Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)

1972-07-16 / 166. szám

1972. július 16., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 9 f CSALÁDI KÖR Miskolc, 1891-ben im:1 UjUf ti >16d< dán' bad* ói irctf •lód' Sad»' l Ki tr. élei ( d i átéX i A fél »y i Hi vorg ste '-ója | K c \ 8 es [ Latin sgy«í SS u cs> I év* ia í. I. M K: « aJ" , 11 - P< ; ügy év* 5. J >oig* bác# i nőj a rí Táf * L: 5 ( al. j >ak i ©\* : 8 es c ssutl CsB éve' és 1 ■ J etesei teve« 5 f. j s an" lerne • 5 i Színe és 5 . len 7 í * i ir* ' Dolli ftlyátj . 9 is ölj i!ei iskols lö-édj iüliu»| SráiC* Misi Lit.t< sntee: —— isiig1 I|)M' he- . A» lsek- cletl. Vár jpall l—3i Á napközi nem gyermekin egőrző Minden jelentősebb telepü­lésen megnyíltak a nyári napközik (Budapesten tábo­rok), egyenes folytatásaként a tanév közbeni iskolai nap­köziknek. Jellegük természe­tesen más. mint a ' tanítási időben. A legtöbb szülő tud­ja ezt, a gyakorlatban olykor mégsem veszi figyelembe. Pe­dig a megváltozott körülmé­nyekhez a családi nevelésnek is alkalmazkodnia kell. A nyári napközik lakói rendszerint több. iskolából ' jönnek össze, s nem egyszer cserélődnek a csoporttársak is. Előfordulhat, hogy heten­ként más és más pedagógus foglalkozik egy-egy közösség­gel. Mindebből következik, hogy tanácsos rendszeresen érdeklődni a gyerektől új ba­rátai iránt A foglalkozások zöme já­ték: strandolás, mozi, sport — de nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a nyári napközi feladatai nem azono- sak az elsősorban üdülési célt szolgáló táborokéval Mi­vel délutánonként hazamegy a gyerek, napjait végső so­ron a családnak kell irányí­tani. Az ellátottság, a koszt ál­talában ugyanolyan, mint tanév közben a napköziben. A külön szórakozásokra min­den helyi tanács jelentős ösz- szegekett áldoz — a vakáció sokszínűségét, tartalmasságát mégsem zsugoríthatjuk kizá­rólag az itt zajló’életre Aki az egész vakációt nyári nap­köziben tölti, nem egy eset­ben bizony valamiféle „gyer­i mekmegőrzőben” érzi magát. Törekedjünk hát arra, hogy „igazi” táborban is nyaraljon a gyerek, esetleg töltsön né­hány napot távolabb lakó ro­konainál is. Másrészt nevelé­si szempontból is igen hasz­nos, ha az idősebb diákok néhány hetet termelő mun­kában töltenek el. Az időjárás hirtelen válto­zásaira nemigen terjed ki a gyermek figyelme. A korán munkába induló szülő leg­alább előző este figyelmez­tesse. s mindig két öltözék- garnitúrát készítsen ki. hogy jó idő esetén a könnyebbet, hűvös, esős napokon a mele­gebbet vegye fel. Öltözékét a használtabbak közül válasz- szűk ki. Gondoskodjunk ar­ról is. hogy sose felejtse ott­hon fürdőruháját, esős idő­ben a kedvenc könyvét (ha nincs, próbáljunk addig hatni, hogy legyen!). Viszont érté­kes játékot ne vigyen masá­val. Nemcsak azért, mert van elég napközis játék, hanem mert el is veszítheti. Figyel­meztessük. hogy mindig ke­resse. ha valamit elhagy. Nincs tábor, amely valami­lyen formában ne rendel­kezne „talált tárgyak osztá­lyával”. Vasárnap és az ünnepek alatt a nvári napközi is szü­netel. Ezeket a napokat együtt-töltse a család. Igen jó hatásúak a meghitt, közös ét­kezések Ma már igen elavult az a közmondás, hogy ..ma­gvar emb”’- evés közben nem beszél”. Mikor beszélgessen egy mai család, ha rendsze­rint csak a vasárnapi ebéd­nél vannak mindannyian együtt? Ilyenkor természete­sen sok mindenről esik szó — de ne feledkezzünk meg a gyerekről sem. Érdeklődjünk tábori problémáiról, élményei felöl is. Bősz .lonő Horgolt ruha nyárra Az elvesztett folyadék pótlása Egyes napok tikkasztó hő­sége valósággal leveri lábá­ról az embert, és- minél job­ban izzad, verítékezik. annál jobban. A testnek csak körülbelül 35—40 százaléka