Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

1972. május 14., vasárnap éSZAK-MAGYARORSZÁG 9 a [/ró-movos Milyen autót vegyek? Érkeznek a Zsigulik Könnyen tájékozódik a gépkocsik számos fajtája kö­zött az, aki akár kedvtelés­ből, akár szakmai közelség­ből jól ismeri azok szerke­zeti felépítését. De mit te­gyen az, aki nincs a szük­séges tudnivalók birtokában? Nos, ismerkedjek meg leg­alább azokkal a szakkifeje­zésekkel, alapfogalmakkal, amelyek a gépkocsik jellem­zésére szolgálnak, s amelyek az áhított gépkocsi kiválasz­tásakor, megvételekor elen­gedhetetlenek. Hengerek és lóerő u Annyit valószínűleg min­denki tud az autóról, hogy azt dugattyús robbanómotor hajtja. A hengerek száma, melyben a dugattyúk mo­zognak, a gépkocsi egyik jel­lemzője. Az autómotorok leg­alább kéíhengeresek. Ettől felfelé ti, 4. <i, 8 (nagyon rit­kán lß) lehet a hengerek száma. Azt már most jó lesz megjegyezni, hogy az autó­motor járása annál egyenle­tesebb, minél több a henge­reinek a száma. Gyakran hallhatjuk azt a kifejezést, hogy egy autónak „kétlite­res'’ vagy „kétezer köbcentis” motorja van. Mit jelent ez? A dugattyúnak a hengerben elfoglalt alsó helyzeténél a dugattyú fölött levő hengeres rész köbtartalmáról van itt szó. amelyet űrmértékkel jel­lemzőink. Az említett „két­ezer köbcenti” a motor ösz- szes hengereinek együttes űrtartalmát jelenti. A következő kifejezés szo­rosan összefügg az előzővel. A motor teljesítményét a fi­zikából ismert lóerő-egység­gel fejezzük ki. A motor tel­jesítménye elsősorban a hen­gerek űrtartalmától függ és ezenkívül még nagyon sok más tényezőtől, melyek kö­zül e helyen csak a fordulat­számra és az üzemanyag mi­nőségére utalunk. Néovütemű — kétütemű Azt tehát már tudjuk, mit jelent azt, hogy az autónak Autós hírek Jugoszláviában ez év janu­ár 1-től kötelezővé tették a tartalék-izzó csomagot. A csomagban szerepelnie kell minden olyan izzófajtának, ami a kocsiban használatos. A rendelet a külföldi turis­tákra is vonatkozik, tehát a jugoszláv túra előtt ajánla­tos már itthon összeállítani a készletet, mert a helyszí­ni bírságot dinárban fizetni j — kellemetlen. A közeljövőben új Skoda- i modell jelenik meg, a jelen- ! leg is gyártott karosszériával. í S 120 S jelzéssel. Ugyancsak j újnak számít az S 110 LS | modell is, melyet 1172 köb-1 centiméteres, G2 DIN lóerős | motorral gyártanak. j „négyhengeres, ezer köbcen­tis, negyven lóerős” motorja van. De ha még azt is hozzá­teszik, hogy „négyütemű”, akkor már újabb kifejezéssel kell megismerkednünk. Erről annyit, hogy a kétütemű motorban egy oda-vissza mozgás alatt játszódik le a hengertérben a szívás, sűrí­tés, robbanás és kipulogás művelete, míg a négyütemű motornál ehhez a dugattyú két oda-vissza mozgására van szükség. A négyütemű motornál a szívást és a ki- pufogást vezérelt szelepek szabályozzák, míg a kétüte­mű motornál csak ún. csa­tornák vannak, melyek nyi- tását-zárását maga a dugaty- tyú végzi cl. Miután a motorokra vo­natkozó leglényegesebb né­hány kifejezést megmagya­ráztuk, azt vizsgáljuk meg, hogy hol helyezkedik el a motor a gépkocsikban és a hajtóerőt az első vagy a hát­só kerekeknek adja-e át. Ezek szerint a következő kombinációk használatosak: elsőkerékhajtás, motor elől; hátsókerék-hajtás, motor elől; hátsókerék-hajtás, motor há­tul. Mind az első-, mind a hátsókerék-hajtásnak számos előnye és hátránya van. Az elsőkerék-hajtású kocsi ke­vésbé hajlamos a csúszásra és farolásra, viszont a ka­paszkodóképessége nem olyan jó. A hátsókerék-hajtás (mo­tor hátul) elrendezés igen jó kapaszkodóképességet ered­ményez, a kocsiszekrény fé­rőhelyének jobb a kihaszná­lása (méreteihez képest). Sebesség és gyorsulás Sokan hajlamosak rá, hogy egy gépokcsit csak a sebes­sége szerint ítéljék meg, vagyis aszerint, hogy a se­bességmérő órán minél na­gyobb számok legyenek fel­tüntetve. Pedig ez nagyon helytelen nézőpont. Ma már az összes forgalomba kerülő gépkocsik képesek arra. hogy elérjék az óránkénti 100 km-es. vagy ennél magasabb sebességet, de ezzel a sebes­séggel tartósan csak autópá­lyákon lehet haladni. Ezek­ben pedig Magyarország ma még nem bővelkedik. A maximális sebesség ér­tékénél sokkal fontosabb té­nyező a gyorsulási képesség, ami a gépkocsi álló helyze­téből, vagy haladó mozgásá­ból a nagy sebességre való minél rövidebb időn belüli felgyorsulást jelenti. Nagy jelentősége van a jó gyorsu­lási képességnek indulások­kor, előzésekkor, vagy ka­nyarok. fordulók vétele után. Az mindig előnyös, ha a gépkocsinak van bizonyos „lóerőfeleslege”, vagyis erő­sebb motorral rendelkezik, nemcsak olyannal, amely négy személy számára ép- penliogy elegendő. üzemanyag és pénztárca Joggal felvetődik az a probléma, hogy a nagyobb motor több üzemanyagot fo­gyaszt. Ezt mérlegelve néz­zük meg tehát, hogy miként is állunk az üzemanyag­fogyasztás kérdésével. Két­ütemű motoroknál az olajat a benzinhez keverik 1:3(1— 1:35 arányban, négyütemű motoroknál az olaj a ben­zintől elkülönített rendszer­ben kering. Tény az. hogy az olajfogyasztás az előbbi eset­ben közel háromszor annyi, mint az utóbbinál. Ez pedig az üzemköltséget bizony be­folyásolja. Ugyancsak tény, hogy a kétütemű motorok üzemanyag-fogyasztása kb. 30 százalékkal magasabb, mint az azonos kategóriájú négyüteműéivé. „Milyen autót vegyek?” Nos, az elmondottakból kitű­nik, hogy bizony sokoldalúan Íveli mérlegelni az igények­hez mért — anyagi és be­szerzési — lehetőségeket a vásárlás előtt. Attól azonban óva intjük a leendő autótu­lajdonosokat. hogy csupán formája és színe alapján ítél­jenek meg egy-egy gépkocsit. Egyre több a gépkocsi, egyre kevesebb a parkolóhely. Ahol vi­szont van, azt ki is használják. Képünk Miskolcon, a Déryné utcában készüli. Fotó: Laczó József A. Ohockij: Ha jönnek a külföldiek — Teliát, kedves elvtársak — nyitotta meg a nagygyű­lést az áruház igazgatója —, elérkezett a nemzetközi tu­ristaév. Nem győzzük szem­mel tartani a városunkba ér­kező külföldieket, annyian vannak. De kérdem én: mit: teszünk mi? Mit teszünk mi azért, hogy minden zökkenő­mentesen menjen? Semmit, elvtársak! Mégcsak kellő fel­világosítással sem szolgálha­tunk vendégeinknek. És mi­ért? Mert nem tudjuk az idegen nyelveket! — Én tudok latinul! — ki­áltott közbe a rövidáru osz­tály vezetője — A latin holt nyelv. Sem­mire se megyünk vele. — Filipcsák tud angolul! — hallatszott a sarokból. — Kedves Filipcsák, jöj­jön közelebb! Bátran! Ne szégyellősködjön! A háztartási cikkek öreg eladója félénken közeledett az elnöki asztalhoz. — Parancsoljon ... Paran­csoljon — biztatta az igaz­gató és lelkendezve szorított vele kezet. — Maga tényleg tud angolul? — Pardon me, igazgató elvtárs... Ez.azt jelenti: bo­csánat, — Nagyszerű! Harci fel­adatot kap Filipcsák! össze­állít egy rövidke, a kereske­delemmel összefüggő szak­szerű kifejezésekkel tűzdelt, de könnyen érthető szótá- rocskát. amit lefordít angol­ra. Világos? Mi ezt sokszo- rosittatjuk és szétosztjuk osz­tályunkon ... Az öreg Filipcsák munká­hoz látott. Egy hét alatt el­készítette a szótárt. Az igaz­gató kívánságára olyan kife­jezéseket keresett, amit az eladó és vásárló egyaránt ér­tett: Íme: „Nem tudom”, „Nincs”. „Volt, de kifogyott”. „Nem vagyok jós”. ..Adjon le néhány kilói, akkor hordhatja”. „Nem látja, hogy ebédidő van?” ..A kirakatból árut nem veszünk be”. „Előre megnézhette volna, hogy mit vesz.” „Nekem sincs száz kezem.” „Nem szakadhatok száz fe­lé”. ...4 kolbász nem ibolya, hogy szagolgassuk” „Ne a kabátot szidja, ha egyszer görbe a háta”. ..Panaszt az igazgatóságnál csak minden hó első hétfő­jén tehet”. Az igazgató roppant elége­dett volt Figyelmesen átta­nulmányozta a szöveget, majd így szólt: — Remek! De még lenne egy kiegészítésem, amit fel­tétlenül fordítson angolra: „Leltár miatt zárva”. „Leg­közelebbi áruház a másik vá­rosban”. Így már nyugodtan jöhet­nek a külföldiek. (Fordította: Krecsmáryné Boraié Rozália) Névnapon — A nénit miért nem csókolod meg. Pistike? — Mert a múltkor is apuka megpróbálta, és a néni bele­rúgott ... Tengerész­viccek A kikötőben egy férfi hét bőrönddel ugrik ki egy taxiból. A hajó már két méterre van a parttól. A férfi nekirugaszkodik és ügyes ugrással ott terem a fedélzeten. Amikor kicsit kifújja magát, megszólal: — Kis híja. hogy el nem késtem ezt az átkozott ha­jót! — Pedig nem kellett, vol­na annyira törnie magái — jegyzi meg barátságosan a mellette álló matróz. — Éppen most kötünk ki. * — Mit csinálsz? — kérdi egy utas a másikat. — Viszek haza emlékbe egy kis tengervizet. — Csak jelig töltsd meg a palackot! — Miért? — Hogy ki ne lökje a dugót a dagály. A. Csikatjkov: Ezek a mai csecsemők! Az ifjú apa boldogan hoz­ta ki kisfiát a szülőotthon­ból. Mellette ölt állt a fiatal anya. kezében virágcsokor, és természetesen megjelen­tek az összes , nagymamák, nagypapák, nagynénik, nagy­bácsik, az egész rokonság: A csecsemő mind ez ideig békésen szundikált csipkés pólyájában, de most hirtelen kinyitotta égkék szemecskéit, figyelmes pillantását körül­hordozta a jelenlevőkön, és halkan megszólalt: — Ismerkedjünk meg. Tá­jékoztassanak kérem, kiket tisztelhetek önök közül szü­leiin gyanánt? — Te beszélsz? . .. Megszó­lalt! .. . Még csak hatnapos és már beszél! — kiáltott fel egyszerre a papa. a ma­ma és a szépszámú rokonság. A kisded elnézően mosoly­gott, — Nemcsak beszélni tu­dok, gondolkozom is. A mi rohanó századunkban más­ként hogyan is tarthatnék lépést a fejlődéssel?! Nos, kedves apám, mj az ön csa­ládi és keresztneve? — Nyikolái Pavlovics — hebegte az ifjú atya. — Az anyám családi és keresztneve? — Olga Árka gyeim a — mondta elcsukló hangon a mamája. — Miként határoztak az én nevemet illetően? — Arra gondoltunk, hogy légy An árjuska ... — Szó sem lehet róla! — tiltakozott a csecsemő. — Ez túlságosan gyakori, túlontúl elkoptatolt név. Valami jel­legzetesebb kellene, valami különleges. Gondolkozzanak rajta és terjesszék elő ja­vaslataikat. Egyébként ren­delkeznek önök olyan értékes tulajdonságokkal, jellemvo­násokkal. amelyeket örököl­nöm kell ? — Mi ... ml ... milyen tu­lajdonságokra gondolsz?! — hebegte teljesen elképedve az apa. — Mi... mifajta jel­lemvonásokra? — Nyugodjék meg, kérem — szólt nyájasan az újszü­lött —. nem ragaszkodom az azonnali válaszhoz, függőben hagyhatjuk ezt a kérdést is. Térjünk át inkább a roko­nokra. Amint látom, kellő számú nagymamával, nagy­papával. nagynénivel és nagybácsival rendelkezem. Azzal a tiszteletteljes kérés­sel fordulok önökhöz, ne gyö­möszöljenek engem, kímél­jenek meg a túlzott becézé.s- től és haszontalan ajándé­kokkal se halmozzanak el. Látva, hogy óhaja némi megütközést kelt a körülál- lókban, diplomatikusan hoz­záfűzte: — Nagyjából és egészéből meg vagyok elégedve önök­kel. Ügy vélem, jelentősebb véleményeltérések nem me­rülnek majd fel közöttünk. — Es is igv gondolom — mondta ijedten a mama. — Meg vagyok róla győ­ződve — tette hozzá gyorsan a papa. A csecsemő elégedetten biccentett: — Ennek nagyon örülök. Biztosíthatom önöket, ameny- nviben körültekintően, meg­gondoltan és célirányosan, gondoskodnak rólam, nem okozok majd bánatot önök­nek, mire felnövök. A főbb dolgokat tehát sikerült tisz­táznunk. van-e valakinek még kérdése, javaslata? ... Nincs?. . Hát akkor köszö­nöm szives részvételüket a mai megbeszélésünkön. A viszontlátásra. Nekem most még aludnom kell a további gyors fejlődésem érdekében. Még egyszer kedvesen rá­juk mosolygott és becsukta égkék szemecskéit. (Fordította: Kürti András)

Next

/
Thumbnails
Contents