Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-20 / 169. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. július 20., csütörtök Az ellopott vonat Bulgáriában 1944 szeptem­berében játszódik Az ello­pott vonat című szovjet—bol­gár film cselekménye. Néhány nappal a fasiszta rendszer bukása előtt a cári tisztek egy csoportja ellop egy vo­nalot, hogy Törökországba menekítsék a titkos okmá­nyokat, a milliós értékeket, és fasiszta cinkosaikat. A ka- landfilm nem új történetet, bár valós történetet dolgoz fel. Az, hogy hasonló filmet már láthattunk, nagyon sok­ban csökkenti a cselekmény érdekességét. A film jav^ írandó viszont, hogy a vol elfogására kiküldött bolf és szovjet katonák nem b> figurákkal kerülnek szem1 s így teljesítményük értél nem csökkenti az ellenfél becsülése. A filmet elsős* ban a fiataloknak jjjánljül A hét harmadik új fik1' a Forrófej című jugoszláv* kotás. elsősorban a bűnüí filmek kedvelőit érdekeik* Ebben a nyári kánikuláit kellemes kikapcsolódást ti ■ Cs. A' MÜLÖ IDŐ Pályázat Folyóiratunk, az elmúlt évek­hez hasonlóan, az idén is meg­hirdeti pályázatát, magas szín­vonalú, (természettudományos is­meretterjesztő cikkek írására. A PALY AZAT FELTÉTELEI: 1. Pályázni csak eredeti, más­hol még nem közölt cikkel le­het. 2. A cikkektől megkívánjuk, hogy a természettudományok te­rületén járatos olvasók nehézség nélkül megértsék, érdekesek le­gyenek, mutassák meg a ’téma népgazdasági, elméleti, esetleg ideológiai jelentőségét. 2. A pályaművek terjedelme 8 —10 normál gépelt oldal lehet. A téma illusztrálására kívánatos 4—10 kép. A cikkeket 5 példánk­ban kell beküldeni. 4 A pályázat jeligés, a jeligé­vel ellátott, lezárt borítékban mellékelni kell a. szerző nevét, munkahely- és lakáscímét, tele­fonját. 5. A pályaművek beküldési ha­tárideje: 1972. szeptember 15. Pályadíjak: 1 db I. díj: 4000 forint értékű, 2 db II. díj: 2000 forint értékű, és 3 db III. díj: 1000 forint értékű vásárlási utal­vány. A szerkesztő bizottság által el­vetett pályamunkákat — a jel­igés boríték felbontása néiküi — megsemmisítjük. A Természet Világa ( szerkesztő bizottsága Budapest, VIII., Gyulai Pál u. 14. Barczi Pál munkája tat reralezők i iskolája a , Az évközi továbbképj jyj tanfolyamok, táj egvsegen két or \ szervezett szakmai tatáikként zók után most a nyáron opzdi szagos konferencián veszn?ornt részt a legjobb -matör szítinon játszó együttesek és irodaiagy mi színpadok rendezői. A jurára lius 24-tól augusztus 2-ig taliegf tó konferencia az elmélet tste a gyakorlat jó iskolája lefhnd számukra. A NépműveU^,®^' Intézet tudományos munkí társai és a legeredménves«jsza ben dolgozó rendezők osztigg,^ meg tapasztalataikat a résjés. vevőkkel. ágyat A konferencia értékét t véli, hogy minden elméit A témához gyakorlati bemutal fjn, társul, jeles amatőr együtt!= , sek közreműködésével. M1 gyénk színjátszó mozgalmak nak elismerését tanúsítjf7-ept hogy a szoros létszámú koWg ferenciára két borsodi rendig zőt hívlak meg. Hetvenöt éves az ózdi színjátszás SzóboríáHat a sétányon HETVENÖT EV VEI, ez­előtt álltak az öntevékeny színjátszók első ízben az óz­di közönség elé. 1901-ben el­készült a színjátszó csoport állandó színpada, amelyet december 25-én a Peleskei nótáriussal avattak fel. A csoport népszínműveket, né­pies,- egész estét betöltő né­pies összeállításokat mutatott be az I. világháborúig Oz- don és környékén. Bemuta­tóik 300—400 nézőt vonzot­tak. Ez az úgynevezett ,.első korszak” az I. világháború kitöréséig tartott. A Tanács- köztársaság idején még fel­lángolt az öntevékeny mun­ka a „vasvárosban”, de a ké­sőbbi években — egészen 1939-ig — a helyi polgárság sekélyes igényeinek felelt meg csupán a csoport 63 nő és 71 férfitagjának mun­kája. A II. világháború idején teljesen megbénult a műked­velők munkája. Ózd [elsza­badulásának napján, 1944. december 20-án ismét fel­pezsdült az öntevékeny szín­játszás a kohászok körében. A gyár 1 vezetősége kulturá­lis osztályt hozott létre, amely a gyorsan szerveződött 119 gyári kultúrcsoportot irányí­totta, támogatta. Gyári szín­ház néven ekkor már hivatá­sos művészek részvételével vált szervezetté, rendszeres­sé és magas színvonalúvá. Hetenként három előadást tartottak; műsoraik a hazai klasszikus és modern drá­mákból, színművekből tevőd­tek össze. A gyári színház megszűnte után a színjátszó csoport a Bánk bánt mutatta be, a több; között a fővárosban is, ahol az országos fesztivál el­ső díját nyerték el. A színjátszó csoport 1967- ben személyi és más okok miatt megszűnt. Hiánya' érez­hető volt a városban, a köz­vélemény nem fogadta el az öntevékeny munka befa­gyasztását. Az Ózdi Népmű­velési Intézmények közel­múltban megválasztott új igazgatója helvet adott az óz­diak igényének. Színházbará­tok köre alakult az elmúlt naDokban. amely a színház­kultúra kibontakoztatását, az értő és igényes közönség ki­alakítását és az öntevékeny színjátszó csoport újjászerve­zését h’vatott megteremten'. A SZÍNHÁZBARÁTOK kö­rének megszervezésével min­den bizonnyal lehetőség nyí­lik a 75 éves, országos hírű ózdi munkás színjátszás fel­élesztésére. a színházat nél­külöző város színházi életé­nek felfrissítésére. A szín­házbarátok köre elhatározta, hogv első ízben a város ala­pításának 700. évfordulója ' ünnepségein mutatkozik be önálló műsorral. M. T. Szegeden július 16-án nyitottál: meg Samu Katalin Hódmező­vásárhelyen élő szobrászművész harmadik önálló kiállítását. A műalkotásokat a Tisza-partl sétány árnyas fái között lát­hatja a város, illetve a városba érkező, művészetet szerelő közönség. Népdal est a tokaji múzeumban Népdalestet rendeznek To­kajban július 23-án. Az es­ten több jól ismert, országos hírű népdalénekes is fellép. Az eredeti tervek szerint az estre a most készülő szabad­téri színpadon került volna sor. technikai okok miatt azonban meg kellett változ­tatni a műsor színhelyét. Így a népdalestet — amely az eredeti elképzelések szerint népitánccal párosult volna — a múzeumban tartják meg. Egy kocka a Jefferson utolsó Alaposan tévednek, akik azt hiszik, hogy Martin Ritt rendező alkotása sportfilm. Mert igaz ugyan, hogy a köz­pontban Jefferson, a nehéz­súlyú profi ökölvívás le­győzhetetlen királya állt, s a film -végén látunk is két me­netet, mégis, a kétórás alko­tás ökölcsapásai nem boksz- kesztyűben, s nem a való­ságban csattannak el. Igaz, szó van a filmben mindazokról a tisztázatlan, kulissza mögötti akciókról, melyek a világbajnoki öv el­nyerése, fehér ember által történő elnyerése érdekében zajlanak, ám, mégis az elő­térben — s ez a rendező szándéka