Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-21 / 170. szám
5 1972. július 21., péntek ESZAK-MAGYAROR5ZAG 5 :an* ját* köz kÖ!'' /.ág- tyó: im mai Iá k a .11'iS n sí ,diel iaty nefl idéz istái log« Ma öldi ál to tán megint megmeri ti a bögrét. Nekem kínálja: — Higgye el, .jó víz. Tisza vize. Ezt iszom, mióta a/, eszemet tudom. Tudom, nem volna szabad, de hát meg soha semmi bajom nem volt tőle. Kortyolok a hűvös vízből, amely olyan sima, mint a selyem. olyan színtelen, szagtalan és íztelen, mint az igazi ivóvíz. A révész nézi, hogy iszom és csak egy fejbólin- tással nyugtázza az utolso kortyot. Sokáig ülünk szótlanul, cigarettázunk és azt hiszem, azt nézzük, ahogy a kunyhó ajtajából kiharapja az enyhe szellő a cigaretta füstöt. Körülöttünk olyan mozdulatlan a csend, mintha bronzba öntötték volna. Az ember szinte gondolkozni is alig mer, mert attól fél, hogy megtöri ezt a mozdulatlanságot. Mégis azon jár az eszem, hogy vajon mit csinál az a közel félévszázados ember, amikor nem a komp ringatózik a Jóba alatt és teljesen egyedül van. Vajon mit csinál? Nézem napbarnított. csontos áriát, erős, tömör húsú-izmú tenyerét és rezzenéstelen szürke szemét. Es ekkor váratlanul megszólal. Nem beszél. Énekel. Egészen halkan: „Zavaros a Tis/a vize, Nem lehel halászni. Már ezután, kisang,valóm. Kán fogok vigyázni. Nem kell énrám, rám vigyázni Nekem nem fá.f semmi. Csak az fáj, hogy mért tudtalak Igazán szeretni . . .** — Mért tudtalak — ismétli meg szóban is. Aztán füdallamot. „. olyan termé- llc/, szetességgel, mintha nem is tudná, hogy most dalolt, aztán megszólalt: — Tudja, nehéz ám a kompot. igazgatni, áthúzni az egyik oldalról a másikra. De mégis inkább azt csinálnám, mintha itt ülök egyedül. Mert hiába foglalom el magam a horgószbottal. vagy fűzfavesszővel, amikor kosarat kötök, az ember esze messzire szárnyal. Azon jár, hogy hogy lenne jobb az ember sorsa. Én ugyan nem panaszkodhatok, hiszen 1800 forintot kapok havonta a tó- esztől, meg jár egy hold háztáji. Emellé minden esztendőben egy pár gumicsizma, eg.v munkásruha, meg egy esőköpeny. /Otthon szinte minden megvan, pedig négy gyereket nevelek, két fiút, két lányt. Mégis, fene tudja miért, az ember esze csak azon jár, hogy lenne jobb. Pedig higgye el, én már innen nem tudok elszakadni. Itt születtem, itt nőttem fel a folyó partján és itt élek mosl is. Mert a révésznek se ünnepje, se vasárnapja. Csak tyüli Kuni ülőn' t bé ereié út 9 A VOLÁN 3. sz. Vállalat Miskolcon NŐK RÉSZÉRI? HIVATÁSOS SZEMÉLY-, TEHERGÉPJÁRMŰ VEZETŐI TANFOLYAMOT INDÍT Felvételi követelmények: betöltött 18 éves életkor, legalább 8 általános iskolai végzettség, büntetlen’előélet. A tanfolyam időtartama 3 hónap. A tanfolyam idejére 1150 forint havi keresetet biztosítunk. A tanfolyam elvégzése utáni átlagkereseti lehetőség 2500 forint. Felvételre jelentkezni lehet 1972. július 25-én reggel 8 órakor a VOLÁN 3. sz. Vállalat központi irodaházában, Miskolc, József Attila u. 70. sz., fszt. ebédlöhelyiség, bejárat a Szondy utcai személykapu felől. télen, ha befagy a folyó, van Tisza nélküli élet. Mert liát akkor a komp nem jár. De ha a komp nem járhat, az embereknek csak keli járni. Ilyenkor meghizlaljuk a jeget. Tíz méterenként leket vágunk, utcaszélességben szalmát szórunk kora reggel, késő este. amikor hideg van. a szalmát meglocsoljuk. Ez a szalma, meg ez a víz megfagy, s olyan kövér lesz a jég, hogy nemcsak az emberek