Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-16 / 166. szám
1972. július 16., vasárnap ősei iSilí an Ini olya dk ó rf istái be lóéri ■t a la Iá mi :örü van n ol >lva jönl s l oruí lvasi iég j : « í liáí •nűkf Ís|{0 ’■ a 1 atal( így i .óla i .«ági a máj mi ormi lél-e fig>) a tál. . H< .tkod talál ás 1 ÖSSÍ 5 a i a te I (leg| ők, I ■ok. ! lilik' i íjtjf árnt k » >1 K ’ tü szf v;in V. *.i ;ulu él cl 8 ited •üi az I ;ŰsH lítej ló i lógi no fiút há Ilit L. .las ig1 lag 1— noí zés an hol ssé P el iát K a V lói <?■ i cet al^ rnl-ej i»r Szervezés és szemlélet A7. MSZMP X. KONGRESSZUSA a gazdaságpolitikai célkitűzések meghatározásánál az egyik alapvető feladatnak tekintette a gazdálkodás és a termelés hatékonyságának növelését. A Központi Bizottság múlt évi decemberi ülése e cél elérésének eszközeit többek között a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében, a szocialista munkaverseny-mozga- lom továbbfejlesztésében határozta meg. A Központi Bizottság ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a korszerű üzem- és munkaszervezésnek nagy jelentősége van a szocialista vállalatok és a népgazdaság fejlődésében. A gazdaságpolitikai célok elérésében döntő szerepe van annak, bogy a vállalatok termelö- és szolgaitatómunkájukat hogyan szervezik meg, hogyan gazdálkodnak a munkaerővel, anyaggal, gépekkel, állóeszközökkel. A határozat utalt rá, hogy a X. kongresszus felhívta a figyelmet a termelés és a hatékonyság olyan tartalékaira is, amelyek a vállalati üzem. és munkaszervezés korszerűsítésével, a munkafeladatok pontosabb meghatározásával, a munkafeltételek javításával, az üzemek közötti kooperációs kapcsolatok fejlesztésével tárhatok fel. A Központi Bizottság ügy ítélte meg, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati szervezés színvonalának emelése. Szükségesnek tartja, hogy országos aktivitás bontakozzon ki, amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezésben ü'ejlö tartalékok módszeres feltárása, a későbbiek során pedig a vállalati szervezési tevékenység folyamatos fejlesztése. A Mezőcsáti járási Pártbizottság e határozat szellemeben látott munkához. A pártbizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, bogy minden vezetővel megismertesse és megértesse a határozat lényegét. A járási párt-végrehajtóbizottság külön napirendi Pontként tárgyalta meg a legfontosabb feladatokat. A Párlalapszervezeti titkárok részére tartott értekezleten ugyancsak részletesen ismertették a határozat tartalmát, jelentőségét. Különböző járási szintű ta- ranácskozásokon pedig a vállalatok vezetői, a termelőszövetkezetek -elnökei, főkönyvelői kaptak tájékoztatást a tennivalókról. Legutóbb a járási pártbizottság foglalkozott behatóan az üzem- és munka- szervezés időszerű kérdéseivel, s egyben munkaprogramot fogadott el a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatából adódó, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését elősegítő feladatokról. Ebben emlékeztetett arra, hogy az üzem- és munkaszervezési feladatok nem csupán a termelés folyamatainak szervezését jelentik. Ide tartozik a gazdálkodás egészének (értékesítés, beruházás, szolgáltatás stb.; szervezése is. A kérdés vizsgálatából kitűnt, hogy a járás termelőegysegeinek helyzete, üzemi viszonyai eltérőek, így a konkrét szervezési feladatokat csak az adott egység, gazdaság helyzetének értekelése alapján lehet es kell meghatározni. Az ülésen elhangzott szóbeli tájékoztatóban Balogh Miklós, a járási pártbizottság titkára elmondotta, hogy az utóbbi néhány év alatt sokat javultak a termelés technikai feltételei. Jelentős eredménynek számit, hogy nőtt a termelő- szövetkezetek jövedelme, a járásban mindössze egy közös gazdaság zárta veszteséggel -az előző évet. Említésre méltó továbbá, hogy valamennyi termelőszövetkezeti beruházás időben és az előirányzott költségen belül valósult meg. Igen biztató .tendencia az is, hogy a termelőszövetkezetek részéről megvan a készség, hogy csak a leggazdaságosabb termelési ágak fejlesztésére fektetik a fő súlyt. Tehát alapjában véve rendben mennek a dolgok a járásban. A pártbizottság megállapította, hogy bizonyos változás észrevehető a vezetők szemléletében is, amit elsősorban a gazdaságossági mutatók javulásán, valamint a termelési eredmények növekedésén lehet lemérni. Ezzel azonban még korántsem lehet megelégedni. Többre van szükség. El kel] érni, hogy a termelőszövetkezetekben ne csak uz elnök és a párttitkár,' hanem azok közvetlen munkatársai, továbbá a csoport- és brigádvezetők is egyformán bekapcsolódjanak a gazdaság irányításába, a munkaszervezés és .a munka hatékonyságának .fokozásába. Érezzék kellőképpen a rójuk háruló felelősséget, s ennek megfelelően cselekedjenek. Az a helyzet ugyanis, hogy az új gazdaságirányítási rendszer hatása még nem érződik minden tekintetben a szövetkezetek munkáján, vezetési módszereiben. A pártbizottság joggal állapította meg, hogy az üzem-, és munkaszervezés színvonala — az e téren tapasztalható előrehaladás ellenére — nem éri el a termelés technikai feltételeinek a szintjét. A pártbizottság munka- programja egyértelműen megszabta a több tennivalókat. Az általános jellegű feladatok között említi a termelési folyamatok javítását, a termelés technológiájának előre történő megtervezését, a munkanormák felülvizsgálását, a jelenleginél ösztönzőbb munkadíjazási, bérezési formák, rendszerek kialakítását. Ugyanakkor szükségesnek tartja a belső irányítási rendszer fejlesztését is. AZ EGYIK LEGFONTOSABB feladatnak a szervezéssel kapcsolatos maradi szemlélet megváltoztatását tekinti. Nem lehet ugyanis egyetérteni azzal, hogy számos termelőszövetkezetben mereven elzárkóznak a gazdaságok közötti kooperációnak még a gondolatától is. Még olyan esetekben is tapasztalható az idegenkedés. amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a szóban forgó termelési ág fejlesztése kifizető lenne a termelőszövetkezet számára. A pártbizottság éppen. _ ezért aláhúzta: meg kell értetni a termelőszövetkezetek, s a különböző gazdasági egységek vezetőivel, hogy ne ragaszkodjanak mindenáron a hagyományokhoz, s az elavult szervezési formákhoz, mert ennek az egész tagság, végső soron pedig a népgazdaság látja a kárát. Lovas Lajos Áramkiesések a legrosszabb lies Az encsá járás csereháti vulekeh jó nehány mezőgazdasági üzem panaszolja, hogy az utóbbi időben gyakoriak az áramkorlátozások, az áramszünetek. Az aratással kapcsolatos munkákat, így a gépműhelyek tevékenységét, a szárítógépek, a magtisztító berendezések üzemeltetését hátráltatja, azaz lehetetlenné teszi' a gyakori áramszünet. Gagyvendégiben akt. panaszolják, hogy az áramhi- ány miatt hosszú órákat, egész napokat vesztegelnek a gépek. Remélik, hogy az aratási csúcsmunkák meg elkövetkező két-három hetében nem szerez nekik az ÉMÁSZ további hasonló „meglepetéseket”. Szerelőiül „Munkában” a házgyári építkezések specialitása, a szerelölift. A könnyen mozgatható, ügyes szerkezet segítségével veszélytelenül szerelhetők a középmagas és magas házak. A magasban is gyorsan irányítható és így feleslegessé teszi a költséges és lassú állványozást. ma ® ® Kiskoré ... Rohamhoz sorakozó! De ki ellen? Milyen rohamra készülnek ezen a békés tájon? Az előbb még aranyló gabonatáblák és haragoszöld kuk-o- ricások között haladt velem a kocsi. Már nem lehet messze a Tisza sem: ártéri tocsogók, megrekedt vadvizek fénylenek a fűzfák között. Néhol egy gólya lépeget méltóságteljesen; élelem számára van itt elegendő, az egyik tócsából a másikba inkább unalmában repül. Vagy talán, mert zavarja a zaj. Elmosódott dörejek és éles puffanások hangját sodorja most is erre a szél. A gólya felkapja a fejét és repül... Kisköre határában járunk. Jobbról lucernát kaszálnak, balról földgyaluk simítják laposra a talajt. Megcsillan a Tisza is; kővel rakott uszály közeledik, a hullámok kicsapnak a sárga fövenyre. Előttünk' mérhetetlen betontest, egy kőhegy fekszik keresztül az új folyómedren. Mindenütt gépek, épületek; futkosó dömperek, sódert, betont, acélszerkezetet szállító teherautók és a szegecselőgép tompa puffanása. Ez a föl-fölcsattanó robaj dobolná a sorakozol? Vannak alkotások, melyeket utólag fedezünk fel. Amikor az állványerdő lekerül a falakról és a laikus ember is fel tudja fogúi a tárgyak rendeltetését. Így vagyunk a második tiszai vízlépcsővel is. Kisköre neve ma már fogalom: a termé- saetótalakítás, a szocialista épitöniunka szimbóluma-, melyhez fogható kevés van e hazában. Az újságok hírül adták, hogy rövidesen új medrébe lép a Tisza; már megkezdték a védőgátak lebontását, ezzel egyidejűleg annak a három kilométer hosszú új medernek az elárasztását, mely a vízlépcső főm öveire irányítja a Tisza vizét. A közfigyelem tehát egycsapás- ra Kisköre felé irányult. Deli át tulaj donképpen mi is történik ott, s mit jelent a második tiszai vízlépcső például Borsodnak? Azt mindenki tudja, hogy a Tisza völgye hazánk legszárazabb területe. Az ország más tájaihoz mérten évente itt kevesebb csapadék ártatja a földet; a vissza-vissza térő aszály a vidék mezőgazdaságának réme. Ennek felszámolására dolgozták ki a távlati tervet, melyben a főszerepet a Tisza játssza. A terv tulajdonkeppen öt vízlépcső építését irányozza elő, mégpedig Vásárosna- mény, Záhony, Tiszalök. Kisköre és Csongrád térségében. A tiszalöki vízlépcső 1954 óta üzemel, jelenleg pedig a második, a kiskörei lépcső épül. Sokat, nagyon sokat változott itt 1967 óta a táj. A fel-víi# gödörben valósággal forr a munka: körülöttünk toronydaruk. Néha, nagy lomhán cammognak pár métert, karjuk forog, billenőgémük bókol vagy furcsán hátracsriklik. Ilyenkor sodronyuk idegesen megrándul: betonos konténereket, turbina-darabokat, asiliptáblákat emelnek erre-arra. Egy toronykabinban keresünk biztos menedéket, ahol a szerelők nem háborgatják rövid terepszemlénket. Innen nagyszerű rálátás nyílik a tájra és az embernek — ahogy mondani szokás — eláll a lélegzete! A vízpartról nézve, a távolság puha pasztell színekbe rejti a terepet, de innen kitárulnak a méretek és a valóság nyers részletei. A mederrel és a hullámtérrel együtt itt születik meg az Alföld Kishalaién ja: a kiskörei tározó és vízlépcső mintegy 400 millió köbméter vizével az ország ■legnagyobb méretű víztározója lesz. A rendszer egyrészt a Tisza menti iparnak szolgáltatja a vizeit másrészt — áz öntözési létesítmények megépítése után — 300 ezer hektárnyi szomjazó föld válik öntözhetővé. A mű teljes " befejezése után hét megye részesül az öntözés áldásából. 1 , egész borsodi I Iftód szakaszán megváltozik a táj. A visszaduz- zasztott folyó több öntözésre ad majd lehetőséget és a duzzasztás kedvezően érezteti hatását a mellékfolyókon is. Megváltozik a. Tiszán a közlekedés: a Kisköre és Tiszalök között felduzzasztott 120 kilométeres folyószakaszon teljes éven át akadálytalanul közlekedhetnek majd az 1350 tonnás uszályhajók. Az összes tervezett művek kiépítése után pedig .a folyó egész hatszáz kilométeres magyar szakaszán megépül a gázlómentes víziót. Jelentősége szinte felmérhetetlen, óriási. Gondoljunk csak a Tisza mellé telepített ipari üzemekre. A TVK a nyári hónapokban, megfelelő vízálláskor ma is szállítja vízi úton az ott gyártott, műtrágyát. De ez az évi termeléshez képest kis mennyiség. Az 1350 tonnás uszályhajókkal, különösen ha majd a nagykunsági és a jászsági osar- tornákat is bekötik, gyorsan, s ami fő: olcsón, szállítják majd a műtrágyát A hatalmas tározó ugyanakkor alkalmas lesz a korszerű hal- tenyésztásre; Jelalakul a vízi élet, a strandolás, a sport- horgaszat pedig uj lehetőségeket kap. Rövid terepszemlénk az egyik izgalmat a másik után kínálja. Az egész komplexum főbb létesítményed: a vízlépcső, a taroló és az öntöző-főcsatornák, A vízierótmü majd öt turbinával működik és teljesítménye évente 106 millió kilowattóra lesz. A hajózsilip-kamra hossza 85, szélessége 12 méter. Kisköre és Tiszalök között a folyó duzzasztó hatása negyven kilométer hosszúságban terjed ki, megyénk deli járásait tehát teljes egészében érinti. Az árvízvédelmi töltések megerősítésével, a védőgátak kiépítésével olyan tároló épül itt, melynek átlagszélessége 4, legnagyobb szélessége pedig 6 kilométer lesz. Területe pedig 127 négyzet- kilométer, ami a Balaton egyötödének felél meg. Kisköre ma már „él”. Elkészült a gyönyörű százhúsz lakásos lakótelep nagy része; az alvizi oldal félól kialakultak az erőmű, a duzzasztómű és a hajózsilip vonalai. Eddig ötmillió köbméter földet mozgattak meg és 150 ezer köbméter betont, illetve vasbetont építettek be. ... És a gépek most sora- kozóhoz • dobolnak! Nagy munka van készülőben, amilyenhez hasonlóval csak a Níluson, a Volgán, a szibériai óriásfolyókon és legutóbb az Al-Dunán birkóztak meg az építők.' Augusztusban átvágják a régi partot, a Tisza új medrébe kerül, ezzel a munka első szakasza lejárul. 5 ócenii leereszkedünk a 1,(15,(111 daru kabinjából. A karunkban még érzünk valami alattomos feszültséget, talán félelmet, mely oda fönt fogott él, a függőlegesen hegesztett, létrák emeletein, a nap melegétől felforrósodott betonfal között. Alulról olyan a völgy, mint egy katlan és itt is meleg van. Földkupacok, kavicshalmok között víz csillog, de ez még nem a Tisza vize, ez még hideg'talajvíz. De a Tisza vize is itt csillog már a közelben, a hátán hajók úsznak és a hullámok a parti fövenyre csapódnak. De nemsokára megváltozik a víz • mozgásának iránya. Mire a kukoricatáblákra ráköszönt az ősz. átvágják a régi partot és a hajók is új irányban haladnak . .. Oltódván Miklós r ■ kein Elővigyázatosan végezzük a tarlóégetést! Az idei kalászosokat még be sem takarították, a Megyei Növényvédő Állomás szakeiVtberei máris a jövó évi jobb termés érdekében szólítják fel sürgős cselekvésre a mezőgazdasági üzemeket. Az eddig betakarított kalászosok terméseredményei azt mutatják, hogy az egy hónappal ezelőtt becsült termés azokon a táblákon, amelyeken már két, vagy több éve kalászost termelnek, helyenként 1—2 mázsával elmaradt a várakozástól. Ennek oka a több gombafaj okozta, úgynevezett szárbetegség. E betegség legszembetűnőbb tünetei a következők : kezdetben tőbar- nulás, gyenge bokrosodás, saripusztulás, szártörés. léha kalász és a mag súlycsökkenése. A leghatásosabb védekezés e gombabetegség ellen a vetésváltás lenne. Megyénk termelési szerkezetéből adódóan azonban a kalászosok mintegy 30 százaléka kerül a földbe kalászos elövetemény után. Ezeken a helyeken a szinte egyedüli alkalmas és hatásos védekezési eljárás a tarlóégetés. Minden olyan területen, ahol várhatóan jövőre is kalászost termelnek, a jö- vö évi hozam érdekében tarlóégetésre kerül sor. A szárbetegségek megelőzésén kívül a tarlóégetés jelentős mértékben gyén ti az egyes rovarkártevőket és a gyomokat is. A tarlóégetésnél nagy elővigyázatossággal. körültekintéssel, a tűzrendészed utasítások szigorú betartásával kell 'eljárni. Ezzel kapcsolatban a megyei tűzoltópa- rancsnokság a következő tájékoztatást adta. A szabadban tüzet gyújtani csak szélcsendes időben és olyan helyen szabad, ahol az nem veszélyezteti a környezetet. A taiióégetéssel mindaddig várni kell, amíg a terményt a földekről “el ! nem szállították. A tarlóégetést csak akkor szabad meg- j kezdeni, ha a gazdaságok j ilyen irányú szándékukról, az égetés pontos helyéről és idejéről legalább 48 órával j előbb értesítették az illelc- ' kés járási tűzoltóparancsnok- j ságot. Az égetés ideje alatt a ! területet ellenőrzés alatt kell tartani. Ha a gazdaságokban nem ' kerül sor tarlóégetésre, és a tarlóhántást három napon belül nem fejezik be. a vasútvonalaktól 300 méteres tá-< volságon belül elhelyezett. ; learatott terményt, boglyákat körül kell szántani. A vasút- j vonalak és az Összehordott kalászos termények között a I terménytől* 8—10 méter távolságra, minden esetben az aratással egy időben legalább j négy barázda szélességű, az 1 egész tarlón végighúzódó \é- dőssántásra van szükség. A lakóházak felújításával együtt végzik a korszerű fűtési módra való átállást Kazincbarcikán. Köztudott, hogy az 50-as években épült házakban hagyományos módon fűtöttek, míg az újonnan épült otthonokba már a Borsodi Hőerőmű biztosította távfűtéssel a meleget. Ez évben a régi. lakások felújítására közel 19 millió forintot hagyott jóvá a városi tanács. Ebből az úgynevezett B. E épületek teljes és a K épület Egressy Béni téri lakásait újították fel. valamint az épületben levő fodrászüzletet korszerűsítették. Megkezdődött továbbá az F épületben levő hóközpont kialakítása is. A felújítási munkákkal az építők a tervek szerint, folyamatosan haladnak.
