Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-26 / 174. szám
1972. július 26., szerda ESZAX-MA6YAROR5ZAG 3 felett fizetett. A búzák még ennél is jobbak. Sokaknak kissé túl bátornak tűnt a holdanként 14.2 mázsás átlag. A gyenge, homokos táblák is ekörül fizettek, de akadt 22 mázsán felüli tábla is. Most már biztos, hogy a több mint 1800 hold. 18 mázsa körüli átlagterméssel fizet. * A minőséggel Is elégedettek. Jó kenyér lesz az itt termelt búzából. — Ez azért is fontos — teszi hozzá mosolyogva az elnök —, mert búzánk egy részéből mi magunk, azaz a saját sütőüzemünk süt kenyeret. A felvásárló magtáraiba eddig már különben 140 vagon búzát szállítottak be, s 70 vagont a tsz-ben tárolnak. Erre tárolási szerződést kötöttek. Szó esik beszélgetés közben a többi növényféleségről is. Egyikre sincs különösebb panasz. A 200 hold vegyszerezett kukorica eddig helyi rekordtermést ígér. A száraz időjárás ellenére sokat ígér a 90 hold, ugyancsak vegyszerezett cukorrépa is, — Talán csak a 414 hold- nyi napraforgó sült fel kissé a szárazságban — mondja a lőagrónómus, de a pillangósok, a szálastakarmányok ezt a némi kiesést bőven pótoljak. <t>. s.) ;asag nökc, aság nöke. Vendégekkel járva felaxiátuk, “Hány tanácstag van, milyen időnként tartanak tanácsüléseket stb. Ede- lónyben: hány egyéni gazda dolgozik a járásban, , melyik fizetési formát kedvelik a tsz-ekben, hogyan teremnek a földek stb. És sok mindent elmondtak ők is saját területükről, a vologdairól. Egyebek között például, hogy a kohászatuk évi több, mint egymilliárd rubel értéket termel. De nem mondták, hogy nagyüzem. Amikor a több mint 25 ezer jávorszarvast említették mejg — ennyi van a területükön — akkor sem mondták, hogy sok. Az építőipari trösztre — hatalmas termelési értékkel — sem mondták, hogy nagyüzem. Egyszer viszont hangsúlyozták, hogy egv nagy vegyigyárat építenek. Nagyot. Vajon milyen lehet eev üzem, melyet a Szovjetunióban nagynak neveznek? Harasó Az egyik napon valahogy kétféleképpen hangzott el a „harasó”, pedig mindkétszer egy ember mondta, a szovjet küldöttség vezetője. A Tiszai Vegyikombinátban járva a kísérő elmondotta. hogy több , berendezés. gép működik itt. melyeket a Szovjetunióból kaptunk. A vendégek szemében ott volt a kérdés: „És? Hogyan'”’ A kísérő pedig folv- tatta: ..Jól beváltak á gépek, iói működnek.” ..Harasó” — mondta a küldöttség vezetőie meenvuGodva. Később Edelényben egyebek között szóba került az is. hogy a ruhagyár termékeiből sokat exoortáhiak a Szovjetunióba. Ügy tűnik, a megrendelő teljes megelégedésére, mivel a Szovietunió- ból még egyetlen csomaggá1 sem küldtek vissza, nem érkezett reklamáció. ..Harasó!” — mondta a küldöttség vezetője elismeréssel. (Pt) Géppel gyorsabb, könnyebb Rakodógép segíli a Hernád- menti Hcrnádvölgyc Tsz dolgozóit a Uazalrakás nehéz munkájában Fotó: Szabados György lefejezNött bz aratás Igriciben Tegnap, július 25-cn befejeződött az aratás a Hcjö- mcuti Állami Gazdaság igrici területén. Az 5300 kata,sztrális hold vetésterületet learatták. Ez évben a termésátlag jól alakult. Jól fizetett a 2900 holdról