Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-28 / 150. szám
Í972. június 28., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megyei tapasztalatok a gazdaságtalan termelés visszaszorításában A z ipari fejlődésnek sok összetevője van. A Kel .egionlosaob: a tarsa- claiurn ezükségieteineK, keresletének változása; a tudomány és a technika fejlődése, Ezex azok a haj tóerők, ameiyek minden területen a legaktívabban mozgatják az előrehaladást. Az egyik arra sarkall, hogy az ipar idöoen reagáljon a szükséglet, a kereslet változásaira, a másik, a tudomány és a technika korszerűsödése pedig azzal a követelménnyel lép fel, hogy minél gyorsabban alkalmazzuk az új eredményeket, módszereket. Időben, gyorsan cselekedni — mindez azt jelenti, hogy az idő gazdasági tényező, es a munka minden fázisában pénzt jelent. Ebben az értelemben jelentőséget,, szerepet kap hétköznapjaink pénzügyi gyalogosa, a fillér is. Az elveszett percek, az úgynevezett veszteségidők általában fillérekben fejezhetők ki, tie ami igaz: e veszieségidők- nek általában csak az egyik feléről beszélünk, a látható esetekről. Amikor egyes emberek sétálnak, kávéznak, olvasnak, beszélgetnek — természetesen munkaidőben. De van a vesztesegidönek egy másik, költségesebb oldala is: a láthatatlan. Pontosabban: a nehezen észrevehető. Például: az elveszett emberek, akik valójában léteznek. munkahelyeiken megjelennek. íróasztaluk fölé hajolnak és — úgy tűnik — dolgoznak. De mit csinálnak? Ezt kérdezte az egyik borsodi nagyvállalat igazgatója is, amikor egy feladat elvégzésére alkalmas embert keresett. S amikor megtalálta a megfelelőt, nem adhatott újabb megbízatási neki, mert egész napját kitöltötte meglevő munkája: gépkihasználási statisztikát készített... Egy másik íróasztalnál is hasonló munka folyt: itt a hol- lerit gépek által feldolgozott táblázatot építették bele a statisztikába, amelybe — éppen, mert szinte áttekintne- tetlen adathalmazzá vált — nemigen fog belenézni senki. Az ily módon e munkára fordított idő — elveszett pénzt jelent. Sajnos, sok területen találkozunk a láthatatlan veszteség hasonló eseteivel, amikor az időtényező nem kap megfelelő szerepet. A jelenség gyökere talán abban van, hogy az 'egymást kiegészítő folyamatok szervezetileg és érdekeltségi szempontból még fel vannak parcellázva: amikor az egyik csoport kutat. fejleszt, a másik termel, a harmadik készletez, a negyedik értékesít. De falán nem is a szervezeti elkülönülés a legnagyobb hibaforrás, hanem az, hogy az anyagi érdekeltség is szétszakítja az összetartozó folyamatokat, az időtényező megsértése az egész vállalat gazdálkodására kihat, s konzekvenciáit végső soron a népgazdaság is megérzi. A z idő — pénz! Régi igazság ez. amelv napjainkban sem veszít jelentőségéből. A látható és láthatatlan veszteségidők felszámolása nem megy egyik, liánról a másikra, ebben részt kell venni minden embernek: a látható és a láthatatlan felelősöknek egyaránt. fi M. Eollfejleszlés Mepszón Saját fejlesztési alapból a Megyaszói Áfész a közelmúltban alakította át önki- szolgáló üzletté a községben levő 2. számú vegyesboltot. Az átalakítás mintegy 70 ezer forintba került. Az új önkiszolgáló raktárkészletét 60 ezer forinttal megnövelték, és ettől azt várják az áfész vezetői, hogy az üzlet forgalma több mint 30 százalékkal növekszik. Ugyanebben az időben a zöldségellátás javítására megnyitották az első. áfész kezelésében levő zöldségboltot, amely a környező termelőszövetkezetek által termelt zöldségféleségeket árusítja majd. Pecsenyelibák Az edelénvi Alkotmány Tsz-ben a gazdaság jövőjét