Észak-Magyarország, 1972. július (28. évfolyam, 153-177. szám)
1972-07-14 / 164. szám
1972. iúlius 14., péntek ESZAK-MAGVMORSZÁG 5 %y tonna szén — öt köbméter víz r >« Ili mentesíti telep épei a Putnoki Bányaüzemben Dán n'| életét-, írtjáig ági. if del' lasukk szép1 A n), ilogatj IszaU'l minw hogy' nűsor« issák > ■klódé, '■ °rSj sok s*J s a 7.ef i. alk1 fővár« .1 udü víz általában sok gondot okoz a széníUl 1 predf >rtén e*' ; has® ;alálk«J :es s*l itazóbi vígjától í emb képek« n. Ö5 a fii törtét1] naiba« (cs a )k. Ui főn ti zokás« meg)' •ási ét gok ti, értei««', ígzik 1 ■ a fialj (mini Drogrí védné- asztal] a rési i Tisíj bányászatnak. A borsodi szénmedencében azonban van hphany ol van akna, ahol a Vlz az átlagosnál nagyobb Problémát jelent. Ilyen például az Ózdvidéki Szénbá- n>'ák Putnoki Bányaüzeme is, ahol egy tonna kitermelt szénre öt köbméter, úgynevezett fakasztott víz jut. Ez jjzt jelenti, hogy naponta közel négyezer köbméter vizet emelnek ki a munkahe- ?’* kis szivattyúk, illetve az ül'lás teljesítményú aknaszi- vaUyúk. JVíí g a nagy mennyiséin víz a munkahelyekről, a '’ágatokból a függőleges ak- na alá ér, addig több át- enielésre van szükség. A víz ^távolításának ez a mechanizmusa jelenleg eléggé bonyolult, sok hibalehetőséget !eít magában, sok csővezeték «et igényel, és ugyanakkor '■iszon'ylag költséges is. Az Ózdvidéki Szénbányák e >,legvizesebb” üzemében fzt a helyzetet az okozza, Jogy a közelben folyik el a ^ajó, és a folyó árteréből szinte kifogyhatatlan az diánpótlás. Ez különösen a bánya úgynevezett déli szennyezőjében jelent gondot. Annál is inkább, mivel a közeljövőben itt egy nagy teljesítményű frontot helyezne1« üzembe. Az új lömeg- ternieiő munkahely előkészítése már javában folyik. Beperelték a 67 egységből ál- magyar gyártmányú pán- yelpajzsos biztosító berendelést és most folyik a kapa- l0; Valamint a szállító gu- 'hiszalag kiépítése. A 82 méter homlokszélességű és 2,6 méter telepvastagságú írónőn szovjet maróhenger mü- .édilc majd, amelynek kaparása napi 80 vagon szén lesz. Ez azt jelenti, hogy September 1-től 90 vagon geriet a«J naponta a Putno- Kl .Bányaüzem, szemben az ejsö félév 57 vagonos napi "agával. A termelés zömét ermészetesen az új front. Si!°lgáHatja. r~ A termelés és a fronl- mkészítés mellett — mondotta Jakucs Sándor, a bányaüzem főmérnöke — dolgozunk a bánya új vízmen- tesilö telepének kialakításán is. Ennek első mozzanata volt, hogy az Eszak-magyar- országi Kutató- es .Fúró Vállalat az úgynevezett Sajó- mercse 57. számú fúrási még a múlt esztendőben vizeme- lésre alkalmassá telte, kibélelte. Nekünk az volt a feladatunk, hogy ezt a csövet a földfelszín alatt 208 méter mélységben egy vágattal megkeressük. Miután a vállalat rossz koordinátákat adott meg, a csövet nem értük el. Ezután kértük a Nehézipari Műszaki Egyetem geofizikai tanszékének segítségét. Miután tőlük a helyes irányt megkaptuk, sikerült a csövet is megtalálni. Az az elképzelésünk, hogy az említett vágaton a déli mezőből ide gyűjtjük a vizet, ahonnan a szivattyú kinyomja a felszínre, a Mercse-pa- takba. Ehhez meg kell építenünk a föld alatt egy szivattyúkamrát, el kell helyezni a szivattyúkat. A terv szerint ez az új vízmentesitő telep a III. negyedévben lép üzembe. Ezután a munkahelyekről és a déli bányamező vágathálózatából a víz nagy részét az új mentesítő telep távolítja el. Ez nem közömbös az új front biztonsági vonatkozásait tekintve sem. hogy a bor- sooi szénbányászatban igen fontos követelmény a gazdaságosság fokozása. Ezért is dicséretre méltó a Putnoki Bányaüzem vezetőinek az új vízmente- sitő-teleppel kapcsolatos törekvése. Hiszen amellett, hogy ezáltal a nagy mennyiségű víz eltávolításának egész mechanizmusa egyszerűbb, biztonságosabb lesz, kevesebb csővezetéket kötnek le, javulnak a munkakörülmények és javul a bánya klímája, viszonylag nagy mértékben csökkennek a vízemeléssel kapcsolatos költségek is. Ez pedig bizonyos mértékben kihat a széntermelés önköltségére. O. .1. ISIIHTI'fCS, IIj utcanevek Miskolcon KU *! ink 1‘ ilentK* kanaP, res/.K, isi oí äl II. ’ zuluié ,011111« ikó.si'í útlap*” Csoki'« ük e{l (ok í1 ltunk'1' gi ár"' fonná1' lörílji'1 «ípül«' ndapé cm. 1 Egl'j is boll mii« iz.gazil1 ügyi 1 ;tt il«1 201, Iá1' 511' hifim 1 lob«1 |A városi tanács végrehaj t*?Usága tegnapi ülése miskolci utca név ^változtatta, illetve név ' ph újonnan kiépült utcái Az első kerületben a To- m«>rl utca nevét Mariin Ká- utcára változtatták. Martin Károly Miskolcon születeu lH35-ben, s o alapította mea a Miskolci önkén- 'es Tűzoltó és Mentő Egye- auletet. Nagy erdeme. nogv ö ifanyítoua 1877-ben a városi Su itó nagy árvíz idején a Mentést. Áz utca elnevezését időszerűvé teszi, hogy lövő eyben ünnepli megalakulásnak 100. évfordulóját a tűzoltó testület. A város második kerületeben levő Ágoston Péter ut- pa neve Rozmaring lett Az . 8?‘i utca közelében levő kél ü3 Peaig a Pillangó, illetve AíWtnskert nevet kapta. Ezek az új utcák volt mezőgazda- sági területen épültek, ezért Javasolták a környék iellegé- hek megfelelő neveket, . Miskolc-Tapolcán a Csaba Ul folytatásának egv részét Gddia nern jelölték utcanév Mblávai. de a környék lakói Dénes utca néven emle- getik Ezt a nevet most hivatalosan is elfogadták. tía1« Dénes Miskolcon született 1895-ben, eszlprgá- lyos volt a Diósgyőri Vasgyárban A Tanácsköztársaság idején a salgótarjáni vörös zászlóalj szakaszparancsnoka volt, ezért a fehérterror idején Miskolcon kivégezték. A harmadik kerületben a Szabó Dezső utca nevét Füle p József utcára változtatták. Az új ulcanévadó szintén Miskolcon született 1786- ban. az Oraviczai bányatársaság képviselője volt. 1828- ban mozgalmat indított a bánva közösségek korábbi önálló szervezetének visszaállítására 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A Vadas Jenő utcába torkolló. új utca a Szelete nevet kapta, mivel Szeleta- barlang éppen a kialakult új utca fölött van. A Cserfa és a Csendes utcák között kialakult a Homok utca. A második kerületben nagy mérvű szanálás történt, amelynek során több épületet bontottak le. s az úi házgyári házak már más nyomvonalakon helyezkednek el lev megszűnt a Bakonyi Dezső, az Elek Tamás és a Géza fejedelem utca. Másod vetés Az idén korán elkezdődött az őszi árpa és a repce aratása. Ezt a munkát a legtöbb mezőgazdasági üzemben már be is fejezték. A már betakarított őszi árpa és repce után szinte mindenütt takarmánykeverékeket, csalamádét és silókukoricát vetnek. A takarmánykeverékeket és csalamádét nyár végén, ősz elején zölden etetik majd, de az se baj. ha nem fogy el, mert kiváló siló készülhet belőle. Rengeteg és jó minőségű tömeg- | takarmányt lehet nyerni a másodvetéssel. A betakarítási j munka szorít, de jut azért gép és munkaerő a másodvetéshez ] is. A vattai tsz-ben — fotónk ott készült —. például a vaké- I ciózó diákok is segítenek a nyári munkákban, köztük a má- 1 sodvetésben is. I Jó parii vagyjó ns S záz munkásnőből ma mindössze tizenhat szakképzett, a többiek segéd- vagy betanított munkát végeznek. És ez az adat nemcsak anyáinkra érvényes, sajnos a mai fiatalok köréből is évről évre újratermelődnek a szakma nélküliek. A nők aránya jelenleg az ipari képzettséget adó szakmunkáspályákon alig változik, az ipari tanulók között mindössze 26 százalék leányt találunk. Az iskolákból évente kikerülő 150 ezer nyolcadik általánost végzett tanuló fele viszont lány. Az aggodalom a nők szakképzettségének egyhelyben állása miatt még jogosabb, ha meggondoljuk, hogy a szakmával rendelkezők nagy része például a kereskedelemben dolgozik: belkereskedelmünk szakmunkásainak 85 százaléka nő. Mindezek talán Indokolják a SZOT nőbizottságának azt a célkitűzését, hogy minden erővel növelni kívánják a szakképzett nők számát. Ügy ítélik meg a szakszervezeti mozgalomban dolgozók is. hogy a női egyenjogúság kiteljesedésének alapfeltétele a nők nagyobb arányú szakképzettségének megvalósítása. Néhány vállalatnál erőfeszítéseket tesznek a nők szakmá- sítására. Az élelmiszer-, konzerv-, a tej-, az édesipar, valamint a textilipar területén a betanított munkásnők, szakmunkássá képzésében sok jó kezdeményezést találni. Mégis, az a jellemző, hogy kevéssé igényes tanfolyamokon, szakmai képesítést nem adó „magasabb típusú" betanított munkára készítik fel csupán a nőket. A szakszervezeti bizottságok alig szorgalmazzák az üzemekben az asszonyok szakmunkássá képzését, csak a nők, ilyen irányú esetleges igényét támogatják munkaidőkedvezménnyel. Félreértés ne essék, a SZOT nőbizottsága a nőket nem férfi jogokkal kívánja felruházni és így egyenlővé tenni, mindössze a nőket megillető jogokat kívánja biztosítani számukra. Ilyen jog a munkához, a termeléshez való állampolgári jog. Az új munkásbér nomenklatúra 1973. január 1-vel érvényre jut. érdekük tehát a nőknek is, hogy segéd- és betanított munkásból szakmunkássá lépjenek elő. A SZOT illetékesei megállapították azt is. hogy a nők sem tesznek meg mindent egyenjogúságukért, sok esetben ölhetett kézzel várják előbbrejutásukat. A Péti Nitrogénműveknél például vegyipari szakmunkás tanfolyamot szerveztek, s a gyár mérnökei, technikusai korrepetálták a betanított munkásnőket. A tanfolyamot 35-en kezdték meg, de mindössze húszán végezték el. A tizenöt lemorzsolódott, a tanulást félbehagyó nő mindegyike gyermektelen asszony, illetve fiatal leány. A munkaidőkedvezménnyel tartott tanfolyamokat a szakszervezetek ugyanis csak a gyermekes anyák esetében támogatják és ez nagyon helyes. a szülői házra is szeretnének hatni a szakszervezetek. Sajnos, még nem minden esetben sugallják azt az édesapák és édesanyák, hogy lányuk jövőjét nem a jó parti biztosítja elsősorban, hanem a jó szakma. A Munkaügyi Minisztérium például a műszerészpályák férőhelyeit 80 százalékban lányok számára tartja fenn, jelentkezésük mégis csak 15 százalékot ér el. Sajnos, eleg tévesen még sok helyütt nagyobb a becsülete az íróasztalnak, a köpenyes, „sétálós” munkakörnek, mint a legelitebb szakmának. Ka pásnö vények — kapálás nélkül Az orosházi íij Elei Tsz-ben földgáztüzelésű terményszárító könnyíti az aratást. Képünkön: Galó Mihály mű- szakvezető ellenőrzi a szárítógép munkáját A NYÍREGYHÁZI „TEMPO” ALT. SZOLGALTATŰIPAlG SZÖVETKEZET bélyegzőkészítő részlege rövid határidőre válljil: mindenféle bélyegzők készítését. valamint mindennemű rendezvényre meghívókat, esküvői meghívók, néviegykártvák, gy ásziel öntések. levélpapírok, borítékok, több színű leporellók, prospektusok és címkék készítését. Terepjáró gépkocsival vágtunk neki a Taktaköznek, hogy megnézzük a taktahar- kányi Petőfi Tsz kapásnövé- nyedt. Jókora zápor után indultunk el. s a taktaközi ragadós sárban még a terepjáró is elakadt. Szatmári Dezső íőagronómus azonban nemcsak a gazdálkodáshoz ért, hanem a gépkocsivezetésnek is mestere. A Takta- töltés mögött búzatábla húzódott Sűrű és egyenletes, mintha nyírták volna a tetejét. Ott: volt Boros Zsigmond, a tsz elnöke is. 150 hektár coy tanban A tsz felső határában akkor már arattak. Aratás közben indultunk el megnézni a kapásnövényeket Bár furcsa mar ebben a tsz-ben kapás- növényekről beszélni... A kukoricát jelenleg 350 hektáron termesztik — kapálás nélkül. Van 105 hektár napraforgó és 135 hektár cukorrépa is. Dohány hét hektáron terem, és már olyan szép, hogy nyakig ér az embernek. Alsó levelei méter hosszúak ... Bent, a Taktaközben, a búzatábla után valóságos kukoricarengeteg következett. Egy tagban 150 hektár. A növényzet sűrű és egyenletes. Annyira egyforma volt azon a táblán minden szál kukorica. mintha egyenlő formákban nőttek volna — Itt. ha az időjárás is ló marad, ötven-hatvan mázsa májusi morzsoltban számított kukorica lesz hektáronként, ha'nem több —mondta elégedetten a főagrónomus, és tekinfetén látszott, hogy örömét leli a gyönyörű növényrengetegben. Mégiscsak az ő műve ez. ö volt — az elnökkel együtt — a vegyszeres kukoricatermesztés élharcosa, és ő hadakozott: azért is, hogy 50 000 szál kukorica keljen ki és hozzon termést egy hektár területen. Eleinte csak egy-egy kisebb táblán vegyszerezték a kukoricát Tavaly aztán 340 hektáron kapálás nélkül termett ez a növény, és hektáronként csaknem 50 mázsa májusi morzsolt terméssel fizetett. Az idén se lesz kevesebb, hacsak valamilyen kár nem éri a kukoricát. Tgaz. a másik tábla gyengébb, egyenetlenebb volt. mert valami hiba történt a keléssel A fő- agronómus azóta is vizsgálja, keresi-kutatja az okot. tudós szakembert is hívott már. Ipari növény lesz A taktaharkányi Petőfi Tsz-ben egyébként jövőre a kukorica már fő növény lesz. A jelenlegi területnek dupláján, összesen 700 hektáron akarják termeszteni De még a megduplázott területen is biztosítani akarják a hektáronkénti 50 mázsa tenuest. Hogyan? — Ügy. hogy a kukorica alá. a talaji állapotától függően 15—20 mázsa vegyes műtrágyát adagolunk hektáronként *— mondta a fö- agronómus. — Természetesen, őszi szántásban és lehetőleg korai vetéssel termesztjük a kukoricát. — Jövőre a kukorica már ipari növény lesz nálunk, — vette át a szót Boros Zsigmond elnök. — Ez azt jelenti. hogy a kukorica nagyobb részét eladásra termeljük, Körülbelül 40 százalékát azonban saját állattenyésztésünkben használjuk fel. de hát 700 hektáron rengeteg kukorica terem ... A kukorica ilyen nagyarányú termesztése csak teljes gépesítéssel képzelhető el. Taktaharkányban a gépesítést már megoldották. Jövőre megszűnik a háztáji kukorica is. A tsz-tagok a háztájiban se akarnak kapálni. Igv a háztáji terület nagyobb részét bevonják a nagyüzemi művelésbe A Takataközben nagyon szép a tsz napraforgó-táblája is. A cukorrépa szintén. Olvan szépek a kapásnövé- nyek. amilyenek talán még sohasem voltak aratás idején. ’* Egy korábban elkezdett program végéhez közelednek most, a taktaharkányi Petőfi Tsz-ben Ezt a programot úgy nevezik, hogy a növénytermesztés korszerűsítése Ez azonban nemcsak gépesítést jelent, hanem szakosítást, növénytermesztési specializálódást is. A növénytermesztés korszerűsítése — A növénytermesztés korszerűsítésének következő, egyben befejező, nagy munkája a gyepgazdálkodás korszerűsítése lesz. összekaocsol- va állattenyésztési célkitűzéseinkkel — mondotta Boros Zsigmond tsz-elnök. Mert nemcsak a növénytermesztést korszerűsítettük és korszerűsítjük ezután a mindenkori követelményekkel párhuzamban. hanem az állattenyésztést is. Ebben az ágazatban szarvasmarha-tenyésztésre specializáljuk termelőszövetkezetünket. Sz. J. I
