Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-09 / 134. szám
ÉSZAK-MAGYARGRSZÁG 2 BBBMHBBBBHBBgBBBHBPMBBMBBflWWaBBBBWBMraBMBMEMMBBMMBBEBHBlia 1972. június 9., péntek ^P!5?HB!SSSSSi!jS5S»l75^» Esem ény ékről RÖVIDEN I A SZOVJETUNIÓBA UTAZÓAT Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalánál: elnö. ke, a Szovjetunió Tájékoztatási Állami Bizottságának és Leonyid Mitroíanovics Zam- jatyinnak, a TASZSZ vezér- igazgatójának me ghívására csütörtökön hivatalos látoga- . tásra Moszkvába érkezettCASTRO DIÁKOK KÖZÖTT Fitlel Castro Varsóban meglátogatta a Ohc Gueva- ráról elnevezett iskolát. SZADIIK MOSZKVÁBAN Grecsko marsall szovjet honvédelmi miniszter meghívására Moszkvába érkezett Szádok egyiptomi hadügyminiszter' — jelentette a kairói és a moszkvai rádió. A két fél pontos katonai tárgyalásokat folytat — fűzte hozzá a hírhez a kairói A1 Ahraxn. RENDÖRSORTÜZ MUNKÁSOKRA Sztrájkoló pakisztáni raun, kasok szerdán elfoglaltak Karáchibaft égy textilüzemet. A rendőrség előbb könnygázzal próbálta szétoszlatni a közel 5000 fős tömeget, majd, amikor ez nem járt eredménnyel, soríüzet zúdított a sztrájkol ókra. Hivatalos közlés szerint a golyók három munkás élekét oltották ki: a szakszervezet képviselői szerint a rendőrsortűz áldozatainak száma etéri a harmincat. LÉGI KALÓZOK Csütörtök délután eltérítették a Marianske Lazne és Prága között közlekedő csehszlovák utasszállító repülőgépet.. A két géprabló arra kényszerítette a pilótát, hogy átrepüljön a csehszlovák határ felett és a gepDel a Majna-Frankfurt' közelében levő Weidenben szálljon le. A gépen 15 utas tartózkodott. A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint a géprablók agyonlőtték Jón Micicat, a reoülőgén kapitányát, s két utast megsebesítettek. A weideni repülőtérre való leszállás után el • akartak menekülni, de a nyugatnémet rendőrség elfogta és letartóztatta őket. H4BORÚS BŰNÖSÖK Az észak-kaukázusi kato- < nai körzet hadbírósága só-, lyos ítéleteket hozott tíz háborús bűnös ügyében, akik a második világháború idején a megszállt Pjatvigórszkban a fasisztáikat kiszolgálva sok száz szovjet hazafi elpusztításában működtek közre. Az egykori kollaboránsok a háború után bujkálásnál, név- változtatással hosszú ideig elkerülték az ieazságszoleál- 1 tatást. Másfél hónapos nyílt I társvalássorozat után négy j vádlottat golyó általi halálra. , négyet 15 évi. egyet 12 évi. j egvet pedin in évi börtönbün- j testesre ítéltek. ' Zsivko Zsivkov látogatása Székesfehérvárott Zsivko Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese és kísérete csütörtökön Székes- fehérvárra látogatott. A vendégek felkeresték hazánk egyik legnagyobb alumíniumipari üzemét, a Könnyűfémmüvet, ahol Juhász János igazgató fogadta és tájékoztatta őket a nagyüzem munkájáról. Ezután a Fejér megyei tanácsházára látogattak, ahol Herczeg Károly, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő. a Fejér megyei Tanács elnöke fogadla a vendégeket. Távi! maradlak i viteti A Phnom Penh-i napilapok csütörtökön közölték a Kambodzsában vasárnap tartott „elnökválasztás” végeredményeit. Lón Nol, az eddigi elnök az érvényes szavazatok 55 százalékát kapta meg. Ellenjelöltjei a szavazatok 24, illetve 20 százalékát szerezték meg. A 2 200 000 választásra jogosult polgár közül csak 1 045 000 járult az urnákhozKISZ illés Tegnap, június 8-án, csütörtökön délelőtt ülést tartott a KISZ Miskolc városi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága. A tanácskozás