nagymértékben az állattenyésztésre. ezep belül is a szarvasmarha- és a baromfitenyésztésre alapozzák. A tejipari vállalattal közösen négy és fél millió forintos beruházással tejüzemet létesítenek. amelyet a háromszázas tehenészet lát majd el tejjel. Az épületek már elkészültek, az ősszel megkezdődhet bennük a tejfeldolgozás. A tehénállomány növeléséhe'z szükséges alapanyag biztosítására az állattenyésztési felügyelőséggel közös tenyész- üsző-nevelőtelepet állítanak fel, baromfitelepükről pedig az idén összesen 25 ezer pecsenyeliba kerül a fogyasztókhoz. A gazdaságtalan termelés munkaerőt, -eszközöket köt le és von el más, hasznosabb, a nemzeti jövedelmet gyarapító tevékenységtől. Fékezi ezáltal gazdasági fejlődésünket, így közvetve társadalmi, gazdasági ellentmondásokat szül. Tavaly októberi ülésén a Politikai Bizottság is értékelte a gazdaságtalan termelés csökkentésére végzett munka tapasztalatait, s a megállapítás az volt, hogy bár az eddigi intézkedések pozitív eseményeket. hoztak, a gazdaságosság javulásának folyamata azonban még mindig lassú. A gazdaságtalan termelés csökkentésével kapcsolatos feladatokról, tapasztalatokról a Borsod megyei Pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya már tavaly készített egy részletes elemzést a Központi Bizottság részére. Nemrég újabb, átfogó anyagot készítettek a gazdaságtalan termelés csökkentésére tett intézkedések eddigi eredményeiről, az ezzel kapcsolatos további gazdasági és politikai feladatokról. Ezt az anyagot az MSZMP Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága is tárgyalta és rendkívül pozitívan értékelte. Több a íogyaszlás Az értékelésben megállapították, hogy Borsod megyében az eddig tett központi és vállalati intézkedések eredményesek voltak. Ennek ellenére még ma is jelentős erőforrásokat köt le a gazdaságtalan termetes. Több vállalat még ma is — az állami támogatások révén — az árutermeléshez való hozzájárulás mértékét meghaladó fogyasztója nemzeti jövedelmünknek. Erre utal az a megállapítás is, hogy a vizsgálatba vont vállalatoknál az 1971. évi realizált vállalati nyereségek döntő része különféle költségvetési juttatásokból származott. A gazdaságtalan termelés mértéke és aránya igen eltérő Borsod megyében, A legjelentősebb a kohászatban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. A kohászatban elsősorban a feldolgozatlan acélok, egyes acélöntvények, finomhengermű és kösépsort termékek, acél-, alumínium kábelek termelése, a gépiparban a vasúti kerékpár, az egyes, szabadon alakított, 30 kilogrammon aluli kovácsolt termékek, a vákuum- szivattyúk, a vegyiparban a pvc-por, a kaprolaktám és az etilén, az élelmiszeriparban pedig elsősorban a húsipar és a tejipar belföldi ér- tékesitésü termékei, míg a mezőgazdaságban elsősorban a cukorrépa, a zöldség, a dohány, a szarvasmarha és a juh termelése, illetőleg tartása veszteséges. Mi az oka e termékek gazdaságtalan előállításának? Korszerűtlen gépek A megyei pártbizottság értékelése szerint ez több okra is visszavezethető. Mindenekelőtt jelentős többletráfordítást okoz a termelési eszközök viszonylagos korszerűtlensége, amely például a gépiparban eléri az 57, a kohászatban és az élelmiszer- iparban pedig az 59 százalékot. Az új állóeszközök bevonása a termelésbe ugyanakkor a magas beruházási és eszközlerhek miatt például a Tejipari Vállalatnál, a Borsodi Vegyikombinátban, a Tiszai Vegyikombinátban és a Miskolci Házgyárban sok esetben nem biztosította a gazdaságosság növelését. Fékezték a termelés hatékonyságát például a TVK-ban és a DIGÉP-ben még megtalálható, korszerűtlen technológiai eljárások is. Károsan hatott, a TVK etiléngyára termékeinek gazdaságosabb előállítására a beruházások megvalósulásának elhúzódása, a' magas költségigények es a további feldolgozói kapacitás hiánya is. Ugyancsak nagy szerepet játszott, egyes termékek előállításának gazdaságtalanná válásában az optimálisnál kisebb üzem- és sorozatnagyság, valamint a gyártmányok túlságosan széles skálája. Az eddigi tapasztalatok szerint a vállalatok, a szövetkezetek, sőt, sok esetben még az irányító szervek sem készültek fel kellőképpen a gazdaságtalan trmelés visz- szafejlesztésére, az ebből adódó problémák megoldására. Mindez hosszú távra szóló, komplex, gazdasági és politikai munkát igénylő feladat. Végrehajtásához a központi intézkedéseken kívül nagy szerep jut a hatékony vállalati politika kialakításának is. Milyen lépések, elhatározások szükségesek a gazdaságtalan termelés gyorsabb ütemű visszaszorítására? Két és íél milliárd Mindenekelőtt a vállalatoknak kell felmérni helyzetüket. elvégezni termékeik jövedelmezőségének rangsorát, s megtenni a szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor feltétlenül szükségessé válnak olyan központi döntések is, amelyekkel megfelelő gazdasági szabályozókon keresztül befolyásolni tudják a vállalatokat a gazdaságosabb termékstruktúra kialakítására. Hogy ez milyen fontos, ennek bizonyítására elég talán egy példát említeni: 1971- ben Borsod megyében 1 milliárd 152 millió forintot kaptak a vállalatok termelői és fogyasztói árkiegészítés. 850 millió forintot egyéb támogatási, 355 millió forintot pedig állami visszatérítés címén. Egy év alatt tehát megközelítette a két és fel milliárd forintot az állami támogatás összege, amely 8 és fél százalékkal volt több, mint 1970-ben és 35 százalékkal több. mint 1969-ben. Ebből a példából is egyértelműen világossá válik, hogy a gazdasági szabályozók fokozatos szigorításával is befolyásolni kell a vállalatokat a gazdaságosabb termelésre. Itt elsősorban a dotáció. a veszteségtérítő támogatások, a különféle mentesítések csökkentésére, illetve degresszív megállapítására, valamint, az export állami visszatérítés további módosítására gondolunk. Központi intézkedéseket igényel — a Borsod megyei tapasztalatok szerint. — a termelői árrendszer fokozatos továbbfejlesztése, és a világpiaci árarányokhoz való közelítése is. Fontos a politikai munka S bér a termelést bővítő beruházásoknál általában kedvezőek a tapasztalatok, jó néhány termék gyártásának gazdaságtalanná válása vezethető még mindig visz- sza a túl drága beruházásra, a hosszú átfutási időre, a tervezés, a lebonyolítás indokolatlanul nagy költségeire. a magas ' tőketerhekre. Mi tellát, a vállalat feladata a jövedelmezőség javítására? A korábban felsorolt, gazdaságosságcsökkentő tényezők felmérése és megszüntetése. Mindez azonban nagy körültekintést, hozzáértést igényel, Egyes, gazdaságtalanná vált termékek gyártását például csak akkor lehet megszüntetni, ha e termék hiánya nem okoz fennakadást a kooperációs partnervállalatoknak, s mindenekelőtt a népgazdaságnak. És sorolhatnánk még tovább azokat a. szintén rendkívül fontos szempontokat — ezeket már a kiváltó okok , közt említettük —. amelyeknek figyelembevétele. ugyancsak bonyolult és megfontolt gazdaságszervezői és mindenekelőtt megfelelő előkészítő politikai munkát igényel. A Borsod megyei Pártbizottság felhívta a figyelmet e feladatra, a politikai munka fontosságára. Körültekintő módszertani ajánlást, dolgozott ki a pártbizottságok, a pártszervezetek számára, amelyben e feladatot, megfelelő mélységben differenciálta. annak megfelelően, milyen eltérő az egyes vállalatok nagysága, termelési ■ programja, s helyi adottsága. E módszertani ajánlás, s a gondos elemzői munka is azt a célt szolgálja, hogy Borsod megye ipari üzemei, mezőgazdasági nagyüzemei is tovább lépjenek a gazdaságtalan termelés visszaszorításában. S hogy e rendkívül nehéz feladat megoldásában még több segítséget tudjanak adni a gazdasági vezetőknek a megye kommunistái. F. Gy. Több könnyű beton Az utóbbi időben egyre keresettebbé válnak a Kazincbarcikai Körinyűbeton- gyár termékei. A kommunális jellegű építkezéseken kívül mind nagyobb mennyiségben igénylik a kislakásépítők, s a fokozódó kereslet, nem utolsósorban a technikai fejlődés a gyár rekonstrukcióját teszik szükségessé. A szakemberek számításai szerint a Nyugat-Európában már bevált technológiai eljárások alkalmazásával évente 260 ezer köbméter, úgynevezett gázbeton-térkitöltő elemet készíthetnek, ugyanakkor vassal megerősített falpaneleket és födémeket is előállíthatnak. Az automata berendezéseket az NSZK-ból importálják, a felületképző technológiát pedig Svédországból vásárolják. A korszerűsítéshez a jövő év elején kezdenek hozzá. Az ózdi kohászok kezdeményezése Cél: az egymillió tonna acél Az Ózdi Kohászati Üzemek kollektívája, ezen belül az acélmű gyárrészleg 3 09 szocialista brigádjának 1259 tagja újabb nagyszerű munkasiker elérését tűzte ki céljául az 1972-es évre. A magyar vaskohászaton belül elsőként, évi szinten 1 millió tonna acél legyártását tervezik. Ez mintegy 30 tonnával több, mint az 1971-es év termelése volt. A gyárrészleg gazdasági, társadalmi vezetői felismerték és tudatosították az egymillió tonna acélgyártás elBeszámoltak a fiatalok Számunkra is tanulságos volt az a beszámoló, amely , t Ptícsai Lajos. községünk KlSZ-titkára tartott a legutóbbi párttaggyülésen — írja a szerkesztőségünknek küldött tudósításában Kozma Lajos bocsi levelezőnk. Először is azért, mert a beszámoló alapján a párttassáa áttekinthette a község ifjúságának helyzetét és a K1SX- szervezet munkáját, örömmel hallottuk, hogy az ifjúsági törvényt községünk fiatalsága nagy helyesléssel fogadta. jogainak és kötelességeinek törvényes alapját és biztosítékát látja benne. A KISZ-szervezet már eddig !s sokat tett az ifjúság tanulási, szórakozási igénveinek kielégítéséért és a közhasznú társadalmi munkák szervezésében. Nemrég például egy kommunista vasárnapon a fiatalok tízezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A legnagyobb örömöt mégis az jelenti számunkra, idősebbek számára, hogy a KISZ a párttagság természetes utánpótlásáról sem feledkezik meg. Legutóbb például a KISZ-taggyűiés két 18 éves. most érettségizett kislányt. Nagy Ilonát, Szabó Máriát és egy 20 éves, példamutató fia- talerrtbert, Szabó Gvulát ajánlotta a pártba. Mindhármukat fel is vette a taggyűlés. A bocsi KISZ-szervezet eredményes munkáját elismerve, a községi tanács vb 5 ezer, a járási szervek pedig 20 ezer forintot adtak a KÍSZ-nek ifjúsági klub létesítéséhez — írja többek között Kozma Lajos. í érésének lehetőségeit: számítanak a fizikai és műszaki dolgozók hatékonyabb munkájára, amely a feladat teljesítésének egyik alapja. Az acéltermelés növelését népgazdasági és vállalati érdekek teszik szükségessé. Ezért az acélmű kollektívájának kezdeményezését a vállalat: összkollektívája magáévá tette. A kiv sége évente kiváló vállalat címmel kitüntetett Budapesti Bútoripari Vállalat egyik vidéki gyáregy- ■ a gyulai. Fő gyártmányuk a Varia típusú szekrény, amelyből húszezer készül itt l í j r iC*11 "jl Az idő — pénz!
