Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-10 / 135. szám

1972. június 10., sxombat E5ZAK-MÄGVARORS2TÄG 3 A készletek és a nyereség Az utóbbi években sok problémát okozott a kész­letek emelkedése. A túlzott készletnövekedés egyre na­gyobb mértékben leköti a nemzeti jövedelmet, terheli a vállalati alapokat és — nem utolsósorban — rontja a vállalatok jövedelmezősé­gét. A termelési költségek jelentős hányadát ma a kész­letgazdálkodás költségei te­szik ki. Ennek felismerése indította a Magyar Közgaz­dasági Társaság Borsod me­gyei szervezetét arra, hogy munkabizottságot hozzon lét­re a készletgazdálkodás sok­oldalú elemzésére. A bizott­ság összetétele — közgazdá­szok, anyaggazdászok, terve­zési szakemberek és egy ma­tematikus — önmagában is elárulja a probléma bonyo­lultságát. Az eddig rendelkezésünk­re álló információk szerint a megyében több százmillió forintot tett ki az indoko­latlan készletek értéke. Nyilvánvaló, hogy ezek fel­szabadítása igen jelentős mértékben növelné a válla­latok nyereségét, a gazdál­kodás jövedelmezőségét. A problémák okai A termelésben lekötött eszközök mennyiségének csökkentése népgazdasági és egyben vállalati érdek is. Ezért az anyagi ösztönzési rendszernek és a vállalati döntéseknek összhangban kell lenniük. Ugyanakkor az tapasztalható, hogy a válla­latoknál még nem alakult ki a készletgazdálkodás leg­ésszerűbb formája, amely az adott gazdasági körülmények között a legnagyobb nyere­séget biztosítaná. Kétségtelen, hogy a kész­letgazdálkodást — és ezen belül különösen az anyag­gazdálkodást — sok bizony­talansági tényező zavarja. A szállítási határidők hosszúak, a gyártó üzemek nem biz­tosítják a kért időben és mennyiségben a megrendelt termékeket. Megállapítható azonban az is, hogy a vál­lalatok belső szervezettségi színvonala sem teszi lehe­tővé a megfelelő készlet- gazdálkodás kialakítását. Sajnos sok vállalat azt sem tudná megmondani, milyen készletösszetétel és készlet­mennyiség biztosítaná szá­mára a legnagyobb nyeresé­get, ha egyszer a külső kö­rülmények kedvezőbben ala­kulnának. Nincsenek meg­bízható számítások. Az anyagnyilvántartások általá­ban nem alkalmasak arra, hogy azok alapján a tény­leges szükségletnek megfe­lelően rendeljenek a vál­lalatok. A megrendeléseknél — pedig már ezek meghatá­rozzák a későbbi időszak készletszintjét — nem érvé­nyesül eléggé a gazdaságos­ságra való törekvés. A dön­tési hatáskörök sok helyütt tisztázatlanok, s a rendelke­zésre álló információk sem kielégílőek. Túlzóit biztonság A túlzott biztonságra való törekvést a korábbi évek anyagellátási problémái vál­tották ki. Sajnos, a közgaz­dasági szabályozók működé­se sem hozott még alapvető változást. Ma. a készletgaz­dálkodás hatékonyabbá téte­le érdekében — szerintünk — az első lépést az anyag- gazdálkodás jobb megszer­vezése jelentheti. Törekedni kellene az olyan anyagnyil­vántartások kialakítására, amelyekből egyértelműen megállapítható a termelés valóságos anyagigénye, a pillanatnyi készlet, a meg­rendelt mennyiség, illetve a legnagyobb nyereség bizto­sításához szükséges készle­tek szintje. Nem várhatunk megoldást, ha a döntésre jogosult ve­zetők hiányos információik, vagy pillanatnyi érdekek ha­tására döntenek. A szüksé­ges készletszint nagyságát nem a fejlesztési alapok te­herbíróképességének. ha­nem a tényleges termelési igényeknek kell meghatá­rozniuk. A tapasztalatok sze­rint az ilyen módon kiala­A szakszervezeti munka része Ä fogyasztók érdekvédelme > ÉRDEKES és hasznos, a lakosság széles rétegei, a fo­gyasztók állal örömmel