napirendjén szerepelt — többek között — az a jelentés, amelyet Krasznai Cáborné, az Üttörőszö vétség városi titkára terjesztett a vb elé az úttörőcsapatok és a KISZ- alapszerpezetek kapcsold Iáiról; továbbá az a beszámoló, amelyet dr. Nagrj Aladár, a Nehézipari Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának titkára tartott az egyetemi K1SZ- szervezetelc pártépítő munkájáról. A végrehajtó bizottság ülése — amelyen Németh Tibor, a városi KISZ- bizottság első titkára elnökölt — a továbbiakban szervezeti és más időszerű kérdésekről tárgyalt. A hegyaljai tudományos tanácskozás második napja (Folytatás az 1. oldalról) dát. Forradalmi változás következett be a szőlőtelepítés módszerében és a művelési mód kialakításában. A nagyüzemi táblákon katasztrális holdanként 60—70 mázsa a termés, a hagyományosan művelt szőlők holdankénti 20, vagy ezen aluli átlagtermésével szemben. A továbbiakban arról szólt, hogy az utóbbi években a szocialista és a tőkés országok piacain egyaránt megnőtt a toka j-hegyaljai borok iránt az érdeklődés. Ma a Szovjetunióba, az NDK- ba, Csehszlovákiába és más szocialista országokba, ezenkívül az NSZK-ba, Francia- országba, Hollandiába, Dániába, Svédországba és még sok nyugati országba is szállítunk tokaji bort. Élénk az érdeklődés a japánok és az óceánon túli más országok részéről is, a tokaji borok iránt. A tokaji borok kiváló minőségét bizonyítja, hogy a tavaly Sárospatakon rendezett XIII. országos borversenyen 31 aszú-, 6 édes és 5 száraz szamorodni bor nyert aranyérmet. Az idén nyáron Budapesten rendezendő I. borvilágversenyen is remélhetően rangos helyet foglalnak el majd a tokaji borok. Már a századforduló idején törekedtek a hegyaljai szőlőtermelők erőik egyesítésére. Céljukat azonban az akkori viszonyok között nem tudták elérni. A mai nagyüzemek magukban hordják a társulások, a különféle koordinációk lehetőségeit. A vertikális integráció keretében van lehetőség a beru- házások arányosságátiak növelésére és a bővített újratermelés feltételeinek megteremtésére. * Délután a tudományos tanácskozás Sátoraljaújhelybe tette át székhelyét. A városi tanács nagytermében ünnepi ülésen emlékeztek meg a tanácskozás részvevői, s a város intézményeinek képviselői Balásházy Jánosról, aki a XV11I. század végén Sátoraljaújhelyen született. A város nevében dr. Halász István, a városi tanács vb- titkára nyitotta meg az emlékülést. Ezután dr. Vörös Antal kandidátus méltatta emlékbeszédében Balásházy János életművét, történelmi szerepét. Balásházy János a múlt század eleji magyar reform- mozgalom egyik úttörője, Kossuth Lajos zempléni küzdőtársa volt. Különösen értékes a munkássága a mezőgazdaság tudományában. Élete végéig következetes harcosa maradt a haladó gazdasági eszméknek. Az emlékülés ünnepélyességét szolgálta a Kossuth Gimnázium énekkarának művészi műsora. B. J. Negyvenmillió dellár - légkir-mérgezésre M ostanában nagyon sok szó esik a levegő, a környezet szennyeződéséről, a légkört mérgező jelenségek visszaszorításáról — ez a megállapítás nemcsak tudományos, hanem politikai értelemben is igaz: komoly és eredményesnek tűnő erőfeszítések történtek a közelmúltban egy tisztább európai és nemzetközi légkörért. Annál furcsább az a hír, amelyet a csütörtök esti órákban továbbítottak az amerikai fővárosból a hírügynökségek. Eszerint a washingtoni szenátus külügyi bizottsága szótöbbséggel elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az 1972—73-as pénzügyi évben