Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
I Gépeladási hirdetmény! Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat ÉRTÉKESÍTÉSRE FELAJÁNLJA vállalatok cs közülctck rcszcrc az alább felsorolt, használt, de üzemképes állapotban levő gépeit: 1 db Iá—153 tip, 0,15 m:l-es szovjet gyártmányú, gumikerekes kotrógépet, 0 db műszakilag levizsgáztatott D-lípusú, 6 tonnás dömpert, 30 db TSZ—1012 tip., 4 colos, 1000 1/perc teljesítményű, 7 kW-os elektromotorral egybeépített szén n y vízszi va tty ú t, 5 db 250—375 1-es villanymotoros betonkeverőt. A fenti gépek megtekinthetők Miskolc, 111., Herczeg Ferenc u. 19. sz. alatt (Hámor étteremmel szemben) levő géptelepünkön. Arak megegyezéses alapon. Érdeklődők részére felvilágosítást ad a 34-333/261-cs telefonszámon Bodnár Aníal ügyintéző. Most még vásárolhat... JÓ nyaraláshoz kényelmes CAMPINGCIKKEKET CAMPINGSÄTRAK: 1260—4950 Ft-ig, 2, 3, 4 személyesek. CAMPINGBÜTOROK: nyugágyak 446, 671, 941 Ft, karosszék 190 Ft, asztalok 196—268 Ft-ig, ágyak 360—690 Ft-ig, gumimatracok 224—337 Ft-ig Felfújható gumitulaj, olasz import 1900—5300 Ft-ig. Kerti bútorok 1000 Ft-on felül OTP-re is megvásárolhatók a megye területen és Miskolcon, Tanácsház tér 9. és Széchenyi u. 64. sz. alatti sporlszerboílokban BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Hazai és külföldi SPORT- ÉS MÉLY GYERMEKKOCSIK, járókák, állókák. kulikocsik, mózeskosár, bébikomp. asztalkák, ülőkék , na«y választékban kaphatók >i A GYERMÉKKOCSIBOLTBAN, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 8. Telefon: 36-109. Nyitva: 8—12. 13—17 óráig, szombaton 8—13 óráig BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Az idei gabonatermés aratása-betakaritása már Borsod megyében is elkezdődött. Egyelőre csak az őszi árpát aratják, de néhány nap múlva sor kerül a búzatáblákra, és a tavaszi árpára is. Az idei, egyelőre még lábon álló termés ismét azt bizonyítja, hogy országunkban — és Borsod megyében is — a kalászosok, ezek közt a kenyérgabona termesztésének színvonala az utóbbi években nagyon sokat fejlődött. Különösen jók búza- termesztésünk eredményei. Búzatermesztésben felzárkóztunk a világ élenjáró gabonatermesztő országai közé. o Az természetes, hogy az eredmények nem születtek maguktól, és nem js a természet, vagy az időjárás, hanem elsősorban az alkotó emberi munka és gondolkozás eredményei. Az is vitathatatlan már, hiszen ezer oldalról lehet bizonyítani, hogy gabonatermesztésünk — azon belül búzatermesztésünk — korszerűsítésében és gyors ütemű fejlődésében — sok más tényező mellett — elsődleges a vetőmag, a vetőmagtermesztés és a minőségi vetőmagvak használatának szerepe és jelentősége. Borsod megye terméshozamai — az északi körülmények, időjárási és más természeti tényezők miatt — ugyan alatta maradnak az országos átlagnak, de a fejlődés itt is jó ütemű. Búzából öt évvel ezelőtt, 1967-ben országosan 25 mázsa körül alakult a hektáronkénti átlagtermés. Ugyanakkor Borsod megyében búzából csak 21 mázsa hektáronkénti termést takarítottak be. Tavaly, 1971-ben országos átlagban már 30,7 mázsa volt a hektáronkénti termés, ezzel szemben Borsod megyében csak 23,2 mázsa hektáronként. Az elmaradás elég érzékeny, különösen akkor szembetűnő, ha összehasonlítjuk az 1967. évi eredményekkel. Akkor az országos és a Borsod megyei átlag között csak 4 mázsa volt a hektáronkénti különbség — 1971-ben viszont már 7,5 mázsa. E távolodás okait nem elegendő csak a természeti adottságok különbözőségében keresni, mert öt év alatt a borsodi mezőgazda- sági üzemek termelési körülményei nem romlottak — a természeti adottságok se lettek mostohábbak —, hanem javultak. Ki kelj mondani: Borsod megye lemaradása az országos fejlődés ütemétől gabonatermesztésben elsősorban oda vezethető vissza, hogy