Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
1972. június 23., péntek ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 <x* Veszélye hanyagság wy annak csodálatosan fi hidegvérű, s közönyös emberek. A Baross Gábor, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán levő „állapotok" sugallták e megállapítást. Az. egyébként sikeresen dolgozó Kt:\ miskolci fo- cpilésvczci őségének dolgozói több évvel e/.cloü megkezdték a Baross Gábor utca korszerűsítését. Már nem keressük az okot, hogy az alig 400—500 méteres útszakasz építése miért tart több éve. De a Baross Gábor és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán még mindig ott van az árulkodó maradvány. A Baross utcában a \ olt egy-, s most kétsávos útnak csaknem a közepén olt merednek az -egykori acél tartóoszlop lefűrészelt, s az útból tisztességesen kiálló acélcsonkjai. Miért van ez így? Az építők a beruházó szervet hibáztatják, hogy nem biztosítóit pénzt a befejezésre. — A KPM Közúti Igazgatósága adhat választ rá — hangzott —, miért van úgy. s meddig lesz így. fis mit mondanak a közúti igazgatóságon? — Az év elején még valóban nem volt pénzünk. De már régen van. A KÉV viszont nem akarja elvégezni a munkát. Ha az építők ma elkészülnek vele, holnap 'reggel már fizetünk is. Egy jó példára is tudunk hivatkozni. A Bajcsy-Zsilinszky utca bevezető részén az eddigi egy helyett két-kél sávos utat építenek. A munkát végző vállalat emberei az itt lakók és az erre. járók őszinte örömére, s elismerésére gyorsan, jól, szorgalmasan dolgoztak. Lehetséges, hogy most ölt is a KÉV lassúsága, s nem éppen dicséretes hozzáállása miatt akadtak meg? Jó szándékkal szólunk. A Baross Gábor utca építésének befejezetlen kis szakasza sok buktatót rejt magában! Csorba Egy tsz i pari termelése exportra Tréfásan és némi túlzással a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet központi telepén levő lakatos-, szerelő- és fémmegmunkáló üzemet „kis Ganz-MAVAG"- nak nevezik. S valóban olyan is, mint egy kisebb gyár. Az épületekben — műhelyekben — szerszámgépek egész sora dolgozik, kint, az udvaron meg csattog a vas, acéivagó és aeélhegeszlő pisztolyok vakító fényei villognak. Az egyik placcon vágják a hengerelt acéllapo- kat, a másikon összeillesztik és összehegesztik az acéllemezeket, odább reszelnek, csiszolnak és festenek. Gyár a tsz közönén Tudni kell, hogy a bör- sodsziráki Bartók Béla Tsz a vegyes termelési szerkezetű termelőszövetkezetek kategóriájába tartozik, ami azt jelenti, hogy ipari jellegű termelése nagyobb volumenű. mint a mezőgazdasági. Így aztán az utóbbi években egy valóságos kisebb gyár — fémmegmunkáló és vasszerkezeti — üzem keletkezett a tsz-ben. Mellette van a híres műanyagfeldolgozó üzem is, ahol elsősorban nők dolgoznak. A vas és acél megmunkálása, szerelése azonban elsősorban férfimunka es precíz szakmunka. Nyolcvan-száz ember dolgozik itt a fémmegmunkáláson és az acélszerkezetek szerelésén, de ők is termelőszövetkezeti tagok. Érdekesség még, hogyha egy-egy mezőgazdasági munka „szorít” — növényápolás, vagy betakarítás — az ipari termelést végzők is a mezőre mennek, és a lehető leggyorsabban befejezik az ottani munkát. A borsodsziráki Bartók Béla Tsz ipari tevékenysége a népgazdasági szükséglethez igazodik. A műanyag- feldolgozással fontos népgazdasági — más iparági és kereskedelmi — szükségleteket elégítenek ki. A fém- megmunkálással és acélszer- kezetek szerelésével meg exporttevékenységet folytatnak — Nyugatra és Keletre egyaránt. Profiljuk — a lakatosüzem erre specializálódott — vas- és acélszerkezetek szerelése, s azokból különböző csarnokok építése. Tavaly Jugoszlávia részére készítették el egy nagy épülő aoélkombinát csarnokának vasszerkezetát, s a helyszínen össze is szerelték. Csehszlovákiának egy szálloda acélszerkezetét készítették el és szerelték össze A Szovjetunió és Irak részére be- tonelemgyártáshoz acélsablonokat készítettek. A Szovjetunió részére gyártottak fékezőberendezéseket is. A tsz szakembereinek munkájával mindenütt elégedettek voltak az átvevők. 1071-ben csak az acélszerkezetek exportja 20 millió forint bevételt eredményezett a tsz- nck. Az idei megrendelés c Az idén újabb, nagy volumenű és i'ontos export- megrendelést kapott a tsz. A Német Szövetségi Köztársaság egyik cégének készítenek acélszerkezetekből egy konténertároló csarnokot a hamburgi kikötőbe. A csarnok 30 000 négyzetméter alapterületű és 23 méter magas. A hengerelt acéllapokból Borsodszirákon, a lakatosüzem területén szabják ki — lángvágással — az acélszerkezetek darabjait, elemeit. Ezeket azután ösz- szehegesztik és minden szükséges módon megmunkálják. A kész szerkezeti egységet fűzöld színűre festik. A festévSt a Miskolci Építőipari Vállalattal közösen csinálják. A kész szerkezeti egységeket az edelényi MÁV- állomáson rakják vagonokba, s azok viszik Hamburgba. Ezen a nagy exportmunkán jelenleg itthon — Bor- sodszirákon — 75 ember • dolgozik. Kiváló szakmunkásgárda és fiatal műszaki szakemberek készítik a konténertároló csarnok minden egységét. Itthon Botya Péter főmérnök személyesen irányítja a munkát. Barkóczi Lajos, a lakatosüzem vezetője meg állandóan a helyszínen van, és segít minden gyakorlati probléma megoldásában. A munka elvégzésének fáradhatatlan harcosai a Töröcsik Béla által vezetett szocialista brigád tagjai. A kész egységek szállítását Jávor Attila szak- technikus szervezi és irányítja. Eddig még minden feladatot pontosan és határidőre végeztek el. Hamburgban szerelnek De elkezdődött már a munka Hamburgban, a tengeri kikötőben is. Előbb 20 ember utazott az NSZK-ba. Hozzákezdtek a konténertároló csarnok összeszereléséhez. Az egész csarnokot a borsodsziráki tsz szakemberei szerelik össze. Hamburgban Boros Gyula főmérnök- helyettes és Csibrán Miklós üzemvezető irányítja a szerelést, Még ezen a héten további nyolc szerelő indul Borsodszi rákról Hamburgba. A munkát ebben az évben be kell fejezni ... Mennyi ebből a tsz haszna. bevétele? — A bevétel kereken 12 millió forint — mondotta Ráki Ferenc tsz-elnök. — A hasznunk is jó. A népgazdaságnak meg 1 300 000 nyugatnémet márka bevételét j eredményezi ez a munka. A borsodsziráki Bartók [ Béla Tsz idén január 1-én j egyesült a sajószentpéteri j tsz-szel. így a termelés ke- j resztmetszete változni fog. j de az ipari termelés és be- j vétele még mindig jelentős. ; egész esztendőben több. mint j 30 millió forint. A tsz kis gyára mögött ugyanis szarvasmarha-tenyésztő és -hizlaló telep istállói sorakoznak. Híznak a. fiatal bikák. Sok azok közül is exportra kerül. És az egyesülés óta elég nagy már a gazdaság, hogy a vegyes