Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 un 1972. május 13., szombat Eseményekről RÖVIDEN Kohl (baloldalt), az NDK és , Bahr, a bonni kancellária államtitkára látja el kézje- j gyével a két német állam első szerződését AZ INTERMETALL TANÁCSÁNAK j ÜLÉSSZAKA I I Május 10. és 12. között 1 tartotta Budapesten 15. ülés- i szakát az In-termetaU Vaskohászati Együttműködési Szervezet tanácsa. Rész vettek a tagországok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK es a Szovjetunió delegációi, jelen volt a KGST titkárságának képviselője is. Az ülés baráti légkörben zajlott le. a határozatokat a teljes egyetértés jegyében fogadták el. HAJÓSZERENCSÉTLENSÉG Csütörtökön reggel Monte- videótól 64 kilométerre nyugatra az úgynevezett India Point csatornán, a La Plata folyó torkolatában összeütközött a Royston Grange nevű brit hűtőhajó és a Tienchee nevű libériái tankhajó. A 10 ezer tonnás Royston Grange marhahúst vitt Buenos Ai- resből Montevideóba. míg a 9 ezer tonnás Tienchee nyersolajat az argentínai Plata városába. Az összeütközés következtében mindkét hajó kigyulladt, s a tűzben, valamint az idő közben fejlődött szén- monoxidtól előzetes adatok j szerint nyolcvankét ember veszítette életét. MEGALAKULT Pénteken a KISZ KB székházában megtartotta alakuló ülését az ifjúsági szövetség Központi Bizottságának egyetemi és főiskolai tanácsa. Véleményező. kezdeményező, javaslattevő lehetőségéi mellett a Központi Bizottság bizonyos kérdésekben döntési joggal ruházta fel. CEAUSESCU TOKIÓBA LÁTOGAT Tokióban hivatalosan bejelentették, hogy Nicolae Ceausescu román államfő június 2-án egyhetes hivatalos állami látogatásra Japánba érkezik. Ceausescut és feleségét kihallgatáson fogadja Hirohito császár. JAVASLAT A tegnap véget ért akadémiai közgyűlés — titkos szavazással — úgy döntött, hogy a kormány elé azt a javaslatot terjeszti: az Akadémia főtitkárává Köoeczi Béla akadémikust, ' eddigi megbízott főtitkárt nevezze ki. A Central Vendéglátó V. BALATONI MUNKAHELYRE konyhalányokat és konyhai segédmunkásokat szerződéssel felvesz. Jelentkezés: a Borsod megyei Lapkiadó V. hirdetésfelvételi irodájában (Miskolc, Széchenyi u. 15—17.). személyesen, május 15-én, hétfőn 8— 16.30 óra között. Parafálás Bonnban A bonni kancellári hivatalban pénteken parafálták a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti általános közlekedési szerződést.-A két német állam első szerződéses megállapodását az NDK részéről dr. Michael Kohl, miniszterelnökségi államtitkár, az NSZK részéről Egon Rahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára látta el kézjegyével. Aligha kell részletesen elemezni annak a fontosságát, mit jelent, ha Európa szívében. kontinensünk egyik legneuralgikusabb pontján nor- malizálják a kölcsönös forgalmat. Emlékezetes, hogy ez a forgalom a második világháború öröksége és mindenekelőtt a hidegháborús erők manőverei miatt gyakran akadozott a múltban, ezzel visszatérő feszültségek forrása lett. A szerződés emberi viszonylatban is örvendetes. Rokonok, sőt. éppen az új okmány jegyében, már ismerősök az eddiginél könnyebben találkozhatnak. Ha a mostani megállapodás érvénybe lép. rendszeressé és megszokottá válik az a tömeges találkozás, amelyre legutóbb az NDK nagylelkű gesztusa nyomán nyílt lehetőség. Az okmány lehetősége azonban messze túlnő mindazon, ami tartalmából következik. Parafálásával újabb nagy csapást szenvedtek mindazok a máig aktív erők, amelyek a saját vágyaikat összetévesztik a realitásokkal és a világ hetedik ipari államát. az NDK-t a legszívesebben továbbra is nemlétezőnek tekintenék. Ez a szerződés ugyanis olyan megállapodás, amely ugyanolyan nemzetközi jogi érvénnyel bír. mint akár az NDK. akár az. NSZK harmadik államok- ! kai kötött megállapodása. | A parafálás azonban csak I az első