Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-02 / 154. szám

1972. jűílus 2., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORS2ÄG 9 Tudomány — technika Lassan húsz éve. hogy megjelenlek az un. „nem szőtt” kelmék; a kereskede­lem ezeket leginkább,, mint textilként alkalmazható pa­pírt reklámozza. Valójában azonban mégsem tekinthetők papírnak. Többségük ugyan papírgyárban készül, de eset­leg nem is tartalmaznak pa- pirrostokat. Az 50-es évek elején az Egyesült Államok­ban kezdték gyártani, fel­használási területük és mi­nősegük igen rövid idő alatt kiterjedi és megváltozott, miközben a gyártó országok sorába lépett Svédország, Ausztria, az NSZK, Cseh­szlovákia és Franciaország is. l’apírruba — papirkcluic Az eldobható áruknak leg­nagyobb jelentősége a Kór­házi gyakorlatban van, a leggyorsabb fejlődés is ill várható; ágyneműt, pólyá­kat, kötszereket, pelenkákat, pizsamákat készítenek be­lőle. és ezeket egy bizonyos használat: után feldobják. Ugyanakkor a szállodaipar is jelentkezik az eldobható ágyneműk és asztalnemű igényével. Különbséget kell azonban tenni az egyszeri használatra való és a tovább felhasználható termékek kö­zött, noha a hosszabb lei- használás is gyakran csak tizszeri mosás vagy pl. két­száz használati órát jelent. A papírruhákat távolról sem fogadta osztatlan siker. A nők csupán pótlásnak te­kintik étj idegenkednek tőle. amiben közrejátszhat még egyelőre az, hogy nem elég olcsó. Olyan olcsón kellene ugyanis piacra kerülniük, hogy ne sajnálják eldobni őket. Ugyanakkor F. Förquel római divattervező szerint a papirdivat a gyermek ruház­kodás területén' nagyszerű találmány-, mert nagy lehető­ségeket biztosít és 'egykor döntő szerepet fog betölteni. A gyártási technológiákat, szabadalmak védik, és ezért pontos leírásukat titok fedi. Felhasznált alapanyaguk 80 —90 százalékban papirccllu- lóz, ezenkívül főleg szinteti­kus szálasanyagot, pl. nylont tartalmaz. Kötőanyagként, továbbá viszkozitást csök­kentő és színező anyagként a legkülönfélébb vegyipari ter­mékeket. használják fel. A gyártás maga vagy száraz, vagy nedves úton történik. A száraz eljárásnál a rosto­kat egy végtelenített acélsza­lagon vagy szitán egyenlete­sen szétoszlatják, pl. elektro­sztatikus módszerekkel. A nedves eljárásnál azúrt. lap- képzés és a rostok összekap­csolása papírgépen történik. Ugyanakkor készítenek olyan termékeket is, amelyek pa­pírrostokat egyáltalán nem tartalmaznak. A svéd „Raya- lin” pl. kizárólag műszál­ból és poliészterből készül. A textilként használt termé­kek előállításánál gyhkran valami olcsó anyagból ké­szült hálóra vagy • laza kel­mére viszik fel a rostokat, ami azulán-benne is marad a termékben. Nagyon fontos a megfelelő kötőanyag kivá­lasztása, amely a rostokat összetartja. Ez ugyanis dön­tően befolyásolja az anyag hasznos tulajdonságait, pl. szakítószilárdságát, rugal­masságát, lég- és nedves­ségáteresztő képességét. l\ij)írmim — juipínnaxi A nem szőtt kelme rendel­tetésétől függően mázolható, nyomtatható, vízhatlanná, tűzállóvá tehető. A feldolgo­zás során szabható, ragaszt­ható, préselhető, kasírozha­tó — és így tovább. A papír-, a textil-, a mű­anyag- és a vegyipar közös gyermekeként született meg a papírkelme. A tengeren túl és Európában egyre nagyobb mennyiségben használják fel. Biztosan szívesen fogadnál: a hazai piacon is, mert pl. , megkönnyítené a második műszakban dolgozó asszo­nyok munkáját is. Sőt talán a papírminit sem sajnálnánk eldobni egy új papírmaxiért. A íi'cp választ Az NDK-ban elektronikus gép választ, ki öt partnert annak, aki lakását el akarja cserélni. 