learatott búza, az 1500 katasztrá- lis hold tavaszi árpa és a 900 hold repce is. Az állami gazdaság jó szervezéssel látott neki a legjelentősebb nyári mező- gazdasági munkának. A szervezés mellett segítséget kaptak a Szendiői Állami Gazdaságtól. Az előző évekhez hasonlóan, az idén is négy E—512-es kombájnt kaptak. Gyorsította a munkát a szerelők jó felkészültsége. Kevés volt a meghibásodás a gépeken. Az aratással párhuzamosan 18,5 vagon meggyet is leszedtek a gazdaság gyümölcsöseiben, főleg diákok segítségével. A7 iifóliiii fél évben IIlUlJlll több alkalom és mód nyílt a termelőszövetkezetek kommunistái számára is, hogy megvizsgálják: szőkébb közösségükben, szövetkezetükben milyen a kapcsolat a vezetők és a vezetettek között? Mennyiben érvényesül ebben a kölcsönös bizalom; korlátozás nélkül gyakorolhatjálc-e a tagok a törvényben is lefektetett jogaikat. Rövidebben úgy is mondhatnánk, milyen a szellem szövetkezetükben. A szövetkezeti kommunisták túlnyoiVio többsége kétkezi dolgozó, aki maga is közvetlenül érzi, tapasztalja a gazdasági vezetés intézkedéseinek hatását. A párttagok együtt élnek, közös a sorsuk pártonkívüli társaikéval. Ám ha a munka- és életkörülményeikben teljes is az azonosság, mégsem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük. Nem lehet, mégpedig azért nem, mert a kommunisták öntudata, felelősség- érzete általában nagyobb, mélyebb, mint a nagy átlagé. Ebből következik, hogy a hibákat is bátrabban és gyakrabban teszik szóvá. S emiatt gyakrabban is kerülnek szembe a jogaikkal túlzottan élő, vagy néha visszaélő szövetkezeti vezetőkkel. Egy-egy szövetkezet élete, gazdálkodása nem mentes a konfliktusoktól, s azzal az igénnyel nem is lehet fellépni, hogy mind az együttélésben, mind a gazdálkodásban egy-egy időpontban teljes legyen az összhang. A problémák, a nehézségek megoldásuk esetén is „újratermelődnek”, s ezeket újra és újra meg kell oldani. Ezen a lépcsőfokon jut feljebb és feljebb mindegyik szövetkezeti közösség. A baj ott van, ahol ezekre a hibákra nem figyelnek fel. vagy ha a vezetők észre is veszik, hosz- szabb ideig semmit, vagy csali keveset tesznek megoldásukért. Ha napjainkban a korábbinál több bírálat hangzik el a szövetkezeti vezetőkkel szemben, ez nem valamiféle „vezetöeílenességet” tükröz, hanem azt bizonyítja, hogy a kommunisták mind jobban élnek a szervezeti szabályzatban biztosított jogaikkal. Éppen ezért a kommunisták körében kialakuló pártszerű bírálat szellemét nem nyirbálni, hanem bátorítani kell. Mint ahogyan ezt a pártvezetés teszi akkor, amikor minden fontos társadalmi, gazdasági probléma megoldásához kéri a párttagok őszinte véleményét. kommunista áldozat- vállalását. Ebben az egyre tisztuló közszellemben még inkább káros, ha egyes szövetkezeti vezetők figyelmen kívül hagyják, semmibe veszik a kommunisták véleményét. Hogy nem mondvacsinált, hanem valós ez a probléma, azt számos példával lehetne bizonyítani. Elég gyakori, hogy a tsz- elnökök egy része — sürgős elfoglaltságára hivatkozva — nem vész részt a párttaggyűlésen. Nem egy közülük, ha részt is vesz, ezt nem mint a többiekkel azonos jogú párttag teszi, hanem úgy viselkedik, úgy szólal fel, mint aki „felette” áll a párttagoknak: ulasítgat, kioktat, fölényeskedik stb. Holott a szervezeti szabályzat őket sem ruházta fel több joggal a taggyűlésen, a párt életében, mint bármelyik más párttagot. Nem egy szövetkezetben rossz néven veszi az elnök, ha a pártvezetőség arra kéri fel, hogy a szövetkezet gazdálkodásáról, helyzetéről számoljon be a vezetőségnek vagy a taggyűlésnek. Egyesek ilyenkor arra hivatkoznak, hogy a beszámolás séc(ti a szövetkezeti törvényben és az alapszabályban biztosított önállóságukat, jogaikat. Valójában “g len értelmezéséről ván itt szó. Arról, hogy az ilyen szövetkezeti vezetők nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni: a párt politikájának szerves, elidegeníthetetlen része a gazdaságpolitika. A párt soha nem mondott le és nem is mondhat le arról, hogy irányítsa az állampolgárok életét, életszínvonalát biztosító gazdasági folyamatokat. Igaz, ezt az új gazdaságirányítás rendszerében nem úgy teszi, hogy részleteiben megszabja a tsz-vezetők tennivalóit. A kezdeményezés, a termelési folyamatok irányításának széles skáláját biztosítja számukra. de egyben rendszeresen ellenőrzi, hogy ezeli egyaránt szolgálják az egyéni, a csoport- és az össztársadalmi “érdekeket, Az ellenői :és joga pedig mindenekelőtt az alapszervezeteket illeti meg. Tehát a párt vezető szerepét, politikájának érvényesülését csorbítja, csökkenti az a szövetkezeti vezető, aki ki akarja magát, vonni az alapszervezet ellenőrzése alól. Az utóbbi időben több bírósági eljárás mutatta, hova vezethet a rosszul értelmezett önállóság, a pártellenőrzés semmibevevése. A magukat tévedhetetlennek hitt tsz-vezetők előbb-utóbb vakvágányra futnak, s kárt okoznak annak a közösségnek, amely őket vezetőnek választotta. Számos nagy szaktudású, értékes szövetkezeti vezető kerülhette volna el dicstelen sorsát, ha nem helyezi magát a kommunista közösség fölé. ha megszívleli az „egyszerű” párttagok bírálatát. Az utóbbi időben élénkülő bírálat nem jelenti a hibás vezetési stílus általános elharapózását. Még csak arról sincs szó. mintha napjaink „társadalmi terméke” lenne a vezetői jogokkal való visszaélés. A szövetkezeti elnökök többsége becsületesen teljesíti megbízatását, s az a jellemző rájuk, hogy a pártszervezettel, a termelőszövetkezeti tagsággal vállvetve dolgoznak a szövetkezetük boldogulásáért. Az eredményeket, a sikereket nem kizárólag maguknak tulajdonítják; tudják, hogy részesei — gyakran fontos részesei — azoknak. Megszívlelik a bírálatot, figyelembe veszik az okos javaslatokat. Az pedig, hogy napjainkban a korábbi időszaknál hamarabb és esetenként élesebben kerülnek a közvélemény elé a tsz-vezetők hibái, éppen azt bizonyítja, hogy hatékonyabb a párt- és a társadalmi ellenőrzés. Emiatt felszínre kerülnek azok a vezetés- és magatartásbeli hibák is, amelyek korábban is léteztek, de éppen a kommunisták bátortalansága miatt rejtve maradtak. lapjainkban ban növekszik a kommunisták felelőssége szűkebb közösségükben a tiszta, alkotó légkör biztosításáért. A szövetkezeti gazdaságok többségében ez élő valóság, de annak kell lennie valamennyi szövetkezeti gazdaságban. Mihók Sándor Özdon a niarünkemcncct ócskavassal táplálják. A hulladckanyagof adagolásra elö kell készíteni. A képen látható telephelyen végzik ezt a műveletek Fotó: Laczó József n|Í£^eSüap utazott el tőlünk "** ii H szovÍGt küldöttség, ^ az elmúlt héten ismer- avára alett megyénkkel. A ven- biziolfgelvkcl járva a szűkre ekébeifioott helytől, időtől meg- yiratapjározott tudósításokon ki- ajE, is összegyűlik még az ™ . .V,,1 ben néhány papírra ődóser «átkozó megjegyzés. ! meg1; álkorf T , . t 6 a * aickozlatas inak j mdmmg úgy szokás, hogy a vára ! Jüalos küldöttségeket a íg n<Cá.yVa város vagy a járás , ős állami vezetői ta- („P^tjálk a szükséges tud- mmmmr* fokról- Hogyan elünk, •’"r foglalkozunk, mik a ‘újaink, tennivalóink stb. • hegyei -körutakat, város- k«t rendszerint min- fzeh a tájékoztatók elő- Üdin1^' hogy a küldöttség hova érkézéit. A tu- illSot 0kban ezt a progra- säonri- tálában egy rövid fFfí.at jelzi: „Tájékoztatta „ Bárki Vlcgye életéről”. R íhat • könnyén azt gon- ik ,n.a' hogy azoknak, , , pataiból rendszeresen /!■ in6sznek az ifven tájé- >hh ° .n- az elhangzottak Vforn|/árdekt elen ékké. ■> sincs. Éspedig azért í7:„;.,rn&rt a tájékoztatók >énit(C t?lr'HGr- kenetes.-.szándék nélkül va- Hrl*>i'zottsé"oVon tnéniin °n, «zeniekben rnin' , phben a szellemben „i a (í;óVr)7fq1r,k g.vre fei mtodebbői magávább hely a léskor is. szabiról huet6vé teszi. hoav .sszavi-pithJ* beszélhessünk, széf úgynUpe,.-,;.; ’nlí- Még a külföldi li bír1?,, „a, . <al is. Akik ner- kkant-.,„,l1cí' IPv nerc uhín azt a t, hOÍa,'S l“S7Ű'~k- erő. rS éretek eten 1 . seket'pi szovjet küldöttség tae- i a ’odtp.h th'ndon f»löi érdek- rendig , . Például p, t-UT1 j5r*cn~ : hány osztály van, mi a ik, a \A taktakenézi és a prügyi »tart járjuk. Jókora terü- a n j’ s a dűlőutakon nehéz igazodni. Szerencsére min- ;hütt akad végül valaki, li /eiícr eligazít. A Tiszamenle Kózpe* elnökét, vagy főagronó- ácsa, r*&t keressük. Itt is, ott is orrón Tak már ma. Ilyen nagy Kccpv°Sidőben nehéz, őket megnyal, Í>ini' fr határrészek nagyon és ő4ltakotóak- Jó egyharmada ubai lnaS-v területnek bizony sinn pj/í homok. De az idén még és szCkre sint‘s Panasz. Még a ssociof?.y,enSébbnek látszó, már ihatott tábláról is azt ál- iia egy arra motorozó szehogy megadta holdan- alalatyt a 14 btoat anak elismti ^ össég Végül szerencsénk van. ,um Jl’szetve találjuk meg Vaj- ,en- j Miklós tsz-elnököt és He- epe .düs Károly főagronómust. r mondják, hogy legkésőb- a najjn e hét végére befejezik zölhen aratást. nűködI tása r~ € A két határban összegár iif1 2;i54 'hold volt az aratja n — mondja a főagroegész ÍkUS ~ ebbö1 1829 hoid .búza. Most aratjuk az . . fltót. 1knek ' cubai f A termésátlagok? (üggetfr Erre sincs panasz — irt rírngzik az első válasz, de ■után a kis noteszből a pzsákat is mondják. — A raszi árpa, annak, ellenéunkásf' hogy több mint 60 száő titKtÜ^át. vörösherével vetet- r* holdanként 14 mázsa w Gazda) aratás a Tiszamenle Tsz-ben
