Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-11 / 136. szám
É5ZAK-MAGYAROR5ZAG 4 1972. június 11.; vasárnap A Macbeth-lól a Luftballonig Meditáció a színházi évad Nem volt túl szerencsés a most záruló évad. Tragikus haláleset, sok-sok betegség és egyéb körülmények szerepés darabcserékre késztették a .színház vezetőségét, a meghirdetett programtól eltérően négy darabot mutattak ' be, és az az elképzelés, hogy ennek az idénynek a klasszikus darabok adják meg profilját, nagyon hiányosan valósulhatott meg. A színház igazgatója há- rom héttel ezelőtt interjút adott lapunknak, s abban igen önkritikusan, őszintén mérte fel az évad pozitívumait', negatívumait. Ez az őszinte visszatekintés elismerésre érdemes még akkor, is, ha egyes produkciók megítélésében nem tudunk egyetérteni. Nem rangsorolni kívánunk, csak emlékeztetünk egyes produkciókra, bár tagao hatatlan, hogy az egyes darabok, illetve előadások egymásutánjában, illetve azok értékrendi hovasorolásában bennefoglaltatik a minősítés is és kialakul egy olyan sorrend, amelynek elején a Macbeth áll. a végén pedig nagyon-nagyon a végén, szinte már lelóg a sorról — a Luftballon című zenés* vígjáték. A színházban tizenegy darabot mutattak be a most záruló évadban, a Játékszínben egyet. Bemutatott ezen kívül a színház két alkalmi műsort, egyet november 7- éo, egyet pedig április 4-én. A bemutatók közül feltétlenül a sor élére kívánkozik a Macbeth. Ez az előadás valósult meg legtöbp nehézség árán. Ennek előkészületeit zavarta meg oly felka- varóan a címszereplő Upor Péter tragikus színpadi halála, itt kellett rendkívül sok szereplő változtatást eszközölni, ennél vette át tiszteletreméltó bátorsággal a cím- szerépet Paláncz Ferenc, és Nyilassy Judit rendező, a sok-sok nehézség közepette is olyan előadást produkált, úgy állította színpadra Shakespeare tragédiáját, hogy az mindenképpen az évad kimagasló teljesítményének tekintendő, és feltétlenül a A már említett két Nyi- lassy-rendezés mellett (Macbeth. Macskajáték), mint rendezői teljesítményt érdemes megemlíteni Orosz György és Hegedűs László Visszaállítani a Íclnőttolítaíás leltiníclycl! Befejezéséhez közeledik a Miskolci Nemzeti Színház 1971/72-es, sorrendben 149-ik évada. Még két hétig tarta- i rtak előadásokat Miskolcon, aztán egy hét vidéki vendég- 1 szereplés és végleg lehull a függöny erre az évadra. A i számvetés ideje már elérkezett. i színház legszebb lapjaira kívánkozik. Szinte közvetlenül mellette említendő Örkény István Macska játék című tragikomédiájának előadása, amelyet egy más, tervezett bemutató helyett, ..kényszer- megoldásként” hozott színre a színház. Ezt is Nyilassy rendezte és a kitűnő előadás hasonlóan a dicsőséglapokra kívánkozik, egyben két kitű- ■ nő színészi teljesítményre is nagyszerű lehetőséget adott. A drámai művek közül szívesen emlékezünk vissza a hihetőleg még a jövő évadban is látható játékszínbeli előadásra, a Bűntény a. Kecs- keszigete.n című drámára, és egészében a jobb megvalósulások közé kell sorolnunk az évadnyitót. A félkegyelmű előadását is. A Noé bárkája előadásában alighanem maga a darab volt a mérsékeltebb siker oka. hiszen az abban ábrázolt társadalmi körülmények egy nálunk már messze túlhaladott és .szerencsésen el is felejtett korszakot idéznek, s így a játék utalásai nagyrészt légüres térben peregnek. Németh László Bodnárné című drámájának bemutatása még kényszerhelyzetben sem volt szerencsés választás. A szórakoztató, könnyed hangvételű produkciók közül feltétlenül a Bolha a fülben című zenés .játékot kell a legsikerültebbnek említenünk, utána pedig A bolond lány előadását. A Srejfc a hátországban című musical nem hozott teljes sikert. A furfangos özvegy zenés változata pedig nagyon felemás produkció, semmiképpen nem sorolható a színház értékesebb teljesítményei közé, még a műfaj határain belül sem. Nem sikerült a Cirkusz- hercegnő. az egyetlen nagyoperett felújítása, amely az operettjátszás már szerencsére lomtárba került fogásait próbálta felújítani, s a sor végére került a címben említett. Luftballon című zenés vígjáték, a gyengén össze- fércelt, színpadra éretlen já- tékocska, amely ebben az évadban színházunk munkájának mélypontját jelentette. vesén Bolha a fülben, valamint Sallós Gábor Bűntény a Kecskeszigeten rendezését. Jurka László legtöbbet A félkegyelmű színpadra állításában nyújtott. Több alkalommal hívott a színház vendégrendezőt, sajnos, azok nem remekellek. Néhány színészi teljesítményt is érdemes említeni Mindenekelőtt a kitűnő Kovács Mária Lady Macbeth és Agata (Bűntény a Kecskeszigeten) alakítását, Paláncz Ferenc Rogo- zsinját '(A félkegyelmű), Markaly Gábor Miskin hercegiét (A félkegyelmű). Máiké Éva Orbánnéját és Márf- fy Vera Gizáját a Macska játékból, Fehér Tibor Noéját, Csiszér András kettős remeklését a Bolha a fülben című játékban, Pákozdy János férfiszerepét a Bűntény a Kecs- keszigeten-ből. Várhegyi Márta Cirkuszhercegnő-beli primadonna alakítását. Emlékezetes Páva Ibolya A bolond! lány Jozefájaként, Somló Ferenc Bodnár és Somló István A bolond lány Írnokának alakjában. Nem úgy sikerült ez az évad. mint tervezték és mint szerettük volna. A többször hangoztatott népszínházi törekvések a sok egyéb gond mellett, ebben az évadban mintha háttérbe szorullak volna. Nem sikerült előrelépni a színháznak ebben az évadban sem valami egységesebb, jellemzőbb játékstílus kialakításában, s ha ezt némileg indokolja is a színház egri elkötelezettsége, s az, hogy nagyrészt azonos repertoárral két, jellegében erősen eltérő érdeklődésű város közönségét kell kiszolgálnia, a miskolci közönség mégis csak Miskolcon látja a színház munkáját és elvárásainak beteljesedését is itt szeretné megérni. Nem sikerült ebben az évadban sem az ifjúsági, sem a gyermekszínpadok létrehozása. továbbra is hiányzik a kamaraszínház. A most záruló évad fiaskóinak elemzésé folyamatos feladat. Művészi erők hiánya, rendezői, irányítási koncepció rejlik-e alapjában amö- gött. hogy ez az évad nem hozott előrelépést, — nem tudjuk. De sok tanulsággal szolgál mindenképpen. Legfőképpen azzal, hogy mind a műsortervezésben, mind a szereposztásban változtatási lehetőségekkel is kell eiöre számolni. Néhány hét múlva megkezdődik a 150-ik évad. Műsorterve ma még ismeretlen, de szeretnénk hinni, hogy e ritka jubileumi évad a felfelé lépés, a Miskolci Nemzeti Színház reneszánszának időszaka lesz. Benedek Miklós Legyen ismét közügy „A Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusának határozata a szakszervezetek közművelődési munkájának korszerűsítését és a közoktatás segítését központi kérdésként jelölte meg. Szakszervezeti szerveink fő feladata — a népgazdasági érdekekkel egyezően — az általános iskolai végzettség megszerzésének segítése, a nyolc osztályt cl nem végzettek számának csökkentése, az alsó- és középfokú felnött- oktatási rendszer tekintélyének helyreállítása. Megyénkben a felnőttoktatás komoly gondokkal küzd. A .Szakszervezetek Megyei Tanácsa állási foglalt, hogy a megye különböző szintű szakszervezeti szervei alapvető feladatuknak tekintsék a felnőttoktatás problémájának megnyugtató megoldását...” í«y kezdődik ^ a le- , .amelyet a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa küldött ki a különböző üzemi vállalati szakszervezeti bizottságok titkárainak. S a levélben kérték a bizottságokat, a szakszervezeti bizottságok vezetőit, hogy minden erejükkel segítsék e fontos társadalmi cél megvalósulását- A felnőttoktatás az utóbbi években egyre súlyosabb problémaként vetődött fel. Megyénkben 1960-ban a lakosságnak csalt 16.3 százaléka rendelkezett az általános iskola nyolc osztálya elvégzését bizonyító bizonyítvány- nyál. 1970-re már a lakosság 28,9 százaléka elvégezte az általános iskolát. Bár a két adat közötti különbség tükrözi művelődés- és oktatáspolitikánk fejlődését, eredményeit, mégis nyugtalanító ez a számadat. Mert ez azt is mutatja, hogy a megye 15 évesnél idősebb népességéből mintegy 245 ezren nem végezték el még az általános iskolát. S ami további nyugtalanító tény, egyre inkább csökkenő tendenciát mutat, a felnőttoktatásban részt vevők száma. 1965-ben az általános iskolai felnőttoktatásban közel tízezren vettek részt. Az 1970—71-es tanévben —Miskolcot is beleszámítva — mindössze 2230-an tanultak az általános iskolai felnőtt- oktatási rendszer keretében. A tényeket magyarázó okokon lehet töprengeni. S illetékes szerveink sokat töprengtek is. Az okok között, nyilvánvalóan valahol első helyen kell említeni azt, hogy a tudományos-technikai forradalom korában, e forradalom vívmányai nem egyforma mértékben jelentkeznek a különböző területeken. Ezért nagyon sok helyen tömegesen van még szükség segédmunkásokra — s ha megvizsgálnánk, akkor közülük kerülne ki a nyolc osztályt el nem végzettek nagyobb százaléka — akiknek látszólag nem életszükséglet 99 A szántói híres utca. 99 A Magyar Rádió Borsod megyei „Nótaíaiskola” találkozójáról v Egy éve sincs még. hogy a rádióban elkezdődött a Nota- faiskola, című műsor azzal a céllal, hogy a gyermekek között minél több olyan népdalkedvelő és ismerő legyen, akik méltán lépnek majd az idős nótafák helyébe. Az adások alapja maguknak a gyermekeknek részvétele rejtvények megfejtésétől kezdve egészen a népdalgyűjtésig. S mindjárt a sorozat elején Borsod megye jelentkezett országra szóló aktivitással: Abaújszántó. Vizsoly. Dédes- tapolcsány ifjú nőtafái küldték be a legtöbb és legszebb dallamot. A folyamat azóta is töretlen, ezért javasolta a Rádió, hogy az első vidéki adást Abaújszántón tartsuk. A javaslatot magáévá tetté a megyei tanács, s a művelődésügyi osztály az aba- újszántói szülői munkaközösség helyi szorgalmára támaszkodva röpke két hét alatt mintaszerűen megszervezte a fesztiválnak beillő eseményt. Az említett három község gyermekein kívül olt voltak azok az idős adatközlők. akiktől a gyermekek gyűjöttek, azon kívül e me- zőcsáti és szentistváni gyermekcsoport, valamint a me- -gve négy kiváló Röpüli páva köre. amelyeket a zsűri az augusztus 20-i országos bemutatóra javasolt: Abaújszántó. Harsány, a Matyó együttes és Taktaszada énekesei. A program első pontja kora délután zajlott: a részvevők megkoszorúzták Sivák Barnabás. a népművészet mestere sírját. A próbák és a hangverseny között fúvós- zenekar hangjai mellett vonult végig a mintegy 250 fős szereplőgárda a nagyközségen. A lakosság apraja-nagy- ja az utcán köszöntötte, tapsolta az ismerős és ismeretlen kedves vendégeket. A hangversenyt Merényi Gyula, a nagyközségi tanács elnöke nyitotta meg. A zsúfolásig telt ház kicsinek bizonyult, a nyitott ablakok alatt is érdeklődők kísérték figyelemmel a bemutatót. Nagy szó. ha elgondoljuk: nyáron, munkaidőben, hétköznapon. az ilyen eredményes szervezés új színfoltja művelődésünknek. A Magyar Rádió a Nótafaiskola részére két külön műsort vett fel: az abaújszántói anyagot június 17-én, a többi nólafa- iskolás műsorát augusztusban sugározza. A népzenei osztály pedig rögzítette az egész esti hangversenyt. Végvári Rezső zenei rendező nyilatkozata szerint a felvételek kitűnően sikerültek és gazdiig új anyagot jelentenek a népzenei műsorokban Nádas Katalin, a Nótafaiskola szerkesztője kijelentette: ez az a forma, amely alapja lehet a jövőre tervezett országos találkozónak. Köszönjük a rendkívüli élményt a lelkes szervezőknek és szereplőknek, s a megye népdalmozgalmának sok-sok hasonló sikert kívánunk. Vass Lajos az általános iskola el végzése. Nehezíti a helyzetet, hogy a vállalatok érdekeltsége sem egészen egyértelmű és nyilvánvaló abban, hogy dolgozóik rendelkezzenek az általános iskolai bizonyítvány- nyal. A még mindig meglevő kgtlakiság is tovább nehezíti a helyzetet. Bonyolítja a problémát, hogy sajnos elég magas a nyolc osztályt el nem végzettek újratermelődése is. Nagyon sok doigozót visszatart a továbbtanulástól a szégyenérzet és a sikertelenség. Problémaként szokták felvetni, hogy a felnőttoktatásban magasak a követelmények. Összességében ügy is fogalmazhatnánk, hogy a felnőttoktatás az új gazdasági mechanizmusban közügyből magánüggyé degradálódott. lí fí4ís| ellen páPt.-, * állami es tömegszervezeteink egyre erőteljesebben lépnek fel. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Agilációs és Propaganda Bizottság 1971. október 12-i ülésén a következő megállapítást tette: ,.Erőteljesen szorgalmazni kell az általános iskolát nem végzettek tanulását és biztosítani kell. az iskola. elvégzéséhez szükséges feltételekéi.. Meg kell vizsgálni a dolgozók általános iskoláiban az általános műveltségi anyag szálánál tanfolyamokkal való egybekapcsolódásának lehetőségeit.” A munkások továbbképzési rendszere fejlesztésének általános elveit m egs zabó k or m á n y h alá roza t pedig így fogalmaz: „A továbbképzés tartamát a korszerű szakismereteket megalapozó általános műveltség kiegészítésének és felújításának figyelembevételével kell meghatározni.” A Művelődésügyi Minisztérium tervezetet készített a dolgozók általános iskoláiban bevezetésre kerülő új oktatási formához. Az új formában 16 tanítási hét lenne, az V„ VI., VII. ás a VIII. osztályokban. A nyolcadik tanítási helel. követően a hallgatók magyar nyelvből és irodalomból, valamint számtan és mértanból írásbeli és szóbeli beszámolói, a többi tantárgyból szóbeli beszámolót tesznek, A hallgatók a 16. tanítási hetet követően minden tantárgyból osztály vizsgát tesznek. A tanítási órák látogatása kötelező lesz. a konzultációs órákon való részvétel fakulta- tív. Ily módon az egyéni tanulásra képesek és a tanári segítséget igénylőik is részt vehetnek az új oktatási formában. Természetesen ez az tíj forma is csak akkor lehel: majd életképes, ha lesznek ' jelentkezők, olyan dolgozók, akik meg akarják szerezni az általános iskolai bizonyítványt. Ehhez pedig alapvetően arra van szükség, hogy gyökeres szemléletbeli változás jöjjön létre, ismét közügynek tekintsük társadalmi, üzemi cs vállalati szinten a felnőttoktatást, ha a most kibontakozó, reméljük tarlós „akció” visszhangra és megértésre talál, ha megteremtődnek a mind szélesebb feltételei a felnőttoktatásnak és a felnőttoktatásban való részvételnek. Ez azonban £ SSséges, ha a társadalom, a különböző szervek, a kollektíva és az egyén egyaránt érdekének érzi. Csulorás Annamária Acs István rajza E¥i na j és társadalmi érdek
