Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-27 / 175. szám
1972. július 27.; csütörtök ESZAK?lHÄGYÄBORSZÄG 3 Ötvenezer forint aratási nlpnii gvmw áitoZ*' szervezi: i a munkát, s érdekeltté is tettük az aratásban dolgozókat. Már jóval az aratás előtt látták, hogy a másfél ezer hold kalászos többet Ígér az eddigi legjobb, 14 mázsás átlagtermésnél. Olyan aratási munkaversenyt szerveztek, s olyan prémiumfeltételeket szabtak, hogy a jó termést jó minőségben, s valóban szemveszteség nélkül tudják betakarítani. Kivétel nélkül mindenki, aki részt vett az aratásban, érdekeltté volt téve. Aki jól dolgozott, mind biztos lehetett benne, hogy részt kap a kitűzött 50 ezer forintnyi célprémiumból, i O A versenyfeltételeket közösen vitatták meg, s nemcsak szóval mondták el mindenkinek, hanem számos helyen, közérthető fogalmazásban ki is függesztették. — Még számunkra is meglepő volt; — mondja a fő- agronómus —, hogy mit eredményezett ez a sokszor bizony alábecsült, munkaver- sen.v, a célprémiumok vonzereje. A sok példa közül csak a kombájnosokét részletezi. A tsz-ben eddig a kombájno- lási csúcs 33 vagon volt egy aratás alatt. Az idén mind az öten, Fincziczki László, Sári Gábor, Csikai Miklós, Csikai Sándor és Szabó Géza is, túlszárnyalják ezt az eredményt. Mind a 40. vagon fölött járnak, sőt lesz, aki az ötvenet is túlszárnyalja. 9 A három öreg cséplőgéppel dolgozó magtisztító brigádok is zokszó nélkül vállalták a váltott műszakot, az éjjel-nappali munkát. Volt olyan nap, hogy 20 vagon terményt tisztítottak meg. — Ez az ösztönző célprémium eredményezte nagyrészt — magyarázza Sári Gyula, hogy a tervezettnél mintegy 70 vagonnal több kalászos terményt sikerült a legjobb minőségben, idejében a magtárakba juttatnunk. Az átlagtermésünk 18 mázsa feletti, de az is lehetséges, hogy eléri a 19 mázsát. Ilyenről eddig álmodni sem mertünk a tiszaladányi és a hozzánk tartozó tisza- tardosi határban. • A hamarosan kifizetésre kerülő célprémiumon felül, az aratás legjobb 45 dolgozójára még egy különjuta- lom is vár a Magyar Róna Tsz-ben. Még a nyáron, egy autóbusszal jutalomkirándulásra utaznak valamelyik szomszédos megyébe. Nem is egy. hanem két napra. Az egyik napon tapasztalatcsere-látogatást tesznek valamelyik nagy gazdaságban, a másik nap a szórakozásé lesz. (p. s.) Félmillió forint üdültetésre ^ Tiszai Vegyikombinát ®kszervezeti bizottsága év- í évre mind nagyobb ösz- Bkst fordít a vállalati dol5r°k üdültetésére. Az idén ■ jf °0° forintot irányoztak “Ven célokra, a jóléti ke- J es az szb költs égvetésé- T>eg¥ terhére. Bedi Gyula, a éiyeyK szakszervezeti bizottsá- b SjPak titkára erről a kóvet- jT°íet mondta; ^1 j~ ®sösorban a családos s° |§ozéh igényeit igyekszünk sóletem. Az idén például Í1 ri10 'Vállalati dolgozó részére biztosítunk üdülési lehetőséget. Egyrészt Balatonföldvá- ron és Hajdúszoboszlón, másrészt külföldön — az NDK-ban és a Szovjetunióban . — van mód pihenésre. Elmondhatom, hogy igen jó kapcsolatot alakítottunk lei a Német Demokratikus Köztársaság különböző vállalatainak szakszervezeti bizottsá- . gatval. Ennek köszönhető, hogy ma már mind többen eljutnak az NDK-ba. s ezért csak minimális térítést fizetnek dolgozóink. Terveink közölt szerepel, hogy tovább bővítjük a külföldi csereüdültetést. Ezenkívül tárgyalunk arról is, hogy az elkövetkező években — de lehetséges, hogy már jövőre — a gyermekek számára is lehetővé tesszük a külföldi utat, illetve üdülést — Jelentős eseményeket értünk el a gyermeküdültetésben is. Tavaly még csak H0 gyermeknek tudtunk lehetőséget biztosítani, ezzel szemben az idén 250 gyermek üdül az ország legszebb részein. (—s) összkomfortos ! skanzen A Tiszai pályaudvar szak- szervezeti bizottságának döntése értelmében hétvégi üdülőt létesítenek a Rakacai tónál, a vasutas-dolgozók részére. Építéséhez a szocialista brigádok értékes társadalmi munkával járulnak hozza. A MÁV miskolci Igazgatóságának pártbizottsága, a MÁV Járműjavító Vállalat és az MVSC elnöksége ugyancsak jelentős támogatást nyújt, hogy mielőbb elkészüljön a tervezett létesítmény. A hétvégi üdülőtelep egyik részét augusztus 1-én adják át rendeltetésének, miközben tovább folytatják építését. Várhatóan ez év végére fejezik he az előirányzott fejlesztést. Elkészülte után . a vasutas-dolgozók százai tölthetik a hétvégét a festői környezetben levő üdülőben. Ösztönzőbb jövedelemelosztás szövetkezeti mozgalom fejlődésével mind több szó esik a mun- kadíjazás és a jövedelem- elosztás elveiről, módszereiről. Nem véletlenül, hiszen helyes, vagy helytelen alkalmazásuk visszahat a mezőgazdasági termelésre, az emberek tudatára, anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közös gazdaságok általában a mezőcsáti járásban is jól éltek a gazdaságirányítás és a szövetkezeti törvény adta lehetőségekkel. Ahol bevezették, a tagság is messzemenően helyesli azt a módszert, hogy a részesedési alap bizonyos hányadát munkadíjalapként garantálj álc, s a végzett munka arányában rendszeresen, meghatározott, időszakonként fizetik ki a tagoknak. Az új munkadíjazási és jövedelemelosztási , forma egyrészt gondosabb, reálisabb, a tagság munkájára jobban számító tervek készítésére ösztönzi a termelőszövetkezetek vezetőit. Másrészt, jelentős előrelépés a régi munikadíjazósi formával szemben, mert a tagság előre tudja, milyen munkáért mennyi jár, milyen összegre számíthat, ha becsületesen, rendszeresen kiveszi részét a munkából. Nagy ösztönző erő rejlik ebben, biztonságérzetet ad minden tsz-tag számára. Következésképpen: javul a tagság munkakedve, nő a bizalma a közös gazdaság iránt. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelőszövet kezetek vezetői, s a szakemberek nagyobb biztonsággal tervezhetnek a tagság munkájára, szorgalmára. V égül még egy megjegyzés. Azok a ter- m elősző vetkezetek cselekednek helyesen, amelyek arra törekednek, hogy a munkadíjban a \ végzett munka mennyisége, s minősége jusson kifejezésre. Ugyanakkor, a munkadíja- zás szocialista elvének érvényesítése során kívánatos az is, hogy a termelőszövetkezetek vezetői állandóan kísérjék figyelemmel a munkakörülményekben bekövetkezett változásokat. Ha a munkafeltételek javulnak, ennek tükröződni kell a teljesítménynormákban is. Oczhangban a középtávú tervvel Teljesíti célkitűzéseit a drótgyár ff vpnLátr július vége felé még inkább csak sejteni lehet, hogyan alakulnak majd az év gazdasági eredményei. De a félévi mérlegadatok már tényék. És ezekből — a további- munka különféle feltételeit is figyelembe véve — elég nagy biztonsággal lehet rá következtetni, hogy menynyi lesz a termelés, az export, mekkora nyereség várható és mennyivel lehet emelni a dolgozók keresetét. A December 4. Drótművek első félévi eredményed a tavalyi, sikeres esztendő folytatását ígérik. Az úgynevezett befejezett termelés az egy évvel korábbihoz képest 13 százalékkal növekedett, az árbevétel pedig ennél is nagyobb mértékben: Ifi százalékkal. És mindezt úgy érte el a vállalat, hogy az eszközök állománya mindössze 1.5 százalékkal haladta meg az előző esztendő első feléri átlagát A drót gyár maradéktalanul teljesítette eddigi célkitűzéseit. Ez nemcsak az utóbbi hat hónapra, hanem a negyedik ötéves terv eddig eltelt másifél évére is igaz. A vállalat középtávú terve — a népgazdaság IV. ötéves tervével összhangban — a termelés mintegy 35 százalékos, illetve a nyereség 40 százalékos növelését irányozta elő 1975-ig. Ennek megfelelően készítették el a bér- fejlesztés középtávú tervét1 is, amelynek alapján 1971- ben 4 százalékkal, az idén 6 százalékkal, az öteves terv további három esztendejében pedig ismét 4—4 százalékkal emelkedett volna a dolgozók átlagkeresete. A válásás — legalábbis eddig — túlnőtt a terveken. A December 4. Drótfnűvek politikai és gazdasági vezetői kezdettől egyetértettek abban, hogy a munka jobb megszervezése, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása esetén a vállalat kollektívája többre is képes. És nagy szükség volt erre a többre, hiszen a drótgyár meglehetősen alacsony bérszínvonallal kezdett. A vállalat vezetői és a törzsgárda, a szocialista brigádok számára világos volt, hogy kedvezőtlen helyzetükön önmaguknak kell úrrá lennjük, hogy olyan gazdasági eredményeket kell elérniük, amelyek fedezik a temrezett — vagy annál is nagyobb — bérfejlesztésit, amelyek megalapozzák a következő időszak célkitűzéseit. Műszaki egész sora, a szocialista brigádok céltudatos vállalásai, a belföldi es külföldi értékesítés lehetőségeit egyaránt feltáró piackutatás, az ésszerűbb készletgazdálkodás, s nem is lehetne hirtelenjében elsorolna, mi minden járult még hozzá, hogy a drótgyár nyeresége tavaly is, 1972 első felében is meghaladta a tervezettet Az elmúlt év nyeresége 6 százalékos bérfejlesztést tett lehetővé. Az idei terv összesen 81 millió forint nyereséget irányoz eiő; a félévi eredmény több mint 41 millió. A munka további feltételei kedvezőek, s az évi nyereség várhatóan eléri a 85 millió forintot, az átlaigkere- setek pedig nem 6. hanem körülbelül 8 százalékkal emelkednek. Ismeretes, hogy a bérfejlesztés lehetőségeit az úgynevezett hatékonysági mutató határozza meg. Ez a mutató — a valóban egyre hatékonyabb gazdálkodás eredményeként — a drotgyarban igen kedvezően alakul, s így a bérfejlesztésen túÉ az év végi részesedéskor is tisztes összeg kerül majd a borítékokba. A termelési eredmények, s a nyereség állandó növekedése azt mutatja, hogy a December 4. Drotművek középtávú terve a valóságos lehetőségekre épült. Nem szerepelnek ebben a tervben óriási, látványos célkitűzések. A lényegét inkább így lehetne összefoglalni: a vállalatnak sok a gondja, a fejlesztési lehetőségei pedig viszonylag szerények. Ezeket a lehetőségeket tehát igen alaposan ki kell használni. ki pIIpIí másfél év/l/j CUCII ben mándöszsze ennyi történt. A vállalat kollektívája igyekezett megismerni és kihasználni a lehetőségeit Azt hiszem, eddig sikerrel. A vállalat teljesítette kötelezettségei t A népgazdasággal szemben is. Ez pedig nem jelentéktelen eredmény. Flanek Tibor A 3. sz. főközlekedési úton a 75. km-kőnél a Szőlőskert vendéglő mellett az, Eger—Salgótarjáni Tt’ZftP hat különböző víkendházat épít fel bemutató jelleggel. A faházak Pelöfi- bányán — Sopronban cs Csehszlovákiában készültek. A gyümölcsöskertck is „megérzik” a rendkívüli időjárást A párás, nedves, esős időjárás nemcsak a gabona betakarításánál okoz gondot a termelőknek, hanem a gyümölcsös kertek is ..megérzik” a rendkívüli időjárást. A meggy, a szamóca szedése országszerte befejeződött, ezek a gyümölcsök közepes termést hoztak. Az őszibarack ió közepes termést hozott. és ezt ígérik a későbbiekben beérő fajták is. A sárgabarack azonban csak gyenge közepes termést adott. A téli almából idén nem terem több a tavalyinál, a korai fagyok és még néhány időjárási tényező kedvezőtlenül éreztette hatását. A terméseredmények az almaszüretig még sokat javulhatnak, amennyiben az időjárás a továbbiakban kedvez ennek a nap- és nedvességigényes gyümölcsnek. A szőlő szépen fejlődik fürt- és hajtásnövekedésével elégedettek a szakemberek. A termés- eredmények realizálásához azonban még nagyon sokat kell tenniök a kertészeknek: júliusban ugyanis évek óta példa nélkül álló gombafertőzés indult meg országszerte.. A trópusias időjárás valóságos melegágya a különféle növényi kórokozóknak is. emiatt szinte minden héten kell permetezni a gyümölcsösökben. A nagyüzemi szőlőtermelő gazdaságok idén már hat-hétszer permeteztek. és több gazdaságban két- három porzással is kiegészítették. A szakemberek szerint július vécén a legtöbb gondot az okozza, hosrv a házi kerti gyümölcsösökben elhanyagolják a növényvédelmet, és ezekből a kertekből lisztharmat- és gyümölcs- molvfertőzés terjed át a nagyüzem» gyümölcsösökbe. A tiszaladányi Magyar Ró- Tsz-ben nem panaszkodjak a melegre, a szárazságig Fura egy határ ez. Amió- hofő" Aszalóknál duzzaszt jak a ű vsrisza vizét, itt a legtöbb ha- ianti^rrész a szárazságot ■.h'-'ö- másOrih”. Csapadékos időjárás mieten a földek jó részét tüOTeg Eem lehet művelni, pes Valószínűleg a duzr ás miatt, nagyon mäht a talajvíz szintje — uiáslagyará2za Sári Gyula fő- ,,jtonónrus. — A régi holt- íjA „összejátszanak” a Ti- gmo^aval. Legtöbb határré- sonl<$“nk csak most heverte ki ? 1970-es árvizet. Sőt akad ipV 110 holdas táblánk, lep^tnit n aV óta most elő- sopoitór tudunk szántóföldi mű- t fel'fAssel hasznosítani. Csak UTieryy Próbaként vetettük be, k/m nagyon bíztunk benne, a | riost gyönyörű búzát tér,ett. lett. ak Á tömpéi* 4 Aírí ~ buzaról az aralasra te- ní J°*k a szó. a*a r~ Most szóltam az Íróval0*“ — mondja a főagronóiUs —, hogy készülhetünk fnrdíi áldömásra. Az öt komit at? már beállt az ulolso ‘ ’ IfAhlan táblába. Ilyen zok- en. -nomentesen, s ilyen jo nn>r-m®st a tsz fennállása óta V & lie?g sosem arattunk, mint • idén. aí£~ Persze nemcsak a jó m JJTiaráson múlott — teszi n?hr'áUZa mosolyogva. — Áz «tauben* js a legjobbját isik "Sújtották. Igyekeztünk jól Hétvégi üdülőtelep a Macai-tónál 1 o,—" 25 fovább bővül a hollókői 2 ’ lóc építészeti skanzen: ha;g.— Vosan újabb házakat va" 959 01 a Nógrád megyei Ta- 83,— Vs a Páratlan kis falu ki-----•'‘Vitásához. Mint ismeretes, — —^n-e8yei tanács és az Orszá- 5 Műemléki Felügyelőség éves program keretében _ f húsz-huszonöt házból "gyűjteményt” formál üvá. amely megőrzi a jel- (zeles palóc építészeti stí1 legyeit. ^ elképzelés szerint a ati. lrUer‘ központját, a tiator- kis műemlék templom ^Ja- s ezt fogják közre a al°s tetözelü. apró abla- hcVyc> IaraSásokkal díszített Az épületeket fel- Aák. de belül az ősi hasz- khi tárgyak mellett a tu- ,al' kényelmét szolgáló ásoU»zkomfort sem hiányzik alat :’c1' Nv°'c házat már át- levél'kitoltak, s ezekben falufeum, posta, orvosi ren—és turistaszállás kapott yet.
