Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-18 / 167. szám

1972. július 18., kedd E SZ AK -M AGY ARO RSZÄG 3 Dolgozz hibátlanul! A hibás, a selejtes termék sok baj okozója lehet, s ren­geteg idő, energia megy emiatt veszendőbe. Az on- gai csavarüzemben most azon fáradoznak, hogy ön­maguk és mások munkájá­nak megkönnyítése érdeké­ben hogyan lehetne minél inkább hibamentesen dolgoz­ni. A kezdeményezés forrása a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozására nyúlik vissza. Kiss Ferenc, az Ifjúság szocialista brigád vezetője vett rajta részt az ongai csavarüzem képvisele­tében. Megragadta figyelmét a dolgozz hibátlanul moz­galomról szóló minden infor­máció. Ezzel kapcsolatos gon­dolatait elmondotta a ta­nácskozásról szóló beszártio- lójában a többi szocialista brigádvezetőnek, őket is fel­lelkesítette a DH-mozgalom, s elhatározták, hogy megva­lósítják azl. A mozgalom megvalósítá­sát a csavar II-ben nagy gonddal készítik elő. A gép- beállítók például e héten kettős nyújtott műszakot tar­tanak. Ázt jelenti, hogy a délelőttös gépbeállító a dél- utános műszakban is benn­marad, s figyeli szaktársának munkáját, módszerét. Miután a gépbeállítók valamennyien megismerik egymás módsze­rét, utána mindhárom mű­szak dolgozói közös megbe­szélésen értékelik a munkát. Kritika alá veszik a szerszá­mokat. az anyagokat, az alapanyag-ellátást, a munka­szervezést és sok egyéb, a munkát befolyásoló ténye­zőt.. Lukács László, az ongai gyáregység igazgatója elmon­dotta. hogy a mozgalmat a jövő hónapban akarják „be­indítani”. Ehhez mindenkép­pen szükséges, s nélkülözhe­tetlen a dolgozók szemlélet­beli változtatása. Ennek elő­segítése, kifejlesztése érdeké­ben a DH-mozgalom meg­valósításának előjátékaként „Ne add tovább a hibás ter­méket!” jelszót, akarják az emberekbe „elplántálni”, s mindennapos gyakorlattá tenni. Uj mozgalom bontogatja az ongai üzemben a szár­nyán. A gyár újat kedvelő, alkotni akaró dolgozói, veze­tői sokat várnak megvalósu­lásától. Cs. B. Ä szökőkút Foto: ifj. Hollósy E. Megyénk vezeti! 9 helyiipari kiállításén kereskedelmi Vállalat több termelővel — így a Szerencsi Bútoripari, a Miskolci Asz­talos és a Kárpitos Szövetke­zettel — egyezett meg a ki­állított termékekre vonatkozó sok-sok milliós termelésben. A kiállítást megtekintette Vaskó ' Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. La­dányi József, a megyei ta­nács elnöke. Megyénk mind­két vezetője nagy elismerés­sel nyilatkozott a kiállítás és a bemutatott termékek szín­vonaláról. Tegnap sok esemény zaj­lott le a miskolci hclyiipari kiállításon. Délelőtt 11 órai kezdettel a Jászberényi Hű­tőgépgyár tartott sajtótájé­koztatót. Molnár János 'ke- i'eskedelmi igazgató a sajtó, valamint a kereskedelem képviselőinek "' élmöiidtfttá, hogy a 20 éves hatezer em­bert foglalkoztató üzem éven­te 020—350 ezer háztartási hűtőgépet készít. A 200—220 ezer darab hazai megrende­lésre készülő berendezésből Borsod ez évben 16 ezer da­rabot kap. A szakzsüri értékelése sze­rbit az üzem a kiállítás kül­sőségében. dekorációjában is növeli a színvonalat. Ezenkí­vül termékével is remekel. A gyárat a 210 literes, a 60 literes, mélyhűtővel rendel­kező hűtőgépéért I. díjjal tüntették ki. Az új igényekkel számolva a jövőre vonatkozóan — az igények figyelembevételével 7~ tovább növelik a gépek belső, s külön a mélyhülési terét. A klímaprogram nyo­mán egy sor hűtésre és fű­tésre alkalmas berendezéssel, alumínium radiátorokkal, 1 Vier-berendeléssel igyekez­nek kielégíteni a lakosság, s a kereskedelem igényét. Ko­rábban gondok voltak a ga­ranciális javítással. A Gelká- val paralel a Ramovil] útján több szervet bekapcsollak a javításba, és így például a miskolci VIMELUX az utób­bi időben igen eredményesen dolgozik. Dgyaficsák "első ízben állí­totta ki termékeit a Heves megyei Ruházati Ipari Vál­lalat. A termelőüzem hétfőn tanácskozott az ÉTEX-szel és más kereskedelmi vállalattal. Számunkra még érdekesebb, hogy a Borsodi Iparcikk Kis­taioslsiás a tsz-fagÉrél A hejőbábai Üj Élet Ter­melőszövetkezet vezetősége — a gazdaság teherbíró ké­pessegéhez mérten — igyek­szik minél többet nyújtani tagjainak. . Többek között ezért létesített az év elején egy sütőüzemet, is, amely nemcsak a helybeli lakoso­kat látja el jó minőségű, friss kenyérrel, jut bőven belőle a környező községek­nek is. Az idős tsz-tagok há­rom év óta havonként 100 j forint, összegű járadék-kiegé­szítést. kapnak a gazdaság- j tói. Legújabban olyan elképze­lés foglalkoztatja a vezető­séget, hogy jó lenne egy üze­mi konyhát létesíteni a gaz­daságban. Ipari üzemeink­ben, vállalatainknál szinte naponta épülnek ilyen léte­sítmények. Termelőszövetke­zeteinkben viszont, ez ma még ritkaságszámba megy. Jelenleg az igények felmé­résénél tartanak: a pártszer­vezet vezetősége a nóbizott- ságot kérte fel’erre a mun­kára. Remélhetőleg, a tsz- tagsag körében is kedvező visszhangra talál az üzemi étkezde létesítésével kapcso­latos javaslat. (—s) Uj gépsor, több kaskavál Már hosszú, esztendők óta a homrogdi sajtüzemben dol­gozzák fel a csereháti juhá­ratok tejét. Kezdetben íő- }UR az afab országok részére készítetlek itt sós kaskavált, utóbbi években azonban hhnd nagyobb mennyiség­ben exportálják a kaskavál og.S'ík változatát a nyugati országokba is. A csúcsidényben, ami most ért, véget, egy-egy nap alatt, hét műszakban tízezer liter fejet is feldolgoztak. Eddig mintegy 16 vagon kaskavált gyártottak. Megkönnyíti a munkát, növeli a teljesít­ményt az üzemben folyó korszerűsítés. Nemrégiben e8y folyamatosan gyártó gép­tort állítottak munkába. Ez ** gépsor óránként 60 darab hatalmas kaskavál „kereket” készít. FarkaslyuUbnn. több mint hatmillió forintos költséggel új Rcpkocsiszerelö csarnokot és szer­vizni íihetyt építettek. A szállítási üzeni új létesítményében sok korszerű gépet szereltek fel. A képen Bcnyci Sándor cs Kiss Béla motorszerelők egy l’KZ—7 típusú aknaperem- kiemclöl építenek be Foto: Laczó József ‘ lÉpzétlsÉgri a gyorsuló technikai fejlődés növeli az igényeket az átváltható szalimai ismeretek iránt. Régen megfogalmazott igazság: ahány nyelv — annyi ember... Értjük ezt a szakmai ismeretekre is: ahány szakma — annyi ember. De csak akkor, ha a nyelvet is, a szálúnál is tökéletesen „beszélik”. A papírforma szerint nálunk tíz szakmunkás közül egynek két vagy több mesterség elsajátításáról van oklevele. De a legtöbb esetben nem gyakorolt szakma ez, az egyik messze esik a másiktól. Mert mihez kezd például a sütőipari szakmunkás a gumiiparban szerzett papírjával, vagy a műanyagiparban mit ér a második szakma, az állattenyésztés? Egy országos felmérés sze­rint a szakmunkástanulók 15 százaléka mar kezdetben sem a szakképzettségének megfelelően helyezkedik el. Ugyanez a felmérés állapította meg, hogy a szakmun­kás oklevéllel rendelkezők 28 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik, ahol végzettségre nincs szük­ség. Fura helyzet: mindenütt szakmunkáshiányt emle­getnek, közben a kiképzettek más területekre vándo­rolnak at. Szép számmal lelni két- vagy háromszak- mas munkásokat is, de képzettségük az adott, helyen nem sokat ér, csupán számukra egyéni vigasz, hogyha az adott vállalatnál nem érzik jól magukat, módjuk van más kenyérkereseti forrást is igénybe venni. Ezt a lehetőséget pályamobilitásnak nevezik a szocioló­gusok. Becslések szerint 1980-ig az összes foglalkoztatotta­kon belül a szakmunkások aránya az 1965. évi 18.1 százalékról 24,9 százalékra növekszik. A mennyiségi emelkedéssel párhuzamosan a minőségbeli átrendező­désnek is végbe kell mennie, amihez a jelenleginél jobb érdekeltségi rendszerre van szükség. Nem utolsósorban a vállalatokon belüli szervezett szakképzésre, a kiegé­szítő szakmák megszerzésének szorgalmazására. A pá­lyán belüli mozgás ugyanis csak akkor jöhet létre, ha az esztergályos érti es gyakorolni is tudja például a gyalus, a köszörűs mesterségét, s a járművezető motor- szerelő és gépkezelő fs tud lenni, ha kell. A Munkaügyi Minisztérium széles körű felmérést, végzett a szakmun­kások körében és a megkérdezettek hatvan százaléka szükségesnek tartja az úgynevezett kiegészítő szakma megszerzését. Az emberek érzik tehát az új szeleket, a gyárak, vállalatok azonban még kevésbé. A kettős szakmai képzettséggel rendelkezők aránya néhány területen szerencsére máris számottevő. A la­katosoknál 13,3, az autó- és motorszerelőknél 14,5, a csőszerelőknél 18 százalék. Legmagasabb a vizsgázott, járművezetők és gépkezelők csoportjában: 25,4 száza­lék. összességében azonban meg mindig szerény ez a tábor, a forrás bővíthető és vele tovább enyhíthető a szakmunkáshiány. Jó példákkal találkozunk például az élelmiszeriparban, ahol többek között anyagi ösztön­zéssel is szorgalmazzák a karbantartó szakmák elsajá­títását. Így a holtszezonban sincs tétlenkedés. T ermészetesen nem becsülhetjük túl a lehetősége­ket, nem szerezhet minden szakmunkás újabb oklevelet, de a technikai fejlődés a legtöbb terü­leten megköveteli a nagyobb ismereteket. Mindez ma még a munkaerőgondok enyhítésének egyik lehetősége, de holnap már a technikai haladás megfogalmazta kö­vetelmény, melynek csak szervezett, tervszerű szak­munkásképzéssel felelhetünk meg. 9 isssáj alpMita Húsfeldolgozó üzem épül — Az év végére gyorstisztitó szalon nyílik — Mintegy tizenöt millió forint beruházásokra A Mezőkövesdi ÁFÉSZ terveiből A Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási es Ér­tékesítő Szövetkezet mar ed­dig is igen sokat tett a la­kossági szolgaltalas fejleszté­séért. A szövetkezet 1972. évi üzlet- és gazdaságpolitikai célkitűzései változatlanul a szolgáltatás bővítését jelölik meg az egyik legfontosabb feladatként. Ennek megfele­lően dolgozták ki az idei be­ruházási programot is. Az ez évi tervekről Farmösi Im­re, a szövetkezet elnöke a kővetkezőket mondta: — A Leninvárosi. a Mező- esáti, a Mezőkeresztesi és a Mezőkövesdi ÁFÉSZ összefo­gása eredményeképpen törpe húsfeldolgozó üzemet létesí­tünk Mezőkövesden. A ter­vek szerint évenként 12 ezer sertés feldolgozására nyílik majd lehetőség. A vállalko­zásban részt vevő szövetke­zetek továbbra is saját te­lephelyükön nevelik a serté­seket. csak a feldolgozásuk történik az ú.i üzemben. A feldolgozott áru ezután ter­mészetesen visszakerül a társszö vet keze tek üzleteibe. — Ez. évi terveink között szerepel továbbá egy gyors­tisztitó szalon megépítése — folytatta Farmos! elvtárs. — Ehhez, is messzemenő támo­gatást kapunk szövetkeze­tünk országos és megyei szer­veitől. A szalon létrehozása 2 millió 200 ezer forintba kerül, ebből a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV, 1,6 milliót bizto­sít. A beruházás előrehala­dott állapotban van. Ügy ter­vezzük, hogy az év végére üzembe helyezzük a gyors­tisztító szalont, melyet egy későbbi időpontban egy mo­sodával szeretnénk bővíteni. Beszámolhatok arról is, hogy tekintettel az autószer­viz-szolgáltatás terén megle­vő nehézségekre, a megyei tanács ipari osztályával tör­tént megállapodás értelmé­ben átvesszük üzemeltetésre a Vas- és Fémipari Vállalat mezőkövesdi részlegét.. Ezzel egyidőben természetesen gon­doskodunk a gépkoesiszerviz fejlesztéséről is. Az üzem je­lenlegi 20 ezer óra kapaci­tását duplájára, azaz 50 ezer órára növeljük. Az átvételt és a fejlesztési munkák el­végzését 1974-re ütemeztük be. Ez a beruházás mintegy 5—6 millió forint befektetést igényel. Nagy öröm szá­munkra. hogy felsőbb szer­veink és a megyei tanács messzemenő támogatásáról biztosított bennünket a la­kossági szolgáltatás fejlesz­tését célzó tervünk valóra vallásában — mondotta be­fejezésül a szövetkezet elnö­ke. I. L

Next

/
Thumbnails
Contents