megyénk termelőszövetkezetei nem mindenütt és nem megfelelő mértékben és módon használnak minősített vetőmagvakat, keveset törődnek a fajtakérdéssel, . és nagyon alacsony megyénkben a műtrágya-felhasználás szintje is, ha azt az országossal hasonlítjuk össze. o Minden valamire való szakember — sőt, a növénytermesztő munkás is — tudja, hogy a fajtakérdés és a minősített vetőmagvak használata a növénytermesztés fejlesztésének egyik legfontosabb tényezője. Ezt az egész világ mezőgazdasága bizonyítja. Hazánkban — és Borsod megyében is — jelentős tényező a fajtakérdés — a fajta választás és fajtaváltás —. hiszen a növénytermesztés mennyiségi és minőségi eredményei függnek tőle. Igaz. a fajtaváltás a gazdálkodás belterjesftésével párhuzamosan meggyorsult, hiszen hazánkban csak 1960 óla több, mint 170 hazai és külföldi új szántóföldi növényfajta került állami minősítésre. majd a nagyüzemi ' termeszlésbe. A fajtaváltás lehetőségeit azonban nem mindenütt használják kj kellő mértékben és módon. Borsod megye termelőszövetkezeteiben e téren is sok még a tennivaló. A fajtafelújítást, a tsz-ek többsége nem tervszerűen végzi, pedig a terméseredmények azt bizonyítják, hogy a fajtáiéi újítás gyakorisága jelentősen növeli a .rmésl ozamokat. Rengeteg példát lehetne idézni ennek bizonyítására, de elégedjünk meg egy gyakorlati összehasonlítással. Borsod megyében az első fokú szaporítási: vetőmag 25 százalékkal növelte a terméshozamot a szokvány vetőmag-területeivel összehasonlítva. Ez is bizonyítja, hogy a fajtákban és a minősített vetőmagvakban rejlő termőképesség nincs kihasználva. Ajánlatos lenne, ha a termelőszövetkezetek az eddig szokásos négy év helyett legalább két-három évenként felújítanák a vetőmagot. Ehhez azonban a Vetőmag Vállalat észak-magyarországi központjának, és miskolci termelési osztályának erőfeszítései nem elegendőek. Szükség lenne a területi tsz- szövetségek és az illetékes tanácsi hatóságok aktívabb közreműködésére is. Borsod megye termelőszövetkezeteinek többsége ugyanis a rendszeres vetőmagíelújítássai — sajnos — nem törődik, pedig egyes üzemek átlagterméseinek hullámzása is összefügg a felújítás elhanyagolásával. Szükség lenne a vetőmagtörvény végrehajtásának szigorítása is, hiszen megyénk tsz-eiben a vizsgált kalászos vetőmagminták egy- hamiada vetésre alkalmatlan volt. Másik harmada ulán- tisztításra szorult, mert gyenge volt a csiraképessége, és igen magas arányban tartalmazott gyommagvakat. Így tehát az összes kalászos vetőmagnak csak egyhar- mada felelt meg a követelményeknek. A Vetőmag Vállalat északmagyarországi központjának miskolci termelési osztálya mindig az előzetes igények, azok felmérése alapján biztosítja a fajtaarányokat. Ezeket az előzetes igényeket azonban a tsz-ek sok esetben, a tényleges szerződés- kötés idejére megváltoztatják. Ez megengedhetetlenül zavarja megyénkben a tervszerű vetőmagfelújítást. Pedig a vetőmagfelújitásban olyan gazdasági lehetőségek vannak, amelyek különösebb beruházást nem igényelnek — mégis jelentős árbevételhez és haszonhoz juttatják a tsz-t. A mostani időszakban — a IV. ötéves terv éveiben — maris előtérbe került a fajtaváltás kérdése. Ezt mindenütt végre kell hajtani. A jelenlegi fajtaarány Borsod megyében sem jó, mivel a be- zosztája 1-es búzaíajlát már nagyon nagy ' területeken termesztik a gazdaságok. Ma már több új külföldi búzafajta vetőmagja áll a termelő gazdaságok rendelkezésére. Köztük a szovjetek: rannája 12., miranovszkája 808., jubilejnaja 50., valamint a kavkáz és az auróra js. Ü i fajta a Fertödi 293. is. Az új fajták télállósága, gombabe- tegségekkei szembeni ellenállósága általában jobb. mint a bezosztája 1-é. Lisztjük minősége, általában potenciális termőképességük is sokkal jobb. mint a bezosztája 1-é. A miranovszkájá- nak