Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-18 / 167. szám

1972. július 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 4 múlt nélküli város Kazincbarcika kel arca szürkül, majd valahonnan ezernyi kemence fülledi melege borul a kőhazak­ra. lelassítva minden moz­dulatot. A villámlás, dör­gés szakítja fel a csendet, ma id hirtelen zúduló, nagy- szemű cső. Fürgékké vá­lunk. míg elérjük a legkö­zelebbi kapualjat, frissen kerülgetjük a hirtelen nőtt tócsákat, ügyes manővere­zéssel védekezünk a fröcs­kölő autóktól. A villamo­sokon kopog a víz. az eser­nyőket rángatja a szél. az aszfalt fénylik, szaladunk ázottan. Mire megtaláljuk a fedett helyei. íorább is mehetünk. A gyors, nyári zápor valahol arrább veri mar a földet. (Fotó: Laezó József) A fekete ruhától a fehér köpenyig A Lemen} seprőkre huruté új teladaíok Az 1960-as évektől kezdő­dően hazánkban robbanás­szerű fejlődést élt meg a ké­ményseprő szakma. Hirtelen kellett megbirkóznia a több­fázisú munkafajtákkal, a gázprogram megvalósítása következtében előállott űj helyzettel. Mit jelentett ez a változás Borsod megyében? — ker­tem tájékoztatást Majoros Barnától, a Borsod megyei Kéményseprő Yallalat igaz­gatójától. — Az 1960-as évektől kez­dődően a vidéki városokban es falvakban is egyre több lakásban tértek át a hagyo­mányos széntüzelésről a kor­szerű gáz- és olajtüzelésre. Ez. a folyamat megkövetelte az elavult kémények felül­vizsgálatai. Élet- es vagyon­biztonsági szempontból a Kéményseprő Vállalatra nagy felelősig hárult. A felelős­ségen kívül hatalmas mun­kát is adott. Jól érzékelteti ezt néhány adat. 1965-ben 27 200 gázzal fűtött lakás volt a megyében. Jelenleg már 960 ezernél tartunk. Mindeze­ken kívül új feladatként je­lentkezett a központi és ipári kazánok kötelező tisztítása, füstnvomáspróbás kémény el­lenőrzés. alkalmassági mű­szaki vizsgálatok. Ezek a fel­adatok már olyan műszaki tudást és szakmai jártasságot igényelnek, amelynek jelen­legi szakmunkásaink egy har­mada tud csak eleget tenni. Ezért is jelentkezik egyik legfontosabb feladatként szakm u nkása i n k továbbkép­zése. Ebből kiindulva hoztuk léire a május közepétől szep­tember közepéig tartó, két- turnusos szakmai továbbkép­ző tanfolyamunkat. A tanfo­lyamon korszerű ismeret- anyaggal kívánjuk gyarapí­tani szakembereink tudását» Csak így tudunk megbirkóz­ni az élet állította új köve­telményekkel — fejezte be tájékoztatását Majoros Barna elvtárs. Tévédés lenne azt hinni, hogy a gázfűtés széles körű elterjedésével ez a szakma kihal. Ellenkezőleg, a ké- ménvseprőiparra még na­gyobb és felelősségteljesebb feladat hárul. Csupán hét­köznapjaink megszokott ..fe­kete lovagjai” öltözködnek át világosabb ruhákba, mert munkakörülményük ezt las­san hrajd megengedi. Kovács Lászlö Heggel felhőtlen égbe kel a nap. és sugarai csípik a bőrt. Amint emelkedik a fényes kékségbe, annál ítt- kább csípnek sugarai, mint­ha láthatatlan, finom fé­mekké alakulnának. A le­vegő mozdulatlan, az asz­falt tovább pultul, siippe- dössé válik és forróvá. Rö­vidülnek az éles. kemény árnyékok. Déltájt elúszik egy-egy felhő a nap előtt. Majd még egy. Az éles, kemény fény kissé meg­I Ha a Tardona patak mel- ptt épülő új városrész felöl fowl i tjük meg Ka/.incbarci- “át, meglepő kép fogad:egy - "'kis mellett több tízszintes, '"»'szerű építőelemekből ké- jziilt toronyház meredezik az !S leié, de körülöttük még k'pehupás. gazos, rendezet- pi a terep S nemsokkal klébb a múlt nyomai' a va- •v°gból. vagy esetleg téglából Pült, földszintes falusi házi- f°h. A fejlődés lenyűgöző, fejnie naponta növekvő dina­mizmusa. az elmaradt, évsza­kos falvacskák talaián épü­lő új. fiatal város még ma is hon-útfélen találkozik a múlttal, megvívja harcát a “Kivel, szorítja vissza lok- Pl-fokra az elavultat, s ha­hó magabiztosan a két ev- izede még elképzelhetetlen­ek hitt, de ma már körvo- tttlaiban egyre jobban kiraj- Módó jövő felé. lizennvolc év történél me Kazincbarcika 1954-ben há- °mi . kis Sajó-völgyi falu: farcika, • Bereute és Sajóka- fmc egyesítésével jött létre, K kapta meg a városi ran- Pt. A fiatal szocialista vá- -”s alapításának okát akkor '■ ide telepített hatalmas pgyiüzem, a Borsodi Vegvi- {»mbinát adta. Azóta a két MÁtér, az ifjú gyáróriás és halai ..szocialista. .y.'utöS-é.2y.-_ iPs mellett, egymással szo- "s együttműködésben, egy­est segítve növekszik, fej­eik. A BVK ma már több Pál 5000 dolgozót foglalkoz­ik Termékei itthon és kül- ólclön is keresettek, s fon- p központja lesz az ország Psyipará: teilendítOlefin- logramnak. A város lakói- mk száma ma már megköze- f* a harmincezret. A gom- jirnódra szaporodó lakótele­ik mellett új bölcsődék, j’odák, általános iskolák. I’ógy szertárak, művelődési kzak. sportpályák épültek az (hiúit évek során. Van már '»'szerű ruházati és AB( '- ruház, valamint önálló ferinekklub, könyvtár is. Az gtessy Béni Művelődési ■őzpontban a 70 ezer köte- js könyvtár mellett a 400 főhely es színházteremben »adásokat, koncerteket, sztiválolcat is rendeznek. Néhány statisztikai adat ta­rn még jobban érzékeltet­ni Kazincbarcika hihetetle­nt gyors iramú, fejlődését. '■ utóbbi tíz év alatt a la- lsok száma másfélszeresére, : óvodai és bölcsődei férő- !h'ek csaknem két és fél- eresére növekedtek. A vá- siejlesztésre fordított ösz- a II. ötéves tervben 300 iliió, a IV, ötéves tervben 0 millió forint volt. a kö- 'ke/.ö tervidőszakban pe­1 megközelíti a 800 millió ‘hintot. ' % lalnlok városa kit a gyors tempó azonban 'vénvszerűen termeli ki az kimondásokat. Dr. Vé- ahy Ernő, az MSZMP váro­Pártbizotlságónak első tit- ;»'a egy érdekes példát ént­gőzrobbanás volt Szikszón — Az óvodai és általános iskolai ellátottság Kazincbar­cikán az országos átlagnál sokkal magasabb, meghalad­ja a 120 százalékot. Itt még­is kevés, hiszen több mint 12 ezer l'ó a 18 éven aluli, s a város lakóinak átlagos élet­kora sem éri el a 20 évet. Sok a fiatal, sok a gyerek. Meg löbD oktatási, szórako­zási, egészségügyi intézmény kell szamukra. Sorolhatnánk még tovább, hogy mennyi gondol, prob­lémát okoz számtalan más területen is ez a hihetetlenül gyorsütemű fejlődés, amely Kazincbarcikán végbemegy. A, város vezetői azonban jól látják a meglevő ellentmon­dásokat. Tiszteletreméltó lel­kesedéssel, energiával és hoz­záértéssel dolgoznak azok fel­oldásán. Ahogy az első tit­kár mondotta: nyílt város­politikát folytatnak. Ami azt jelenti, hogy valamennyi el­képzelésüket, városfejlesztési tervüket minden fórumon megtárgyalják. Kérik és igénylik az emberek vélemé­nyét. S újabb és újabb ötle­teket gyűjtenek arra, hogy a lakói még jobban megszeres­sék, magukénak érezzék a fiatal várost. E gondolat je­gyében indult a Tiszta, vi­rágos, város mozgalom, s ala­kult a városszépítő egyesü­let, amelynek mindenki tagja lehet. E fórumokon az úttö- ' fők föl a szocialista "brigádve /.élőkig közösen levéken.vkedr hetitek Kazincbarcika jövő­jéért. i­A jovo Ha bárkivel is a város jö­vőjéről beszélgetünk Kazinc­barcikán. öröm hallani azt- a tüzet, lelkesedést, ahogyan, és azt a sok tervet, elképze­lést. amikről beszélnek. Az elmúlt 18 év elég volt ahhoz, | hogy az ..őslakóknak” 'és a i néhány éve letelepedőknek is igazi otthont nyújtson. A mai társadalmi és a gazdasági ve- I zetők természetesen vala- j mennyien betelepültek. Még­is, ahogy akár Körtvélyes István, a Borsodi Vegyikom­binát vezérigazgatója, vagy dr. Vékony Ernő, vagy má­sok beszélnek Barcikáról, az garancia a további fejlődés­re. s a fejlődés szülte ellent­mondások megoldására. S ami a legfontosabb: nem­csak beszélnek. Ezt bizonyít­ja az a hihetetlen tempójú fejlődés, am> Kazincbarcikán ma végbemegy. És ezt bizo­nyítja az a sokmillió forint értékű társadalmi munka, amellyel lakói részt vesznek a város építésében, szépíté­sében. A negyedik ötéves tervben újabb 1405 lakás épül. A szociális és kulturá­lis intézmények bűvölő so­rát pedig felsorolni is nehéz. Még nincs két évtizede annak, hogy a Sajó völgyé­ben, az eldugott kis falvak­ból új, gyáróriásokkal körül­vett szocialista város kiala­kult Az urbanisztikai szem­pontból rendkívül rövid idő alatt szinte elképzelhetetlen­nek látszott az a nagy vál­tozás, amely itt végbement. Fongrácz György Nem gáz: — Az elmúlt héten hírt ad­tunk arról a nagy erejű rob­banásról, amely Szikszón fé­lig romba döntötte a Deme­ter család Sallai Imre u. 24. szám alatt levő családi há­zát. Kezdetben mindenki ar­ra gyanakodott, hogy gázrob­banás történt. Ez valószínű­nek tűnt. hiszen a romba dőlt helyiségben talált pro­pán-bután gázpalack szelepe sérült volt, a palackból min­den gáz kiszivárgott, s a helyszínen, közvetlenül a rob­banás után mindenki gaz- szagot érzett. A robbanás körülményeit alaposan kivizsgáló .szakértői bizottság azonban egészen mast állapított meg. Demeter Jánosék hazá­nak két helyiségét nem gáz-, hanem nagy ere­jű gázrobbanás döntötte össze. A veszélyes gázpalack ez­úttal ártalmatlan volt. A szakértőknek ugyanis gyanús volt az a körülmény, hogy a helyszínen éreztek ugyan gázszagot, a gázrobbanásokra jel­lemző égésszagot azon­ban senki sem érzett, s nem is találtak égésnyo­mokat. A gázrobbanás ugyanis egy gyors égéssel járó folyamat. A romok eltakarítása után derült ki. hogy valóban szó sem lehet gázrobbanásról. Egyetlen égésnyomot sem ta­láltak. A helyszínen talált, hőre, égésre legérzékenyebb anyagok, így a műanyag-de­rítők, de még a pókhálók sem pörkölődtek meg. Alapos vizsgálódás után derült ki, hogy az előző nap megjavított villanybojler okozta a robbanást. Ez kapcsolt önműködően fű­tésre az. éjszakai órákban, s forralta órákon át a benne levő vizet, A bojlerben hatalmas gtí/túlnyomás keletke­zeti. majd az egész be­rendezés felrobbant, A törmelékek csak a rob­banáskor ütöttek le a gázpalackról a szelepet. Ezért éreztek Demeteréi; és a segítségül érkezők gázsza­got a helyszínen. Szerencsére a lakásban nem égett tűz. senki sem gyújtott lángot, s a robbanás következtében áram sem volt a házban, te­hát elektromos szikra sem keletkezhetett. Mindezek a körülmények ugyanis a gázrobbanás után. a gázpalack szi­várgása miatt még egy súlyos gázrobbanást is okozhattak volna. A Demeter család kára a biztosítás 'révén természete­sen így is megtérül. A több mint 70 ezer forintos kártérí­tést. az Állami Biztosító már ki is fizette. (P. s.) Az illetékes . válaszolt Lesz választék íasvlailbó! Zá por Lapunk július 8-i számá­ban „Mindennap ugyanaz" címmel cikk jelent .meg ar­ról, hogy Miskolcon '— a bel­várost -kivéve — gyakran egyáltalán nincsen fagylalt, vagy csak egyféle van. min­dennap ugyanaz, mondjuk: málna... Az írás nyomán a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat megvizsgálta a fagylaltérté- kesités helyzetét és megálla­pította. hogy a jegyzetünkben foglaltak helytállóak. „F.gyes értékesítő egységein/: ugyan­is félve az elmúlt hetek ked­vezőtlen. hűvös és változé­kony időjárásváltozásától, il­letve az ennek kapcsán be­következett fogyasztás-csök­kenéstől, elsődlegesen gyü­mölcsfagylaltot rendeltek a fagylaltromlás elkerülése ér­dekében. Ez az óvatosság oda vezetett, hogy a kereseti ingadozások következtében fellépő igényeket sem meny- nyiségben. sem választékban nem tudták kielégíteni és ez joggal váltotta ki a fogyasz­tók elégedetlenségét.’’ A Miskolci Vendéfilálóipa- ri Vállalat intézkedett, ezen­túl valamennyi fagylaltérté­kesítéssel foglalkozó egység köteles1 legalább egyféle gyü­mölcs és kétféle tejesfagylal­tot kínálni.

Next

/
Thumbnails
Contents