saját lábukon, hanem a fogatok, de még a traktorok is átmehetnek rajta. Kora tavasztól kora télig máskülönben mindig itt vagyok. És ha nincs kit átvinni a túlsó oldalra, vagy nincs kiért átmenni, hogy idehozzam, akkor mit téliét az ember. Gondolkodik a sorsa felől. A múltkor ülök a ladikba, várom. hogy horogra akadjon a hal és a réges-régi múltból. gyerekkoromból eszembe jut égi' mese. amit apómtól hallottam. Kezdeném is, mondanám is. de csak részletek vannak előttem és nem tudom befejezni a mesét. Nem tudom befejezni, és ettől annyira ideges leszek, hogy ledobom a horgászbotot a ladik aljába és kilépek a szárazföldre. És hogy a földön vagyok, érzem, hogv megjön a mese vége az eszembe. Milyen érdekes. Ahogy földet ér az ember, máris erősebb lesz és a réges-régi múlt is tisztán áll előtte.. . Máskor meg ülök a parton, amott a fűzfák árnyékában és nézem a madarak játékát. A gólyát, a par- -tiíeeskét, a házifecskét,., a csókát, a varjút. És látom, hogy egy szempillantás alatt átrepülik a Tisztát, amihez az embernek időre és erőre van szüksége. Hogy suhannak ezek a madarak! Ügy járják életük útját, hogy nyom nem marad utánuk. Mint ahogy sok ember után sem. Csalt egy fejfa ... nyúj tózik, meg- ropogtatja a csontját. Aztán kilép a kunyhóból, hátat fordít: a víznek, es odaballag a tűzhöz. A szolgálóról meztelen tenyérrel leemeli a bográcsot, behozza a kunyhóba és leteszi a földre. — Hadd hűljön — mondja és leül a lócára. Nézi a levest, aztán rám emeli tekintetét: — Ugye, megtisztel? Bolintok. És mondom is, hogy köszönöm. Kenyeret szel és ahogy magához öleli-szoritja kés afá az életet, ezt mondja csendesen: — Tudja, úgy jó enni, ha az embernek nem kell megszámolni, hány kanál leves fér a tányérba. Mindent így kellene csinálni. Ilyen gondtalanul, számok nélkül. így kellene élni. Csak így volna szabad élni ... Oravcc János Feláll, NÉPKERTI fák alatt Laezó József felvitele Megyénk ipari sajátosságánál fogva és nagy lélekszá- mát tekintve, viszonylag sok villamosenergiát igényel. Ezen a vidéken részben az Ész^kmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat gondoskodik a villamosenergia fogyasztókhoz való eljuttatásáról. Mnkájukról, tevékenységükről B urgony I^aszló, az ÉMÁSZ igazgatóhelyettese a következő tájékoztatót adta: — Feladatunkat egyetlen mondatban ki lehet fejezni: az egyre növekvő villamos- energiai igények kielégítése. — A jövedelmek alakulása a: 1960-as években a bányászat után a második helyen volt. Hol tart most a villamosenergia-ipar? — Sajnos, az 1970-es évben már az ötödik-hatodik helyre kerültünk. Ennek oka elsősorban egy alapvető ellentmondásban rejlik. A villamosenergia fix áron való értékesítésében. Az eszközök, berendezések ára lényegesen emelkedett, ezzel szemben a fogyasztásért kifizetendő ár maradt a régi, az energia óra nem változott semmit. Ennek következménye volt az önköltség emelkedése, olyannyira. hogy tavaly, sajnos, nem tudtunk év végi részesedést fizetni. — Milyen hatást váltott ki ez a dolgozók körében? — Nagyarányú fluktuációt vont: maga után. A törzsgár- da-tagok szinte csoportosan mentek el a vállalattól. — Mivel próbálták ellensúlyozni az elvándorlást? — Minden lehetőséget megragadtunk. Elbeszélgettünk dolgozóinkkal, de a legnagyobb figyelmet, a munkahelyi szociális és jóléti helyzet javítására fordítottuk. Ebben jó eredményeket értünk el. — Milyen változások várhalók? — A központi forrásból hálózatbővítést, többletteljesítménnyel járó energiaigény kielégítését gyakorlatilag nem lehet, megoldani. Ehhez a fogyasztók közvetlen anyagi hozzájárulását kell igénybe venni. Nincs lehetőség egyelőre arra sem, hogy a kisfogyasztóknál az ellátó hálózatokon feszültségjavító rekonstrukciót hajtsanak végre. Állandóan nő az igény, és sajnos, nekünk központilag meghatározott keret nem teszi lehetővé annak teljes ki. elégitését. Monos Márta Barátság- csapolás az LKM-ben A diósgyőri Lenin Kohászati Müvekkel baráti kapcsolatokat tartó szovjetunióbeli Zsaporozseci Kohászati Kombinát dolgozóinak egy csoportja a diósgyőriek vendégeként két hetet töltött hazánkban. A résztvevők között van Vladim Bergyeneesnik Lenin-dijas acélgyártó, akinek kezdeményezésére barát- ság-csapolást tartottak a diósgyőri elektróacélmű 18-as számú kemencéjénél. Ezt az ötven tonnás berendezést a Szovjetunióból szállították. A kemencénél négy műszakban MSZBT szocialista munkabri- gádok gyártják az acélt. A barátság adag gyártását a csütörtök délelőtti műszakban Danyi Lajos MSZBT szocialista brigádvezető acélgyártó irányította, s abban közreműködött a szovjet Le- nin-dijas acélgyártón kívül egy bolíviai és egy vietnami szakember, akik a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanulnak, valamint egy görög nemzetiségű —■ acélgyártó is. Négy új VlWELUX szerviz a megyében A miskolci VIMELUX ebben az évben a tavalyi 8,8 millióval szemben közel 12 millió forint értékben akar végezni lakossági szolgáltatást, javítást, szervizt. A lakosság gondjainak megoldása érdekében az év második felében 4 űj szervizt létesít Encsen, Sátoraljaújhelyen. Sárospatakon és Tokajban. Az új részlegekben a VIMELUX szakemberei rádiók, tv-k, háztartási hűtőgépek, olajkályhák szervizét, javítását végzik majd. Tűzpiros téli kabátot Jár a ventillátor, felkavarja. a tűzpiros, puha, bolyhos anyag repkedő szöszeit. A parányi műszáltöredékek rátapadnak az asszonyok, lányok verejtékben fürdő nyakára, izzadt karjára, s viszketöen csípik a bőrt. — Jó azoknak, akik szabadságon vannak, a Balatonnál. meg a Zsárin. — Ki van most a Zsóri- fürdőben. — Két család is. Györ- kei Lajosné a lányával, aki most szabadult fel itt az üzemben, s Gajó Imréné... Bacsó János csoportvezetővel járjuk be a Miskolci Textilkonfekció Szövet kezet munkatermeit, A tegnap délelőtti műszakon harmincötén igyekeztek helytállni azok helyett is. akik távol vannak, A dolgozok túlnyomó többsége nő, így nem veszélyes az a csúnya szám, hogy ötven dolgozó közül 10 beteg, mert közöttük van az a hat is, aki új életet adott, vagy most várja a kisbabát. —Mindenütt piros, piros. Mintha ez a szín még külön is melegítene. — Melegít is. ahogy itt fekszik az ölemben — mondja Szmetán Mária. — Te csak né panaszkodj: most jöttél a tengerpartról! Hamar megtudjuk, hogy a szocialista brigádból hárman vettek részt egy ifjúsági társasutazáson, s így jutottak el a tengerhez. Jó erről itt mesélni most, hogy tie melegítsenek annyira a készülő télikabátok, ötvenezer kabát. Az NSZK-ból rendelték. De hogy változatosabb legyen a nyári munka, svájci megrendelésre most varrják a 20 ezer müvelúr szőrmés férfikabátot. Pataki Jánosné gépe mellett megállunk néhány percre. Csak röviden illik itt szót váltani: normára megy a munka. — Volt már szabadságon? — Még nem, Várom az augusztus húszadikát. Akkor Mezőkövesdre megyek. Minden nyáron oda szoktunk elmenni. Jót tesz az Ízületeimnek. Fordít egyet a tűzpiros kabáton. Ö varr ja be az ujja kai. Húsz éve mindig csak ruha- és kabátujjakat varr. .4 parányi irodában valamivel hűvösebb van. de fel- hevül a hangulat, amikor az üzem helyzetéről, zsúfoltsága ról beszclgetii n k Török Károllyal, a szövetkezet elnökével. — Pedig 25 millió az évi termelési tervünk. Jobb körülményeket érdemelnénk. A tűzpiros kabátszövet bolyha ropdes a munkateremben, rátapad az asszonyok izzadt nyakára, s nincs mód még arra se, hogy miiszak után lezuhanyozzanak. Egyetlen dolog nyújt felüdülést. Rágondolni a már eltelt, vagy a rövidesen sorrakarülö nyári szabadságra. (a. i.) igények és lehetőség im "tó Alacsony « Sg.'ífT k a Hegyes Ferenc, 48 éves, ti- .iris R*acseraielyi révész, magas, n sí Csonios ember. Izzadtság . Syöngyözdk a homlokán. A ,ciie 4ú.nvhó mennyezete, amit. iaty niaga emeli, vagy tíz aszten- neí Qeje,' éppenhogy csak beío- ,dez gaci.ía az embert, sapkája sú- istál a tiádpadlót. A kunyhón nincs kémény. Föld az loga alja, fából van a váza, desz- Ma ka a külseje, belül sárral ’öldi van kitapasztva, nádpadló a álto !Tlennvezete és nád a teteje Két lóca nyújtózik a fa- ak mellett. A gerendába í .o s°!'t>a vert szögeken vannak 1 I.1. jjia ruhák, az elsősegély-láda, áriileSy és főzőszerszámok, évii!» e8>’ik sarokban papírdo- J.°z, benne krumpli, hagyma Népf élelkonzerv. A doboz■epefl ^ szemben, a másik sarok- i/iiníi fénylik egy tejeskanna, mfebenne víz. ű/.íni A * isza vize van ben- I — mondja a révész. — a IS) zl; iszom. Mint ahogy a Ti- valf^ 9 kenyerem is, hiszen a fie°ből élek. Kevés olyan gaz- npn ag ember van, mint én. Hi- kor |i?'erl a kenyereim és az ita- éppe 0,T> végtelen, kifogyha- ott eaat|an ... jrte Napközben nincs nagy for- báC?W*n, leginkább hajnalban ét»!?, este. amikor a tiszateleki laklyéke Termelőszövetkezet tagiig ('ai- fogatai, erőgépei jönnek tásb't folyó partjával pórhuza- .ásnáföldterületre megmun- állt űüni a kukorica, cukorrépa, m i íf>ldbab táblát. Mert: ez a lmaj ész — bár a Tisza innenső jg e'ídalán van — mégis Szakácshoz tartozik: átnyújtó- y —> ide a szomszéd megye. :? öt tonna teherbírású ^"'knp ott ringatózik a vízen, ‘bőén csak annyira moccan, 'bogy a lassú folyású folyó ;s a széltől borzolódó viz 'lngaíja. ., Nekem minden nap egy- °Pma — mondja a csendes mS|8vú révész. — Napfeljöt- |||||S(nől napszállatig itt va- |Wy’nk. mindennap, már hu- BHiZonkettedik esztendeje. Reg- Srajff'-'' jönnek az emberek, este hHhj&szamennek, én meg szin- ■Hf egész nap egyedül vagyok. í >'e idegen se jár. A falu, iMlMel.vnek egyik szélső házá- 'n lakom, vagy három ki- gHSf'ioéterre van innen, túl a ■BH^eies ártéren Aki itt jön- '• g'e.ey, azt mind ismerem, BKgahint ahogy ők is engémét, ss^álisgén nem vetődik ide. Illlll azt se szedünk ezért, je- J»||§9vünk sincs a kompra. A ti- ||ipB'/-a lelökj termelőszövetkezet gazda, akik pedig itt jár- t,. Jak. azo-k mind a közös keif||i Forrón süt a nap A kunv- BRé hüvöséből-homiályából jól ÉgjgPtjuk, amint remeg a leve- JjjPPptenger a folyó felett, és a • ,á£f°Í6afán csüngő bogrács kö- MHBH. Leves fő benne.’ kétkezi ■unkálok egytál étele, le- ossú encsleve.s. A révész meg- „i.iie‘Menti a tejeskannát, kiöbt. . . , isait 11 a bögrét, aztan komo- gaziis nagy kortyokkal iszik. A __járadékot a földre önti, az4 1 is/a a kenyere, a lisza az iíaía Kun yhóban lak ik, egész nap dolgozik Egy végtelenül gazdag ember