4(i város lakáscsere anyagát „ismeri” a kompu­ter. s választja ki — igen rövid időn belül — nemcsak a lakás-variánsokat, hanem öt különböző várost is. a p víz felfedezése A mesterséges molekulák létrehozói — a laboratóriumi építészek — különös felfede­zéssel lepték meg a világot: a szovjet kutatók előállítot­ták az ún. P-vizet. A látszólagos egyszerűség ellenére az életünkhöz nél­külözhetetlen viz még szám­talan titkot rejt magában. A laboratóriumban előállított P-viz fajsúlyú 1.4 és fénytö­rési mutatója 1.49. A közön­séges vízé csak 1,33. Az új víz vazelinra emlékeztet, alig-aiig párolog, és csak igen ! alacsony. —50 °C hőmérsék- j létén lágy meg, illetve válik 1 Uveg-szerüvc. A kísérletek I során megállapították, hogy j 700—ttoo °C hőmérsékleten változik vissza ,közönséges j vízzé. A felfedezés nagy érdeklő­dést keltett világszerte, kü­lönösen az USA-ban, Angliá­ban és Belgiumban. A P-vi- zet csak az USA-ban 10 la­boratórium elemzi, vizsgálja. A munkába mindenütt be­kapcsolódtak a kvantum-ké­mia elméleti és gyakorlati szakemberei. A szupensűrű vizet egyelőre kis mennyiség­ben. tudják csak előállítani, ezért gyakorlati felhasználá­sáról korai lenne nyilatkoz­ni. Feltételezik — nem is alaptalanul —. hogy védel­met biztosit a neutronok el­len. A biológusok számára is szép feladatot jelent a P-viz kutatása. A szentesi fekete kerámia .készítésének a városban régi ha­gyományai vannak. Ősi múltra tekint vissza. Égetés elölt a nyers, de inár száraz agyagtárgy simára ledolgozott lelii- lctct kézi erővel, kaviccsal fényesre csiszolják, majd kemen­cébe teszik cs kezdő vörös izzásnál füstölik. Ez a „füstös fekete” eljárás lényege. A városban utolsóként dr. l’árd.v István általános iskolai tanár űzi o szép és nemes mester­séget, amelyet 23 esztendővel ezelőtt Dósa Sándor, ismert szentesi Ucrámikuslől sajátított cl. Legutóbb 1071-ben Makón, a megyei iparművészeti kiállításon ismerkedett meg a kö­zönség dr. Párdy István alkotásaival. Képünkön: alkotásai­nak legszebb darabjai Tejszínből vaj Űrhajó orrkúpjára emlékeztet az érdekes készülék, de természetesen nem az. hanem egv korszerű vajgyártó berendezés. A szakaszos vajgyúrtüs első lépéseként megha­tározott mennyiségű tejszínnel töltik lei a készüléket, majd vízszintes tengelye körüli egyre gyorsuló forgásba hozzák, a rozsdamentes acélból készüli, tekintélyes súlyú tartályt.. (Eközben a belsejében levő terelőbordák „gyömöszölése" ha­tására a tejszínben ugyanaz a folyamat mqgy végbe, mint az egykori házi vajköpülőben: zsíreseppecskéi egymáshoz tapadnak, különválnak vajjá állnak össze. Amikor ez meg­történt. leállítják a készülék forgását, s az alsó csúcsán elhelyezett csapon keresztül leengedik a folyékony mellék- terméket. f-lelyéré tiszta vizet engednek, azzal még néhány- -sZor „átforgatják”, átmossák a vajat, majd azt is leengedik A téglalap alakú ajtócskát kinyitva ér. a készülékét kissé megdöntve az előre odakészitett szállítókocsiba csúszik ki a.mintegy 80 százalék zsírtartalmú vaj. Innen a csomagoló- Sépekre vezet az úttá. •-•bot kiobb-nagvobb adagokra por­éi ózzák A va.iköpülö gépek c típusa bot)—8000 literes űrtartalom­mal készül, kis- és középüzemek céljaira. A nagyüzemek ma már fokozatosan áttérnek a ff ily a máj ns vajgyárlási tech­nológiára. Az igazgatónak titkárnőre volt szüksége. A régi szü­lési szabadságot kapott, aki helyette beállt, az nem fe­lelt meg, mert nehéz felfo­gású volt és hadilábon állt az intelligenciával. Egyszóval használhatatlan volt, ezért, amikor lejárt a próbaideje, meneszteni kellett. Az igaz­gató most elhatározta, hogy levizsgáztatja a jelöltet és csak akkor alkalmazza, ha műveltnek és intelligensnek tartja. Az. első titkárnő-jelölt sző­ke szépség volt. — Megengedi, hogy né­hány vizsgakérdést intézzek magához? — kérdezte az igazgató. — Hogyne, csak tessék — hangzott a magabiztos vá­lasz. — Talán elsőnek azt kér­deznem. milyen államforma van Franciaországban ? — Királyság. — En nem a régi. hanem a mai Franciaországról ér­deklődtem. No. de folytas­' suk a második kérdéssel. Meg tudná mondani, hogy milyen távol van a Hold a Földtől? — Nagyon messze. — Hát ebben kétségkívül igaza van. No. de talán azt tudja, hogy ki volt. Hamlet? — Gábor Miklós. — Igen. ó játszotta. !>e a valóságban, — Svéd király.-— Hát köszönöm, majd le­vélben értesítjük. A második jelölt vörös ha­jú ‘szexbomba volt. Így hangzott az első kérdés: — Ki komponálta Hunya­di Lászlót? — Kodály. — Tévedés! Talán meg tudja mondani, hogy ki ír­ta III. Richárdot? — Azt amelyikben olyan sok gyilkosság Van? — Azt. — Agatha Christie. — Kisasszony, majd levél­ben értesítjük. Az igazgató felsóhajtott, és csengetett a harmadik je­löltért. Ez is feltűnően szép nő volt. Alig ért oda az író­asztalhoz megszólalt: — Kérem, nekem feltéte­leim vannak. Csak olyan helyre megyek el titkárnő­nek, ahol okos és művelt az igazgató. Sok csalódás ért, legutóbb is nagyon primitív igazgatónál voltam állásban. — Műveletlen volt? — Az néni kifejezés. Ezért, ha megengedi igazga­tó úr. akkor néhány kérdést intéznék önhöz. — Kérem, kezdje el. — Thomas Mann profesz- szor Unrat.li című könyvéből milyen film készült? — A kék angyal. — A cini helyes, de nem Thomas. hanem Heinrich Maim irta. — Melyik német zeneszer­ző szerezte a magyar táncok zenéjét? — Ha jól emlékszem, Haydn. — Rosszul emlékszik. Brahms. — Igaz, igaz. — Megpróbálkozom egv utolsó kérdéssel. Honnan jött vissza Franciaországba Napóleon? — Szent Ilona szigetéről. Ahogy az igazgató száján kicsúszott a felelet, már kor­rigálni is akarta, hiszen sok Napóleon könyvet olvasott es jól tudta, hogy Elbji szigeté­ről tért vissza a császár. Csak zavarában mondott té­ves adatot. De nem jutott, szóhoz, mert a nő jéghideg hangon veget vetett a vizs­gának: — Köszönöm, majd levél­ben értesítem önt, igazgató úr! Palásti László Különös mellékíoglalkdzss Hírével találkoztam a vi­lágsajtóban. Ügy müncheni tchcrautovezetóröl van szó a történetben, aki mellék­foglalkozásként igen nagy­ban folytatta a zsebtolvaj­lást. Hónapokon keresztül kereste a müncheni rend­őrség. de sikertelenül. Nemrégiben az egyik óvatosan elcsent pénztár­cában két hangversenyje- ' gyet is talált. A zenera­jongó zsebtolvaj nem tu­dott ellenállni a kísértés­nek. s imádóit menyasszo­nyával együtt, ünnepélye­sen kiöltözve elment a koncertre. A világhírű hegedűmű­vész hangversenyei azon­ban nem ■ tudta, meghall­gatni, udvariasan és min­den feltűnés nélkül a har­madik sor első üléséről el­vitték a nyomozók... Előrelátás Autózz Alól — Ha/.akii hl .lük. 'agy itt tetszik összetörni'.’ ÁLOM A friss levegőt is alig bír­ja a tüdőm. Kint most már, sokan áll­nak. de nem ismerek meg senkit sem. pedig errefelé la­kom. ök a nevemén szólíta­nak, mondják, hallom meg, hogy nős vagyok. Aztán sö­tétség. majd fehér minden. A nővér nagyon csinos, hal­kan megkérdezi tőlem, foga­dom-e az újságírót, fényké­pésszel együtt jött. — Jó napöt. Kiss elvtárs —, s máris tele van velük a szoba, pedig csak kelten lőt­tek. Másotimagammal fek­szem a kórházi szobában. Szobatársam felkön.vökéi, nagy szemeket mereszt. A nővérnek is tetszik a dolog, ö tartja szolgálatkészen a viliapót. mert a benti vilá­gítás halvány, a fényképész szerint. Bosszant, hogy ször rés vagyok, de mindegy. — Füstoérgezés és má­sodfokú égés — mondja a nővér, s bánt, hogy az új­ságírók kötik le figyelmét, amivel eddig engem halmo­zott eh — Hát. akkor talán kezd­hetjük — tartja tollát és blokkfüzetét az • idősebb, A fényképész diszkréten elvo­nul. a nővér megigazítja a párnámat, s nem tudom, miért, de ujjaival megfe­nyeget. ö is kimegy. — Mit mondhatnék ma­gamról? Senki sem születik bátornak. Egyetlen hős sem. Mindig féltem a fronton is .. Csakhogy az ember intelli- genciája legyőzi a félelmet, és ezzel megszabadítja cse­lekvőképességét az ólomsú- lyú béklyótól. A fronton is előrementem, pedig valóié­ban érzéseim hátrafelé- húz­tak. S a roham előtt a nagy adag rum sem tudott befo­lyásolni. Az is arra serken­tette véremet, hogy vissza­felé szaladjak, mert élni szép. élni. jó. Azután előre­mentem, mert a Fronton ez volt a becsület. Móndom, e bátorság tulaj­donképpen egy erkölcsi tor­na. hosszú tréning követ kéz­ivé nye. Fél az ember, de a pavlovi reflexek működésbe lépnek, s ha kell. beugrik a kútba is valakiért. Láttam, nagyon tetszettek szavaim az újságírónak, s örültem én is. hogy nem be­széltem össze marhaságokat. A cikkben imitt-amott volt egy kis túlzás, elírás, egyéb­ként jó volt. A megmentett kis sráccal együtt benne volt a képünk is. Csak a cí­me nem tetszett: „Kiss Já­nos tisztviselő — a gyáva hős ", Igaz. a gyáva szót idé­ződéibe tették, mégis . .. Az. ünnepségre, amelyet a vállalatnál rendeztek, .meg­hívták a gyermek szüleit ts. Feleségem meglepett egy fe­hér nyloninggel, amiben fö­löttébb kellemetlenül érez­tem magam. Az igazgató hősnek nevezett, a megmen­tett gyermek anyja könnyez­ve megcsókolt, az apa a ke­zemet szorongatta. Pénzt és kitüntetést kaptam. s láttam, hogy a feleségem már most kevesli ezt. mert arról nem esett szó. hogy elő is lép­tetnek. Mondták, szoljait né­hány szót. Felálltam. — Mit mondhatnék ma­gamról? Senki sem születik bátornak. Egyetlen hős sem. * — No, Kiss kartárs. maga igazán egy álomkóros gyáva kukac. Mindig alszik. Ala- csonvabb munkakörbe he­lyezték. a nyilvánosság előtt megszégyenítették. s egv szót se mert szólni. Az értekezletnek vége '■olt. álmom tovaszállt. Fel­álltam én is. s kifelé tartot­tam a teremből. Aki az. imént megtisztelt, az Manr - ka volt a számlázásból. Jó lány. csak egv kicsit kotnve- les .... Saha Auilur I Textil helyeit papit Titkárnő kerestetik

Next

/
Thumbnails
Contents