Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

1972. június 21., szerda m ÉSZAK-MAGYARQRSZAG o Törvénvjavaslat a bíróságokról hin: t)r. SzilbcrcLy Jenő igazságügyi miniszterhelyettes AZ ÁLLAMÉLET és a szo­ciálisul demokratizmus to­vábbfejlesztése társadalmi fejlődésünk mai szakaszának központi kérdése. Az igaz­ságszolgáltatás. a bírói mun­ka az állam munkájának szerves része, a jogrend, a jogbiztonság fontos biztosíté­ka. így érthető, hogy töké­letesítése az egész társada­lom, minden állampolgár számára lényeges. A bírósá­gi szervezeti törvény jelen­tőségét húzza alá az is, hogy az Országgyűlés közvet­lenül az alkotmány módosí­tása után az elsők között fogja megvitatni a bírósá­gokról szoló új törvényja­vaslatot. A jelenleg érvényes jog­szabályok szerint ugyanis a bíróságokon kívül még szá­mos olyan fórum működik, amely jogviták eldöntésével foglalkozik, és sok esetben még a szakember is nehezen igazodik el, melyik ügy, me­lyik szerv hatáskörébe tar­tozik. ki fogja abban a vég­ső döntést, meghozni. (Pl. vál­lal a tok-termelőszövetkezetek vitája, munkaügyi kérdések, stb.). Ezen a most megalko­tásra kerülő törvény változ­tatni fog. mivel jelentős lé­pési tesz az igazságszolgál­tatás egysegének irányába. Alapelve. hogy az állampol­gárok és a' gazdálkodó szer­vek. vállalatok legfontosabb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban, így a. bűnügyek­ben, a polgári jogi, családi jogi vitákban, valamint a legjelentősebb munkaügyi és a szövetkezeti tagsággal ösz- szefüggő vitákban a jövőben a bíróságok döntenek, és ilyen ügyeket csak magas- szintű jogszabályok utalbat- nak más, a bíróságokon kí­vül álló szerv hatáskörébe. Ilyen lehet, ha gyorsan kell intézkedni például egy bir- tokháborítási ügyben. Máskor a szakszerűség kívánja meg, hogy az államigazgatási szer­vek foglalkozzanak bizonyos kérdésekkel. Pontos az, hogy végső soron még az ilyen esetekben is biztosítja a bí­rói utat, ha a döntés az ál­lampolgárok alapvető jogaira is kihat. A dolgozó, a munkavállaló és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jo­gokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos viták eldöntésé is érthetően került napirend­re. Az ilyen ügyek megfelelő eldöntése jelentős szerepet játszik a dolgozók jogainak védelmében, segíti a kötele­zettségek teljesítését, a mun­kafegyelem, a jó munkahe­lyi légkör kialakulását. Az új törvény szerint az érdek- összeütközések feloldása a korábbinál nagyobb körülte­kintést ’ és a törvényesség maradéktalan érvényesítését igénylő feladattá válik. A dolgozók jogainak fokozot- ínób védelme megkívánja, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határoza­tait ezentúl a bíróság vizs­gálja. felül. Etfért az új ja­vaslat megszünteti a területi munkaügyi döntőbizottságo­kat és helyettük a főváros­ban. a megyeszékhelyeken felállítja a munkaügyi bíró­ságokat. Ez teszi lehetővé azt, hogy a munkások, alkalma­zottak és a szövetkezeti ta­gok munkaügyi vitait végső soron a bíróság dönthesse el. Rendezi az új javaslat a vállalatok és a szövetkezetek vitás ügyeinek intézését is, megszüntetve ezzei azt a párhuzamosságot, amely je­lenleg a gazdálkodó szervek jogvitáinak intézésében a bí­róságok és a gazdasági dön­tőbizottságok között fennáll. Az új rendezés alapján a gazdasági döntőbizottságok jelenlegi feladatkörét ugyan­csak a bíróságok veszik át, így egy helyütt összpontosul­nak az ügyek és az azok el­bírálásából hasznosítható gazdasági tapasztalatok is. A TÖRVÉNYJAVASLAT központi témája a bírák munkaviszonyának rendezése is, ezpn belül pedig elsősor­ban a bírák választásának bevezetése, amelyet már az 1949. évi alkotmány is rög­zített. megvalósulására azon­ban eddig nem került sor. A törvényjavaslat lehat meg­szünteti az átmeneti megol­dásként fennmaradt bírói ki- nevezéses rendszert és a bí­rák a jövőben választással kerülnek felelős beosztásuk­ba. A hivatásos bíró megvá­lasztásai: a törvényjavaslat a Népköztársaság Elnöki Taná­csának hatáskörébe utalja. Ilyen magas szintű testület kijelölése a bírák választá­sara nemcsak a független bí­ráskodás egyik garanciája, hanem annak is kifejezésre juttatása, hogy a bírák ha­zánkban kiemelkedően fontos munkál végeznek. A bírói függetlenség biztosítéka a ja­vaslatnak az a része, amely kimondja, hogy a bírákat tisztségüktől csak a törvény- ja vasiatban meghatórozott módon lehet megfosztani, il­letve büntető úton felelős­ségre vonni. A bírói függet­lenség elvéből következik, hogy a bíró csak a jogsza­bályoknak van alávetve, le­hat konkrét ügyek elbírálá­sának módjára semmilyen szervtől nem kaphat utasí­tást. A jogszabályok egységes értelmezése céljából csak a Legfelsőbb Bíróság bocsáthat ki az alsóbb fokú bíróságok­ra kötelező elvi döntéseket, irányelveket, valamint irány­mutatásokat a fellebbezések, a törvényességi óvások elbí­rálása során. A törvényjavaslat szerint az igazságügyminiszter biz­tosítja a bíróságok zavarta­lan működéséhez szükséges feltételeket. Az igazságügy­miniszter tesz javaslatot az Elnöki Tanácsnak a bírák megválasztására, ö nevezi ki a bírósági vezetőket. A PARLAMENT ÁLTAL jóváhagyásra kerülő új bíró­sági törvény elvei alapján folyik a büntető és a polgári eljárásokat szabályozó törvé­nyek felülvizsgálata is. Az itt várható módosítások leg­fontosabb célkitűzése az, hogy egyszerűsödjék a bíró­sági eljárás, gyorsabban fe­jeződjenek be az állampol­gárok, a szervezetek jogvitái. JEioszozon Siófokon Nem akar ez az írás mé- lyenszántó elemzés lenni a magyar tengerről, sem a so­mogyi, sem a veszprémi ol­dal helyzetéről, beruházásai­ról, vendégváró létesítmé­nyeiről. sőt, még a kereske­delemről, az ellátásról sem. Ezek jó és állandó „témák”, de mások „asztalai”. A nyu­gati vendégekor körülvevő, fejbólogató nyájasság sem té­mája e cikknek, bár amikor ezt tapasztalja az ember (márpedig ugyancsak tapasz­talja !). egy kicsit viszket a tenyere.. A lépten-nyomon jelenlé­vő „apróságok” azok, ame­lyek végül is tollhegyre kí­vánkoztak! Talán ezeket is érdemes elmondani. . . * Fiatalok. . Tele van ve­lük a Balaton környéke, va­lamint a Budapest és Siófok közötti út . .. Elindulnak Pest­ről. vagy ki tudja, honnan, és mennek, ahogy tudnak. Autóstoppal. gyalogosan, vagy másként ... A Buda­pestről este induló (Siótokra éjfél tájban érkező) vonat utasainak zöme is fiatal. Fiúk. lányok vegyesen . . Az éjfél tájban nyitva tar­tó szórakozóhelyek is (az ol­csóbbak) fele vannak tiata1 lókkal. És persze, a vasúti várótermekben is nagyrészt fiatalok vannak éjszaka ... Messzemenő következtetést nyilvánvalóan kár lenne mindebből levonni, de mint jelenségre nem árt odafigyel ni ük Propaganda és program ... Nem mindegy, hogy a ven­dég milyen ellátásban, prog­ramban részesül, s végül is milyen élményekkel, benyo­másokkal távozik. Az