száraz- anyag. A többi — 00—05 százalék — víz. A csecsemő és kisgyermek szervezetében rnég több. Ennek a sole fo­lyadéknak egy része a vér­ben, illetve egyéb nedvek­ben és a szövetek között van, de majdnem felé az élő sejteken belül, az úgyneve­zett protoplazmában találha­tó. a fiatal sejt duzzadt, ru­ganyos. Az öregemberben kevesebb a folyadék, sejtjei aszoüabbak. Az idős bőr iá­ra. könnyen ráncolható, víz- vesztett. Mi cspfckenthéti a szerve­zet folyadéktartalmát? Sok minden! Például a vérvesz­teség. A vizelet mennyiségé­nek megszaporodása. A has­menés és — természetesen — az izzadás Száraz, tik­kasztó melegben az ember iz­zad. Verítékével hűti magát, hogy túl ne melegedjék, hogy hőgutát ne kapjon. Az izza- dás sok vizet rabol el a test­től. Izzadóskor a sejtek be­száradnak. tikkadtak. káro­sodnak. Ezt a folyadékvesz- teséget kell pótolni, hogy biztosíthassuk ,a folyadék- egyensúlyi. A felnőtt ember napi fo- lvadéksziikséglete legalább annyi, amennyit egy nap alatt lead. Ez — minden kü­lönösebb izzadás nélkül is — körülbelül 2—2 és Vr liter. Az izzadéssal azonban nemcsak vizet, hanem sót. is veszít a szervezet. Az egész­ség egyensúlyának megtartá­sa tehát azon múlik, hogy a folyadékveszteségen kívül a sóveszteséget is pótolja az ember. No de hogyan? A legtermészetesebb fo­lyadékpótlás a vízivás. így azonban sószegénnyé válik a szervezet. Az erősen és so­kat izzadok vizébe ezért li­terenként 1—2 gramm kony­hasót és néhány csepp ecetet tanácsos keverni. Igv kelle­mes, üdítő, jobb italú lesz a víz, jobban oltja a szom.iat. Pótolja a vízhiányt termé­szetesen a levés, á híg főze­lék, a joghurt, a kefir, az aludttej és a tej is. Ezek nemcsak folyadékban és .só­ban. hanem erőben is gaz­dagok. A gyümölcsök, nyers saláták nedvességet és vita­mint visznek a szervezetbe. Ezért jók! Jók a gyümölcsle­vek is. Az üdítő italokban és a szörpökben a vitamin ke­vesebb. de cukor van ben­nük. Némelyikben gyümölcs­sók is vannak. És határozot­tan élénkítenek. A szénsav- tartalmú italokkal az emész­tésükre érzékeny emberek vigyázzanak, mert puffaszt­ják a gyomrot vagy a belet, és szívtáji nyomást okozhat­nak. Az alkoholfogyasztás iz­zasztó. tikkasztó melegben , fokozottan tilos, mert az al­kohol kalóriája magas. Le­het. hogy .a jeges fröccs vagy a jól hűtött sör pillanatnyi­lag hűt. de felszívódás után emeli a test hőmérsékletét, tehát feltétlenül .káros. Milyen igazuk is van a dél-ázsiai és maláj szigetbéli munkásoknak, akik meleg, envhén sózott cukor és rum nélküli' teával oltják szom­júságukat. És rendszerint si­kerrel! Dr. B. L. Gyalog és kerékpáron Korunk emberének egyik legnagyobb problémája az idő. ő ez a gond nemcsak arra szorítkozik, miképp tud­juk munkaidőnket legjobban kihasználni, hanem arra is, hogy szabad időnkkel is meg­felelően tudjunk gazdálkod­ni. Jó beosztással bárki megoldhatja, hogy szabad idejét kellemesen, okősan, egészségére hasznosan töltse el Vannak, akik elfáradt tag­jaikat tornával, vagy egyéb sporttal próbái iák lazítani, ami hasznos, helves. De sem­mi sem póm'hatiá a termé­szetjárás á’dásait. a gyalog­lás frissítő, hatását. A ter­mészet'írás nemcsak a test­nek tesz iót. hanem frissí­tőén hat az idegrendszerre is. A gyalogló ember újra is­merkedik a természettel, íel- üdíti az út menti virágok, fák .bokrok színes látványa. A fák alatt, a jó levegőn jobb étvággyal eszik az em­ber. mint a legfényesebb vár rcísi vendéglőben. A modern ember keveset : mozog. Az orvosi megálla- j ipitás szerint ezt a láb- és a szívizomz.at sínvli meg el­sősorban. de csökken az ízü­letek rugalmassága is. Egyik ellenszere: kerékpározás H friss levegőn. Emberek mii- ! 1 iól keréknároznak világszer­te. mert ez a s"ort egyaránt atvnintas hosszabh-^m-ideKb kirándulásokra. Érdemes volna nálunk is támogatni; j az Európa-szerte újraéledő kerékpározást. I A városunkról szóló hírla­pi ismertetések 1865-tól kez­dődnek. Ez időtől kezdve fővárosi újságokban, vidéki hírlapokban igen sok apró cikk, híradás jelenik meg. Ezeket azonban ritkán dol­gozzák fel a helytörténet ku­tatói, hiszen az eredeti for­rásokhoz ma> sem könnyű hozzájutni. A Miskolcról szóló cikkek között igen előkelő helyet foglal el a Budapesti Láto­gatók Lapja 1891. március 20-i számában megjelent Miskolc főcímü cikksorozat. A sorozatnak már a terje­delme is imponáló. 27 új­ságoldal. A három nyelven, magyarul, németül és fran­ciául megjelent cikkek szer­zői a város akkori jeles pol­író. Művéből megtudjuk, hogy a város lakosainak szá­ma ekkor 30 444, s hozzá kell számítani az 1000 főre te­hető, itt állomásozó katona­ságot is. Butvkay József Miskolc történetéből címmel rövid összefoglalást ad a vá­ros évszázadairól. Tóth Pál iskolaigazgató cikkének cí­me: Miskolc a közelmúltban és most. Látnivalók Miskol­con címmel írt Diószeghy György. Dr. Ballaghy János a város közművelődési .intéz­ményeit sorolja, amelyből ekkor még természetesen hi­ányzik a múzeum, amelyet csak nyolc év múlva alapí­tanak. De van nemzeti kaszi­nó. polgáregylet., atlétikai klub és szegenyápolda, jár­ványkórház és több iskola. Sugár Ignác a közgazdasági helyzetet, vázolja. Jelentős­nek tartja a gabona-, vas- és fa kereskedelmet, s végül a város közműiparát. Ezek közül érdemes megemlíteni 285 csizmadiát. 11 fazekast s a 113 kocsmárost. Külön foglalkozik a nagyiparral, s ezek közül a Borsod-Miskol- czi Gőzmalom Részvénytár­saságot. a Koós Miksa tu­lajdonát képező miskolci ma­jolika és tömör kőedénygyá­rat, Leszih Miksa gazdasági gépgyárát, az eceigyárat. Pe­likán es Gyukits kalapgyárát és néhány kisebb üzemet említ. Miskolc környékét dr. Ixel Soma ismerteti, a látni­valók között említi a diós­győri vasgyárat, amely ek- koi1 1500 munkást alkalmaz. ,de felsorolja a szállodákat, fürdőket, kávéházakat is. A cikksorozat nem csupán a gazdag terjedelem, a három nyelvű szöveg miatt érdekes idegenforgalmi kalauz, tgen értékesek az egyes fejezetek­hez tartozó illusztrációk is. Miskolcról ebből az időből igen kevés fényképet, ábrá­zolást ismerünk, éonen ezért különös értékkel bír az itt közreadott 35 fenekén, illet­ve rajz. Néhányat ezek kö­zül is érdemes megemlíteni. ló maci kofákat is felfedez­hetjük. Érdekes kén a mino­rita és a lutheránus templom környéke, ezeken régen le­bontott épületeket láthatunk. A Széchenyi utca látképe madártávlatból a Városház tér felől, illetve a Három ró­zsa vendégfogadó felől lát­ható. Ezt az épületet Grand Hotel Dresdner A címen is bemutatják. Érdekesek az ipartörténeti képek: a gőz­malom, a Koós-féle fnajoli- kagyár belseje, a Leszih-fé- le gépgyár .az ecet gyár. vala­mim. a Pelikán és Gyukits kalapgyára. A környékről a diósgyőri várromokat, illetve a hámori tájképeket láthat­juk. A cikk megjelenése óta nyolc évtized múlt el. s vá­rosunk is sokat változott. A korabeli állapot leírásával a szerzők nagy szolgálatot tet­tek 'nemcsak az akkori ide­genforgalomnak, hanem a mai helytörténetkutatóknak Rodgál F. Bcla A kóbor lovag vadászata gárai: tanárok, ügyvédek, hi­vatalnokok stb. A bevezető cikk szerzője Pores János tanár, -.történ et­A Városház tér a városi bér- házzai és a városházával cí­mű képen nemcsak az éoü- leteket. hanem az elöti° áru­»WVWWWVWWWWWUWWWWWWWMWWWVyWUMWIIWWWWWWWWWWWW Jeremiad A baj ott kezdődött, hogy több mint három évvel ez­előtt hallgattam a hirdeté­sekre, s síppal, dobbal, ná­dihegedűvel és kiállítással egybekötött rábeszélésre, Azt hirdették ugyanis ak­kortájt. hogy á korszerű háztartásban nem nélkülöz­hető a strümbejszni, nap­jaink embere nem élhet nél­küle, tekintse meg a kiállí­táson, s szerezze be, amíg lehet. Mindig hallgattam a jó szóra, s eszembe sem ju­tott kétkedni e hirdetés jó­indulatában. Elmentem hát a hirdető céghez, mondván, hoci, ide csak azt a strümbejsznit, mert maguk úgy feldicsér­ték. hogy nem tudok nél­küle élni. Nem addig van ám, hangzott a válasz. Tes­sék csak megigényelni, ki­tölteni tizenhét példányban a szükséges lapokat, s tü­relmesen várni. Egy kis szo­cialista összeköttetéssel si­került a várakozási időt három hónapra lerövidíte­ni. Ekkor vtár csak a Cug- spanfúró Vállalattól kellett igényelnem egy helyszíni kiszállást, megfelelő obulu- sok és papírváltások elle­nében. majd a tőlük ka­pott bizonytalanokkal bevo­nulni a strümbejsznit hir­dető céghez, s néhány hét múlva megjelentek lakáso­mon a szerelők. Alig más­fél. havi fizetésembe, egy heti szabadságomba, meg a lakás újrafestésébe került, s már beszerelten állt kis otthonomban a hőn óhaj­tott strümbejszni. Működött is Hibátlanul. Az eltelt, há­rom év alatt nem volt vele lényegesebb baj. Hol van hát itt a baj? — tetszik kérdezni. Tulajdon­képpen már el is múlt. A második felvonás azzal kezdődött, hogy néhány he­te levelet kaptam a strüm­bejsznit szerelő és karban­tartó vállalat hatóságától, hogy ők nem feledkeztek meg rólam, íme, azt is tud­ják, hogy már három esz­tendeje működik zavartala­nul az általuk (beszerelt strümbejszni. De most már unalmas ez a nagy meg- elégedettség. Szíveskedjék elzarándokolni a Cugspan- fúró Vállalathoz, kérjek tő­lük igazolást. hogy a la­kásom még alkalmas a strümbejszni használatára., illetve, hogy a korábbi vé­leményüket urna is fenntart­ják-e. Felhívtam a Cugspanfú- rót. kértem szánjanak ki a helyszínre, s adják ki az igazolást. Hogy képzelem, menjek be. megigényelni a kiszállást — oktattak ki. Bementem, bejegyeztek egy füzetbe, adtak egy csekket, azon befizettem a kiszállás díját, visszavittem a szel­vényt, azzal átküldték egy másik részleghez. ott újra bejegyeztek valami nyilván tartásba. Néhány nap múl­va jött az emberük, barát­ságosan elbeszélgettünk, majd adott egy cédulát, hogy a strümbejszni három éve zavartalanul működik, a lakás alkalmas, mehet továbbra is. Ezzel a papírral el kel­lett. mennem a Cugspanfú- rá Vállalat körzeti alköz­pontjába. Ott az illetékest háromszor hiába kerestem. Negyedszerre megtaláltam. Akkor azt mondta. hozzak a strümbejsznisektől egy ' szab vány-nyomtatványt. Erre valami vaskosabb megjegyzésre fakadtam, mi­re az illetékes belátta, hogy hozzáértő úriemberrel van dolga, s azt mondta, tulaj­donképpen nem is kell a szabványnyomtatvány, jó lesz, amit majd 6 diktál. Masnapra visszamentem, s akkor egy kedves gépiró- nőféle átnyújtott egy pa­pirt. amit az illetékes dik- tálására ő írt. Ebben arról értesítenek: a helyszíni szemle alapján hozzájárul­nak. hogy lakásomba sze­reltessem be a strümbej­sznit. Mondtam, hogy ne­kem ilyen már van. azaz a strümbejsznim három eve . működik, éppen az ő ko­rábbi engedélyük alapján, de a kislány erre azt mond­ta. hogy neki ahhoz sem­mi köze. az illetékes elv­társ meg éppen tovább­képzésen van Elvittem, a cédulát « strümbejsznisekhez. Ott nem akarták elfogadni, mert egy másfajta szab­ványnyomtatványt kértek, ugyanis az én igazolásóm három milliméterrel kes­kenyebb volt. s az rontot­ta az iratcsomó esztétikai hetását. Végül is elfogad­ták azzal, hoov köteles va­gyok végighallgatni egy tan- folyamot. amelyen a striim- bejszn i-tulajdon osokat a rra oktatják: miként kell a for­mális igazolásokat előíráso­san beszerezni. (hm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents