Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

ESZAK-MAGYARQRSZÄG 6 1972. június 25., vasárnap /■ &«» * * B «w>» » wrr rr rr Epil i Tiszai loerm A nagy ütemben épülő Tiszai Hőerőmű távlati képe Lánctalpas kotrókkal nyerik ki a íöldet a hőerőmű olajparkjának kialakításánál Mécs Ernő felv. Az öreg kollégium ősi fundamentumai Véget értek az érettségi vizsgált, s ezzel befejezte 441. tanévét megyénk nagy múltú iskolája, a sárospataki Rá­kóczi Girimázium. Csend azonban mégsem honol az öreg falak között, mert meggyorsult a hatalmas épü­letkomplexumnak hónapok­kal ezelőtt elkezdett felújí­tása. A különböző csatorna- építések miatt most valóság­gal fel van dúlva a kollé­gium egész udvara. Mivel másfél-két méterre is leás­nak, a vastag földréteg alól előbukkannak az ősi épüle­tek fundamentumai. Az első épületeket 1531- ben emelték: Trója, Huta, Fazekas volt a nevük, -és nem a mai Rákóczi utcára nyíltak, hanem a Bodroghoz közelebb levő, mai Kossuth utcára. Ezeket később a Pa­radicsom-sor. Csengettyű-sor, Katona-sor, Beleznay-sor, Berna-sor követte, amelyek egészen a múlt század köze­péig fennállottak, az 1850-es években bontották le őket. Egyedül a kereken 200 éves Berna-sor maradt meg belő­lük. s jelenleg az iskolatör­téneti múzeum gazdag anya­gának ad otthont. A Rákóczi utcai főépület is már 150 éves. Alapkövét 1806-ban rakták le, és a két­emeletes, korai klasszicista „nagy kollégium” építése 1822-ben fejeződött be, bár a belső építkezések csaknem a század közepéig elhúzódtak. Tervezőjeként Nyíry István pataki professzort tartja szá­mon a hagyomány, aki egyik levelében így ír a kollégium­nak külsőben is főiskolai rangot adó impozáns épüle- letéről: „Tsudálni fogja az utókor, hogy milyen nagy lé­pést tett ' hirtelen a mi új épületünkben a jelenvaló század.” Több mint tízmillió forin­tot fordít a városi tanács az öreg épületek restaurálására. Ennek során a gimnázium és az ó-kollégium minden szár­nyát bekapcsolják a városi vízvezeték-hálózatba, s a most folyó csatornázás köz­ben elő-előjűnnek az ősi épü­letek föld alá került vastag falmaradványai és funda­mentumai. Mivel az ezekről századokkal ezelőtt készült rajzok ma is megvannak, könnyűszerrel fel lehetné tárni a pataki kollégium haj­dani alapjait, ami minden bizonnyal kultúrtörténeti és idegenforgalmi szempontból egyaránt rendkívül értékesés érdekes lenne. Hegyi József As egybeírás és különír ás egyszerűsítése Nyelvészeink szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy helyesírásunk leggyako­ribb nehézségeit a különírás — egybeírás sokat vitatott szabályozása okozza. Itt van a legtöbb bizonytalanság. Kniezsa István pl. kártékony­nak nevezte a jórészt ma is fennálló „mindent összeírni rendelő” elvét. Helyesírás- történetének vonatkozó feje­zetét a következő szavakkal zárja: „Nem merte radikáli­san rendezni ezt a kérdést a legújabb helyesírási szabály­zat sem ... pedig a követke­zetlenségek tulajdonképpen mind ebből a szokásból ered­nek. Talán egyszer ez is meg­érik a rendezésre...” , egybeírandó csodaszép csőburkolat életbelépés esőverte estefelé félhavi gyémántgyűrű harmincéves jóízű jókedvű keskenyfilm légierő légiposta mutatószó nagycsizmás nemcsak résztvevő továbbtanulás vízbefúlás vízimalom Mi okozza a különírás — egybeírás szabályozásában a bizonytalanságot? Az, hogy a kérdést 79 paragrafus szabá­lyozza, a szabályok többször keresztezik egymást, többször pontatlanok, vagy egyéni vé­leménynek adnak teret, s rá­adásul a hagyományra való hivatkozással sok a kivétel. A szabályokban olyan kifeje­zések fordulnak elő, amelyek nem szabják meg az' illető paragrafus pontos alkalma­zási körét. Minden további magyará­zatnál meggyőzőbb, ha pél­dákkal is bizonyítom, hová vezetett az egyszerűsítés el­vének kiiktatása a különírás — egybeírás területéről. Szabályzatunk szerint: különírandó csoda jó tölgyfa burkolat munkába lépés eső kísérte éjfél felé egész havi gyémánt