üdü­lőkben egyre szervezettebb, jobb a vendégekről való gon­doskodás (ez nyilván a szak- szervezet, de az idegenfor­galommal kapcsolatos szer­vek javára is írható). A két­hetes program hajó- és autó­busz-kirándulásokat', a Bá­lát on-környék nevezetessé­geinek megtekintését, ko­moly zenei élményt, játékot, sportot, könyvtárat, televíziót kínál, ezenkívül lermeszele- sen sok-sok fürdést, napo­zást. Ezek a programok ügyesen, ötletesen váltogat­ják egymást. Az értő kezek által összeállított programo­kat a finom, nem tolakodó és hivalkodó propaganda te­szi teljessé. Persze, nem ár­tana. ha bizonyos propagan­daanyaghoz ingyen jutna a vendég, s nem megvásárolnia kellene .. . Szolgáltatás . Ilyesmire is szüksége lehet a vendég­nek, hiszen például fodrász­hoz kell mennie, elromolhat az órája stb. Az üdülés második, vagy harmadik napján eltört kar­órámon a rugós fül, amely az óraszíjat tartja. Szorongva indultam a javító szövetke­zetbe. hiszen rosszat gyaní­tottam. Egy évvel ezelőtt ugyanis eltört az óra másik füle és Miskolcon nehezen tudták csak megcsinálni — 3 hét alatt. Az egyik órás azt mondta akkor Miskolcon, hogy nincs olyan alkatrésze, a másik azt, hogy ez nem is órásmunka (!), hiszen nem az órában van szükség valami­lyen finom, speciális tenniva­lóra. Még csak fel sem kell bontani az órát, tehát néni órásmunka. De hát eltört a fül, a szíjat nem tudom mi­re csatolni, nem tudom az órát a karomon hordani! A harmadik órás is széttárta a karját. Végül az óraszalon­ban elvállalták a munkát — 3 hétre. Mindezek jutottak eszem­be, amikor beléptem a sió­foki javítóba. A munkafelve- vő elvette tőlem az órát, át­vitte a másik helyiségbe, s egy fél perc múlva hozta is. Készen. Nem akartam hinni a szememnek ... Pedig hin­nem kellett. .. Szóval... így is lehet... * Lángos, palacsinta . .. Néha ilyesmire is szükségük lehet a vendégeknek. Es fogyaszt­ják is jóízűen, különösen a gyerekek. Az azonban rögtön megál­lapítható. hogy évről évre zsugorodik a lángos. A pa­lacsinta pedig?... A tésztá­ját alaposan felhígítják szó­davízzel, aztán leheletfinom- ságú keverék kerül a pala­csintasütőbe. Nincs tartása, formája, az ilyen palacsin­tának. Mire belekerül a mák, vagy a dió, az egész pala­csinta egy alaktalan tészta­massza. amely odaragad a tányérhoz. Úgy látszik, a lapok, a rá­dió, a kabarészínpadok sok­sok csipkelődésének tovább­ra is van alapja . . Bfc^f Iü.roly Beton és ü vés inktól és a betonozáktól. Né­hány milliméternél több el­térés sem lehet az ácsolato- kon, mert esztétikailag ront­ja az üvegből és betonból épült reprezentatív épület látványát. A különböző munkahelye­ken szakavatott mozdulatok­kal dolgoznak a brigádok. Az építkezés befejezése után nyolc hatalmas kupola ma- gagasük majd a kétszintes épület tetején, s azok alatt napozók lesznek. Az alsó ré­szeken pedig kiszolgáló lé­tesítményeké-. helyeznek el. Az udvar hátsó sarkában Furmann János brigád veze­tő komplex ács- és vasbe­tonszerelő brigádja furcsa hálós szerkezet elkészítésén tevékenykedik. — Ilyen alakúak lesznek majd elkészültük után a ku­polák. A rajzon Is más. a valóságban is más egy-egy különleges darab látványa. Ezek megépítéséhez nagy fi­gyelem és gyakorlat kell. . A kőművesek az oszlopo­kat betonozzák. Vinnyei Fe­renc, Dobi Dezső és Tari Fe­renc a vibrálást készítik elő, odább pedig Tóth Gyula bri­gádvezető a ..beton bedolgo­zás nagymestere” tevékenv­Az ilyen nagy pontosságú munkánál minden mozdulatnak jelentősége van, A betonozó brigád a karcsú tartóoszlopok vibrálását készíti elő Munkában a Schwing betontovábbitó. Kinyúló gémje se­gítségével pontosan irányítható helyre továbbítja a szük­séges építőanyagot Az ÉÁEV 32. számú építés­vezetőségének szocialista brigádjai építik a miskolc­tapolcai strand felvételi épü­letét. A három szocialista brigád, vasbetonszerelők, ku­bikusok. kőművesek és ácsok tevékenykednek az üvegből és vasbetonból megvalósuló épületen, amely — elkészül­te után — egyúttal a strand főbejárata is lesz. Nehoda Elemér építésve­zető szerint folyamatosan „tartják” az igen munka- igényes főépület építésének részhatáridőit. Az egyedi tervek alapján épülő beru­házásoknál már nagy gya­korlatot szereztek, hiszen ők építették a termálfürdő „csi­gahéját” is. — Most ugyanolyan pon­tos munkát kívánunk ácsa­kedik. Ezen a munkahelyen az 52, számú építésvezetőség 25 embere dolgozik. Az építés­vezetőtől tudjuk, mindnyá­jan szeretik ezt a munkát. Pontos, precíz, nehéz mun­ka ez, de ha elkészül, az építők büszkén tekinthetnek majd kezük munkájára. Közben előkészítették az egyik oszlop betonozását. Nyugatnémet gyártmányú gépet állítottak fel, amely a betonkeverőből továbbítja majd a magasba a. frissen kevert építőanyagot. Ahogy elhagyjuk az épü­let kész, első szintjét, az építésvezető hozzánk fordul: — Az előbb azt mondtam, megszeretik az emberek a munkát, és ehhez hozzáte- hetem, itt egymás: is meg­tanuljuk becsülni. Az itt végzett munka hosszú idő­re összeköt bennünket, es nagyon sajnáljuk, ha valaki eltávozik tőlünk. Különösen akkor sajnáljuk, ha beteg­ség miatt kényszerül elmen­ni. De azt hiszem, senki sem felejti el közülünk ré­gi törzsgárdatagunkat Szo-m- bathy Imre bácsit. Kérem, ha lehet, ezt is írják meg! Ahogy eltávozunk, még egy utolsó pillantást vetet­tünk a fák közt bontakozó épületre. Az állványok közt már sejteni lehet jövendő szépségét, amelyet vasból, betonból és üvegből „vará­zsolnak” a modem építők. Szöveg: Hajdú Fotó: Szabados Sarok-kérdés Lassan természetessé vá­lik. hogy amikor az ember vásárol egy Cipőt — külö­nösen gyerekcipőt —. gondo­san elteszi a blokkot. El kell tenni, mert az első hetek­ben derül ki, hogy tésztá­val, vagy csirizzel ragasztot­tak-e a cipőgyárban. Néhány hete a Centrum Áruházban vásároltam egy gyerekszandált. A blokkot, amelyen udvariasan megkö­szönték. hogy náluk vásá­roltam. szokás szerint meg­őriztem. Igen jól tettem, mert az utolsó iskolai napok egyikén leányom két-három centivel alacsonyabban jött haza az iskolából, mint aho­gyan elment. Elvesztette az új szandál mindkét sarkát. Elindultunk, hogy kiese­iéi j ük. S ekkor ért a meg­lepetés. Ha ugyanis egy ci­pőnek bái-milyen tartozéka elvész, az nem olyan hiba, amely a gyártó vállalatot terheli. A sarok nélküli szandált nem cserélték ki. de részvéttel megkérdezték a gyerektől, valóban nem tud-e rá visszaemlékezni, hol veszítette el? Nem tudott rá visszaemlé­kezni. Az áruház egyik ve­zetője azonban nagyon is jól vissza tudott emlékezni rá. hogy ilyen „hiányos” árukat nem cseléit be a gyár, ép­pen ezért bánatosan haza­ballagtunk & sarkatl&n szan­dállal. Mai napig sem értem a ci­pőgyár logikáját. Kinek a hibája, ha úgy tesznek fel valamit egy cipőre, hogy el­vész? Ez miért a vásárlót terheli? a. i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents