Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-22 / 145. szám

ÉSZAK -MAGVARORSZAG 4 1972. június 22., csütörtök SSő Veszprémből jelentjük Film jegyzet j Szerdán este félidejéhez ér­kezett a TI. veszprémi tv-ta­lálkozó. A szemlén eddig 13 filmet sugároztak, s a kül­földi vendégeknek — árukí­nálatként — további nyolcat. A félidőt a hagyományossá lett orgonahangverseny is je­lezte. Szerdán este a találko­zó részvevői részére a tiha­nyi apátsági templomban Trajtler Gábor adott orgona­koncertet, Csajbók Terézia közreműködésével. A ZSŰRI KÜLÖNTEREMBEN A találkozó filmjeinek sor­rendiségéről, rangsorolásáról még nagyon korai lenne jós­lásokba bocsátkozni. Borsos Balatoni szél című szobrának három példánya már itt van, várja a zsűri döntését. E három kis szobor jelképezi ugyanis a kiadandó három díjat. A zsűri tagjai különteremben figyelik a ve­títéseket. A tizenegy tagú bi­zottságban a következők foglalnak helyet: Baravyi Ferenc költő, Csaba Imre, a Veszprémi Napló főszerkesz­tője, Gáspár Margit író, Hu­szár Tibor esztéta, dr. Ke- resztúry Dezső író, Mihály András zeneszerző, dr. Ne- mecz Ernő, a vegyipari egye­tem rektora, Sánta Ferenc iró, Somogyi József szobrász- művész, Szász András, a Veszprém megyei Pártbizott­ság osztályvezetője és Vitray A z országutakon már fel­tűntek a D és GB és USA és F és CS jel­zésű autók, minden rendű és rangú márkák, utánfutós. la­kókocsis sztráda-cirkálóktól a szolid Skodákig és Tra­bantokig; a hotelnek tisztelt szállodák portásai már gya­korolhatják nyelvtudásukat; a Balaton-parti bungalóid ud­varán és a sátortáborok fái közt már olasz és holland fürdőruha is szárad. De a java még ezután jön, hiszen Magyarországon a nagy szezon tulajdonképpen július közepétől augusztus végéig tart. Néhány hete Keszthelyen már láttam olyan cédulát, amely arra fi­gyelmeztette és emlékeztette az idegenforgalom ügyelete­seit: augusztus' 5-re egy árva ágy nem sok. de annyi sincs a Helikon városában szaba­don. Így hát talán még nem késő néhány futó gondolatot a szezon, az idény elé bo­csátani. A sokat emlegetett egysé­ges idegenforgalmi szemlélet érdekében. Ennek a szemléletnek két­féle végletesség is útját áll­ja. Az első az ájult idegen­imádat. Amely legszíveseb­ben térden imádná a kemény valutát hozó gépkocsit és uta­sait.. Amely felsőbbrendű lénynek nézi a vendéget — ha „külföldiül” beszél, ész­re sem veszi, hogy magyar és kisoénzű vendég is érkezik szállodába, étterembe, strand­ra. presszóba, akárhová En­nek az idegenimádatnak fel­ső fokán olyan torzulások jelentkeznek, mint amilyen a „Jó estét nyár, jó estét sze­relem" furcsa főhőse hasz­nált ki, néhány idegen 'szó bemagolásával: persze, nem minden eset ennyire ellen­szenves. De eléggé ellenszen­vesek az. ..alacsonyabb” fo­kok is A másik ennek az ajnáro- só külföldi-imádatnak a visz. Tamás, aki egyenesen Brüsz- szelből érkezett ide. A zsűri összetétele azt bizonyítja, hogy az alkotások megítélé­sénél széles körű társadalmi véleménynyilvánítás érvénye­sül. A KÖZÖNSÉG ÉS VÉLEMÉNYE A közönség véleményét ne­hezebb kipuhatolni, mint más fesztiválokon, vagy mint tavaly itt, Veszprémben. Ugyanis az újítás — a hely­beli és a környékbeli lakos­ság otthon, saját készüléke­ken is nézheti a találkozó műsorát — nemcsak egész Veszprémet változtatta egyet­len nagy fesztiválteremmé, hanem azt is eredményezte, hogy viszonylag kevesebben nézik a filmeket az egyetemi aulában, ahol egyébként egyes filmek színesben is lát­hatók. s így kevesebb az azonnal kitapintható, spontán reagálás. Ugyanakkor az a tény, hogy a város tele van ismert tv-alkotókkal, sok, képernyőről ismerős arc tű­nik fel az utcán, s filmjeik vetítésére a színészek közül is sokan eljönnek, napközben a figyelem központjába ál­lítja a II. veszprémi tv-talál- kozót. Bár napjainkban nagy Veszprém idegenforgalma, a fesztivál hangulata érződik a városban. Az otthoni filmnézés, per­sze, nem jelenti a közönség teljes visszavonulását. Az egyetemi aulában átlag száz­húsz—százötven érdeklődő nézi a vetítéseket és sokan betérnek ide a tv érdekes szája és ellentétpárja az el­lenszenves „anti-külfóldiség”, a magyarkodó, rosszízű „ma-* radtak volna otthon” szemlé­let. Nagyon sokféle módon jelentkezik. Fő megnyilvánu­lási formája az idegenforgal­mon beiül a közömbös udva­riatlanság azzal a kiinduló­ponttal, hogy „örüljön a müncheni, vagy padovai pa­sas, ha a Balatonnál nyaral­hat.” Tehát a primitív fél­tékenység. Amely kiirigyli a turista gyerekének szájából a szalámit és poharából a coca-colát, vagy a vörösbort. Mintha bizony éhen kellene maradnunk, ha vendégeink­nek is jut a magyar kony­ha, vagy az ellátás egyéb te­rületének világszerte elismert termékeiből. Mind a két véglet jó alap- gondolatot torzít el. z első azt a kötelező igényt, hogy vendége­inkhez, jöjjenek bármi­lyen vilógtájról, kedves han­gon és udvariasan kell szól­nunk, mert ez az üzleti —- mondjuk ki, semmi szégyell- nivaló nincs benne — érde­ken túlmenően is hasznos. Kapcsolatunkat jelzi a vi­lággal, hazánk és népünk megismertetését szolgálja, hozzásegíti a más társadal­mi rendszerből érkezett em­bert, hogy megértsen egy új normale szerint élő közössé­get., Ezt a jó igényt roha­mosan eltorzította a már em­lített idegenimádaí, nem is egy helyen. A másik véglet kiinduló­pontja is realitás. Az a fel­ismerés, hogy nekünk, mi­közben „szezon van", a Veszprém, a Somogy, az. akármilyen megyei magyar állampolgárral is törődnünk kell, az ő szódavíz, vagy friss kifli, vagy uram bocsa’ sza­lámi-igényét se dughatjuk az alsó polcra, mert furcsa csa­lád az ahol a saját gyerek kevésbé drága, mint a job­ban öltözött idegen. Ezt a fel­ismerést lehet józan szinten tartani, évek óta cikkek és díszlet- és jelmezkiállítá­sának megtekintésére is. ESZMECSERÉK, SZAKMAI VITÁK hozzászólások tucatja próbál­kozik vele. mégis nagyon ne­hezen sikerül. Hallottam ba­latoni üdülővidéken olyan megjegyzést, hogy az idegen- forgalmi idénykezdet előtt át­adott új áruházak, éttermek, stb. — nem a lakosságot szol­gálják, tehát feleslegesek; noha teljesen biztos, hogy a lakosság egész évben helyben van, a vendégek csak néhány hétig. Van azonban a két véglet­nek egy különös találkozó­pontja, és erről sem szabad hallgatni. Szocialista országok pol­gárait némely vendéglátóipa­ri üzemünkben már pontosan olyan udvariasan szolgálják ki, mint a magyarokat — ám ’ez; sajnos, nem jó jel. Ugyanis nem t „felfelé nivel­láltak”, hanem „lefelé”. Bol­gár, csehszlovák, lengyel ba­rátaink az esetek túlnyomó többségében udvariasabbak annál, hogy észrevegyék — szerencsésebb esetekben ta­lán nem is veszik észre — ezt a „világrendszer szerinti” udvariasságot. De mi- azért álljunk reális alapon: bizony van ilyen megkülönböztetés, még a két német márka kö­zött is, hát még a dollár és csehkorona között. . És gyorsan jegyezzük meg, hogy az „antikülfőldi” ma­gyarkodás is inkább a szo­cialista országok kispénzű turistáit, a három gyerekkel j Lipcséből érkező technikust, a prágai»kistisztviselőt, avar­sói mérnököt veszi célba. Itt: találkozik és mutatkozik be igazán a két torz szemlélet: és mutatja meg közös gyö­kereit. T úl kemény szavak? Leg­feljebb annak, aki sze­retné behunyni szemét a kellemetlen jelenségek előtt. Ne hunyjuk be: érde­mes látni a „start” kezde­tén a pálya egyenetlenségeit, i gödreit, meredek szakaszait.1 Érdemes? Kötelező! j NDK-gyártmánvú a Halál a kanyarban című bűnügyi film, amelyben tulajdonkep­pen minden megvan: bal­esetnek álcázott gyilkosság, felületes és hiányzó alibi, hi­vatalos és „maszek” nyomo­zó. Minden megvan, csak ép­pen a cselekmény izgalmas- sága, gyors pergáse, rejté- lyessége hiányzik, ami pedig a hasonló filmek savát-bor- sát adja általában. Ezért az­után nem is nagyon tudja lekötni érdeklődésünket, s igazán megrögzött krimira­jongónak kell lennie, aki vé­gig oda tud figyelni a film cselekményére. Mától vetítik az Egy rend­őrfelügyelő vallomása az ál­lamügyésznek című színes szinkronizált olasz filmet is, amely aranydíjat kapott' az idei moszkvai filmíesztivá- lon. Damiano Damiani ren­dező filmje egy, napjainkban gyakori témáról, a maffiáról szól. A rendőrség letartóztat, Nemcsak a cselekmény vontatottsága róható fel a filmnek, hanem véleményünk szerint a történet széttöre­dezettsége is, amin semmi­féleképpen sem segített a kuszaság. Ha valamit érdeméül akar­nánk felsorolni, , akkor az mindössze a film csinos női szereplőire vonatkozhat. Egy azonban biztos, ők sem — és a férfi szereplők sem — ját­szottak igazán jól ebben a filmben, mintha érezték vol­na, hogy ez a bűnügyi film nem izgalmas bűnügy. a bíróság felment, a maffia végrehajt — ezt a gyűlöletes háromszöget veszi célba a film, amely nemcsak gondo­lati tartalomban gazdag — nincs híjával az izgalmas, fordulatos cselekménynek sem. (cs. a.) Fotó: Gallyas Béla VÁLLALATOK, KÖZÜLETEK ÉS MAGÁNOSOK RÉSZÉRE BORSOD MEGYE EGÉSZ TERÜLETÉRŐL KORSZERŰ FÉNYMÁSOLÓ GÉPPEL, PONTOS MUNKÁVAL ÉS RÖVID HATÁRIDŐVEL VÁRJA KEDVES MEGRENDELŐIT A DÉLBORSODI TÖVÁLL. MISKOLC, I„ JÓZSEF ATTILA U. 38. SZ. TERVCSOPORT. TEL.: 14-004. A filmek legszorgalmasabb látogatói a külföldi vendé­gek. A meleg és a Balaton csábítása ellenére állandóan zsúfolt a részükre külön be­rendezett vetítőterem, a szinkron-tolmácsok fáradha­tatlanul dolgoznak, a vendé­gek pedig nagy érdeklődés­sel figyelik és sokszor jegy­zetelik az alkotásokat. A kül­földi és a magyar tévések között sok kisebb, szakmai eszmecsere adódott, mar, és még továbbiak várhatók. A bemutató kereskedelmi ered­ményei természetesen nem azonnal mutatkoznak meg, hanem a későbbiekben, hi­szen itt van csaknem min­den európai tv-társaság kép­viselete. A tavalyi tele- meeting az eltelt esztendőben kereskedelmileg is jól gyü- mölesözött. Hihetőleg így lesz az idén is. Kedves szovjet vendég ér­kezett a találkozóra: Arka- gyij Rajkin, akit igen sok ha­zai és külföldi részvevő régi barátként köszöntött. Ra.jkin megtekintette a találkozó több filmjét, és részt vesz baráti eszmecseréken. Ma és holnap további film- bemutatásokkal folytatódik a! tv-találkozó. Pénteken kerül sor a nagyszabású szakmai vitára,, szombaton pedig új alkotások előzetes vetítésére és a záróünnepségen a dijak átadására. Benedek Miklós így rendőrfelügyelő vallomása az állam ügy észnek Egy kocka az Egy rendőrfelügyelő vallomása az állam- ügyésznek című olasz filmből Árló nagyközség Tanácsa Borsodszentgyörgyön ülésezed (Levelezőnktől) Arló nagyközség Tanácsa egyik társközségében, Bor- sodszen t györgy ön tartotta meg legutóbbi ülését. Napi­rendjén szerepelt az önkén­tes tűzoltók munkájának ér­tékelése, és ezzel összefüg­gésben Arló, Börsodszent- györgy és Járdánháza tűz­biztonságának fokozása. Az önkéntes tűzoltók fel­készültségéről örömmel álla­pították meg, hogy az sok tekintetben megfelel a köve­telményeknek. Bizonyítja fel­készültségüket. hogy nemrég a járási tűzoltóversenyen mindhárom község tűzoltói helyezést értek el. A tűzbiz­tonságot azonban a nyári idő­szakban mindenütt fokozni kell — állapították meg a tanácsülésen. A megelőző in­tézkedésekre hívta fel a fi­gyelmet a tanácskozáson je­len lévő és felszólaló járási tűzoltóparancsnok is. Az ar- lói Béke és a borsodszent- györgyi Kossuth Tsz elnökei bejelentették, hogy az idén 6—6 ezer forinttal támogat­ják a tűzoltók munkáját. A tanácsülésen több inter- pellációs kérdés is elhang­zott. Ezek nagyrészt a 3. sz. Volán Vállalat és a KPM Közúti Igazgatóság munká­ját érintették. Célszerű len­ne, ha az említett vállalatok vezetői több panaszos ügy helyszíni orvoslása céljából minél előbb felkeresnék Arló nagyközség Tanácsát. Adler István Arló Szakmai vetélkedő a Meyyei Furatainál A Megyei Földhivatal szak- szervezett bizottsága állal kezdeményezett szakmai ve­télkedő döntőjét június 19-én, hétfőn tartották meg Miskol­con, a Megyei Földhivatal­nál. A vetélkedőn a megyé­hez tartozó járási földhiva­talok selejtező versenyeinek győztesei vettek részt. A vetélkedőn Majoros László, a Megyei Földhiva­tal vezetője elnökölt. A zsűri elnöke Gombár Árpád, a Megyei Földhivatal helyettes vezetője, a zsűri tagjai pe­dig a földhivatal vezető mun­katársai voltak. Vendégként jelen volt Gál Imre, a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének megyei titkára. A döntőbe jutott verseny­zők először 25 szakmai kér­dést kaptak, melyek felölel­ték a földügyi szakigazgatás minden területét: az állami földnyilvántartást, a földmi­nősítést, a földhasználatot és a földmérést, egyaránt. A legtöbb pontot összegyűjtő (1 versenyző jutott tovább. Ez­úttal Í3+1 kérdésre kellett — a népszerű totóból ismert módon — válaszolni. A győz­tesként kikerülő 3 versenyző között a villám kérdésekre adott válaszok döntötték .el a végleges helyezést. Különö­sen jól szerepeltek a miskol­ci és encsi járási földhivata­lok versenyzői. ELADÓ 1 darab ZETOR SUPER—50, és 1 darab PS—09 TRAKTOR. Megtekinthető: Fajtakísérleti Állomás, Abaújszánló Csendes szemlélődés Hálái a kanyarban

Next

/
Thumbnails
Contents