szerint van — a faji megkülönböztetés súlyos problémáiról van szó. Ezért nem sportfilm a Jefferson utolsó menete. Csupán jó példa volt a nehézsúlyú, le­győzhetetlen profi világbaj­nok. hogy '■ bizonyítsa, még neki sem szabad kitörnie azokból a látható és látha­tatlan láncokból és bilin­csekből, számára is tilos a Fi lm jegyzet j jellerson utolsó menete * Egy esztendő számvetése A gyermekkönyvtár munkájáról Kazincbarcikán 1971. má­jus 30-án nyílt meg az új gyermek klubkönyvtár. Az Üttörőszö vétség fennállásá­nak 25. évfordulójára adták át a város tanulóifjúságának a 390 négyzetméteres alapte­rületű intézményt, amelyben kölcsönzőlerem. olvasóterem, klubterem .található, azonkí­vül raktáraknak és az iro­dának is jut hely. A köl­csönzőteremben szabadpolcos rendszert alakítottak ki, a könyvállományban pedig ne­velési célzattal válogatás ta­lálható a felnőtteknek szóló irodalomból. Az olvasóte­remben 5—600 kötet várja a helyben olvasókat, s ugyan­ott a nyelvtagozatos tanulók munkájának segítésére ide­gen nyelvű könyvek is talál­hatók. A könyvtár berende­zése jó, könyvellátásban és személyi ellátásban van né­mi lemaradása az országos irányelvekhez képest. Nemrég készítették el az első esztendő számvetését. Az ű> könyvtár élete termé­szetesen maga után vonta a gyermekolvasók számának nagyobb arányú növekedé­sét. Míg nyitáskor, 1971. má­jus 30-án 994 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak, decemberre ez a szám 2023- ra nőtt és ez év első három hónapjában is már 1540 be­iratkozott olvasóval dicse­kedhetett a könyvtár. A köl­csönzött kötetek száma csak­nem 62 százalékkal maga­sabb volt az év végén, mint a nyitás időpontjában, a kölcsönzők száma pedig 56 százalékkal magasabb. Ezek a számadatok a könyvtáro­sok sokirányú nevelő mun­kájáról tanúskodnak. A napi hatórai nyitva tartás alatt átlag 160—170. olvasó for­dul meg a könyvtárban, de nem ritkák az olyan napok, amikor kettőszáznál többen jönnek. Az olvasótermet is rendszeresen használják az ifjú könyvtárlátogatók. Ér­demes felfigyelni ró, hogy a látogatók nagy százaléka III —IV. osztályos tanuló. Ez azért fontos, mert y— amenv- nyiben rendszeres olvasóvá tudja a könyvtár nevelni ezeket a gyerekeket —, hi­hetőleg felnőtt korukban is olvasók, a könyvek barátai lesznek. A könyvtár kapcsolata a tanintézetekkel jó. Igaz is: csak ott lehet jó könyvtári munkát teremteni, a tanuló­ifjúság nevelését megoldani, ahol az iskola és a könyv­tár kapcsolatban áll egymás­sal, egymást segítik felada­tai megoldásában. Kazinc­barcikán minden iskolából elhozták a tanulókat könyv- tárlótogatásra, s ez is hozzá­járult, hogy a későbbi idő­ben igen sok gyermek vált lelkes könyvtári taggá. Kü­lönösen jó a kapcsolat a Pol­lack Mihály úti Általános Is­kolával, amelynek minden napközis csoportja volt könyvtárlótogatáson és játék- délelőttön a könyvtárban, A napközis tanulócsoportok minden iskolából rendszere­sen járnak ide. s kiemelke­dik közülük a Kun Béla is­kola harmadikos csoportja. Ide jár rendszeresen a köz­ponti általános iskola ma­gyar szakköre is heti egy foglalkozásra. A tanulóifjúság segítésére a könyvtár ebben az évben a negyedik osztálytól kezdő­dően tantárgyi bibliográfiát ad ki a tananyaghoz kap­csolódó könyvekről. E könyvtár klubkönyvtár­ként működik, s ez azt je­lenti. hogy a gyermekek közművelődését, hasznos szó­rakoztatását. is szolgálja. Az Egressy Béni Művelődési Központtal közösen oldja meg ezeket a feladatokat. Bábszakkör, gyermek tánc- csoport és gyermek irodalmi színpad működik a közös irányítás alatt, a művelődési központ szakmai vezetésével, a könyvtár helyiségeiben. A gyermekszínpadot kiemelten kezelik, segítséget nyújtanak a' műsorok kiválasztásához, s a kis együttes tagjai mind könyvtári olvasók. A helyi bemutatókon kívül mindhá­rom csoport részt vett ta­valy ősszel a Kazincbarcika Miskolcon című rendezvény- sorozat bemutatóján. Itt ren­dezték meg ez év januárjá­ban az országos színjátszó fesztivált, valamint később a szakszervezeti színpadok ta­lálkozójának gyermekbemu­tatóit és a szakmai tanács­kozásokat. A gyermek klubkönyvtár könyvállománya ez év már­cius 31-én 13 484 kötet volt, ami azt jelenti, hogy egy ol­vasóra átlag 6.6 kötet könyv jut. Az irányelvek olvasó­ként 10—12 kötetet határoz­nak meg, s ezt 1975-ig kel­lene elérni. Növelni kíván­ják ebben az évben a könyv-' beszerzésre fordított össze­get, felhasználva az üzemek könyvbeszerzési hozzájárulá­sát is. Akadályozó tényező viszont, hogy közismerten kevés az ifjúsági könyv meg­jelenése. A klubkönyvtár megszüle­tésével megoldódott Kazinc­barcikán a könyvtárak elhe­lyezési gondja. most már komplex könyvtári ellátásról beszélhetünk a városban. Megfelelő alapterületű, be­rendezésű, nagyon szép könyvtárat kaptak a tanu­lók, olyat, amilyennel az or­szágban nem sok város di­csekedhet. Az éves munkatervben részletesen meghatározták a feladatokat. A legfontosab­bak: a könyvállomány növe­lése. annak elérése, hogy a 14 éven aluliak 50 százaléka olvasó legyen, . bővüljön a katalógusok rendszere. Szer-- vezni kívánnak több író—ol­vasó találkozót, kiemelten kezelik a Dózsa-évfordulót, különös figyelmet fordítanak a mostoha körülmények kö­zött nevelkedő tanulók segí­tésére. segítik és biztosítják a gyermek szakkörök működé­sét, azonkívül több kiállí­tást, nyári foglalkozást szer­veznek. erősítik az általános iskolákkal való kapcsolatot. A kazincbarcikai könyvtá­ri munka már hosszú évek­kel ezelőtt országosan figyel­met keltő volt. A gyermek- könyvtár megszületése és an­nak biztató első esztendeje csak erősíti a korábbi hír­nevet <bm) menete című filmből terve . Fél szerelem, ha szerelme feb^Say, Talán úgy is jellemezhE^l nénk: egy végzetes sze[ gync lem, mert nemcsak a feli\Sj j rekkel állítja szembe, #yan nem saját' fajtájával. hSj • Nem a ringben folyik tele;,* hát a küzdelem, hanem elaj annál lényegesen többet iflj i;gc gába foglaló küzdőtéren, !áros< életben. S kikapni is ott ki _ k i. Már szinte mellék^^ hogy az utolsó menetbj0r, győz fehér ellenfele. hisífog. tudjuk, jól tudjuk, még gy% J hetne, képes lenne a gJ’lgp^ zelemre, de ő nem akaífe jfj Szimbolikusnak érezzük rn to utolsó mondatokat, s az utaséi Pries so képsort. hat Janes Earl Jones Jeffersp a szerepében kitűnő alakítfplgá nyújtott, de szinte a film '1®1 — lamennyi szereplője hibátlytetc nul játszott. Martin Rítt , gyetlen objektivitással, bö^dnö colóorvoshoz hasonlóan n>°lt. tatta be az utolsó meneaPúa megelőző történetet, hatás' dászat nélkül, mégis rendi vül hatásosan.

Next

/
Thumbnails
Contents