hogy a művelődési élet egy- egy ágazatában hol tartunk, eredményeink hogyan illeszkednek a megyei és az országos képbe és ezek egyben azt is megszabják, melyek azok a részterületek, ahol fokozottabb tevékenység kívánatos. A megyei tanács művelődésügyi osztályának évente megjelenő statisztikai összeállításai nemcsak a művelődési életet diagnosztáló kötetek, hanem a további munkára serkentő dokumentumok is. (bm) Kinevezések Hímek Can Berlinből és Belgrádból Magyar filmátvételi bizottságok a cannes-i fesztivál során nyolc játékfilmet vettek át magyarországi forgalmazásra. Közülük öt amerikai. Ezek között van a Trumman Capote írásából készült Üvegház, az amerikai börtönviszonyokról szóló vádirat, A catonsville-i ki- lencelc pere című, egy 1968- as bírósági ítéletre alapuló filmdráma, a vietnami háború ellen tiltakozó, A látogatók című, Elia Kazan rendezte alkotás, az Egy embert találni című vígjáték, és egy 1935-ben készült bur- leszk, a Botrány az operában. Ugyancsak Cannes-ban vettük át a Fellini Rómája című olasz filmet, Ac uralkodó Osztály című angol szatirikus vígjátékot és A szertartás című, színes japán alkotást. Berlinből öt filmet hoztunk. Az indián-sorozat kedvelői újra találkozhatnak Huszonöt európai ország, s több mint tíz nemzetközi szervezet mintegy 70 tudománypolitikai szakértője kezdte meg kedden tanácskozását Budapesten. Az UNESCO rendezésében sorra kerülő négynapos konferenciát. amelyet a Magyar Tudományos Akadémián tartanak. dr. Csanádi György akadémikus, közlekedés- és postaügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. A magyar kormány nevében üdvözölte a résztvevőket és Gojko Mitics-csel a Tecum- seh című filmben, a tudományos-fantasztikus művek kedvelői pedig az Eolomea című filmet nézhetik meg. Történelmi kalandfilm Az ellopott csata. Két, fiataloknak való NDK-filmet is megvásároltunk. Az egyik a Hatan mennek a világon át. a másik pedig a Majd én megmutatom nektek című. Belgrádból három jugoszláv filmet hoztunk. Azok közül háborús történet a Walter Szarajevót védi és a Hogyan kell meghalni, míg a harmadik, az Egy évnél hosszabb nap, társadalmi dráma, központjában az egyik tragikus földrengéssel. A minap mutatták be a mozikban egyik filmjét, az. elmúlt vasárnap a televízióban láttuk a másikat, s most átvettük Damiano Damian i legújabb progresszív alkotását, A vizsgálat lezárult, felejtse el! című olasz alkotást. egyebek között hangsúlyozta, hogy Európában először a magyar kormány hozott határozatot az idén áprilisban egy 1985-ig érvényes országos távlati tudományos kutatási tervről, amely egyben annak is a bizonyítéka, hogy a magyar kormány elismeri és igényli a tudományos munkát, igyekszik megteremteni a nyugodt 'és szabadon alkotó tudományos munka feltételeit országunk fejlődése érdekében. Kedden a Művelődésügyi Minisztériumban bensőséges ünnepségen köszöntötték a miniszter által újonnan kinevezett rektorhelyetteseket, dékánokat, egyetemi tanárokat és docenseket. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes a miniszter nevében átnyújtotta a rektorhelyettesi és dékáni, valamint az egyetemi tanári és egyetemi docensi kinevezéseket. Rektorhelyeüesi megbízást kapott a Budapesti Műszaki Egyelemen Kézdi Árpád egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Nagy Károly egyetemi tanár, a Nehézipari Műszaki Egyetemen Csókás János egyetemi tanár és Kozák Imre egyetemi tanár. A József Attila Tudományegyetemen Hevesi János egyetemi docens, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen Gergely Artúr egyetemi docens és Kelemen László egyetemi tanár, újabb három évvel hosszabbították meg a megbízást Bognár Rezső egyetemi tanárnak. Dékáni megbízást kapott a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán Béda Gyula egyetemi tanár, építészmérnöki karán Deák György egyetemi tanár, vegyészmérnöki karán Pungor Ernő egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán — hároméves meghosz- szabbítással — Székely György egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karán Hajdú Péter egyetemi tanár, természettudományi ka- | rán Leindler László egyele- I mi tanár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem természet-! tudományi karán Csikai Gyula egyetemi tanár. i UNESCO- tanácskozás Golopi táj Leoyen önbecsülésünk mércéje — A lapát forgatásához öt elemi is elég! — Ismerősek ezek a szavak. Hányszor, de hányszor adják válaszul az érintettek, ha arra akarják rábírni őket, hogy felnőtt fejjel üljenek be az iskolapadokba, a munka mellett szerezzék meg a bizonyítványt az. általános iskola elvégzéséről. S többé-kevésbé így szokott hangzani a válasz: — Most talán még igen, de egyre szűkül a segédmunka köre, s talán nem is sokára eljön az idő, amikor jóval kevesebb lesz a lapát, helyettük gépek lesznek, s azokhoz már mindenképpen kevés az az öt elemi. Bár még nem mindig érezzük egyértelműen és nyilvánvalóan a termelés szférájában sem azt a feszültséget, amelyet a fejlődő technika és az általános iskolai végzettség hiánya közötti ellentét okoz, ezt a tényt azonban valóságosnak „könyvelik el”. Amikor mostanában a felnőttoktatás rehabilitációjáról van szó, éppen ebből a tényből eredendően fogalmazzák meg: népgazdaságunk fejlődése szorosan ösz- szefügg a dolgozók műveltségének növekedésével. Ezért hangzanak el azok az állás- foglalások is, hogy az üzemeknek, Vállalatoknak túl kell lépniük a prakticista szemléleten, s bár közvetlenül nem érződik érdekeltségük, nagyobb figyelmet kell fordítaniuk általános iskolai végbizonyítvánnyal nem rendelkező dolgozóik tanulására. Van azonban a társadalom életében egy másik terület is, ahol egyértelműen sürgetően vetődik fel a felnőtt- oktatás közüggyé tétele. Ez pedig a társadalompolitikai szféra. Társadalmi-politikai életünk fejlődésének egyik alaptétele a szocialista demokrácia kiszélesítése. A jogok. a kötelességek -ismerete,- nem elégséges a szocialista demokrácia megvalósításához. Ezzel a lehetőséggel, a társadalmi fejlődést garantáló lehetőséggel élni is tudni kell. Vannak kivételek. De azért az az általános, hogy aki nem tud túllépni a szűk napi problémákon, aki nem tudja meglátni az összefüggéseket, következésképpen a társadalmi érdekeket sem. az nem tud élni a szocialista demokrácia lehetőségeivel Azok az emberek, akik nett1 rendelkeznek bizonyos álta'; lános műveltséggel, szélei sebb látókörrel, azok általá": ban nem tudnak túllépni mindennapok kis ügyein. Ta-| Ián érdes a megfogalmazást de aki folyton csak a láWj alá néz, az nem lát el horizontig. Ezért nem tisztán állam1 ügy a felnőttoktatás, ezéfl foglalkoznak vele pártszer veink is. Ezért keresi a; egész társadalom a megöl' dást, hogy tovább lépheS'; sünk, hogy erkölcsi mérc( legyen mindenki számára a'; általános iskola megszerzői se. Társadalmi és önbecsüj lésünk mércéje. Nem ma', gánügv, hanem közügy. - ezért, .hallhatjuk egyre töb" «bet, - hogy - segítenünk kel1 mindazokat, akik vállalják f, munka melletti tanulást, eh kölcsileg és anyagilag m?í kell becsülnünk erőfeszítése1' kel. Ma talán még net-' érezzük annyira a feszül tsé'i get, de nekünk a holnaprt és holnaputónra is gondol': nunk kell, amikor már ez feszültség — ha nem tej szünk ellene — égető gond', dá válhat. Csutora« Annamária A gyakorlat iskolája Népműyelési tanfolyamok Sátoraljaújhelyen Két hétre megyénk hivatásos és társadalmi munkás népművelői vették birtokukba a sátoraljaújhelyi gimnázium Kossuth Lajos Kollégiumát. A megyei művelődési központ által rendezett továbbképző tanfolyamokra összesen háromszázan jelentkeztek. Az első héten a művelődési otthonok, klubkönyvtárak tiszteletdíjas vezetői készültek fel szakmái alapvizsgájukra, ezenkívül a műszaki és á barkács szakkörök irányítói, a kórusvez.e- tők, az. ifjúsági klubvezetők, s a díszítőművészettel foglalkozók gyarapíthatták elméleti és gyakorlati ismereteiket. — A korábbi, hasonló jellegű tanfolyamok tanulságait úgy igyekeztünk hasznosítani az idei nyári továbbképzés programjának összeállításánál, hogy a közművelődés különféle területein dolgozóknak differenciáltabb lehetőségeik legyenek közvetlen tapasztalatcserére, az ajánlotl új - módszerek gyakorlati kipróbálására — mondja tájékoztatásul Ara- nyossy István, a Megyei Művelődési Központ igazgató- helyettese, a tanfolyam irányítója. Az elméleti alapvetésben a megyei pártbizottság és a megyei tanács művelődésügyi vezető munkatársai működtek közre a tanfolyamon. A részlegvezetők, az. előadók a közművelés és a pedagógia tudományágainak országosan elismert szakemberei. Az újszerű foglalkozási formák hatékonyságáról személyesen győződhettünk meg a tanfolyamok meglátogatásakor! A kórusvezétők például először válnak természetes megoszlással két csoportra: az elsőben az űj szakirányítók tájékozódnak sajátos feladataikról, a másikban a már gyakorlati tapasztalatokban jártas kar- vezetők fejleszthetik elméleti és módszertani ismereteiket. A megyei sajátosságok ismeretében örvendetes jelenség, hogy a díszítőművészeti tanfolyam részvevői kapták foglalkozásaikhoz a legnagyobb termet.' Az ügyes kezű asszonyok, lányok mó| is praktikus igényekkel én keztek Sátoraljaújhelyre s a szakvezetők nem is kelj tettek csalódást a további képzési programmal. A 1? hetőségekhez igazodva 1 legiiletékesebb. Szenes Zsk zsa iparművész tanítja az általa kidolgozott, soko'i dalú felhasználásra alkati más öltéstechnikára a szak körök vezetőit. Ez a viszont lag olcsón beszerezhető alaP anyagra építő technika gyöí; san megtanulható, s cg>" aránt használható a külök féle texlilmunkák — fal'! szőnyegek, térítők, temalikllí textilképek — készítésére. Hasonló az érdeklődés j műszaki és a barkács szak körvezetők tanfolyama irák Megfontolandó tanulság , hasonló továbbképzési alkk mák számára: az igazi ?'! kerre azok a tanfolyami?! számíthatnak, amelyek lehn tőséget adnak a hallgatók nak ösztönös tehetségük. pességük tudatos további?!! lesztésére. li. i.