termelési szerkezetű tsz-ek kategóriájából átkerüljön a mezőgazdasági kategóriába. Szendrei József „Lopott” árammal a sötétség ellen K issé furcsa panasszal keresték szerkesztőségünket. Nem emberek torzsalkodásáról van szó, hanem közügyről. Az ugyanis, aki ellen panaszt emeltek, végső soron az államot károsítja. Kezdődött azzal, hogy Misr kolc belvárosában az egyik lakás tulajdonosa ..feleslegesnek'’ tartotta a villanyszámla kifizetései. Ez még márciusban történt. Az ÉMÁSZ illetékesei március 21-én kikapcsolták az áramol. Ekkor a lakó 50 forinttal tartozott. De a magában is meglepő gondolatot újabb ötletek követték, mert valóban ötlelgazdagnak kell lenni althoz, hogy a kikapcsolás ellenére a háziak esténként ne üljenek sötétben — ami valóban kellemetlen lehet. Szabálvtalanul. a mérőóra kiiktatásával, és egy kis házi villanyszereléssel sikerült is világosságot ..csiholni”. Közben áprilisban (!) ki- szettek a februárról maradt 50 forint tartozást, de nem kapcsolták vissza az órát, mert március 21-ig újabb 32 forint ..adósságuk” volt. Időközben az. ugyanabban a házban lakóknak feltűnt a változatlan kivilágítás, és bejelentették az ÉMÁSZ-nál. A szakemberek ki is mentek — leszerelni a mérőórát. Csakhogy a lakók nem engedték be a lakásba őket, ebből azután rendőrségi feljelentés lett. Végül az órát május 2- án mégiscsak leszerelték, s ez zálognak látszott arra. hogy a háziak többet nem „looják” az áramot. A szomszédos lakók azonban ismét bejelentést tettek, mert ismét világosságot láttak. Az ÉMÁSZ üzemviteli osztályának megbízottja már kétszer járt este a lakásban, de nem érte tetten a „zugvilágítókat". Véleménye szerint azonban gyakorlatilag is lehetséges úgy összekötni a vezetékeket, hogy égjenek a lámpák. A falon futó vezeték. és az összedrótozott érintkezések viszont életveszélyesek! Az ÉMÁSZ pedig meg sem „védheti” a háziakat egy esetleges balesettől, mert szabálysértési eljárás csak akkor indul, ha hivatalos személy ismét rajtakapja őket a világításon. Legegyszerűbb volna az áramot visszakapcsolni, de előbb ki kellene fizetni a hátralékot és egy bizonyos számlázási összeget — vagyis büntetést. Néhány forint a mérleg egyik serpenyőjében, életveszély a másikban Moeóri a kockázatot? Orosz Júlia „A kagylóké j: al Bábe|i a nyelvzavar naponta Miskolc-Tapolcán, a termálfürdőben. A kedvelt fürdőhelyen lengyel, német, szlovák és hazai vendégek csoportjai lubickolnak a meleg vízben. A „kagylóhéj” alatt, a barlang bejáratánál ez a ..panoráma" látható Ami -néhány évtizeddel ezelőtt természetes volt. az ma már kuriózumnak számit. Valaha nem hianyoz'natoít a paraszti udvarokról az ágasfa. melyre az agyagköcsögöket kirakták száradtti. -iíia legfeljebb egy-egy szenvedélyes gyűjtőnél láthatunk több köcsögöt, amennyi egy ágasra ráfér. A gyűjtök azonban úgy vigyáznak a .,kincseikre”, mint a szemük fényére. Alsóvadászon Hamari Józsefek portáján még áll a régi ágasfa és ma is, mint annyi éven ál, Hamari néni ezen az ágasfan szántja az agyagkorsókat.. Fotó: Szabados Ajtó a sarok hun Gondok—né»y Sál között UJ A szerszámos ládától a műhelycsarnokig A nagy műhelycsarnok egy szegletében — szinte észrevétlenül — van egy ajtó. A gépjárműforgalmi üzem vezetője sarkig tárja. A kis szoba üres. Azazhogy senki nem tartózkodik most itt, csak a bútorok „néznek farkasszemet” egymással. Középen hosszú asztal, műanyag térítővel letakarva. Körös-körül székek sorakoznak egymás mellett. Jobbra, a sarokban üvegszemű szekrény. Becses relikviákat őriz. A szocialista brigádok kitüntetéseit, vándorzászlókat, okleveleket. érmeket. Polcos részében könyveket rejt, amelyeket soha nem zár ej a külvilágtól és az érdeklődőktől a kulcs. A brigádok vásárolták valamennyit. Közös tulajdon. Anyagi fedezet is van rá, hogy hónapról hónapra bővüljön a választék. Minden brigádtag három forintot ad fizetéskor a közös egyetértéssel megszavazott kasszába. Ebből vásárolnak. Szép szóval... Könyvtáros nincs. Aki olvasnivalót akar, kiválasztja a kedvére való művet, beírja egy füzetbe, mikor vitte el, de azt is „oda vési”, mikor hozza vissza. Minden nap késés egy forint. Az így ösz- szegyűlt. pénzt is a könyvtár gyarapítására fordítják. Nincs még két hónapja, hogy a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. a szállítási üzemben berendezték ezt a kis szobát. Az ajtajára gondosan ka- nyarított betűkkel ki is írták: szocialista brigádok otthona. Eleinte sok volt még a gond. a vita, legfőképpen a rend miatt. Akadtak, akik a reggeli- vagy ebédidő alatt messzire elkerülték a szemétkosarat., a csikket sem oda tették, ahová való, egyszóval „térdig” lehetett járni a hulladékban. De a brigádvezetők a sarkukra álltak. Szép szóval vagy erélyesen érveltek, figyelmeztettek, mígnem mindenki elismerte: tiszta környezetben nemcsak az étkezés. hanem még a „sima” beszélgetés is jobban esik. Hát még a parázs vita. Mert ilyenre is nyílik alkalom. Különösen brigádgyűlések alkalmával, amikor nem keresik a szavakat, hanem — ha úgy adódik — oda is mondogatnak egymásnak. De soha nem haraggal vagy indulattal. hanem nagy-nagy felelősséggel. korszerű feltételek Negyven ember közös gondja-baja, munkahelyi vagy egyéni problémája pré- selódik igen gyakran e négy fal közé. Ennyien dolgoznak ugyanis a gépjárműforgalmi üzemben, ahol sok, büszkeségre jogosító tett igazolja: a hatalmas műhelycsarnok „védőszárnyai” alatt lüktető, eleven munka folyik. Nemigen beszélnek róla, pedig a nyilvánosság elé kívánkozik a nem is akármilyen eredmény hogy a gépkocsivezetők 10 éve balesetmentesen közlekednek. E siker a volán mellett ülő dolgozók figyelmén, helytállásán túl annak is köszönhető, hogy a szerelők és mindenki, műszakilag kifogástalan kocsikat enged csak ki a forgalomba. Néhány évvel ezelőtt mindössze egy szerszámos láda jelentette és tanúsította a gépjárműforgalmi üzem létezését. Ma mar korszerű feltételek között javítják a kocsikai, minden kellék rendelkezésre all a karbantartáshoz, mégpedig úgy. hogy ebből nagy részt vállaltak az üzem dolgozói. Társadalmi munkában kifestették a műhelycsarnokot. s a tisztaságra azóta is úgy vigyáznak, mint a szemük fényére. Pontos beosztás szerint, önmaguk elhatározása alapján, mindennap más és más takarítja a műhelyt, ahol a kiszikkadt olajfolt is üdén. otthonosan hat s beleillik e munkahelyi környezetbe. Otthonos kör mezei Szocialista brigádok otthona ... Ez olvasható azon a kis ajtón, amely gyakran nyílik, hívja, várja gazdáit, a brigádok tagjait. De nemcsak ez otthonos itt. hanem az egész tizem, amelyhez ragaszkodnak. amelyet szerelnek és megbecsülnek az emberek, vezetők és dolgozók egyaránt. Ágasfa