különösen a hegyvidéken van nagy létjogosultsága a bezosztája 1-el szemben. A rannaja nagy előnye még a korai érés és igen jó minőségű a lisztja is. Jó az állóképessége, nagy műtrágya- adagokkal rengeteget terem. A fajtaválaszték bővítésével a termelési kockázat is csökken. Több fajtával az aratási időt szét lehet húzni, a betakarító gépeket ionban ki lehet; használni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium éppen ezért elrendelte az új fajták megfelelő arányú elszaporítását és a köztermesztésbe való bevonását. A MÉM-határozat végrehajtása lényegében már 1971-ben elkezdődött. A szaporításhoz a Vetőmag Vállalat hozzákezdett. Borsod megyében is szaporítják már az új búzafajták magját. Az elit, az első- és másodszapo- rítású fokú vetőmagot a Vetőmag Vállalat előbb külföldről importálta, majd egyre nagyobb mennyiséget szerzett be a hazai szaporításból is. A Vetőmag Vállalat, így annak észak-magyarországi központja és miskolci termelési osztálya is felkészült, hogy a fajtaváltás időben, az ütemterv szerint Borsod megyében is megtörténjen. Borsodban a negyedik ötéves terv végéig a következő módon alakul a fajtaarány: bezosztája t.-et a vetőterület 40 százalékán, rannaja 12-öt a velőterület 30 százalékán keli termeszteni. További 10 —10 százalékos arányban kerül nagyüzemi termesztésbe a jubilejnaja, az auróra és a kavkáz. A fajtaváltáshoz és a faitaarány kialakításához a Vetőmag Vállalat észak-magyarországi központjának miskolci termelési osztálya a szükséglet szerint évenként fokozódó ütemben tudja biztosítani a megfelelő minőségű és minősítésű vetőmagot Szükséges a fajtaváltás és a vetőmagfelújitás a többi kalászos növénynél is. A rozs termőterülete ugyan évről évre csökken, de a homokos területeken még továbbra is termesztik, bár egyre nagyobbak a betakarítási és az értékesítési problémák, ttjab- ban nagv az érdeklődés a riticale iránt. Amennyiben a termelési tapasztalatok továbbra is kedvezőek lesznek, úgy ez a növény kiszoríthatja a köztermesztésből a rozst. Őszi árpánál a fajtaváltás megtörtént. A korábban termesztett béta és udvaros fajtákat felváltotta a horpácsi kétsoros és a horpácsi 57-es elnevezésű fajta. Borsod megyében nagyok a tavaszi árpa termesztésének hagyományai. Tavaszi árpával is végrehajtották már a fajtacserét. Borsodban három év alalt áttértek a mezőgazdasági üzemek , a tápláni és az MK 42. fájták termesztésére. Ezek sörárpának is kiválóak. Hegyvidéken, szárazabb körülmények közt azonban jobb az MK 42. fajta. Üjabban megjelentek az MV 4L és az MK 47. tavaszi árpafajták is. Ezek fajtaváltásra is alkalmasak ott, ahol a fajtaváltás még nem történt meg. A fajtáknak — a fajtaváltásoknak — valamennyi gabonanövény esetében különösen akkor van nagy jelentőségük. ha azokat a gazdaság egyéb termesztési korszerűsítéssel is összekapcsolja. Az új fajták elterjesztése az üzemnek és a népgazdaságnak egyaránt érdeke. Sok termelő gazdaság érti és saját gyakorlatából már tudja ezt. Azokat a mezőgazdasági üzemi vezetőket azonban, akik még nem értik a fajtaváltás és a vetőmagfelújítás jelentőségét — gazdasági előnyeit — egészen bizonyosan majd a többi üzemek gyakorlata győzi meg az előnyökről. Félő azonban, hogy addig saját üzemeikben sokat ráfizetnek a késlel kedésre. CW) * Kertszövetkezeti tagok, földművelők, kertészkedők ré’szére június 26-án nyílik a Miskolc, III., Marx K. u. 41. műtrágyák raffiák rovarirtók növényvédő szerek nagy választékban kaphatók! Nyitva: Hétfőn 8.00—13.00 óráig Keddtöl-szombatig: 8—12 óráig," 13—17 óráig. A közvetlen mellette levő vasboltunkban megvásárolhatók: Permike 5 literes permetező, műanyag kannával: 161 Ft, kerti szerszámok, pvc locsolócsövek. BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Fc jtcváltás cs vetőmagfelújitás / .
