Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

1972. június 17., siembot ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 5 Hej, halászok, halászok... A világstatisztikák tanúsá­ga szerint szeszes ital- és ká­1 veíogyasztásoan, valamint a felbomlott házasságok szá­mában tekintélyes, nagy ha­gyományokkal rendelkező országokat utasítottunk ma­gunk mögé. Ezek az ugyan­csak kétes értékű „jó. helye­zéseink” nemzetközileg is eléggé ismertek. Különös fi­gyelmet érdemel nálunk az utóbbi években egyre növek­vő alkoholfogyasztás. A sze­szes italok iránti fokozódó igény egyébként: világjelen­ség. amelyet csak alig, vágj' egyáltalán nem mérsékelnek az ugyancsak világméretű al­koholellenes törekvések. » 1934 és 1938 között éven­ként 36 liter alkoholtartal­mú ital (bor, sör, pálinka) jutott egy .személyre. Ebből a .neiiayistígbol 32 liter, volt a oor. Ez a félfeudális Ma­gyarország szőlőtermelő kui_ túszával magyarázható. A nálunk hagyományosnak mondott borfogyasztás ké­sőbb, az ötvenes évek elején 37,5 százalékra, majd 84 szá­zalékra esett vissza, míg né­hány esztendeje mindössze 18 százalékkal emelkedett az 1934-es, nem túl magas ál­lag fölé. A töményszesz fo- gyasztásánák átlagai ugyan­azokban a periódusokban 50, aztán 85, később pedig 135, sőt, 200 százalékkal nőttek. Első helyen az égetett sze­szek, á gyümölcspálinkák áll­tak. Napjainkban pedig a ko­nyak lett az „éllovas”. 1970- ben. az egy személyre jutó tömén y szeszfogyasztás 5 li­ter volt hazánkban, ami az 1934—38. évek átlagának'há­romszorosát is meghaladja. 4 ,,folyékony Lcuycr A sörfogyasztás alakulása még ennél is meghökkentőbb. Az ötvenes évek elején négy­szeresére, később tízszeresé­re, majd tizenhétszeresére emelkedett a „folyékony ke. nyer” fogyasztása,. 1934-hez kepest. Ezt az igényt a hazai sörgyárak termeteséből nem tudjak kielégíteni, de meg az evenként, egymillió he Kiö­li teres exporttal sem lehet az ellátást zavartalanná tenni, foként nyáron, 'Mi okozza ezt a rohamosan növekvő, emésztő -szomjúsá­got? Egy ország gazdasági helyzete, a lakosság életkö­rülményei, életszínvonala (ide érijük a táplálkozást is) mind-mind belolyásoló té­nyező. Lényeges szerepet játszik a fokozódó életritmus, az emberek szellemi es fi­zikai igénybevétele, a megnő, vekedett szabad idő stb. Csak ötszázan? Dr. Kazacsay Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Idegbet,eggonduzo Inté­zet főorvosa szerint tavaly 179-en jelentkeztek önkéntes elvonókúrára Miskolcon, a megyéből pedig 349-en. Ez persze, korántsem jelenti az alkoholisták tényleges szá­mát. A kép tovább romlik, ha említést: teszünk a lemorzso- iódottakról, akik útközben, vagy éppen kúra közben gon. dolják meg magukat. Ugyan­csak torz képet ad önmagá­ban az a szám is, hogy ta­valy mindössze hét nő járta végig az alkoholtól való, me­nekülés e gyógyító útját. A jelentkezők többsége 30 —40 év közötti férfi, aid a család, a munkatársak un­szolásának enged. Valamivel kevesebb a 40—50 év közötti­ek szama, húsz esztendősnél fiatalabb és hatvanévesnél idősebb betegek pedig nem­igen nyitnak be ide. Az elő­rehaladottabb korban levők, nél már veszélyes lehet a kú­ra levezetése. A volt. betegek közül többen később is Együtt az üzemiekkel A sajókeresztúriak és a Borsodi Ércelőkészítő, M ú dolgozóinak jó kapcsolata régi keletű, de az együttmű­ködés évről évre bővül. Az elmúlt évben például együtt­működési' szerződést kötöt­ték kulturális, és sporttevé­kenységre. A vállalati KISZ- tagok és, a sajókeresztúri KISZ-szervezet tagjai szín­játszó csoportot alakítottak, s elképzeléseik biztatóak. Most a BÉM felvonulási épületeit, bontják, s az épí­tőanyagot sportöltöző építé­sére használják fel. Az öl­tözőépületben a keresztúri sportkör mellett az üzemiek is helyet kapnak. Szerelnék beszámolni egy példásan működő intézmény , kiemelkedő eseményéről, amely úgy érzem, megér- ! demli a publikálást. A Zempléni-begyek, lábá­nál, Abaújkér' községben, igen szép környezetű otthon­ban van elhelyezve az Álla­mi Gyógypedagógiai Intézel. Itt. nevelkedik a környék 120 iskolás korú kisdiákja, akiket a természet nem áldott mega ; hasonló korú társaikkal azo­nos adottságokkal. A gyere­keknek valóban otthont je­lent ez az intézet, ahol sze­retettel gondoskodnak róluk, segítik őkel a tanulásban. Ennek bizonyítéka volt az az esemény is. amelyről, most beszámolok. Az intézel rendezésében . ugyanis megyei négytusa ve­télkedőre került sor. Ifjúsági í fúvószenekarokkal már a vasútállomáson vápták a részvevőket; a sátoraljaúj­helyi, a lornanádaskai. a •sárospataki, az ózdi, a ka­zincbarcikai, a sajóbábonyi és u Hajdúszoboszlói gyógy­pedagógiai intézetekből ér­kező mintegy 60 kisiskolást. A községi sportpályán dél­előtt 10 órakor kezdődött a vetélkedő, és a legjobban szereplő gyerekek közölt negyven dijat osztottak ki. Az egésznapos rendezve-. nyen részt vett Varga Gá- borné, az országgyűlés álel­nöke, a megyei tanács elnök- helyettese, Merényi József, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának ( helyettes vezetője, ' Abaújkér község vezetői, és képviseltették ma­gukat a sajóbábonyi vegyi­művek szocialista brigádjai. Délután zenés kirándulás volt a program. A festőién szép Aranyos-völgyben jól szórakoztak, kellemes dél­utánt töltöttek el a gyerme­kek és a szülők is. , Az ilyen rendezvény, szín­vonalas műsor szervezése sok általános iskolának szol­gálhatna például, Olyan fel­tételeket teremtettek ebben az intézetben, ahol jól érzik magukat a gyerekek, gyó­gyulnak, szellemileg gyara­podnak. Ezen a napon, került, sor a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya, és a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kola szocialista szerződéster­vezetének kidolgozására, amely szerint a végzős gyógy­pedagógiai t an árképzősök Borsod megyébe jönnek majd gyakorlatra, hogy meg­ismerjék, megszeressék a me­gye intézményeit. Bényi Bertalan Abaújkér vissza j árna k gy úgy .szere kért, tanácsokért. Az elvonókúrára kötelezettek száma tavaly. 206 Volt a megyében. Orszá­gos és megyei gond is, hogy kévés a férőhely, Miskolcon és Ózdon összesen 30 ágy ál-1 rendelkezésre. A reszeget, akit. az étte­remben és az utcán egyaránt elítélően fogadnak, többnyire mérléktelenséggel, az ízlés hiányával, a család elhanya­golásával bélyegzik meg. A szakmai vizsgálódás mikrosz­kópja alatt azonban szemé­lyiségük súlyos íogyalékos- ságai rajzolódnak ki. Az alkoholista az időközi feszültségek könnyebb elvi­seléséért nyúl legtöbbször a pohár után. Ilyenkor felülivé, rekedik a pillanatnak élés öröme, amit bosszúálló, bá­natokozó szándék is helyette­síthet, sőt, önpusztító törek­vések is. Gyengeségük érzé­se állandósul, némelyeknél korán megindul az értelmi képességek leépülése is. A csalódások felébresztik az al­koholistát meseszerú. csoda­váró álomvilágából. A kül­földi és hazai intézetek ada­tai szerint az állandó szesz­fogyasztók — betegek — 15 évvel rövidebb életkorra szá­míthatnak, ötven százalékuk baleset áldozatává váliltr, 25 százalékuk pedig öngyilkos lesz. Az. évente eladóit szeszes italok nagy részét nem lehet képmutatóan csak az alkoho­listává süllyedt betegek ro­vására írni. alkoholos má­morba ugyanis nemcsak a IV. osztályú italboltokban lehet kerülni. Egyre többet beszél­nek szakmai körökben az ott­honi ivásról. Sokfjin nagyon levesen még ma is úgy tud­ják: a palackos és kimért szeszes italok többségét a vendéglátó vállalatok „egysé­geiben”, éttermekben, presz. szókban, italboltokban fo­gyasztják el. Ezt a követke­ző adat is cáfolja; 1970-ben a belkereskedelem 11,2 mil­liárd forintért szerzett be al­koholtartalmú italokat, ami­ből a vendéglátóipar ugyan­ebben az évben 7.2 milliárd forinttal részesedett, a „ma­radék” négymilliárd fóliát másképp talált gazdára. Ami •a két „szektor” közötti ará­nyokat illeti, Miskolcon és Borsodban is hasonló a hely­zet. Az otthoni ivás társa­dalmi kára persze, nem olyan nagy, mert a család valame­lyest gátat vethet a' mérték­telen szeszfogyasztásnak. Nagy József Jól kezdődött a nyári halászat a Balatoni Halászati V. keszt­helyi brigádjának. A minden évben kötelező fajlagos tilalom ellenére napi 20—25 mázsa halat fognak. A gazdag zsákmány jelentős része a Balaton környéki vendéglőkbe és halsülők- höz kerül. Szőlővédelem helikopterrel A lokaj-hegyaljai szakszö­vetkezetek vezető szakembe­rei részére tanulmányutat szervezett a területi szövet­ség az Eger—Gyöngyös Vi­déki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tarto­zó szőlővidékre. A hegyaljai szőlészek június 16-án az Eger környéki szőlőkben inár két éve alkalmazott, s a gya­korlatban jól bevált helikop­teres növényvédelmet tanul-' mányozták. A Hevesi Területi Szövet­ség vezetői előbb a- gazdasá­gi tapasztalatokról tájékoz­tatták a hegyaljai vendége­ket, majd a gyakorlatban mutatták be a helikopteres növényvédelmet. A tanul­mányút célja, hogy a hegy­aljai szakszövetkezetek szak­emberei idejében felkészül­hessenek a Tokaj-Hegyalján is sürgető korszerű szőlővé- delmi technológia bevezeté­sére. forradalmasítja a falfestést: „yannak szerencsén vélet­lenek a kereskedelemben is.’’ Ezekkel a szavakkal kezdte a beszélgetést Kovács László, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának főelőadója. Mint már lapunkban ko­rábban óiirt adtunk róla, ez év áprilisában borsodi ke­reskedelmi szakemberek jár­lak Csehszlovákiában, Kas­sán. a két ország közli kis­hutái' forga 1 m i Ive resked c 1 m i tárgyalásokon. E kereskedel­mi tárgyalásokon történt a/, a szerencsés véletlen, amely egyelőre, kísérletképpen me­gyénkbe, de talán később az egész országba eljuttatja majd csehszlovák barátaink egy szabadalmát. * A szintetikus vakolóanyag­gal — amelyre! szó van r— csakugyan véletlenül talál­koztak a magyar szakembe­rek. A találkozás úgy tör­tént, hogy a festékanyagot gyártó vállalat igazgatója éppen akkor lépett be a kas- •spi pártbizottság titkárához, amikor 'Kovács Lászlóéit is olt voltak. A magyar szak­emberek azonnal felismer­jék az új termék kiváló tu­lajdonságait, és előzetes tár­gyalásokba kezdtek a szinte­tikus Vakolóanyag magyaror­szági felhasználáséról.. Mivel akkor csak néhány rövid óra állt a tárgyalófelek rendel­kezésére, végleges megálla­podás nem születhetett. Ké­sőbb levelezés formájában folytatták az eszmecserét, en­nek eredményeképpen először a szintetikus festék minta­kollekciója érkezett hazánk­ba. A mintakollekció nyolc pasztellszínű etalon volt, amelyen a gyártó cég ismer­teti a készítmény tulajdon­ságait. Ezt követően a fel­használásra szánt festék­anyag is megérkezett: Mis­kolcra. Az alapszínekből ter­mészetesen más színek is tet­szőlegesen kikeverhetők. igv nincs akadálya a korlátlanul készíthető színárnyalatoknak. A szintetikus festékanyag j" tulajdonságai ezzel közel sem merültek: ki. A cseh­szlovák , szabvány szerint a gyártó vállalat 30 évi garan­ciát ad, amely nemcsak a falfelület épségére, hanem színtartósságára is vonatko­zik. Garantálja továbbá a gyártó cég, hogy a készít­mény falra felvitt állapotban vízhatlan tulajdonságokkal is rendelkezik. A festék­anyag fémre, fára. üvegre, kőre és egyéb alapanyagokra is felvihető. Kezelése rop­pant egyszerű, szórópisztoly­ával egyetlen segédmunkás v, »JÉÉÉI A Hortobágyi Állami Gazdaság a közelmúltban 211 üszőt és l sasból, illetve Dakotából. A Hereford fajtájú félvad altatok liünkön: a legelőn lóhátról terelik a fürge állatokat. 0 növendékbikáí vásárolt Te­kiváló hústermelő fajták. Ké­egv nap alatt közepes nagy­ságú epület festési munkáit — akár többszínű kivitelben Is — elvégezheti. * A magyar fél kérésére a gyártó cég Miskolcon, a Hu­nyadi u. 19. számú ház fes­tésénél mutatta be,a szin­tetikus vakolóanyag kiváló tulajdonságait. Ezen a vizs­gán egyértelműen jól szere­pelt a szintetikus festék, éti megnyerte a jelenlevő szak­emberek tetszését. Kovács László ezzel kapcsolatban egy epizódot mesélt el: Az épület festésének be­mutatóján vihar miatt több­ször abbahagyták a munkát. A szél kevéske festékanyagot: fújt a közel álló kompres­szorra, s a. gép kezelője csak' néhány perc múlva vette észre. De akkor már nem tudta eltávolítani a komp­resszorról a szívósan ráta­padó festéket. A miskolci építőipari vál­lalatok, a városgazdálkodási vállalatok, valamint, az in­gatlankezelő Vállalat szak­emberei máris igen élénken érdeklődtek a szintetikus va­kolóanyag beszerzési lehető­ségei iránt. Ezzel kapcsolatosan Ko­vács László a következő tá­jékoztatást adta: a magyar szabványügyi szervek néhány napon belül befejezik a fes­tékek vizsgálatát, és azt kö­vetően a magyar külkeres­kedelmi szakembereken a sor, hogy megkössék a szer­ződést a csehszlovák gyártó céggel, mert annak megfe­lelő kapacitása van a gyár­tásra. ‘ Megyénkben a mis­kolci Tüzép Vállalat forgal­mazza majd a szintetikus falfestékeket. * A szakemberek szerint a szintetikus vakolóanyag szin­te forradalmasíthatja az ed­digi technológiákat, és a fel­használási területeket is. Mi­vel a tájékoztatás szerint n festékanyag várható ára nem lesz magas, és kiváló tulaj­donságai ezt lehetővé teszik, talán megoldható lesz majd többek között az újonnan ké­szülő házgyári elemek fes­tése is. S éz csak egyetlen felhasználási lehetősége en­nek a kiváló tulajdonságú vakolóanyagnak. Reméljük mihamarabb, el­fogadható áron és megfelelő mennyiségben a hazai épít­kezők és lakásfestők rendel­kezésére áll majd ez az új „csodaszer”. U. G. I Fokokban mért szomjúság „Csodaszer” az építőiparban Vetélkedő flbaújkéren Atom és latosa ff

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents