Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

1972. június 10., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG Az utolsó csille szén Több mint félszézan helyez­kednek el az Ózdi Kohászati Üzemekben, és a tóvárosi Bőrdíszműipari Vállalat he­lyi gyáregységében. És akik­nek kitelt az idejük, nyug­díjba mennek Százötvenen maradnak itt, hogy leszerel­jenek mindent a bányában „Elmegyünk innen és to­vább dolgozunk." és a külszínen, mert az üze­mi épületeket átadják a bőr­díszműipari gyáregységnek. Ezzel a munkával november végére készülnek el, ahogy tervezik. De ki tudja, valójá­ban ezt a munkát megter­vezni, hiszen sem a vezető, sem a beosztottak közül sen­ki nem csinált még ilyet. Egy azonban bizonyos. A somsályi völgy tegnap reg­gelig üzemelő utolsó aknáját még ez év végén befalazzák. Azt mondják, itt valami elmúlt. Visszavonhatatlanul. Egy óra leit el, mióta az utolsó termelő műszak bá­nyászai kiszálltak. Ott ál­lunk az akna szájánál, há­tunkat süti a kora reggeli erős napfény, de homlokun­kon, arcunkon érezzük a bá­nya hűvös lehelletét. Vala­hol a távolban, bent a sö­tétben megcsillan egy lám­pafény. A villanymozdonyé, amely az utolsó csille sze­net húzza kifelé. Lassan, szinte méltóságteljesen gör­dül el a bányászok sortala között a szerelvény. S miu­tán megállt, mindenki az utolsó csille szén felé fordul. Piros, fehér, sárga rózsák borítják el a 45-ös számú öreg. megviselt rozsdás csil­lét. Néhány percen belül rá­kerülnek a betűk: „Az utolsó csille szén. Somsálybánya, 1972. június 9." Elsőnek Ipacs János, bányamester emel ki egy széndarabol a csilléből, aztán a többiek egymás után. Kemény, ed­zett erős, sokat próbált, ve­szélyeknek hátat fordító ha kell egymásért életüket áldo­zó. országépítő, ország-gaz- dagító, orszóghatalmat gya­korló bányászok szemében csillan meg a klinny. Zavar­tan gyújtanak rá a cigaret­tára. szégyenlősen kerülik egymás tekintetét. Mint ké­sőbb is azoic, akiknek' Dósa Zoltán főmérnök, Káló Ele­mér párttitkár és Böröczi Károly szb-titkár csekély pénzjutalmat adva át, meg­köszöni a munkát. — Nem tudok sokat mon­dani, megértenek engem az elvtársak, ugye — mondta búcsúzóul a főmérnök. — Elmegyünk innen más mun­kahelyre, és tovább dolgo­zunk ... * Hogy személy szerint ki rakta meg az utolsó csille szenet, azt nem lehet tudni. De nem is fontos. Valaki a több száz közül, tehát min­denki. Mindenki, aki ezen az éjszakán dolgozott, minden­ki. aki ezen a napon dolgo­zott, mindenki, aki ezen a héten dolgozott, mindenki, aki ebben a hónapban dolgo­zott, mindenki, aki ebben az esztendőben dolgozott. Min­denki, aki ebben a bányában dolgozott, aki verejtékét hul­latta. Az iparvágányon legurult Özdra az utolsó szenes vo­nal. Ma hozzákezdenek a sínek bontásához. A telep még csendesebb lesz. Valami Visszavonhatatlanul elsuhant a somsályi völgy felelt. De az itt küzdő emberek emlé­két őrzik a befalazott akna- lejáratok, a cséndőrsortűz hősi halottainak emlékműve, a régi kolóniák, a tenyérnyi kertekben virágzó rózsák, a vas és az acél alakjában to­vábbélő alkotások. Mert a bányászok munkájának ér­telme a szén rövid idő alatt semmisül-meg, ég el. de hőt fejleszt, meleget áraszt, és minden emberi alkotás tar­tozéka valamilyen formában. Szöveg: Oravec János Kép: Mécs Ernő Minden országban bekö­vetkezik a közúti közlekedés fejlődésének az a szakasza, amikor a balesetek száma gyorsabban emelkedik, mint a forgalomba kerülő jármű­veké. Hazánkban most kez­dődik ez a periódus, éppen ezért az utóbbi időben egy­re nyilvánvalóbbá vált a gépjármű-biztosítások jelen­tősége. Az elmúlt évben 11 per­cenként következett be köz­lekedési baleset Magyaror­szágon, emiatt minden fi. órában (!) meghalt egy era- ■ bér . . . Borsod megye terüle­tén 1971-ben több mint 4300 gépjárműkár baleset beje­lentés volt. Ezekre az Állami Biztosító megyei igazgatósá­ga kis híján 10 millió forintot fizetett ki. Növekedett az érdeklődés a casco-biztosítás iránt, mar­osak azért is, mert hivatalos kiküldetésben csak akkor en­gedélyezhető a saját sze­mélyautó használata, ha a gépkocsinak casco-biztositása van. A gépjármű-forgalom dinamikus fejlődésével álta­lánossá vált az a kívánság, \ )UU olcsó boltok újdonságai: Olcsó sátrak és kerti napén# Üj idénycikkek, különböző S olcsó áruk érkeztek az Észak­magyarországi MÉH Nvers- anyaghasznositó Vállalat két miskolci olcsó boltjába. Az I Ady Endre u. 9. sz. és a Jó- [ zsef Attila u. 15. sz. alatt lé­vő MÉH olcsó áruk boltjá­ban korlátozott mennyiség­ben még kaphatók színes, kerti napernyők és prakti­kus, kis táskában elférő, ol­csó sátrak. Nem leárazott, hanem a MÉH testvérvál­lalata, a MÉH Tröszt-höz tartozó MAGÉV által gyár­tott. olcsó sátrakat kínálnak eladásra. A két MÉH boltban kü­lönböző más, olcsó áruk is j kaphatók. Az új olcsó áruk között található elektromos kávéfőző, különböző textíli­ák. függönyanyagok, műszőr­me darabok és párnák tömé­séhez. kárpitozásokhoz fel­használható őrölt habszivacs is. A nagyon keresett, őrölt habszivacs kilónkénti árát. a MÉH a közelmúltban szállí­totta le 42-ről 30 forintra- (N) Az Ital- és Yegyicikkgyár már Elein eladó Intézkedések a jobb ellátás érdekében A miskolci Ital- és Ve- gyicikkgyár korszerűtlen, el­avult. Az üdítő italt- gyár­tó gépeket, berendezést, már régen ki kellett volna cse­rélni. Az elmúlt négy év alatt a városi tanács ága­zati szakosztálya többször ;vérte, hogy központi fejlesz­tési keretből oldják meg a '.vár gondjait, de eddig nem lutott rá pénz. A vállalat saját forrásai ehhez nem nyújtottak elég fedezetet. A vállalat egyes dolgozói Ken, a közelmúltban le­folytatott: büntetőeljárás so­rán is szó. volt a gépek kor­szerűtlenségéről. A megol- !ást most már sokkal hatá- ozottabban keresték. Így terült szóba az is, hogy setleg eladnák a céget a Cisvárdai Szeszipari Válla- atnak. A tárgyalás során izonban a kisvárdaiak azt mondották, hogy megveszik a vállalatot, de a vegyi pro- fii és a Borsodi víz nélkül. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága úgy döntött, hogy a lakosság ellátása ér­hogy modernebb casco-bizto­sítási rendszert alkalmazzon az Állami Biztosító. A júni­us 1-én bevezetett, új casco- biztosítási rendszert szeles körű közvélemény kutat ás alapján dolgozták ki. Ennek lényege, hogy a biztosítottak különféle önrészesedési ösz- szeget választhatnak, asze­rint, hogy mekkora javítási költséget tudnak kifizetni ön­maguk — kár esetén. 500— 20 000 forintig terjedő önré­szesedés közül választhatja ki a biztosított a neki leg­megfelelőbb feltételi. Ha kár éri, annak összegéből 10 szá­zalékot, de minimálisan az önrészesedést levonja a biz­tosító. Az Állami Biztosító easco- hiziosítás alapján kártérítést -fizet, ha a gépkocsi" baleset, karambol, idegen személy rongálása, tűz, villámcsapás, robbanás, földrengés, föld­csuszamlás, kő- és földom­lás, vihar vagy árvíz követ­keztében megrongálódik. A biztosítás lopásra, rablásra is vonatkozik és balesetbiztosí­tást is tartalmaz. Jellemző, az új casco-biz­Tűzrendészet a nyári betakarítási munkák idején A nyári betakarítási mun­kák idején mezőgazdasági üzemeinkben gyakoribbak a tűzesetek, mint máskor. En­nek egyik oka a munka jel­legéből fakad: nagy tömegű száraz, még cl nem csépelt gabonát és szalmát kell mozgatni. Oka azonban a nyári .tüzeseteknek a gon­datlanság is. Elég egy égő gyufaszál. vagy egy cigaret­ta vég eldobása és hamar tü­zet lóg a száraz termény, vagy szalma. Előfordulnak mezei tüzek is, amikor a lá­bon álló gabona gyullad ki — szinte minden esetben az emberek gondatlansága mi­att. Az aratásra-betakarításra való felkészülés során törőd­ni kell tehát a tűzesetek megelőzésével is. A megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya ezzel kapcsolatban már elkészítet­te részletes intézkedési ter­vét, hogy a betakarítás ide­jén minél kevesebb legyen a mezőgazdasági üzemi — és mezei — tűzeset. Az intéz­kedés azt is előírja, hogv a mezőgazdasági erőgépekre kötelezően fel kell szerelni a tűzelháritó berendezéseket és meg kell tartani az erő­gépek túzrendészeti szemlé­jét még az aratás megkez­dése előtt. A gabonabetakaritás tűz­rendészete több feladatot tartalmaz. Oktatásban kell részesíteni a kombájnok, traktorok, aratógépek, csép­lőgépek kezelőit, de a bri­gád vezetőket és a szérű fele­lősöket. is, A tsz-elnökök ré­szére aratás előtt ugyancsak eligazítást kell tartani. Min­den tsz-ben el kel! készíte­ni — es jóvá keli hagyatni — a tűzriadó-tervet. Gondos­kodni kell a kazlazási 1erü- letek megfelelő tüzrendésze- ti biztonságáról is. Gabonabetakaritás idején egyetlen tűzeset is sok kárt okozhat, amit elsősorban a kárt szenvedő üzem érez meg. Tehát mindenütt saját üzemi érdek, hogy a nyári nagy munkákra tűzrendé- szetileg is megfelelően fel­készüljenek: A felkészülést, majd a munkák idején a szabályok betartását a me­gyei és járási tanácsi ható­ságok a községi tanácsok, valamint a tűzoltósággal együtt ellenőrzik. A szabá­lyok megszegőit a vonatko­zó rendeletek értelmében szigorúan megbüntetik. Egyetlen nő az üzemben cj dekében az Ital- és Vegyi- cikkgyar minden profiljára szükség van,, A vállalati munka javítása érdekében azonban a tanács vezetői j szükségesnek tartják, hogy növeljék a vállalatvezetés hatékonyságát, rugalmasab­ban alkalmazkodjanak a piaci igényekhez. Az üdítő­ital-gépsor kicseréléséhez kétmillió forintra lenne szük­ség. A jövő évben erre már sor kerülhet, mert a tanács másfél millió forinttal járul hozzá a költségekhez, a ta­nácsi fejlesztési alapból. En­nek megoldása érdekében már az idén elkezdik a szükséges intézkedéseket. A város lakossága jo ér­zéssel fogadhatja a tanács ilyen állásfoglalását, hiszen mindenképpen jobb. ha az üdítőital-ellátás érdekében helyileg oldódnak meg az anyagi és egyéb problémák. Külön örülünk annak, hogy j a már nagyon közkedveltté) vált és keresett Borsodi vi­zet minden fennakadás nél­kül piacon tartják. i MONOTON ZÜGAS fogad a Budapesti Villamosipari \ általat miskolci kohászati kirendeltségének 11-es üze­mében. A műhelyek egyiké­ben kerestük fel az üzem egyetlen nődolgozóját, Bakk Károlynét. \ Asztala mellett sörakoznak a már kész, s a még félkész állapotban levő elosztószekrények, melyek­nek beszerelését a íiataiasz- szony végzi el. — Mennyi idő alatt ké­szül egy-egy ilyen szekrény? — Ez általában a formá­tól is függ, de rendszerint egy hetet vesz igénybe egy elosztószekrény elkészítése. — Mióta dolgozik a VIV- nél? — Lassan már tizenkét éve lesz. Nehéz munka ez a háziasszonyoknak. — Közel húsz éve tagja a pártnak. Nagyon fiatalon kezdte. — Tizennégy éves voltam, amikor, korengedéllyel meg­kaptam a párttagsági igazol­ványomat. Nagyon boldog , voltam, mert édesapám év­tizedekig pártmunkát vég­zett, s én is hamarosan kö­vettem a példáját. Azelőtt főleg agitációs munkát vé­geztünk, most már más jel­legűek a feladatok. Mivel budapesti kirendeltség va­gyunk. így taggyűlésekre a fővárosba járunk lel. Itthon tartjuk az alapszervezeti összejöveteleket, szemináriu­mokat. Politikával, gazdasá­gi kérdésekkel foglalkozunk általában. — Milyen érzés egyedüli nőnek lenni a vállalatnál? — Mások azt gondolnák, hogy nehéz. Ellenkezőleg. Én nagyon szeretek itt dolgoz­ni. Volt már itt nálunk né­hányszor egy-két nő, de aztán elmentek. Nem tud­tak beilleszkedni a környe­zetbe. Nagyon sok múlik az alkalmazkodáson. Nekem a 18 év alatt még nem volt kellemetlenségem emiatt. SZERETEK VITATKOZNI. beszélgetni, meggyőzni az embereket. Aztán ha én nem tudok valamit, érzem, hogy ugyanolyan szívesen segíte­nél; nekem is, mint én ne­kik. Jó érzés, hogy btznak bennem, s figyelembe veszik véleményemet. Monos Marta. j f f ■ ^ ^j| tosításra, hogy minél na­gyobb önrészesedést vállal valaki, annál kevesebb bizto­sítási díjat fizet. Az Állami Biztosító eltörölte a második évre szóló kezdő vezetői pót­díjat, csupán az első évben kell 50 százalékos pótdijat fizetni. A most bevezetett casco az autóstársadalom ré­gi kívánságát teljesíti, ked­vezményt nyújt a baleset- j mentes vezetőknek. Akinek a< biztosító 2 évig nem nyújtott kártérítést casco alapján, az visszakapja 1 havi díját. 3 és 4 év után két-két hónap, öt évi kármentesség után évenként 3 havi díjat térít vissza a biztosító. Hátrányos helyzetbe kerül viszont, aki egy évben több­ször karambolozik. A máso­dik casco-biztosítási kár ese­tén a vállalt önrészesedés 500, a harmadik kár kifizeté­se után pedig már 1000 fo­rinttal növekszik. A biztosí­tottak egyébként minden év­ben „tiszta lappal” indulnak és változatlan marad év köz­ben is az önrészesedés, ha a kár nem karambol vagy bal­eset következtében történik. Somsálvbányatelep, 1972. június 9. fi óra. A nap besüt már a völgy aljába is. ahol egymás mel­lé kényszerül a közút, az iparvasút és a bányavízből táplálkozó patak. Csendes és kihalt a telep, mintha még nem ébredt volna fel álmá­ból. De itt már senki sem alszik. Akiket a munka szó- lított, azok már korábban el­mentek. akik pedig éjszaka dolgoztak, még nem értek haza. A távolból idehallat- szik a somsályi völgy bá­nyászkodását életre hívó ózdi gyár lüktetése. A művelődési ház homlokzatán fekete gyászlobogó hirdeti, hogy az állandó életveszéllyel járó bányamunka, maga a bánya, életének utolsó óráiban sem adja meg magát és megkö­veteli a magáét. A telep leg­régibb kolóniáiból álló Hosz- szú-sdr tenyérnyi kertjeiben azonban frissen virítanak a rózsák. S a völgy végében, ahol ezekben a percekben leheli ki életéi, a somsályi szénméző utolsó bányája, most emberek gyülekeznek. Az éjszakás műszak, az utol­só termelő műszak fáradt, sápadt arcú bányászai, a te­lep lakói, öregek és fiatalok, virággal a kezükben, hogy elbúcsúzzanak a somsályi széntől, a somsályi bánvász- kodás utolsó termékétől, Somsálybányatelep eddigi lé­nyegétől. Mert az élet sem adja meg magát könnyen és az élet is megköveteli a ma­gáét. A bányászkodás a somsályi völgyben lényegében egyidős az ózdi kohászat kialakulá­sával. Ahogy fejlődött a gyár, ahogyan egyre több szenet követelt, úgy nyitották meg ebben a völgyben egymás után a széntermelő aknákat. Az a bánya, amelyből most az utolsó csille szenet is ki­szállították, az egyetlen és utolsó volt korábban meg­halt testvéreinél. Ötven esz­tendőt élt. A becslések sze­rint több mint 10 millió ton­na, viszonylag jó minőségű, barnaszenet adott az ország­nak. A legtöbbet 1953-ban, amikor 404 ezer 560 tonna volt a termelésük. A bányászok itt már évek óta tudják, hogy a gazdasá­gosan kitermelhető szénva- gyon elfogyott. Az utóbbi 4—5 eszlendöben fokozato­san csökkent a létszám, és a mai napig közel 800 bányász került más földalatti mun­kahelyekre. illetve más vál­lalatokhoz. Akik itt marad­tak, 400-an, azol; sem szíve­sen válnak meg eddigi mun­kahelyüktől. Sajnálják a bá­nyát, ahol szakmát tanultak, ahol emberré növekedtek, ahol életüket töli ölték, ahol megrokkantak, ahol megbe­tegedtek, ahol megöregedtek, ahonnan nyugdíjba mentek, vagy ahonnan temették őket. Mert ez a bánya is megkö­vetelte a magáét. Több nem­zedéknek volt kenyere és több nemzedéknek volt mér­ge. Akiknek most el kell men­ni. fájó szívvel búcsúznak a bányától. Többségük a szom­szédos bányaüzemekben. Bor- sodnádasdon, Királdon és JFarkaslyukon dolgozik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents