Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-11 / 136. szám

1972. június 11., vasárnap —w ESZAK-MAGYARORSZAG 9 7 udomány — technika A szocialista országok ún. egységes számítógéprend­szerébe Magyarország a kis számítógépet adja. A Szá- m í tástechni kai Xoordi náci ós Intézel a gépek hazai gyár­tójával, a VIDEOTON-nal közösen dolgozta ki e gép­típus legkisebb központi egységét képező R—10-es kis számítógépet. Ez az R—10 nem Renault gyártmány! A „kis” jelző nem a gép teljesítményére, méretére vo­natkozik. Ezek a berende­zések inkább azzal tűnnek ki. hogy olcsóak és igen ru­galmasan használhatók. Ez egy részt prog ra m rendsze rü k - nek • köszönhető, másrészt pedig ún. moduláris szerke­zetüknek: ami azt jelenti, hogy néhány alapelemből az építőkocka elv szerint igen változatos es az igényekhez hajlékonyán alkalmazkodó ..konfigurációk-’ alakíthatók ki. Az igények nedig igen változatosak lehetnek. A műszaki-tudományos számí­tásokon kezdve a mérési adatgyűjtésen, a menetjegy- váltási (helyfoglalási) rend­szeren. általában különféle nyilvántartási rendszereken keresztül az oktatásig. És ehhez feltétlenül hozzá kell tennünk, hogy az efféle ru­galmas számítógépnek egyre inkább ki kell elégítenie a laikus igényét is, az olyan szakemberét (sőt a BNV minden látogatóját!), aki nem tartozik a „számítástechni­kusok rendjébe”. Ember­közelben kell lenniük a gé­peknek abban az értelem­ben, hogy pl. elegendő le­gyen az írógép billentyűze­tének ismerete ahhoz, hogy kérdéseket tehessünk fel a számítógépnek. Hány mérkőzést játszott l!>02-ben a magyar labda­rúgó-válogatott'.' És milyen eredménnyel? Kérdezhetnénk tovább, és milyen városokban? Az SZKI ez évben gondoskodott róla, hogy számítástechnikai szakértelem nélkül is felele­tet kapjunk, pl. 1902-től máig a magyar válogatott bármelyik mérkőzéséről. Ezt lényegében egy adatbank szolgáltatja, amelynek me­móriájában tároltak az ösz- szes szükséges adatot. Ami­kor egy-egy meccsről ér­deklődünk, nem kell a gép­nek egyebet tennie, mint az általunk megadott ..koordi­náták'’ (pl. év, ország) alap­ján kikeresnie egy tv-kép­ernyőhöz hasonló un. dis- play-n. Óriás rakodógép Munkában az lí—10 Az SZKI adatbankja, me­lyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavi­lonjában mutatlak be. tu­lajdonképpen egy számító­gép-hálózat. melyben egy­részt az ún. távadat-feldol- gozásru, másrészt; pedig a kis számítógépek lehetőségeire látunk jó példát. Az , OMFB- pavilonban ún. terminál- eket, végállomásokat talál­tunk, amelyek vagy írógép­hez hasonlóak, vagy pedig képernyőn jelenítik meg a billentyűzettel hívható ada­tokat. Ezek a végállomások posta i 1 eiefpn vezeték ékkel csatlakoznak ahhoz a kis számítógéphez (ez egy fran­cia C. II. 100x10 típusú, de ugyanígy lehetne a VI­DEOTON 1010 B-jei), amely az SZKI sashalmi telepén működik. Ez viszont össze­köttetésben áll a Martinéin téren üzemelő nagy Siemens 4004 45-ös géppel. A hálózat illusztrálja (Magyarországon először) a földrajzi távolsá­gok áthidalásának számító­gépes előnyeit: 100 km-es távolság áthidalása adatát­viteli vonalakkal mindössze :i százalékkal növeli a költ­ségeket. de ugyanakkor a földrajzilag távollevő fel­használó számára is elérhe­tővé teszi a központi adat­tár információit, ami a leg­több esetben százalékosan ki sem fejezhető minőségi javulás forrása. Az SZKI nem állítat le... Ez a rendszer ügy műkö­dik. hogy az adatok 10 kü­lönböző csoportba vannak osztva. A gép először ezt kí­nálja fel kiválasztásra, majd a kívánt ,,részterületet”, un. file-t tovább bontva mutat­ja be, és várja, hogy vala­melyik további résziét után érdeklődjön a display keze­lője. a „felhasználó”. Igen érdekes, hogy a teljes adat­tömeg a nagy Siemens-gép­ben varK amiből a kiválasz­tolt „tizedet"’ automatikusan 1 áttölti a rendszer a kisgép- ! be és a konkrét kérdésre már ez utóbbi válaszol. Söl arra is lehetőség van. hogy a kérdésekre adott válaszok közötti időben más termi­nálról érkező kérdésre ad­jon választ a rendszer, vagy egyéb számítástechnikai fel­adatokat végezzen el. amint, hogy erre az SZKl-ban is szükség van. A „szürke” holnapok Örvendetes, hogy a kor­mány számi táslechnikai programjának végrehajtása láthatóan „sínen” van. Ter­mészetesen nemcsak az SZKI járul ehhez hozzá, hogy mást ne említsünk, az R— 10-es perifériális berendezé­sei közül is pl. a lyukasztót a MOM gyártja, a konzol- írógép cseh import. A kí­vülálló szempontjából az a legfontosabb, hogy napról napra jobban megvan a szá­mítástechnikai kultúra elter­jedésének „hardware-’-ja. gé­pi alapja, de. napról napra nő a felhasználók, a „sofl- ware”-é.rtők tábora is. Tel­jesen világos az is. hogy las- san-lassan befejeződik a lát­ványos bemutatások idősza­ka, és a „szürke” apró mun­ka következik, amely való­ban megveti a népgazdaság teljes keresztmetszetében el­terjeszthető és felhasználha­tó modern számítástechni­kát. A földkitermelés rakodás törmelék eltakarítás fárasz­tó munkáját egyre nagyobb teljesítményű gépekkel old­ják meg. E „góliálok” kö­zül való a képen látható, különlegesen nagy cmclo- magasságú rakodógép, amelynek egy köbméter térfogatú markolata 6,5 ton­na (!) anyagot emelhet lel egyszerre. Hathengeres Iíi- escI-mo(or az erőforrása c nem mindennnapi teljesít­ményű gépnek, amelynek a hátsó kerekei kormányoz­hatok. Legnagyobb közle- kedösebessége 4(1 km óra négy s e b ess é g fo k o za tta 1 mind az előre-, mind a hát­ramenetben. A kormányzás és a icheremclcs hidraulika segítségével történik. Igor Filenkov: Vallomás A nyomozó mór rendet rakott maga körül. Bezárta íróasztalába az aktákat. Ép­pen elindult volna haza, amikor kopogtatás nélkül be­rontott szobájába egy magas, rendkívül sovány férfi. — Kérem, hallgasson meg! — kiáltotta, s feleletet sem várva, leült szemben a nyo­mozóval. A nyomozó homlo­kát* ráncolva nézett a várat­lan jövevényre. Egyáltalán nem tetszett neki. Különö­sen ellenszenvesnek találta seszínű szemét. — Hallgatom — mondta kényszeredetten. — Kérem, értsen meg en­gem — kezdte majdnem sut­togva a férfi. Én egy élel­miszerüzlet igazgatója va­gyok. El tudja képzelni? — Igen. El — felelte a nyomozó, most már több ér­deklődést pazarolva hirtelen látogatójára. — Térjen a tárgyra: mi történt? — Azzal kezdem, hogy ko­rábban közgazdászként dol­goztam. Ám ott csak a fize­tést kapod, semmi mást. És egyszer csak — mint derült égből villámcsapás — már ki is neveztek igazgatónak! Eleinte, természetes, türtőz­tettem magam. Hozzá voltam edződve a fix fizetéshez. Mellékes nem voll. Ám egy­szer csak — talán sejti, hogy miért. — hozzáfogtak röhög­ni rajtam. „Hatókör vagy te. nem igazgató. Anyámasszony katonája az. aki nem csinál­ja meg a maga szerencséjét”. Es lassacskán — hisz érti, ugye? , A sok dumától azon veszem észre magam, hogy én is elkezdek kétségbeesel- 1en gondolkodni: tényleg, hát. miféle igazgató vagy te, ha rosszabbul élsz, mint egy gc- bines utcai árus? Különben is — a helyzel is kötelez. Érti? — Ez eddig rendben is van ... — Igen — folytatta a ven­dég. — Aztán elválok a fe­leségemtől. és elveszek egy fiatat csinibabát. Elvégre is csak egyszer élünk! Ám az ilyet öltöztelni is kell! Drá­ga bunda, ékszerek, miegyéb. De hát az efféle babáért minden áldozatot: érdemes meghozni. Víkendház — iga­zi, kacsalábon forgó, csiniba­bához illő, nem pedig egy kutyaól. Nyáron: irány a Krim, a Fekete-tenger. Nem ám holmi „Moszkvicson”, hanem „Volgán”, amelyikben mutat a kicsi! A barátok előtt is tartani kell a nívót, a ven-! dégeknek pedig olyan vacso- | rát kell készíttetni, hogy egy életen keresztül megemleges­sék. — Értem — mondta a nyomozó szerfelett udva­riasan, és az asztalfiókból előhúzott egy nyaláb tiszta papírt. — Valószínűleg, ön is tud­ja — lélegzett mélyet az igazgató —. hogy a manna nem az égből potyog ... Így az elárusítóktól le kell ven­nem a sápot. Egy némely árut felárral kell árusíta­nom ... És ha így összekol- dult az ember, mondjuk fél milliót, akkor mit kaphat érte? — Ezt a bíróság dönti el. nem én, össze kell írnia mindent becsületesen — Tudom, tudom! — És ha az ember bevall mindent, akkor . .. kevesebbet szab ki a bíróság? A nyomozó ránézett az igazgató gyűrött felöltőjére, elvásott; smicisapkájára, me­lyet ott szorongatott a ke­zében. Bizonyos részvéttel ráncolta össze szemöldökét: — Hogyne, ha a bevallás­nál a felét nem tagadják le! — Nálam ez kizárt — mondta határozottan a so-, vány férfi, és szemei ide-oda ugrállak. — A vizsgálat ezt különben is kideríti. Mégis mennyit szoktak ilyenkor nya­kába sózni az embernek? — A tényekből még sem­mit. sem ismerek — felelte a nyomozó ellágyultan. — Mindenképpen enyhítő kö­rülmény. hogy ön önként tett vallomást. A bíróság ezt két­ségtelenül a javára fogja ír­ni. Három évnél többet így nem fognak kiszabni. — Ez­zel az igazgató elé csúszta­tott egy csomó papírt és egy tollat. — Írjon le mindent, a számadatokat is. de ponto­san! Ez a legfontosabb! A férfi semmiféle jelentő­séget nem tulajdonított a nyomozó eme gesztusának. Egykedvűen nézte az ablak- párkányon lurbékoló galam­bokat. — Nem sokkal lelte; • oko­sabb — fújta ki magát * a vendég. — önként jelentke­zel. mégis a nyakadba sóz­nak jó pár évet, igaz? De így is hálás vagyok önnek... Elmentem dolgozni. A nyomozó kényszeredet­ten mosolygott: — Félek, ezek után máshová kell be­vonulnia. De hová siet? Te­gyen pontos írásos vallo­mást . .. — Miről? — Csodálkozott, rá a sovány férfi, kezébe vé­ve hatalmas aktatáskáját. Mindez csak feltevés. Hisz engem csak ma neveztek ki igazgatónak! Fordította: Sigcr Imre SzíváHiltefés — Pasién — tllj át szívem a másik térdemre (Kallus rajza) Ellenségünkben se bízhatunk? Amikor rogyadozó léptek­kel, borostás és keserű arc­cal bejött az étterembe és egy aggastyán fáradtságáról lerogyott asztalom mellé, csak néztem rá megdöbben­ve, Nem akartam hinni a szememnek', hogy ő lenne Ágh Tihamér, a sikeres vál­lalatvezető? Es az összetört ember lenne a miniszteri di­cséretek, az élüzem címet kezéből soha ki nem adó sikerember? Alti itt most be­szélni sem tud, csak köny- nyeit törölgeti? Meg léé rdéztein halkan, ahogy az ember gyászolóhoz szól: — Te vagy az, Tihamér? — Én vagyok — válaszol­ta, és kitört belőle n zoko­gás. — De hál, mi történt ve­led? Te szerencse fia. te csúcsszuper sikerigazgató? — Már nem vagyok az — válaszolta remegő hangon. ■— Ma reggel leváltottak... Azt mondják, az elmúlt évben hibát hibára halmoztam, és vezetésem alatt a cég a mély­pontra süllyedt... öt évig sziporkáztál! Hogyan lehetséges ez? Közei hajolt hozzám, bi­zalmába fogadott. — Nézd. pajtás. Tanultain az eseményekből. Sajnos, már későn. As ember mindig tá­maszkodjon saját gondolatai­ra. ösztöneire‘és ne a máséra. — Nem értelek — Vár mind járt megértesz! Hat éve neveztek ki a Luca- széket Előállító Üzem veze­tőjének. Már az első hetek­ben észrevettem, hogy az egyik osztályvezető Csik Gergely, az ellenségem. Kü­lönben nem volt még ott olyan vezető, akinek Csik ne le.tt volna az ellensége Egy ravasz, minden hájjal meg­keni, intrikxis. de igen jó eszű, pompásan kiismeri ma­got a vállalat dolgaiban, és igen jó a szeme. Nos. ez a Csik kezdte nekem nyomni a tanácsait. Minden ügyben biztosan számíthattam rá. mondom remekül ért a dol­gokhoz. Nekem nem volt. más t elad alom. mint az ö taná­csainak az ellenkezőjét ten­ni. és felvirágzóit a cég. el­— Azt akarod mondani. hogy végig az ellenkezőjét telted annak, amit tanácsolt? — Igen Ügy bíztam ben­ne, mim a testvéremben. Tudtam, hogy soha mást néni akar nekem, mint rosszai% Nem is akart így aztán si­került is nekem minden. — Akkor viszont miképpen lehetséges, hogy az utóbbi erben hibákat követtél el? Tényleg hibáztál? — Igen. nem tagadom. En is tudom, hogy így volt. — Talán Csik elkerült a cégtől? — .Vem. ö mosi is ott van. — Nem Ü mindennap ad­ln nekem a tanácsait Eger szén tegnapig. De én. hűivé nem vettem észre, hogy egy éve — úgy latszik, rájött a titkomra — olyan tippeket és javaslatokat adott, ame­lyek valóban a cég és zz én hasznomat szolgálták. Én pe­dig változatlanul az ellenke­zőjét lettem . Ezen buktam meg! Látod, a: ember már a gonoszságban sem bízhat meg — mondta, és búsan fel sóhajtott. — Nem értein. Több mint ismert ember lettem. Ordas Nándor fiz R—10 elsi bemutatkozása

Next

/
Thumbnails
Contents