újabb 38,5 millió dollárt irányoztuk elő a Szabad Európa Rádió és a „Szabadság” rádióállomás további működtetésére. Ezeknek a stúdióknak a szerepe közismert. Mindkettő Európa szívében tevékenykedik, amerikai pénzen és még azt sem lehet állítani, hogy amerikai érdekek jegyében. Az Egyesült Államokban is csak egy szűk, szélsőséges kisebbség száll síkra nyíltan amellett, hogy a jelenlegi enyhülési folyamatot vissza kell vetni és Európát, valamint a világot vissza kell vezetni a Dulles-féle hideg- háborús idők viszonyaihoz. Márpedig a SZER és a „Szabadság” rádióállomás ezeknek az időknek, ezeknek a körülményeknek a jellegzetes produktumai. Kifejezetten azért kreálták mindkettőt, hogy ultrareakciós propagandát folytasson a szocialista országok ellen és a két stúdió pontosan ezt is tette. Sőt, ami még sokkal nagyobb baj, ezt teszi ma is. Ez pedig több mint anakronizmus: veszélyes ellentmondás bizonyos szavak és bizonyos tettek között. Túl nagy a szakadék a légkör javításáról szóló beszédek és a légkör mérgezésére most megszavazott csaknem negyvenmillió dollár között. A francia radikálisok válsága Súlyos válság robbant ki a Francia Radikális Pártban, ahol már régóta elégedetlenség mutatkozott a párt elnökének, Jean-JeequesSer- van-Schreibernek politikájával szemben. Servan-Schrei- ber ugyanis — a párt hagyományos balközép-irány- vonaláva] szakítva — egyre inkább a konzervatív erőkkel való szövetkezés . felé tereli a pártot, s ennek következtében kudarcba fulladtak azok a tárgyalások is, amelyek a radikálisok és szocialisták közötti választási szövetségi megújításra irányultak. A Radikális Párt legutóbbi ülésén elhatározták, hogy június 24-én és 25-én Liliében rendkívüli kongresszust tartanak, az döntsön majd a párt jövendő irányvonaláról. A párt balszárnyának képviselői — köztük a párt két volt elnöke, Maurice Faure és ’ René Bilieres. valamint Gaston Monnerville, a szenátus1 volt elnöke elhatározták, hogy híveikkel együtt nem vesznek részt a Liliében - tartandó kongresszuson. A tét: Temesvár MINDKÉT TÁBOR tökéletesen tisztában volt Temesvár jelentőségével. Az urak semmi áldozatot nem sokai- lottak megtartásáért. Dózsa pedig a győzelemmel hosszú időre megszilárdíthatta volna a keresztesek hatalmi helyzetét, hogy aztán a parasztság érdekei szerint intézzék a politikai rendezést. Nagy reménykedéssel kerekedett fel a forradalmi sereg Maros alatti táborából és június 15-én megindult roppant tömegeivel Temesvár elfoglalására. Eddigi sikereik önbizalommal töltötték el őket, becsvágyukat felszította az a tudat, hogy a végső katonai győzelemhez közelítenek minden lépésükkel. Mert — amint már említettük — Temesvár ez időben egyenértékű volt Budával, sőt. tekintettel a török veszedelemre. fontosabb a királyi székhelynél. Magyarország nagy kiterjedésű déli részeinek erős védőbástyájaként kulcshelyzetet foglalt el az egész állam sorsa szempontjából. Környéke széles kiterjedésben gazdag, a síkság jól művelt és bőven termő. Nem véletlen, hogy Károly Róbert már a XIV. században fővárossá tette. Tíz esztendőn át, 1316 és 1325 között innen irányította az országot. Ügy volt, hogy az Anjou-király végleges fővárossá avatja Temesvárt, nem utolsósorban az iszlám terjeszkedés miatt. Ugyanebből az okból Hunyadi János is Temesvárt tekintette igazi székhelyének. Átalakíttatta Károly Róbert egykori palotáját, amely ma is áll. Ebben a palotában készült nagy hadjárataira, Temesvár volt a kiindulópontja a rigómezői. a nándorfehérvári ütközetnek. A városban nevelkedett Hunyadi Mátyás, a magyar királyság legfényesebb uralkodója, s Hunyadi János nyomdokain ugyahin- nen verte a törököt Kinizsi Pál. Miként Lippa Erdély felé, úgy Temesvár a Balkán felé számított érckapunak- És amilyen fontos volt megtartania a magyar királyságnak függetlensége védelmében, ugyanúgy,, nélkülözhetetlen volt a töröknek európai hódító tervei érdekében. Ha Dózsa birtokba veheti, az urak legyőzésével egyidőben, szükség szerint a töröknek is ellenállhat. Kitűnő téli szállást biztosíthat seregeinek, mert a vár nemcsak tágas, de jól is védhető a Temes és a Béga mocsaras összefolyásánál. Azonfelül a várban tanyázott Báthori István temesi gróf kitűnően fel fegyverzett seregével, a környék nagyszámú nemesével, azok famíliáival, cselédségével, zsoldosaival. Sürgetett az idő. Minél előbb ki kellett kényszerítenie Dózsának a döntő fordulatot, hogy ellensúlyozhassa a kereszteshadak ama kudarcait, amelyek a Nagy- alföld északi peremén következtek be. Ugyanakkor a Temesvárnál kivívandó átütő siker kedvező előfeltételeket biztosítana Szapolyai fogadtatásához. Három fontos útvonal vezetett Temesvárra: a lippai Erdély felől, az aradi Magyarország középső részei felől és a szegedi—Csanádi Bács felől. Dózsa mindhárom irányt elözönlötte, s a mocsári erdőségeken át június 15- én érkezett az erődített város alá. Mielőtt ostromhoz látott, letáborozott Ulics mező,ségén. A mindeddig szinte teljesen magyar nemzetiségű paraszti seregekhez itt csatlakoztak a román és a rác parasztok. Mindössze egyetlen éjszakai pihenőt engedélyezett katonáinak a fővezér. Másnap, 16- án reggel közelebb nyomult a városhoz, késedelem nélkül hidat veretett a Began. Műszaki részlegei szakszerű és alapos munkát végeztek, dolgukat kitűnően értették, hiszen építettek már hidat a Tiszán, a Hármas-Körösön, a Maroson. Itt még körültekintőbben végezték el a feladatot. Ez a híd könnyedén megbírta a nehéz társzekereket és a tüzérségei. Eddig sem volt kétséges, hogy Dózsa katonai dolgokban képzett és leleményes- Most is nagy eréllyel fogott az ostromhoz, s láthatták Báthori Istvánéi:, hogy olyan ember vezeti ellenük a harcot, aki tökéletesen tisztában van a várharc korabeli szabályaival 'és hibátlanul képes alkalmazni azokat. Minden oka megvolt tehát a védőseregnek a rettegésre és a tudat, hogy nincs számukra irgalom, kétségbeesett ellenállásra sarkallta őket. Dózsa megértette, hogy ezúttal hosszadalmas harcra van kilátás. Hadi kelléktávút a mérnöki munkával is kibővítette. Minden oldalról hozzá akart férni a falakhoz, ezért elhatározta hogy a Béga vizét a Temes'be vezeti. Megkezdték a csatorna ásását, .azonba-n éjszaka ki- rontottak a várvédők és szétkergették a munkásokat Dózsa úgy védekezett a vakmerőség újabb megkísérlése ellen. hogy erős biztosítást rendelt a munkálatok védelmére. Egyszerre ásták a csatornát és egyszerre ostromolták a várat. Bőven volt ember a keresztesek táborában. Mindannyian úgysem vehettek részt lemesvár ostromában, ezért a fővezér parancsára nepes csapatok indultak amolyan kisegítő hadjáratokra. ALAPOS OKOT látott tehat Dózsa az őrködő csapatok szétküldésére. Védekeznie kellett a meglepetés ellen, hiszen Szapolyai már elindult Gyulafehérvárról. Azt akarta a fővezér, hogy serege uralkodjon Temesvár feleit, mikorra sor kerül az erdélyi vajda elleni sorsdöntő ütközetre. Gerencsér Miklós (Következik: Országszerte forradalom) ?>|j£ scdktiét üMkmm egefé meg,/