ékszer tizenhat éves jó illatú jó kedélyű színes film légi fölény légi járat mutató névmás rámás csizmás nem csupán részt vesz tovább tanul vízbe fulladás vízi erőmű Mit bizonyít ez a sokszoro­sára növelhető példasor? Először azt, hogy az egybe- és különírást nem szabad szubjektív szempontoknak alávetni. Másodszor azt, hogy el kell vetni a csak a hagyo­mányon alapuló kivételeket. A hagyományokat az- élet minden területén akkor kell 1 megtartanunk, ha hasznosak, vagy legalábbis nem ártal­masak. A helyesírás eszköz, és ha ennek az eszköznek a használatát megnehezítik a hagyományok, meg kell sza­badulnunk tőlük. Harmadszor azt, hogy végképp fel kell számolni a második tag kép­zésének „összerántó erejéről” terjesztett babonát. Negyed­szer azt, hogy a kérdést át­tekinthetőbben, jóval keve­sebb szabállyal kell rendezni. Nem utolsósorban pedig azt, hogy a szabályokat határo­zott jelentéstani tényekre vagy nyelvi kifejező eszkö­zökre kell alapoznunk. Ideje már száműzni he­lyesírási szabályzatunkból az egybeírást elrendelő ilyenféle kitételeket: „ha oly szoros a kapcsolat”, „a rövidebb”, „az összetétellé forrt”, „a gyako­ribb .használat következtében összeforrottabb”, „néhány ilyen típusú rövidebb össze­tételt” stb. Ezek ugyanis nem könnyítik, hanem nehezítik a szabályok alkalmazását, a he­lyesírás tanulását. E. Kovács Kálmán Tapolca munkásai Miskolc-Tapolcát a megye határain kívül is úgy isme­rik mint kirándulóhelyet, üdülőtelepet. A messziről jött látogatót azonnal bűv­körébe vonja a panic szépsé­ge, a patak lágy csobogása, a vízinövények buja pompá­ja. Nem lehet közömbös a látogató a csónakázótó meg­pillantásakor sem, és csak elismeréssel beszélhet a für­dőtelepet övező erdőről, $ ter­málfürdőről, vagy a strand­ról. Tapolca szépségét tehát az első pillantásai felmérheti az idegen. De vajon gondol- nak-e azokra a messziről jöt­tek, akik Tapolcát naponta ilyenné teszik? Négy-ölczcr vendég naponta Az Anna étteremben Du­dás Marika készségesen tá­jékoztatott az üzlet forgal­' máról. Csúcsidőben napi 4—5 ezer vendég kiszolgálásáról kell gondoskodniuk, ez nem könnyű munka. Vaskos ven­dégkönyvet vett elő, s mu­tatta a bejegyzéseket. A ma­gyar nyelvű szöveget sűrűn szakítja meg egy-egy külföl­di látogató bejegyzése. Len­gyelek, indiaiak, németek, olaszok, törökök. Egyben azonban mind egyformák, hogy a legnagyobb dicséret hangján beszélnek a kiszol­gálásról. Az Annához tarto­zó összes létesítmény, a ter­málbüfé, a Sziget presszó, a gombák, a Lidó szálló, Iíis- vadász étterem és strand­vendéglő személyzetével együtt összesen nyolcvanan biztosítják, hogy a vendégek zavartalanul megkaphassák, amire szükségük van. — A nagy fluktuáció igen megnehezíti munkánkat — mondta Dudás Marika. — Amíg az új emberek beta­nulnak, a régieknek fokozot­tabb munkát kell végezniük, mert a vendégeknek lehető­leg nem szabad megismer­niük a mi nehézségeinket. Ez évben talán az a szeren­csénk, hogy korábban, má­jus elején megkezdődött a szezon, s az újonnan jöttek nem csöppentek bele a „mélyvízbe”. A szigeten az elmúlt he­tekben fejezték be a nagy munkát. Fagylaltgépeket, hű­tőgépeket'állítottak be, hogy megnyithassák a népszerű Sziget presszót. Június 18-án, vasárnap nyílt meg, s a Raj­kó zenekar szolgáltatta a ze­nét. Fák, pázsií, virágok Ahogy tovább haladtunk, s elhagytuk a csónakázótó környékét, a parkban csa.- tornatisztítóikkal találkoz­tunk. Nehéz öltözékben búj­ták a mélybe, hogy átvizs­gálják, kitisztítsák a föld alatt húzódó vezetéket, amely a szennyvizeket gyűjti ösz- sze. Takács Istvánhoz, a kerté­szeti vállalat II. kerületi parkfenntartási vezetőjéhez vezet utunk. Vele találjuk Csépányi Sándort, a vállalat főmérnökét is. Együtt ellen­őrzik a munkát, amely ma főleg takarításra szorítkozik. — Két brigád, összesen ti­zennyolcán dolgoznak ezen a munkaterületen. Rendben tartják a parkot, gondozzák a fákat, a pázsitot, a virágo­kat. Teherautókra gyűjtik az összesepert szemetet, és sor­ban kiürítik a megtelt sze­méttárolókat is. A kerti utak frissen seperve, a pázsit gon- dozottan várja a pihenni vá­gyókat. — ‘Sok gcmd, baj van vele — folytatja a főmérnök gon­dolatát a park felelőse. — De tapasztalatom alapján itt becsülik meg legjobban az emberek a kertészeti dolgo­zók munkáját. Az út mellett csodálatos szép knifólia pompázik. Egyi­ke a park érdekességeinek. — Egy tő volt belőle, én szedtem szét tavaly, s ma már több helyen is látható. Sznsszanásnyi J idejük sem lesz... A strandról messzire hal­latszik a lubickolok hangos kacagása. A napon és a fél- árnyékban sütkéreznek a pi­henők. A gyümölcsbódéhoz tartunk. Tóth Zoltánná bolt­vezető először árul Tapolcán. Hűsítő italok, cola, gyümölcs sorakoznak a polcokon. Egy kisegítője van, akinek arra is jut ideje, hogy kihordja a gyümölcsöt a közelben le­vők számára. A főidény kö­zepén itt sorban állnak az emberek, és szusszanásnyi idejük sem lesz a gyümölcs- árusoknak, hogy megpihen­jenek. Hátul', a kerítés mel­lett borkóstoló, hűsítőital­árus és vendéglő. Egyelőre a legelső forgalma a legna­gyobb. Forgalmasabb vasárnapon­ként 6—11 ezer ember for­dul meg a strandon, hogy enyhülést keressen a káni­kulában. — Olyankor több a bal­eset. A szemét is több, amit el kell takarítanunk — mond­ta Debreczenyi László kabi­nos. — Ma mindössze két baleset történt. Játék köz­beni zúzódás. Főleg fiatalok­kal esik meg. Néha rosszul- lét vagy más, egyéb eset­ben is segítséget kell nyúj­tania a fürdőorvosnak. Ma mindössze kétezer jegy fogyott el a pénztáraknál. Messze vannak tehát a „csúcstól”, de a munka azért megközelíti a főszezonit. Je­lenleg még huszonnyolcán tevékenykednek, de ez a lét­szám majd megduplázódik. Kell is a segítő kéz, hiszen naponta rendet kell teremte­ni, a szemetet felszedni, a vizet egy-egy medencében lecserélni és a parkot is gon­dozni kell. S nem utolsósor­ban ki kell szolgálniuk a vendégeket is. * S nekik jut-e idejük a ki­kapcsolódásra, a pihenésre? Jut biztosan. Legtöbbet mégis álékor kell dolgozniuk, amikor az emberek többsége pihen, hogy új erőt gyűjtsön az elkövetkező év feladatai­nak megoldásához. Ezért az itt dolgozóknak nyáron nincs idejük rá, hogy felfedezzék Tapolca szépségeit. H. G. gépparkkal és ‘tehergépko­csikkal rendelkezik a mun­kákhoz. Tizenegy lánctalpas kotró, 6 dózer, 6 vontatható tömörítő eszköz, 12 teher­gépkocsi és 8 vontató van a Földgép Vállalat leninvárosi építésvezetőségének kezelésé­építéséhez óriási mennyiségű földet kell megmozgatni. Ezt a munkát a Földgép Válla­lat végzi el a 3. sz. Volán kihelyezett egységével. A több kilométer hosszú üzem- víz-csatorna megvalósításá­hoz 1 millió 200 ezer köb­ismeretes, hogy a IV. öt­éves terv legnagyobb beru­házása, az olefin-program nagy része megyénkben, Le- ninváros térségében valósul meg: A 20 milliárd forintra tehető költségből erre a terv­időszakra mintegy 14 mii­ben, míg a Volán 26 darab 15 tonnás tehergépkocsival rendelkezik itt. A nehézgé­pek, valamint tehergépkocsik kétszer 11 órás váltásban, szinte éjjel-nappal üzemben vannak. A Földgép építésve­méter földet emelnek ki a helyéről. A hőerőmű alap­jából több mint 300 000 köb­méter humuszt kell eltávolí­tani, és ennek az objektum alapjának kiemeléséhez 656 ezer köbméter földet kell liárd forint jut. Ebből építik meg a tiszai kőolajfinomí- ^tót, amely az olefinmű ben­zinszükségletét is biztosítja majd. A kőolajfinomító alap­anyagát a Barátság II. kő­olaj-távvezetéken érkező olaj zetője, valamint a 3. sz. Vo­lán kihelyezett egységének vezetője elmondotta, hogy a munkákkal jól haladnak, „tartják” a tervezett ütemet. Oravec János szállítani az anyagnyerő-he­lyekről. A Földgép Vállalat több mint 200 munkása, a Volán 80 gépkocsivezetője, nagy teljesítményű nehéz­szolgáltatja. A tiszai kőolaj­finomító biztosítja majd a Tiszai Hőerőmű energiahor­dozó-igényét. A három objektum meg-

Next

/
Thumbnails
Contents