Lépés. Ahhoz, hogy az] egyezmény " életbe is lépjen, mint erre Erich Honecker Szófiában és Kohl államtitkár most Bonnban rámutatott. elengedhetetlen a szovjet—n.yuganémet és a lengvel —nyugatnémet megállapodások ratifikálása. Üjra kiderült, milyen sok múlik ezen a ratifikáláson: ha megtörténik, ezt a mostani megállapodást a két német állam közötti újabb, még általánosabb szerződések követhetik. Folyamatról van szó. amelynek lépései feltételezik egymást. MÉSZÖV-küldöttközgyűlés Miskolcon Tegnap, május 3 2-én. pénteken tartotta a Fogyasztási Szövetkezetek Borsod megyei Szövetsége Miskolcon az MHSZ-székházban XI. küldöttközgyűlését. Az ülésen jelen voltak Bene Vince, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Hegyi Imre, a HNF megyei elnöke, országgyűlési képviselő és dr. Kádár István, a SZÖVOSZ elnökségének tagja. A megjelent 164 küldött, továbbá a meghívott vendégek jelenlétében Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg a küldöttközgyűlést. A tisztségviselők megválasztása. valamint a határozatképesség megállapítása után az első napirendi pontként a fogyasztási szövetkezetek 1971. évi gazdálkodásának főlob jellemzői és az 1972. évi célkitűzésekről Csege Géza. a MÉSZÖV elnöke tartott beszámolót. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy az elmúlt évet a megyében levő áfészek többsége eredményesen zárta. Ebben nagy segítségükre volt a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa és az azt megelőző időszakban a különböző akcióprogramokkal kapcsolatos munkaverseny is. Az elmúlt évi fejlődésre jellemző, hogy a szövetkezetek oszthatatlan vagyona 1971. évben 51 millió forinttal növekedett. Ez az általános és dinamikus fejlődés, az elmúlt évben á szövetkezetekben több mint 63 millió forintos beruházást tett lehetővé. Egy esztendő alatt a szövetkezeti tagok száma 8664- gyei nőtt. az alkalmazottak személyi jövedelme pedig 5.1 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti kiskereskedelmi áruforgalom növekedése a megyében 1 százalékkal haladta meg az állami kereskedelmét és összességében a részesedése 32.8 százalékot ért el. Ezen belül az élelmiszerellátás jelentősen túlszárnyalta az előző évi szintet, attól mintegy 14 százalékkal, volt magasabb, A növekedést elősegítette a kiskereskedelmi hálózat exten- zív fejlesztése, továbbá az áruellátás javítása is. Jelentősen javult a tőkehús- és tej-ellátás, de még jelenleg sem éri el a' kívánt szintet. Az élelmiszerellátás további fejlesztésére, valamint a kenyér minőségének javítására / és a zöldségellátás megfelelő biztosítására további erőfeszítések szükségesek. Kedvezőtlenül alakult a szövetkezeti kereskedelemben a ruházati cikkek forgalma. Az áfészeknél az elmúlt évben jelentős volt a munka- erőhullámzás. Egv év alatt a szerződéses alkalmazottakon kívül a dolgozók mintegy 20 százaléka cserélődött ki. Összességében az áfészek 1971-ben 110 és fél millió forint nyereséget könyvelhettek el, s ez 5,2 százalékkal magasabb az ezt megelőző évitől. A takarékszövetkezetek is megfelelően fejlődtek az elmúlt esztendőben. Az elmúlt évi gazdasági eredmények értékelése után a küldöttközgyűlésen az 1972. év fő célkitűzéseinek ismertetésére került sor. A beszámolót követően a kül döttközgyűlés részvevő, meghallgatták és elfogadták a MÉSZÖV 1971. évi mérlegbeszámolóját. az 1972. évi fenntartási hozzá iárulási és költségvetési tájékoztatót, valamint a MÉSZÖV felügve lő bizottságának és a. revizori iroda 1971. évi munkájának jelentéséről készült beszámolót.’ A magyar tidomány seregszemléje A Magyar Tudományos Akadémia minden évben közgyűlést tart. S mivel a tudományos kutatás hazánkban már régen kilépett az ön- célúság misztikus „elefántcsonttornyából”, az Akadémia közgyűlése nemcsak „ a szűk - szakembergárda, hanem fejlődő társadalmunk egészének az ügye is. S a mostani, 132. közgyűlés jól tükrözi azokat a változásokat, amelyeket az MSZMP X. kongresszusának a tudományra vonatkozó határozatai, a tudománypolitikai irányelvek és az akadémiai reform nyomán megvalósítottak a tudomány szervezésének és irányításának’ a módosítására. ® Az alapkutatás területén a szilárd testek — közöttük a félvezetők — fizikájának kutatása a korszerű híradástechnikai, . világítástechnikai, automatizálási és számító- gépipar alapja. A biológiailag aktív anyagok kutatása nélkül nem lendülhet fel a korszerű gyógyszer- és nö- vényvédőszer-ipar. A természeti erőforrások felkutatására irányuló munka elősegíti az ország energia- és nyersanyagbázisának további kibontakozását. Az aktuális társadalmi igényeket szolgáló biológiai kutatásak az élet- folyamatok szabályozásának a mechanizmusára, valamint a kemizálás és a biológia alapösszefüggéseire irányulnak. Az élelmiszer-ellátás magasabb szintre emelését készíti elő a búza, a kukorica, a zöldség, a szőlő és a kertészeti növények termesztésének biológiai alapjaira, illetve gépesítésére vonatkozó , kutatások. Különösen időszerűek az ember természeti környezetének védelmére és javítására irányuló kutatások, beleértve a lakosságnak a természetes és mesterséges környezet káros hatásától való megóvásának biológiai vonatkozásait is. © A társadalmi kutatás tudományos programjában kiemelkedik a közigazgatás fejlesztésének sokoldalú tudományos vizsgálata, gazdaságpolitikánk tapasztalatainak tudományos elemzése és elgondolások kidolgozása a gazdaságpolitika hatékony továbbfejlesztése, világgazdasági prognózisok felállítása, főleg a népgazdasági tervezés tökéletesítése érdekében. De jelentősek a szocialista alkotmányfejlődés kutatásában, a tanácsi szervezet és igazságszolgáltatás vizsgálatában, valamint a szocialista vállalat tanulmányozásában elért eredmények is. Az alapkutatáson kívül társadalmunk a termelés konkrétan megfogalmazott aktuális feladatainak a megoldását is várja a tudománytól, különösen az alumínium- ipar, a petrokémia, az építőipar, az automatizálás, a mezőgazdaság területén. @ Nem könnyűek tehát azok a feladatok, amelyek tudósaink előtt állnak az elkövetkező években. Az idei közgyűlés még csak ráirányította a figyelmet egyes megoldandó kérdésre, a kutatási téma lezárására azonban csők ezután kerülhet sor. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kutatók, élve a népgazdaság, a párt és kormány által biztosított lehetőségekkel, eredményekben gazdag, sikeres kutatási évet kezdenek, és ezzel is elősegítik a népgazdasági’ tervek, célkitűzések megvalósítását, az egész nép boldogulása érdekében. Ezt szolgálta az Akadémia tegnap véget ért közgyűlése is. Álltai Béla 1935-1972 . A Magyar Szocialista Munkáspárt Szerencsi járási Bizottsága — lapunk tegnapi számában — mély megrendüléssel tudatta, hogy Antal Béla elvtárs, a járási pártbizottság tagja, a pártbizottság propaganda- és művelődési csoportjának vezetője, az apparátus púrtalapszerveze- tének titkára, életének 37. évében, hosszú betegség után elhunyt. A csernelyi bányászszülők fia korán megismerkedett a felszabadulás előtti munkássorssal, s édesapja révén — aki 19-es veterán, s az emlékezetes 1941-es somsályi bányászsztrájk egyik szervezője volt — a munkásmozgalommal is. Ez az indíttatás egész életútját meghatározta. Az 50-es évek elején Öz- don, a NÉKOSZ-ban kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba. Itt érettségizett 1953-ban. majd Debrecenben, a Kossuth I^ajos Tudományegyetem bölcsészkarán tanult tovább, ahol 1957-ben magyar-történelem szakos tanári 'diplomát szerzett. Ezt követően 6 éven ót általános iskolai tanárként dolgozott Ózdon, ahol — tehetségére, kitűnő szervezőkészségére felfigyelve — 1963-ban a járási tanács elnökhelyettesévé választották meg. Öt évig töltötte be ezt a tisztséget, majd saját kérésére visszatért a katedrára. 1969-ben került Szerencsre, ahol megválasztották a járási pártbizottság tagjává, s megbízták a propaganda- és művelődési csoport vezetésével. Nagyszerű emberi, elvtársi és ügybuzgó, fáradhatatlan pártmunkás tulajdonságait megismerve 1970 őszén a pártapparátus alapszervezetének titkárává is megválasztották. Súlyos, gyógyíthatatlan betegsége és május 11-én bekövetkezett, korai halála — fiatal kora ellenére is — tisztes közéleti tevékenységet. tizenhárom évi boldog, kiegyensúlyozott házasságot, ígéretes életet zárt le. Távozásával érzékeny veszteség érte pártunkat, a Szerencsi járási Pártbizottságot, amely saját halottjának tekinti, s emlékét — mindazokkal együtt, aki ismerték és szerették — kegyelettel megőrzi. Antal Béla elvtárs temetése ma, május 13-án, szombaton 11 órakor lesz a Szerencs nagyközségi ravatalozóból. Huszonöt cue történt Kégbíróság ítélkezett az ergmiyi gyilkssÉ teleit Történél ni üuk lapjai örökítik meg mindazt, ami az 1919-es Tanácsköztársaság felszámolása után kezdődött Magyarországon. A magyar burzsoázia és a nagybirtokosság a régi arisztokrácia fegyveres ereje, a Hor- thy-féle darutollas hadsereg, s benne a tiszti rohamszázadok, addig elképzelhetetlen állatiassággai törtek mindenkire, akinek csak némi köze volt a Magyar Tanácsköztársasághoz. Különösen báró Prónay és a kecskeméti Héj- jas Iván „alakulatai” vittek véghez leírhatatlan rémségeket. Tények és minden tekintetben hiteles dokumentumok bizonyították, hogy Prónay és Héjjas hóhérlegényei — tisztek és pribékjeik. — ezrével ölték a nekik nem tetsző embereket. Akasztották a volt direktóriumi tagokat, vízbe- foj tolták a vörösparáncsno- kokai, lemészárolták a bizalmiakat, megkorbácsolták az uradalmi béreseket és cselédeket. Megteltek a kínzókamrák forradalmi értelmiségiekkel. Sok áldozatukat élve temették ei. Mindebben az volt a legborzalmasabb. hogy az egész ország és az egész világ ismerte a szörnyűségeket. A külföld felháborodására az antant vizsgálóbizottságot küldött’ Magyarországra, de ez a bizottság, természetesen, semmit nem észlelt a „rágalmakból”. A gyilkosok nemzeti hősként járkáltak szabadon az országban, Nyu- gat-Magyarországon pedig folytatták rémtetteiket. A fehérterror as™‘ évek első felében a bomba- merényletek egész sorát követte el. A csongrádi gyilkos merénylet után — három halott, negyven sebesült —. Drózdy Győző képviselő részletesen feltárta azokat az iszonyatos tetteket, amelyeket Héjjas. úgynevezett alföl, di brigádja a románok kivonulása után elkövetett Kecskeméten és környékén, de különösen Orgovány községben. Bethlen kormánya tehát mindent tudott, s mégis futni hagyta Héjjasékal. Csak a felszabadulás után, 1947. május 13-án ma 25 éve érte utol a törvény keze és a magyar nép jogos haragja Héjjas banditáit. A pér célja — 27 évvel a vérengzés után — nemcsak az igazságszolgáltatás volt. hanem végső és hivatalos, bírói megállapítása mindannak, amj történt. A még élő tanúk — a megmaradt hiteles dokumentumokkal együtt — félelmetes gaztettekre derítettek fényt. Jellemző a népbiróság elfogulatlanságára. törvénytiszteletére, hogy nem bosszúál- lás volt a célja. Távollétükben csak az értelmi szerzőket — Héjjast és Francia- Kiss Mihályt — sújtotta halállal. Héjjas aztán „elrothadt a történelem szemétdombján”, Francia-KiSs pedig — akitől egyik kihallgatása során így búcsúzott el Horthy bírája: „Isten vele, Mihály’’ — egy emberöltő múltán mégiscsak a Népköztársaság ítélőszéke elé került. lük *« nor mindenképpen JDL <1 JSLI nagy történel_ mi tanulságokkal szolgál: Nincs olyan népellenes gaztett. amit büntetlenül el lehetne követni. A nép ügyének árulói és hóhérai mindig megkapják a törvényitől és a történelemtől azt. amire rászolgáltak. F. M.