fo­gadott kérdésekről tárgyalt és hozott elvi döntéseket a SZOT legutóbbi elnökségi ülése. A szakszervezetek e ma­gas fóruma tárgyalt a fo­gyasztók érdekvédelmével kapcsolatos feladatokról, s rámutatott, hogy mennyire íonlos része ez a szakszer­vezeti munkának. A SZOT elnöksége megállapította: nemcsak társadalmi átlag­ban, hanem társadalmi és fogyasztói rétegenként is vizsgálni kell, hogy a jöve­delmek és a fogyasztói árak változása együttesen hogyan hat a megélhetési viszonyok­ra. Ilyen vizsgálatokhoz azonban a jelenlegi hivatalos árstatisztika nem nyújt elég­séges alapot, mivel csak át­lagos árszínvonallal számol. A SZOT elnöksége ezért szükségesnek tartotta, hogy felkérjék a Központi Sta­tisztikai Hivatal illetékeseit, hogy a statisztikai nyilván­tartási rendszer az eddigi­nél jobban tükrözze a mun­kások és alkalmazottak, a nyugdíjasok, a különböző jö­vedelmi kategóriákhoz tar­tozó családok tényleges meg­élhetési költségeinek alaku­lását, az árváltozások hatá­sait. Ami a fogyasztók érdek- védelmét illető társadalmi ellenőrzéseket illeti, e téren is változtatásokat, e fontos munkát eredményesebbe te­vő új formát javasol a SZOT elnökségé. A szakszervezeti munkában a fogyasztók ér­dekvédelmét szolgáló társa­dalmi ellenőrzésnek a jövő­ben két fő formáját kell ér­vényesíteni. Az egyik az üz­letekre és boltokra kiterje­dő hagyományos, tömeges kereskedelmi társádalmi el­lenőrzés. Ennek forma,, módja ismertek. Ugyanakkor szakemberek közreműködésével be kell vezetni a szakszervezeti el­lenőrzést a fogyasztási cik­keket gyártó, értékesítő, a lakosság számára szolgálta­tásokat nyújtó vállalatok nál, ahol az üzletpolitikát, az árpolitikát kell alapos vizsgálat tárgyává tenni. Ez­zel egyidejűleg meg kell szüntetni a vállalati árta­nácsadó és árellenőrző bi­zottságok működését, mert e bizottságok gyakorlatilag nem váltak be. AZ ELKÖVETKEZŐ idő­ben a SZOT elnökségénél', megállapításai. javaslatai nyomán bizonyára sikerül kiszélesiteni, megjavítani a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló szakszervezeti mun­kát. kuló, megfelelő összetételű készletmennyiség messze a fejlesztési alap által meg­engedett szint alatt lenne. Igen fontos: fokozni kell az anyaggazdálkodásban dol­gozók szakmai képzettségét. Hiszen igazi eredmény csak magasabb képzettségű, anya­gilag is jobban elismert, kol­lektívától várható. Szervezési feladatok Az egyik alapvető szerve­zési feladat, hogy egyértel­művé kell tenni a döntési jogokat. Szervezetileg is el kell kerülni az átfedéseket, a kapkodást, az illetéktelen döntéseket. Munkabizottsá­gunk ügy véli: a megfelelő szervezési intézkedések je­lentős anyagi eredménnyel járnának. A számítások ar­ra utalnak, hogy a vállala­tok készletköltségei — ka­mat. eszközlekötési járulék, raktározási költség, selejte- ződés — a készletérték 20— 25 százalékát is elérik. Te­hát, már 1—2 százalékos készletcsökkentés is jelentős nyereségforrás lehet! A Magyar Közgazdasági Társaság helyi szervezete céljául tűzte ki, hogy rész­leteiben is felméri a készlet- gazdálkodás jelenlegi hely­zetét:, a készletek alakulásá­ra ható objektív és szubjek­tív tényezőket és kutatásai­nak eredményeit — a gya­korlati hasznosítás érdeké­ben — a gazdálkodó szer­vek rendelkezésére bocsátja. Bonns Rókus, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei titkára B/.r »• Toros kerékpárosok Vasárnap, június 11-én im­már hagyományosan ismét megrendezik Hernádszurdo- kon, a 19-es vörös kerékpá­rosok emlékét hirdető emlék­mű koszorúzását. Az ünnep­ségre ellátogatnak az ország területéről a még élő harcos­társak. az elesettek hozzá­tartozói. Készt vesz a mag­emlékezésen a Budapesti Vö­rös Csillag Traktorgyár KISZ-bizottsága, amely e ha. gyománv ápolása felett évek­kel ezelőtt védnökséget vál­lalt. A gepek számának roha­mos növekedése, a techni­kai szánt emelkedése az élet minden területén, az emberi kényelem további tökéletesí­tése egyre jobban megköve­teli a szolgáltató tevékeny­ség fejlesztését és szélesíté­sét. Nagy létszámú vállala­tok rendezkednek be a közü­leti és a lakossági szolgálta­tások elvégzésére. Miskolcon, például a VIMELUX, a Fi­nommechanikai Javító Válla­lat, amely 1971-ben már 8 millió 850 ezer forint értékű szol­gáltatást végzett a lakos­ság részére. lakossági szolgáltatás értéke. Meg gyorsabb lesz a szol­gáltatási tevékenység fejlődé­se. ha felépül a vállalat kös­zönti telepe Miskolcon, a Győri kapuban. Ez a beruhá- zás 25 millió forintot igényel és a tervek szerint 1975-ben fejeződik be. Az idén új autószervizt is épít a VIMELUX Miskolcon, a Győri kapuban. Egy év múlva készül el. Jövőre ugyancsak új autószerviz épí­tését kezdik el Miskolcon, a Szentpéteri kapuban. A két autószerviz építé­se és felszerelése 16 mil­lió forintba kerül. Ezzel azonban a vállalat ve­zetői és dolgozói nem eléged­tek meg 1972-ben 80—85 millió forint termelési érté­ket terveznek, s ebből 10—11 millió forint lesz a közvetlen És más, kisebb beruházások is szerepelnek a vállalat ter­vében, amelyek mind a la­kossági szolgáltatás bővítését és fejlesztését szolgálják. A Bányagépjavító üzemben olyan berendezést gyártottak, amelynek segítségével a gépesített frontokon scgéd-áesolatok nélkül, önjáróként oldják meg a legkritikusabb szakaszon, a vá.gatkereszteződésnél a biztosítást. Az új berendezést az j Ella-aknán szerelik be próbaüzemelésre. Fotó: Laezó József ' Az 50. Nemzetközi Szövet­kezeti Napot új létesítmé­nyek avatásával, illetve át­adásával ünnepük a Tokaji Vas- es Fémipari Szövetke­zet dolgozói. Mint Papp Já­nos, a szövetkezet elnöke el­mondotta, a hétszáz négy­zetméter alapterületű új üzemcsarnok építőipari munkái már befejeződtek. Most nagy erővel folyik an­nak berendezése, hogy a jö­vőben korszerű körülmények között itt állítsák elő a kü­lönféle vasszerkezeteket és a kisebb sorozatú terméke­ket:. Erre az új üzemépületre nagy szükség van, hiszen ed­dig, 15 esztendőn keresztül az időjárás viszontagságai­nak kitéve ezeket a munká­kat az udvaron végezték el. Az új üzemcsarnok viszony­lag hamar felépült előre­gyártóit elemekből és az épí­tőipari munkák egymillió forintot vettek igénybe. A műszaki fejlesztés, egy új technológia kialakítását szolgáló üzemépület létreho­zásával párhuzamosan foly­tak a munkálatok a szövet­kezet területén lévő régi épületben is. Az 500 ezer fo­rint beruházást igénylő át- al-kitás révén korszerű öl­tözőt, fürdőt, étkezdét és irodahelyiségeket alakítottak ki. Ügy tervezik, hogy a je­lenleg funkcionáló irodahá­zukat üzemépületté fogják átalakítani a jövőben, ahol elsősorban a női munkaerőt kívánják alkalmazni. Július 2-a, a Nemzetközi Szövetkezeti Nap JWttós ün­nepet jelent majd így a To­kaji Vas- és Fémipari Szö­vetkezet dolgozói, vezetői számára. Hiszen nemcsak a termelékenység, a gazdasá­gosság növekedése, s így ter­mészetesen a dolgozók jöve­delmének emelkedése is vár­ható a műszaki fejlesztés kapcsán, hanem könnyebb lesz a dolgozók munkája. Az ember és a gép Már erősen hda^t\ánS idő, amikor a mezőkövesdi Üj Elet Tsz központjában összetalálkoztam Sugár Jó­zseffel, a szerelőműhely ve­zetőjével, aki rövid eligazí­tásra ugrott át a gazdaság irodájába. A munkásruha és az olajos kéz rögtön elárul­ta, hogy Sugár József az a típusú ember, aki nem fél a munkától. Kilenced magával dolgozik a műhelyben, im­már hetedik esztendeje. Munkája felől érdeklődöm. — Köteles elv társ, a ter­melőszövetkezet elnöke ..esá- oitott” el 1967-ben a mező- , kövesdi gépjavítótól — mondja tréfásan. — Bár ezt. megelőzően is a tsz műhe­lyében dolgoztam, mint köl- ’sönmunkás. Lényegében ed- lig már hét évet húztam le i gazdaságban. — Az az igazság — kap- solódott bele a beszélgetés­be Köteles János tsz-elnök —, hogy megszerettük Su­gár elvtársat. Mint embert és szakmunkást egyaránt tiszteljük, becsüljük vala­mennyien. Ezért is kértem ki évekkel ezelőtt korábbi munkahelyéről. Ismét Sugár József veszi át a szót: — Annak idején sokat tepelödtem: menjek vagy maradjak. Mert hát úgy van az. hogy aki sze­reti a munkát és szívvel-lé- lekkel dolgozik, azt minde­nütt megbecsülik. Kezdet­ben kissé vonakodtam a tsz ajánlatától. Megmondom őszintén, nem voltam benne egészen biztos, hogy job­ban, vagy rosszabbul járok-e, már ami a fizetést illeti. — Végül is megtalálta a számítását? — kérdeztem. — Nincs okom panaszra. Tavaly például a havi át­lagkeresetem meghaladta a három és fél ezret. Persze ezért meg is kellett dolgoz­ni. Volt olyan időszak, főleg aratáskor, amikor szinte éj­jel nappal talpon kellett len­ni. Ha a szükség úgy kí­vánta, magam is felültem a gépre. Sőt, még kazlat is rak­tam. Aki már dolgozott a mezőgazdaságban, az tudja, aratáskor, betakarításkor nincs ünnep, nincs pihenő. És áz sem szánul, hogy nem mindig szakmába vágó mun­kát kell végezni. Egy a fon­tos: betakarítsuk, amit meg­termeltünk. Sugár József Négyes köz­ségből jár be mindennap dolgozni. Hajnalban kel és általában késő este ér haza. Jó időben motorkerékpárral, télen pedig busszal közleke­dik. De még egyetlen egy­szer sem maradt távol iga­zolatlanul. Ha esik, ha fúj, jó vagy rossz az idő, egyre megy. Azt tartja: első a munka, meg a becsület. Mert becsületből csak egy van, s ha azt valaki - eljátssza, na­gyon nehéz visszaszerezni. A szerelőműhely dolgozói számúra talán a mostani időszak a legnehezebb. Az egyéb napi feladatok mel­lett időben és jól fel kell készülni a nagy nyári mun­kára: az aratásra. Tizenöt erőgép, öt kombájn, négy lánctalpas, ugyanennyi te­herkocsi, két mikrobusz és számtalan munkagép, mun­kaeszköz revíziójáról, kar­bantartásáról, javításáról kell gondoskodniuk. Mégpe­dig úgy, hogy a legkisebb fennakadás se legyen a mun­kában. Seszták Sándor- párttitívár erről a következőképpen vé- lekédik: — Ilyen tsz-ben. mint a miénk, nagyon nagy szerepük van a gépeknek, általában a gépesítésnek. A 2300 holdas gazdaságban a tsz-tagokkal. vezetőkkel és alkalmazottakkal együtt alig több mint százan vagyunk, tehát kevés a munkáskéz. Ha még ehhez hozzávesz - szük azt, hogy a földterület több mint 90 százaléka szán­tó, s például a tavalyi ti­zenötmillió forintos árbevé­telünk kétharmada a nö­vénytermesztésből szárma­zott. érthető, hogy a minél tökéletesebb gépesítésre tö­rekszünk. Igen jelentős ered­ménynek tartjuk, hogy a napraforgó termesztése ma már egyáltalán nem igényel kézi munkát. Erre törek­szünk más növényeknél is. Mindezt azért mond­tam el, hogy ezzel is érzékeltessem azt a felelősségteljes munkát, amit Sugár Józseffel az élen a szerelőműhely dolgozoi vé­geznek egész éven át. (P. »•) L j üzemcsarnok és szociális létesítmény A lakossági szolgáltatás fejlesztése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents