Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-18 / 167. szám
1972. július 18., kedd E SZ AK -M AGY ARO RSZÄG 3 Dolgozz hibátlanul! A hibás, a selejtes termék sok baj okozója lehet, s rengeteg idő, energia megy emiatt veszendőbe. Az on- gai csavarüzemben most azon fáradoznak, hogy önmaguk és mások munkájának megkönnyítése érdekében hogyan lehetne minél inkább hibamentesen dolgozni. A kezdeményezés forrása a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozására nyúlik vissza. Kiss Ferenc, az Ifjúság szocialista brigád vezetője vett rajta részt az ongai csavarüzem képviseletében. Megragadta figyelmét a dolgozz hibátlanul mozgalomról szóló minden információ. Ezzel kapcsolatos gondolatait elmondotta a tanácskozásról szóló beszártio- lójában a többi szocialista brigádvezetőnek, őket is fellelkesítette a DH-mozgalom, s elhatározták, hogy megvalósítják azl. A mozgalom megvalósítását a csavar II-ben nagy gonddal készítik elő. A gép- beállítók például e héten kettős nyújtott műszakot tartanak. Ázt jelenti, hogy a délelőttös gépbeállító a dél- utános műszakban is bennmarad, s figyeli szaktársának munkáját, módszerét. Miután a gépbeállítók valamennyien megismerik egymás módszerét, utána mindhárom műszak dolgozói közös megbeszélésen értékelik a munkát. Kritika alá veszik a szerszámokat. az anyagokat, az alapanyag-ellátást, a munkaszervezést és sok egyéb, a munkát befolyásoló tényezőt.. Lukács László, az ongai gyáregység igazgatója elmondotta. hogy a mozgalmat a jövő hónapban akarják „beindítani”. Ehhez mindenképpen szükséges, s nélkülözhetetlen a dolgozók szemléletbeli változtatása. Ennek elősegítése, kifejlesztése érdekében a DH-mozgalom megvalósításának előjátékaként „Ne add tovább a hibás terméket!” jelszót, akarják az emberekbe „elplántálni”, s mindennapos gyakorlattá tenni. Uj mozgalom bontogatja az ongai üzemben a szárnyán. A gyár újat kedvelő, alkotni akaró dolgozói, vezetői sokat várnak megvalósulásától. Cs. B. Ä szökőkút Foto: ifj. Hollósy E. Megyénk vezeti! 9 helyiipari kiállításén kereskedelmi Vállalat több termelővel — így a Szerencsi Bútoripari, a Miskolci Asztalos és a Kárpitos Szövetkezettel — egyezett meg a kiállított termékekre vonatkozó sok-sok milliós termelésben. A kiállítást megtekintette Vaskó ' Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Megyénk mindkét vezetője nagy elismeréssel nyilatkozott a kiállítás és a bemutatott termékek színvonaláról. Tegnap sok esemény zajlott le a miskolci hclyiipari kiállításon. Délelőtt 11 órai kezdettel a Jászberényi Hűtőgépgyár tartott sajtótájékoztatót. Molnár János 'ke- i'eskedelmi igazgató a sajtó, valamint a kereskedelem képviselőinek "' élmöiidtfttá, hogy a 20 éves hatezer embert foglalkoztató üzem évente 020—350 ezer háztartási hűtőgépet készít. A 200—220 ezer darab hazai megrendelésre készülő berendezésből Borsod ez évben 16 ezer darabot kap. A szakzsüri értékelése szerbit az üzem a kiállítás külsőségében. dekorációjában is növeli a színvonalat. Ezenkívül termékével is remekel. A gyárat a 210 literes, a 60 literes, mélyhűtővel rendelkező hűtőgépéért I. díjjal tüntették ki. Az új igényekkel számolva a jövőre vonatkozóan — az igények figyelembevételével 7~ tovább növelik a gépek belső, s külön a mélyhülési terét. A klímaprogram nyomán egy sor hűtésre és fűtésre alkalmas berendezéssel, alumínium radiátorokkal, 1 Vier-berendeléssel igyekeznek kielégíteni a lakosság, s a kereskedelem igényét. Korábban gondok voltak a garanciális javítással. A Gelká- val paralel a Ramovil] útján több szervet bekapcsollak a javításba, és így például a miskolci VIMELUX az utóbbi időben igen eredményesen dolgozik. Dgyaficsák "első ízben állította ki termékeit a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalat. A termelőüzem hétfőn tanácskozott az ÉTEX-szel és más kereskedelmi vállalattal. Számunkra még érdekesebb, hogy a Borsodi Iparcikk Kistaioslsiás a tsz-fagÉrél A hejőbábai Üj Élet Termelőszövetkezet vezetősége — a gazdaság teherbíró képessegéhez mérten — igyekszik minél többet nyújtani tagjainak. . Többek között ezért létesített az év elején egy sütőüzemet, is, amely nemcsak a helybeli lakosokat látja el jó minőségű, friss kenyérrel, jut bőven belőle a környező községeknek is. Az idős tsz-tagok három év óta havonként 100 j forint, összegű járadék-kiegészítést. kapnak a gazdaság- j tói. Legújabban olyan elképzelés foglalkoztatja a vezetőséget, hogy jó lenne egy üzemi konyhát létesíteni a gazdaságban. Ipari üzemeinkben, vállalatainknál szinte naponta épülnek ilyen létesítmények. Termelőszövetkezeteinkben viszont, ez ma még ritkaságszámba megy. Jelenleg az igények felmérésénél tartanak: a pártszervezet vezetősége a nóbizott- ságot kérte fel’erre a munkára. Remélhetőleg, a tsz- tagsag körében is kedvező visszhangra talál az üzemi étkezde létesítésével kapcsolatos javaslat. (—s) Uj gépsor, több kaskavál Már hosszú, esztendők óta a homrogdi sajtüzemben dolgozzák fel a csereháti juháratok tejét. Kezdetben íő- }UR az afab országok részére készítetlek itt sós kaskavált, utóbbi években azonban hhnd nagyobb mennyiségben exportálják a kaskavál og.S'ík változatát a nyugati országokba is. A csúcsidényben, ami most ért, véget, egy-egy nap alatt, hét műszakban tízezer liter fejet is feldolgoztak. Eddig mintegy 16 vagon kaskavált gyártottak. Megkönnyíti a munkát, növeli a teljesítményt az üzemben folyó korszerűsítés. Nemrégiben e8y folyamatosan gyártó géptort állítottak munkába. Ez ** gépsor óránként 60 darab hatalmas kaskavál „kereket” készít. FarkaslyuUbnn. több mint hatmillió forintos költséggel új Rcpkocsiszerelö csarnokot és szervizni íihetyt építettek. A szállítási üzeni új létesítményében sok korszerű gépet szereltek fel. A képen Bcnyci Sándor cs Kiss Béla motorszerelők egy l’KZ—7 típusú aknaperem- kiemclöl építenek be Foto: Laczó József ‘ lÉpzétlsÉgri a gyorsuló technikai fejlődés növeli az igényeket az átváltható szalimai ismeretek iránt. Régen megfogalmazott igazság: ahány nyelv — annyi ember... Értjük ezt a szakmai ismeretekre is: ahány szakma — annyi ember. De csak akkor, ha a nyelvet is, a szálúnál is tökéletesen „beszélik”. A papírforma szerint nálunk tíz szakmunkás közül egynek két vagy több mesterség elsajátításáról van oklevele. De a legtöbb esetben nem gyakorolt szakma ez, az egyik messze esik a másiktól. Mert mihez kezd például a sütőipari szakmunkás a gumiiparban szerzett papírjával, vagy a műanyagiparban mit ér a második szakma, az állattenyésztés? Egy országos felmérés szerint a szakmunkástanulók 15 százaléka mar kezdetben sem a szakképzettségének megfelelően helyezkedik el. Ugyanez a felmérés állapította meg, hogy a szakmunkás oklevéllel rendelkezők 28 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik, ahol végzettségre nincs szükség. Fura helyzet: mindenütt szakmunkáshiányt emlegetnek, közben a kiképzettek más területekre vándorolnak at. Szép számmal lelni két- vagy háromszak- mas munkásokat is, de képzettségük az adott, helyen nem sokat ér, csupán számukra egyéni vigasz, hogyha az adott vállalatnál nem érzik jól magukat, módjuk van más kenyérkereseti forrást is igénybe venni. Ezt a lehetőséget pályamobilitásnak nevezik a szociológusok. Becslések szerint 1980-ig az összes foglalkoztatottakon belül a szakmunkások aránya az 1965. évi 18.1 százalékról 24,9 százalékra növekszik. A mennyiségi emelkedéssel párhuzamosan a minőségbeli átrendeződésnek is végbe kell mennie, amihez a jelenleginél jobb érdekeltségi rendszerre van szükség. Nem utolsósorban a vállalatokon belüli szervezett szakképzésre, a kiegészítő szakmák megszerzésének szorgalmazására. A pályán belüli mozgás ugyanis csak akkor jöhet létre, ha az esztergályos érti es gyakorolni is tudja például a gyalus, a köszörűs mesterségét, s a járművezető motor- szerelő és gépkezelő fs tud lenni, ha kell. A Munkaügyi Minisztérium széles körű felmérést, végzett a szakmunkások körében és a megkérdezettek hatvan százaléka szükségesnek tartja az úgynevezett kiegészítő szakma megszerzését. Az emberek érzik tehát az új szeleket, a gyárak, vállalatok azonban még kevésbé. A kettős szakmai képzettséggel rendelkezők aránya néhány területen szerencsére máris számottevő. A lakatosoknál 13,3, az autó- és motorszerelőknél 14,5, a csőszerelőknél 18 százalék. Legmagasabb a vizsgázott, járművezetők és gépkezelők csoportjában: 25,4 százalék. összességében azonban meg mindig szerény ez a tábor, a forrás bővíthető és vele tovább enyhíthető a szakmunkáshiány. Jó példákkal találkozunk például az élelmiszeriparban, ahol többek között anyagi ösztönzéssel is szorgalmazzák a karbantartó szakmák elsajátítását. Így a holtszezonban sincs tétlenkedés. T ermészetesen nem becsülhetjük túl a lehetőségeket, nem szerezhet minden szakmunkás újabb oklevelet, de a technikai fejlődés a legtöbb területen megköveteli a nagyobb ismereteket. Mindez ma még a munkaerőgondok enyhítésének egyik lehetősége, de holnap már a technikai haladás megfogalmazta követelmény, melynek csak szervezett, tervszerű szakmunkásképzéssel felelhetünk meg. 9 isssáj alpMita Húsfeldolgozó üzem épül — Az év végére gyorstisztitó szalon nyílik — Mintegy tizenöt millió forint beruházásokra A Mezőkövesdi ÁFÉSZ terveiből A Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási es Értékesítő Szövetkezet mar eddig is igen sokat tett a lakossági szolgaltalas fejlesztéséért. A szövetkezet 1972. évi üzlet- és gazdaságpolitikai célkitűzései változatlanul a szolgáltatás bővítését jelölik meg az egyik legfontosabb feladatként. Ennek megfelelően dolgozták ki az idei beruházási programot is. Az ez évi tervekről Farmösi Imre, a szövetkezet elnöke a kővetkezőket mondta: — A Leninvárosi. a Mező- esáti, a Mezőkeresztesi és a Mezőkövesdi ÁFÉSZ összefogása eredményeképpen törpe húsfeldolgozó üzemet létesítünk Mezőkövesden. A tervek szerint évenként 12 ezer sertés feldolgozására nyílik majd lehetőség. A vállalkozásban részt vevő szövetkezetek továbbra is saját telephelyükön nevelik a sertéseket. csak a feldolgozásuk történik az ú.i üzemben. A feldolgozott áru ezután természetesen visszakerül a társszö vet keze tek üzleteibe. — Ez. évi terveink között szerepel továbbá egy gyorstisztitó szalon megépítése — folytatta Farmos! elvtárs. — Ehhez, is messzemenő támogatást kapunk szövetkezetünk országos és megyei szerveitől. A szalon létrehozása 2 millió 200 ezer forintba kerül, ebből a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV, 1,6 milliót biztosít. A beruházás előrehaladott állapotban van. Ügy tervezzük, hogy az év végére üzembe helyezzük a gyorstisztító szalont, melyet egy későbbi időpontban egy mosodával szeretnénk bővíteni. Beszámolhatok arról is, hogy tekintettel az autószerviz-szolgáltatás terén meglevő nehézségekre, a megyei tanács ipari osztályával történt megállapodás értelmében átvesszük üzemeltetésre a Vas- és Fémipari Vállalat mezőkövesdi részlegét.. Ezzel egyidőben természetesen gondoskodunk a gépkoesiszerviz fejlesztéséről is. Az üzem jelenlegi 20 ezer óra kapacitását duplájára, azaz 50 ezer órára növeljük. Az átvételt és a fejlesztési munkák elvégzését 1974-re ütemeztük be. Ez a beruházás mintegy 5—6 millió forint befektetést igényel. Nagy öröm számunkra. hogy felsőbb szerveink és a megyei tanács messzemenő támogatásáról biztosított bennünket a lakossági szolgáltatás fejlesztését célzó tervünk valóra vallásában — mondotta befejezésül a szövetkezet elnöke. I. L
