Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

1972. június 7., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A jó szervezés milliókat hoz Fél év előtt a dróísyárban A December 4, Drótmű­vek idei célkitűzéseit néhány szóban is könnyű összetog- lalni: a vállalat tovább akar­ja fokozni gazdálkodásának eredményességét. növelni akarja a nyereséget. Persze, a valóságban ez nem megy magától. Hiszen az elmúlt év igen jól sikerüli, s a ta­valyi 75 millió forintos nye­reséget még megismételni sem könnyű dolog. A drót- gyárban tapasztalható derű­látó hangulat azonban meg­alapozottnak tűnik: — Ez as év is a miénk lesz — véli Simcsik Károly gazdasági igazgatóhelyettes —, legalábbis az első öt hó­nap eredményei ezt igazol­ják. Az év elején a vállalat­nál amolyan minimális prog­ramként határozták el: a nyereség nem lehet keve­sebb 81 millió forintnál. Ez az összeg körülbelül 4 szá­zalékos bérfejlesztést tenne lehetővé.' — Mi hat. százalékkal sze­retnénk emelni az átlagkere­seteket — mondja Simcsik Károly —, s ezt- meg is be­széltük a dolgozókkal. A szocialista brigádok vállal­koztak a túlteljesítésre. Szó­val, meglesz a hat százalék. És a mintegy húsznapos év végi részesedés is elérhető­nek V "zik. r Ésszerűbben A drótgyáriak törekvései összhangban vannak az üzem- es m un küszci’v ezés korszerűsítésével foglalkozó pórt- és kormányhatároza­tokkal. Nem sokat beszél­nek a szervezésről, hanem máris néhány gyakorlati in­tézkedést tettek a belső tar­talékok jobb kihasználása, az anyagokkal, gépekkel, a munkaidővel való gazdálko­dás ésszerűsítése érdekében. Az egyik legeredménye­sebb technológiai és szerve­zési intézkedés: a gyár ma­ga készíti az alumínium hu­zalokat. Egy régi gépet — teljesen saját erőből — át­alakítottak, alkalmassá tet­ték alumínium húzására. Ez többszörösen is jó gondolat­nak bizonyult. Hiszen az alapanyag jóval olcsóbb, mint az eddig készen vásá­rolt huzal — nyilvánvaló a megtakarítás. Egyúttal lehe­tőség nyílt egy ésszerű szer­vezési változtatásra is. Ar­ról van szó, hogy korábban az alumínium huzal köte- gekben érkezett a gyárba, s mielőtt a sodrógépre vihet­ték, fel kellett csévélni. Most a húzógéphez illesztették a csévélöt, így elhagyhattak egy munkafolyamatot. Mun­kaidőben. költségben egy­aránt sokat nyerlek, s csu­pán ez az egy szervezési in­tézkedés 4 millió forint meg­takarítást — tehát tiszta nyereségtöbbletet — jelem az idén. A IióiTcjlcszlcs alapclvc További ésszerűsítések egesz sora valósult meg, il­letve van folyamaiban. Ezek közül talán említsünk meg egy most bevezetés előtt ál­ló elképzelést: az úgyneve­zett patentírozóban csupán a kemencebrigádok átszerve­zésével kilenc ember mun­káját tudják megtakarítani. És egy nagyon sokat ígérő ötlet: a December 4. Drót­müvek vállalkozási szerződé­se a Váci Híradástechnikai Vállalattal. Erről most csak annyit, hogy a drótgyár ed­dig sok gondot okozó ,szenny­vizéből’” olyan anyagot fog­nak kivonni, amit eddig dollárért kellett importálni! Hatszázalékos bérfejlesz­tésről beszélt a gazdasági igazgatóhelyettes, s a bér­emeléseket folyamatosan ad­ják ki. Mégpedig. szoros összhangban a szervezési in­tézkedésekkel. Alapelv, ahol fokozzák a követelményeket, ahol a szervezés létszám­csökkentéssel jár, oda több bért kell adni. A közösség érdeme Az elképzelések megala­pozottságát igazolja, hogy az év első harmadában '19 mil­lió forintnyi nyereséget ért el a drótgyár. Az időará­nyos részt tehát: sikerült túl­teljesíteni. Es — ami nagyon fontos — a drótgyár termé­keinek piaca most már az egész évre biztosítottnak mondható. A belföldi érté­kesítési lehetőségekét jól mérték fel, a szocialista or­szágokba irányuló export is biztonságot jelent, s a tőkés piacon is jó üzleteket kötött a vállalat. Legutóbb, a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron például egy osztrák cégtől kaptak kétezer tonna acél­huzal szállítására szóló meg­rendelési. — Szóval, igazán jónak ígérkezik ez az esztendő — mondja búcsúzóul Simcsik Károly. — És hogy így van. az vitán felül nagyrészt a közösség érdeme. Különösen a törzsgárdánk tett sokat. Ezért is tervezünk számuk­ra egy kis ,.meglepetést": az az elképzelésünk, hogy. ha az első háromnegyed évben teljesíteni tudjuk, amit akartunk, december 4-én dupla hűségjutalmat fize­tünk. Flanck Tibor Tanácskozás a Halai pedagógusokról Háromnapos nemzetközi eszmecsere kezdődik kedden az építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában. A tanács­kozás a pedagógus-szakszer­vezetek nemzetközi együtt­működésének bizottsága (CI- CSE) hívta össze. Az eszme­csere középpontjában a fia­tal nevelők problémái áll­nak. s azt vizsgálják: miként lehet jobban összehangolni az ezek javítására tett szak­szervezeti intézkedéseket.. A téma időszerű, s ezt jelzi, hogy a tanácskozáson 47 or­szág küldöttei, továbbá tíz nemzetközi szervezet képvi­selői vesznek részt. A keddi megnyitón megje­lent dr. Gosztonyi János mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes is. A nemzetközi eszmecsere munkájában szó esik a pá­lyakezdés gondjairól, a fiatal pedagógusok anyagi és er­kölcsi megbecsüléséről. Elem­zik a fiatal pedagógusnők és a falun dolgozó fiatal peda­gógusok élet- és munkakö­rülményeit Megvitatják a pedagógusképzés időszerű kérdéseit.' Ugyanakkor azt is megvizsgálják: miként lehet­ne a legsikeresebben és a leggyorsabban bevonni a szakszervezeti tevékenység­be a fiatal nevelőket; Jubiláló gyár A GÉPGYÁRTÁS neon ki­mondottan a vegyipar pro­filja., Mégis, sokszor halljuk ezt a kifejezést; a Tiszai Ve­gyikombinát esetében. Az előzmények a hatvanas évek elejére nyúlnak vissza. Tíz évvel ezelőtt, 1962 első felé­ben — a nitrogénműtrágya- gyár beruházása kereteben — két nagy üzemcsarnokból álló, jelentős forgácsoló es egyeb fémmegmunkáló gé­peikkel felszerelt karbantartó üzent létesítésére is sor ké­rőit a kombinátban. Akkor még kevesen gondolták, hogy nehány esztendő leforgása alatt a TVK karbantartó üzeme nagy gépgyárrá fej­lődik, hogy karbantartási, és tartalékalkatrész gyártó te­vékenysége mellett —, amely változatlanul elsődleges fel­adata — a vegyipari gép­gyártásban is számottevő sze­repet játszik. Tíz évvel ezelőtt mintegy ötven gép dolgozott a forgá­csoló es a lakatosüzemben. Ezzel szemben jelenleg, a fontosabb gépek és berende­zések száma már 120 körül van. Az első szakmunkások a Lenin Kohászati Művekből, a DlGÉP-ből. a Nehézszer­számgépgyárból, Ózdról ér­keztek a vállalathoz. A szak­munkás gárda magvát ma is ők alkotják, egytől-egyig képzett szakemberek, akikre most is a legnehezebb fel­adatokat bízzak a gyár veze­tői. Az indulás évében, de a következő esztendőkben is igen jelentős feladatok há­rultak a karbantartó üzemre. Munkájával mindenekelőtt a nitrogén műtrágyagyár határ, időre való felépítését kellett elősegíteni. Ezerkilen cszázh a tv ankétté májusában mintegy negyve­nen, néhány hónappal ké­sőbb pedig már több mint százhúszan dolgoztak a for­gácsoló és a lakatosüzem­ben. A fejlődésre jellemző, hogy a mai gépgyár és öntöde (ez vitóbbi szinten fontos szerettet játszik a gépgyár­tás fejlesztésében) létszáma eléri a 450-et. A műtrágyagyár 1964-ben történt üzembe helyezése titán a felszabadult és ki­használatlan gépkapacitások lekötése — kü’önösen az új ffa zd asá «Irán V' tá.si rendszer bevezetését követően — sür­gős. megoldandó feladatot jelentett a kombinát szárr"5- ra. Ezzri eev'd^ben kezdő­dött a Lakkfesték- és Mű- evantagyár 100 százalékos bővítése, valamint a mű- anvasfetdoleozás na^-arányú illesztése is. Kézenfekvőnek 1n+c-rr>tt. hoffv a szoHad cévv- pvártó Irama "test IrJhocnml- va, megvessék az alapját a különféle műanyagfeldolgozó es festékipari gepek gyártá­sának. A gépgyár ma már min­den igényt kielégítő festék­ipari gépeket, (dissolvereket, es gyöngymalmokat.), vala­mint fóliatömlő-gyártó ex- trudereket, fóliagyártó so­rokat állít elő megfelelő méretválasztékban. Elsősor­ban a kombinát saját gép- szükségletét fedezik, de gyár­tanak külső megrendelőknek, sőt. exportra is készítenek belőle. A géngyár termékei számos országba eljutnak. Je­lenleg a Szovjetunióba, az NDK-ba. az NSZK-ba, Auszt­riába. Csehszlovákiába, Jugo­szláviába és Romániába szál­lítanak különböző vegyipari gépeket és alkatrészeket. AZ ELMÜLT tíz esztendő alatt megerősödött a gépem ár szervezete, tovább bővült, korszerűsödött a gépparkja (többek között itt. található az ország egyik legnagyobb nitráló kemencéje is). A fej­lődés jól lemérhető a vég­zett munka értékén. Míg az első három-négy esztendőben évi 15—18 millió forintot tett lei a gépgyár termelési érté­ke. az idén várhatóan eléri a százmilliót. L. L. A forgácsolóüzeni egy részlete Á holnap valósága A kiskörei vízlépcső HAJNALI ÖT OKA. A kál-kápolnai állomásról vici­nális indul. Alig néhány ko­csiból áll a szerelvény. A ko­csik zsúfoltak. Az utasok nagy része fiatal. Fáradtnak látszanak. Egész éjjel utaz­lak, hogy reggelre munkahe­lyükre érjenek. Ismét kezdő­dik egy hét. — Ez. már a kétszázadik — mondja egy szőke fiatal­ember. Megünnepeljük. Igen — bólogat — kétszáz hete. Azóta dolgozom a mederben, A többiek hitetlenkednek. Aztán utána számolnak. Iga­za lehet. Több mint négy éve kezdődött az építkezés Kis­körén. Amikor 1968 nyarán ott jártam egy leletmentő ásatásnál, szörnyű sár foga­dott. Az akkori falu képe most is előttem van, úttalan útjaival. — Azt a Körét, a mostani­val össze sem lehet hasonlí­tani — mosolyog Eged György, az általános iskola igazgatóhelyettese. — Napról napra változott a község ké­pe. Amikor a munka meg­kezdődött, mindenki azt hit­te, hogy lakóhelye tönkre­megy! az építkezés miatt. Autóbusszal megyünk az erőműhöz. Ilyenkor, déltáj­ban már kevesen utaznak. Reggel és este annál többen. A vicinálishoz három kocsi is kevésnek bizonyult. Ren­getegen járnak ide, legalább hat-nyolc megyéből. — Ezerháromszáz ember dolgozik ezen az országos je­lentőségű építkezésen — tá­jékoztál Nagy Árpád, a VÍZ. EP művezetője. — Lényeges is, hiszen a vízlépcső átadasa után, a Tisza'nemcsak a kör­nyék gondjain segít. Áram- termelésével bekapcsolódik az országos hálózatba és se­gíti a hajózási, Természete­sen öntözővizet is szolgáltat majd. A duzzasztó felé haladunk. Itt a lakótelep után már autók, dömperek, markolók és munkagépek követik egy­mást, hatalmas porfelhőt hagyva maguk után a tölté­sén. — Megkétszerezett erővel dolgozunk — folytatja Nagy Árpád —, hogy augusztus­ban, több mint ötéves mun­ka utált átfolyhasson a víz a duzzasztó fölött. — Ezek a turbinák helyei — mutat a hatalmas beton- medencére. — Itt a vízát­eresztő, amott a zsilipkam­rák ... Megdöbbentő élmény a ré­gi és az új Ti&za-meaer kö­zötti gátról lenézni a mély­ségbe, ahol az emberek pará­nyiak, alig láthatók. Kcrpcly Antal emlékéremmel tüntet (ék ki az LkW-ct Száz. évvel ezelőtt alakítot­ták meg Selmecbányán a vaskohászattal tanszéket. A centenárium alkalmából a Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület ünnepséget rendezett a lillafüredi Kohász Múzeumban. Az ünnepségen a magyar vaskohászat fej­lesztéséért Kcrpcly Antal emlékéremmel tüntették ki a Lenin Kohászati Müveket. A Kohászati Múzeum pedig két fényképet ajándékozott a Nehézipari Műszaki Egye­temnek az őskohászat terv­rajzairól. Megtévesztésért pénzbírság A Minisztertanács most megjelent rendelete kiegészí­tette a szabálysértésekről szóló korábbi kormányren­deletet. Eszerint a jogellenes hiirdetést —a jogszabályba ütköző, a közerkölcsöt sér­tő, vagy az érdekeltek meg- teveszlesére alkalmas hirde­tést, reklámot közlő, vagy közzótevő, 3000 forintig ter­jedő pénzbírsággal sújtható. A rendelet július 1-en lép hatályába. lefezÉif cl Miskolcra Az idén július 14. es 23. között ötödik alkalommal rendezik meg a miskolci he­lyiipar; termékkiállítást es vásárt.. Borsodon kívül fel­vonul a szomszédos megyék — Szabolcs-Szaémár, Heves és Nógrád — helyi- és szö­vetkezeti ipara is. Az orszá­gos vállalatok közül egyebek mellett a Zalai és a Székes- fehérvári Bútorgyár, a Vi­deoton és a Lampart Zo­máncipari Müvek mutatja be termékeit. Az ötödik mis­kolci helyiipari termékkiál­lításra a MÁV az ország minden részéből harminchá­rom százalékos kedvezményt biztosit; a látogatóknak. A meder oldalán kubiko­sok dolgoznak. Most alakít­ják kj a hajózsiliptér hiány­zó részét. Makóról jöttek. Ti­zenegyen vannak. Húsz éve dolgozik együtt a brigád. Azelőtt külön-kiilön is mind „kubikban dolgoztak’’, ahogy Rédai Józsi bácsi mondta, a legidősebb brigád­tag. aki innen is megy' nyug­díjba. — Sok helyen dolgoztam már, de ilyet még nem lát­tam. Kicsit feljebb tolja sapkáját és mosolyogva hoz­záteszi : — El sem tudom képzelni, milyen lesz, ha el­készül. Pedig a teljes gátrendszer vonalai szépen kirajzolódnak már. Lassan lekerülnek a vasbetonról a zsaluk. Zsilin- és a turbinaszerelési munkák következnek és megkezdődik az erőműtér belső kiképzése. Elsétálunk a duzzasztó te­tején húzódó 16 méter széles úton. Még szorgalmasan dol­gozik a két óriás Ganz-daru. Nagyr Árnád. a vezető tovább magyaráz: — Látja, most ott folyik a Tisza. Itt fog átjönni az új mederbe, aztán ott a másik oldalon hagyja el a duzzasz­tót. MEGPRÓBÁLOM elkép­zelni. Közben eszembe jut, hogyr amikor először jártam Kiskörén, kaptam egy' ké­pet, amely' a vízlépcsőt és a mögötte felduzzasztott, ha­talmas tavat ábrázolja. A kép alá ezt, írták: „A holnap valósága”. És augusztusban átfolynk. átdübörög a víz a duzzasztó felett. Szöveg és kép: Mer* Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents