Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
1972. június A., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG i JUHÁSZ JÓZSEF: ÉPÍTŐK Ulcpükön sár és az iszap, borkantva jöttek, mint a ló. melyet jámborság altatott volna riasztás előtt, ha nem kavarog felettük cs alattuk a hó. Teremtés csírázott markukban, figyelmükre verteién tapadt szívükből kereket oldott sóhaj. Szögletek voltak, mint a tégla cs biztosak tető-szintek alatt. Ejtőernyősök, búvárok, rádiósok Nagyszabású rendezvények Borsodban .* razföldön is vetélkednek: lövészetből, akadályversenyből. Jelen lesz egyébként az eseményen Mohácsi Ferenc is, a könnyűbúvárok országos szakosztályának főtitkára. Ezzel a ve rs e n y s záram a I kapcsolatosan hadd mondjuk még el, hogy ugyancsak a Mályi-tavon rendezik meg július 31-e és augusztus 6-a között a szocialista országok honvédelmi szervezeteinek II. honvédelmi könnyűbúvár versenyét. Ebben az időben bolgár csehszlovák, lengyel, NDK-beli, szovjet búvárok is versenyeznek majd a tavon — természetesen a magyarokkal együtt. De maradjunk még egy kicsit a vasárnapi programnál. Ugyancsak ezen a napon Mályi környékén rendezik meg a területi rádió iránymérő (rókavadász) versenyt, melyén négy megye legjobbjai vesznek részt. És ugyancsak vasárnap rendezik meg Miskolcon, az ifjúsági sporttelepen, az Előre pályán az összetett honvédelmi verseny megyei döntőjét. A. nyár későbbi MHSZ- programjából: júliusban Kazincbarcikán, augusztusban pedig Sárospatakon rendeznek honvédelmi napot, repülök, helikopterek, ejtőernyősök bemutatóival. A Magyar Honvédelmi Szövetség Borsod megyei vezetősége, mint minden nyáron, az idén is nagyszabású, érdekes izgalmas rendezvényeket bonyolít le megyénkben. A vasárnap, június 4-én sorra kerülő versenyek azt is bizonyítják. hogy szívesen, jönnek hozzánk az ország más városaiból és más országokból is a versenyzők, hiszen vasárnap országos és nemzetközi erőmérések színhelye lesz Miskolc, vagy a város környéke. Ezen a napon ugyanis, június 4-én nemzetközi ejtőernyős versenyt rendeznek a miskolci repülőtéren. A miskolci versenyzőkön kívül csehszlovák, lengyel, szovjet ejtőernyősök mélák majd össze tudásukat a különböző ugrástipusokban. Körülbelül 70 részvevőre számítanak. A látványos, érdekes versenvt 9 órai kezdettel Tok Miklós, a városi tanács elnökhelyettese nyitja meg. Ugyancsak ezen a napon rendezik meg Mályiban a sorköteles könnyűbúvárok összetett honvédelmi versenyét. A viadalon hazánk valamennyi megyéje képviselteti magát. (Ügy tűnik, a Mályi-tö vizét egyre többen megkedvelik. Jó lenne felfigyelni azokra a természetkutatókra, akik a tó elszennyeződésének veszélyére — különös tekintettel a motorcsónakokra — hívják fel a figyelmet!) A búvárok egyébként nemcsak a vízben mérik ősz sze tudásukat, ügyességüket. Összetett honvédelmi versenyről lévén szó, a száDél a Fehérlovi csárdában A fehér ház tára néz. A távolban nem a föld, hanem a bokrok találkoznak az éggel: olt folyik a Tisza. A fehér ház mögött, körte-, meggy-, alma- és szilvafák. Az egyik alatt aranysárga ló hűsöl. A gémeskútnál, amely a ház és a patak hídja között van. takarosán öltözött asszony meri a vizet. Körülötte öt, láthatóan jól tartott szarvasmarha. Az asszony befejezi az itatást, s a házba tart. A tornácon .négy borzas pulikutya, s egy kecses vadászeb ad neki utat. Bartók Barnabásék tanyáján, vagyis a Fehérlovi csárdában vagyunk. A postai küldeményeket is így címzik ide: Tiszadorogma. Fehérlovi csárda. Dél van, a család ilyenkor együtt szokott lenni, bár a tizennégy éves Erzsi még nem ért haza iskolából. Ilyenkor, a tanítás után bevásárol. benéz a postára, van-e levél, s elhozza az újságokat Erzsi a család anyag- beszerzője. egyébként senki sem szeret eljárni a tanyáról. — Már két hónapja is van. hogy kimozdultam innen — mondja a gazda. — Szinte belebetegedtem, amikor Miskolcra kellett járnom a tanfolyamra. Nem a tanulással, hanem a zajjal nem tudtam megbékélni. Bartókék juhászok. Nevetve megjegyzik, hogy jobb helyeken juhgondo- zóknak titulálják őket. Ök viszont a ‘szó szoros értelmében juhászok. Kicsit előbb kellnek. mint a nap. mert reggel 5 órakor már kint, van a nyáj a határban. Így van ez március elsejétől egészen addig, amíg le nem esik a hó Az apa a birkákat, a fiú. a tizenhétéves Barnus, a növendék bárányokat: őrzi. A tiszabábolnaj Rákóczi Tsz juhállománya van a gondjaikra bízva. A birkákat 9—10 óra körül hajtják a majorba, s csak délután 3 órakor terelik ki újra. A közbeeső néhány óra a háztáji gazdaságé. Kaszálni, kapálni kell, mert nagy az állatállomány. A szarvasmarhákon. sertéseken kívül temérdek apró- jószág nevelkedik a ház körül. Bartókné. a Fehérlovi csárda teljhatalmú ura. Enni ad az állatoknak, műveli a háztájit, főz. mos, s ragyogó rendben tartja a tágas otthont, amelynek falai több mulatságot láttak, mint amennyi nyugalmat. — Egyhetes koromban kerültem ide — meséli Bartók Barnabás — Apám bérelte a csárdát. Hin tón jártak ide az urak vadászni. Özet. kacsát, fácánt lőttek, s volt, amikor halásztak is a Tiszán. Ök meglőtték a pecsenyének valói, édesanyám elkészí- tette. Sokszor napokig is itt tartotta őket a Mezőkövesdről, Tibolddarócról beszerzőit bor. Mulatoztak, nevettek, énekeltek. .. Én nagyon haragudtam ezért. Ügy látszik már akkor is a csöndet szerettem. Ma már jobban szeretem a társaságot. és ebben szerencsére nincs is hiány. A nyurga, ifjabb Bartók Barnabás is a nyugalom híve, bár vágyai modernek. — Szeretek juhász lenni. Van itt sok fiatal juhász. Ügy intézzük, hogy egymás közelébe kerüljünk a halárba, és olykor beszélgetünk. Nem akarok elmenni a tanyáról, de azért megszerzem a jogosítványt. Nem árt. ha van egy másik szakma is az ember kezében. Meg aztán, hamarosan megkapom a Wartburgot... Vasárnaponként el-eljárunk majd szórakozni. A Fehérlovi csárda az ötvenes évek elején zárta be kapuját, bár Bartókék hallottak már olvat. hogy esetleg újra kinyit. — Örülnének-e neki? — Elvállalnánk a vezetését A csárdát nem felejtették el az emberek, és a környékére sokan járnak 'vadászni ma is. Az augusztus 1 -i kacsavadászatra harmincán jöttek el ide, nétía még külföldiek is meglátogatnak bennünket. Nemrég szovjetek jártak itt. Ilyenkor úgyis mi vagyunk a vendéglátók, mert hiszen nincs más fedett hely a környéken. A baráti összejöveteleket szeretjük. Erzsébet napkor — igaz, a hóvihar miatt — három napig szórakoztunk. Ételben itt sosincs hiány. Naponta 20—30 friss tojás. 15 liter tej — ezt adja a gazdaság. No és a húst, amiből szinte ipindennap kerül valamennyi az asztalra. Hely is van bőven, nem kell szorongani a vendégeknek. A ház romantikája pedig különösen alkalmas vendégfogadásra. Megvan még a kármentő, s egy-két bútor is a régiből. Ez az egyik szoba berendezése. A másik szobában modern bútorok vannak. A sarokban búboskemence. amely sajnos, nem „üzemel” már. Papírokkal takarták le. s olajkályhával tutepek. A család esténként a minivizor elé ül. Más esti elfoglaltságot találni nehéz, mert villany nincs a házban A déli órák 5°S. A fa alatt hüsölő. aranysárga Csillag, a porta egyik kedvence egykedvűen nézelődik. Megszokta a tétlenséget. ritkán fogják szekér elé. A patak hídja alá terelt juhok nyugtalankodnak már. Apa és fia a pusztára készülődik, a gazdaasszony a baromfiudvaron talált munkát, s köz- be-közbe a dorogmai útra tekinget, ahonnan Erzsikét, s vele a mozgalmas világ híreit várja. Uévay Györgyi Szibéria — képekben Az Angara-folyó a BajUál-tó közelében: Bratszk. A 31-cs szánni iskola ■ üvegháza, ahol a ta- nulók Alina PrudnyicscnUo biológia-tanárnő vezetésével 115 Uakíuszfajlát gyűjtöttek össze. Vadgazdálkodási szakemberek szerint a Szovjetunió erdeiben ma mintegy 6—800 ezer coboly él. A Szovjetunióban 1961 és 1969 közölt átlagosan évi 183 ezer cobolyprémet készítettek ki. A feltevések szerint a vadászok egy szezonban a Szibériában és a szovjet Távol-Keleten élő cobolyok 25—30 százalékát ejtik zsákmányul. A képen: egy szibériai coboly. Angars/.k. Lenin tér.
