Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
1972. május 12., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A vetőmagtermesztés gondjairól A vetőmagtermesztés színvonala — a mennyiségi és minőségi követelmények ösz- szességében — mindenkor meghatározója, s egyben fontos mércéje volt az egész mezőgazdasági termelésnek. Kihatott és kihat az állat- tenyésztésre is, hiszen fejlett növénytermesztés — azon belül takarnia n y termesztés — nélkül aligha beszélhetünk gazdaságos és színvonalas állattenyésztésről. A vetőmagtermeltetést megyénkben a Vetőmag Vállalat észak-magyarországi központjának borsodi termelési osztálya szervezi és irányítja. A jelenlegi problémákról, s ezekből eredően a soron levő fontosabb gyakorlati vetőmagtermesztést feladatokról Kőrössy Kálmán, a borsodi termelési osztály vezetője számolt be néhány nappal ezelőtt meghívott mező- gazdasági szakembereknek egy tanácskozáson. Bonsod megyében 187 termelőszövetkezet és nyolc állami gazdaság foglalkozik — a Vetőmag Vállalattal kötött szerződések szerint — vetőmagtermesztéssel, összesen 21 300 hektár területen. Az elmúlt évben — 1971-ben — kereken 21 000 hektár területen termett különböző vetőmag és az összes felvásárolt mennyiség 1268 vagon volt. Ebből 132 vagon volt a kerti — kertészeti — növények magja. .Tó hagyományai voltak és vannak hazánkban, és Borsod megyében is a pillangós takarmánynövények termesztésének. Különösen keresett Volt a világpiacon a magyar lucernamag és a vöröshere- mag, A nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel azonban visszaesett a termesztésük olyannyira, hogy éveken, át a hazai szükségletet. sem tudtuk biztosítani. Közben á világpiacon a régi magyar lucerna- és vöröshere fajtáiénál jobbak jelentek meg. Ma a kereslet a belterjesen — főleg öntözéssel és nagy műtrágyaadagokkal — termesztett lucerna és vöröshere fajták magja iránt növekszik. Nem kell már a régi, öt-hat évig is élő magyar lucernafajta. Olyan fajták kellenek, amelyek már a telepítés évében is bő termést adnak és a maximális termést a második évben adják. Borsod megyében évente 3500—4000 hektár területen termesztenek a gazdaságok borsót. Ezt a tevékenységet is az új út keresése jellemzi. A jelenlegi, viszonylag alacsony terméshozamú fajtákat bőven termő külföldi faitákkal kell kicserélni. A megyében az idén már közel 300 hektáron termesztenek bőven termő külföldi borsó- fajtákat. Közismertek az ország zöldségtermesztési gondjai. Jelenleg' a mezőgazdaság nem tudja maradéktalanul biztosítani a konzervgyárak és a fogyasztók napi ellátását zöldségfélékből. Ennek elsődleges oka a termelőszövetkezetekben meglevő munkaerőhiány, illetve az. hogy a gazdaságok még nem rendelkeznek a kertészeti növények termesztéséhez szükséges speciális gépekkel. Ennek ellenére Borsod megyében az idén is 2300 hektárnyi területen termelnek a gazdaságok leérti magvakat, ami elősegíti a zöldségfélék tömeges termesztését konzer- válási és napi fogyasztási célokra. Borsod megyében jók a kerti magtermesztési lehetőségek, de sok mező- gazdasági szakember a meglevő problémák miatt nem szívesen foglalkozik ezzel a tevékenységgel, pedig magas jövedelmet biztosít. . A speciális gépesítéssel kapcsolatban biztató egy érdekes amerikai kísérlet. Ott — e kísérlet során — a kerti magvakat filmszerű szalagra ragasztják, a termesztésben szükséges megfelelő tőtávolságra, és a szalagot gép helyezi el a talajban. A szalag anyaga könnyen bomlik és elősegíti a mag csírázását. így biztosítják az egyenletes kelést, és kiiktatják az egyelés, kapálás munkaiöljramatait. A kalászos növények termesztésében érte el a magyar mezőgazdaság a legnagyobb eredményt. Búzatermesztésben felzárkóztunk a világ legfejlettebb gabona- termelő országai sorába. De továbbra is fontos tényező az okszerű es célszerű fujtaal- kalmazás, a fajiak cserélése és a minősített vetőmagvak alkalmazása a tömeges termesztésben is. Borsod megyében legfontosabb feladat, hogy 1975-ig megfelelő arányban — összesen a vetőterület 60 százalékán — elterjedjenek az új, bőtermő szovjet búzafajták. Ehhez a következő években elegendő minősített vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére. Nagyon fontos növény Borsod megyében a kukorica is. A gazdaságok évente ösz- szesen több mint 51 000 hektár területen termesztenek kukoricát. Legjobbak a két és háramvonalas hibridek, de ezek is csak akkor, teremnek sokat, ha a talaj táperőben gazdag, ha intenzív és megfelelő a tápanyag- utánpótlás. Szendrei József MHSZ-aktívaértekezlet LcninvárositsEi és ftaiiveste Béreidéi idill Foto: Gallyas Béla A nép író ót rend ez vén vei Ózd on A Hazafias Népfront Országos Elnöksége, valamint az Országos Béketanács felhívását követően Özdon megkezdődött. az Európa biztonságáról szóló előadássorozat. Elsőként az ÖKÜ acélművében — két műszakon — 673 dolgozó hallgatta meg az előadást, szólt hozzá az érdekes léniához. A jó indulást még jobb folytatás követi. A felmérések azt ígérik,, hogy.e .hét végere 5—6 ezer dolgozó vesz részt a tanulságos előadásokon. A Hazafias Népfront aktivistái már újabb feladatokra is készülnek Özdon. A Hazafias Népfront városi bizottsága békemozgalmi csoportjának kezdeményezésére már szervezik a görög államcsíny 5. évfordulója alkalmából rendezendő nemzetközi görög szolidaritási nap üzemi és területi gyűléseit. amelyre a város és járás területén élő görög emigránsokat is meghívják. V. Z. A fiatalember különböző ügyeket sorol. Üzletekből, italboltokból valókat, a fogyasztók megkárosításáról szólónkat, Tsz-ekből való ügyeket: engedély nélkül megnyitott kavicsbányákról. Es még ki tudja, hányféle más ügyet, hiszen sok minden összegyűlik egy járási hivatal szabálysértési főelőadójánál. Es valameny- nyiben „el kell járni”, azaz valamennyiben ki kell szabnia ilyen, vagy olyan büntetést. Ki is szabja, ez a munkája, ez a kötelessége. Ezekben a napokban zajlanak megyeszerte a járási és a városi MHSZ aktívaértekezletek. A tanácskozásokon az MSZMP Politikai Bizottsága 1971. évi határozatának végrehajtásáról adnak számot. Lenin városban Veréb József, az MHSZ városi titkári} értékelte a végzett munkát. Elmondotta, hogy a városi párt-v,égrehajtóbizott- ság az elmúlt év szeptemberében tárgyalta az MHSZ tevékenységét. A végrehajtó bizottság akkor úgy foglalt állást, hogy a szövetség betölti feladatát. Nőtt a lakosság honvédelmi készsége, sikerrel zárult a polgári védelmi oktatás, mind több fiatal vesz részt a katonai előképzésben és előrelépés történt az anyagi és tárgyi feltételek biztosításában is. Jelenleg 3 lövész. 2 tartalékos, egy rádiós-klub. valamint modellező-ejtőernyős ; szakosztály működik a városban. Tagjainak száma csaknem eléri a háromszázat. A beszámolót követő vitában Újvári István, a lenin- városi pártbizottság titkára elmondta, hogy az utóbbi években nőtt az MHSZ-bcn a vezetés színvonala. § ezzel együtt javult a klubok munkája. Mezőkövesden, a járási MHSZ-aktívaértekezleten mintegy száz résztvevő előtt Keresztesi István járási titkár számolt be a végzett munkáról. Szólott róla, hogy a mezőkövesdi járásban egyebek között 29 lövészklub és 13 tartalékos klub működik. A klubok munkájában több mint 1600-an vesznek .részt rendszeresen. Juhász Péter, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság titkára felszólalásában aláhúzta. hogy a szövetség a Politikai Bizottság ismert határozatának megfelelően végezte munkáját. Bizonyára ebben a foglalkozásban is össze lehet gyűjteni néhány haragost, különösen több év elteltével. Vajon sókat „gyűjtött össze”? Keveset? A kérdés el is hangzik, a fiatalember nevet. Tudomása szerint ez idáig még egyet sem. Elmond egy esetet a legutóbbiak közül. Árvízvédelmi szabálysértést szabott ki, pénzbírságot az egyik közeli falu lakójára. A férfi a Tisza töltésén motorozott, pedig ott nem szabad. A férfi megmakacsolta magát, nem fizet. Márpedig ilyen esetben a határidő lejárta után börtönbüntetés következik. Tudta ezt nagyon jól a motorozó is, de csak azért sem fizet! Úgysem volt még soha börtönben — tisztes családapa — legalább megnézi, milyen az belülről. A szabálysértési főelőadó ilyen esetben tudomásul veszi a tényeket, és ezek szerint jár el. Lesz-e földalatti Miskolcon? Korunkban, s főleg a városokban egyre feszítőbb gondként jelentkezik a közlekedés. Fokozottan mutatkozik ez megyénk székhelyén. Miskolcot a Bükk hegyvonulatai szüle, helyenként igen keskenyre szűkülő völgykatlanba szorítják. A közlekedés nagy része a főútvonalon zu- dui végig, s ezt is akadályozza. sűrű j,dugókat” előidézve a keskeny Széchenyi utca. Gondoljuk csak el. naponta 420 ezer embert szállítanak az MKV autóbuszai, villamosai! Évről évre nő az utas- forgalom. s minden új lakónegyed megépítése csak fokozza a gondokat. A városon mind több tehergépjármű halad át. s nő a személykocsik száma. Évenként 60 ezer személykocsi jön az országba, s ebből több ezer kerül Miskolc. Borsod lakóihoz. Számolni kell vele. hogy mind többen jönnek kocsival az ország más területéről és a szomszédos baráti országokból is.' Ilven vonatkozásban egyre aggasztóbb a jövő. líszclcsílcs Az utóbbi hetekben jelentős építést végeznek a Selyemréten. Árkok, földhányá. sok, friss betonozások tarkítják a járdákat, az út és a járda közötti egykorizöld sávot. Az építés nyomán már lassan kialakul az útszakasz új arculata. Részletes felvilágosítást kapunk erről, a városi tanács építési- és közlekedési osztályán. — Az utca torkolatánál a gyakori közlekedési „dugók" megszüntetése■_ érdekében áthelyeztük ~áz autóbusz-megállókat. A nagyobbik fűszer- bolt közelében már kész az új megálló, s a másikat is áthelyezzük a strandfürdőtől a Pikoló cukrászda elé. — A Bajcsy-Zsilinszky út torkolatánál mindkét oldalon kék-kétsávos utat énitiink. A villamosra való fel- és leszállás biztonsága érdekében 63 méter hosszúságúra megnyújtjuk a járdaszigetet, hogy mindkét oldalon két-két villamos elférjen egymás m cipőit. Ugyancsak a gyalogosok biztonsága érdekében zebrát. gyalogos átkelőhelyet alakítunk ki. A villamos- és a gépjármüvek vezetőinek munkáját pedig fényjelzös automata forgalomirányító berendezéssel segítjük. Ilyen tendencia szerint alakítják ki a Tiszai pályaudvar és a Marx tér közötti többi villamos járdaszigetet. A LÁ- ÉV-nél már elkészült és ilyen 63—63 méter hosszúságú járdasziget épül a jelenlegitől nyugatabbra a Hunyadi utcában. valamint az Ady hídnál és a Kun Béla utcánál. Érdekes változást hoz az építkezés a Tanácsház téren. A járdaszigetek mindkét oldalon megnyúlnak, s így a Diósgyőr felől érkező járművek nem fordulhatnak majd bo a tanácsház térre. A Győri lcapuban nem volt, már van járdasziget, a villanyrendőrnél áthelyézik az autóbusz megállókat. A közlekedés meggyorsítása érdekében a pártiskola előtt már megszűnt, s megszűnik a selyemréti egyik, valamint a Gépész és a Miklós utcai megálló, az utóbbi kettő helyett a Károly utcában létesül új megálló. Sajnálatos azonban, hogy a járdaszigetek sem védik az utasokat: a vadul hajtó gépkocsivezetőktől. akik közönyösen fröcskölik tele sárral az emberek ruháit. Vállalkozás A korszerűsítések, az észszerű megoldások segítséget jelentenek a közlekedés némi gyorsításában, a dugulást okozó gócok megszüntetésében. Azt is mutatják, hogy a városi- tanács szívügyének tekinti a tömegközlekedés, s általában a közúti közlekedés ügyét. Az említett miskolci sajátosságok miatt azonban minden jó szándék, minden fejlesztés, alakítás csak a gondok, a feszültségele enyhítését. átmeneti időszakra való feloldását jelenti. A gondok végleges megoldásával kapcsolatosan több elképzelést dédelgetnek. Igen sok híve van Miskolcon a földalatti építésének. Korábban a régi építési módszerek szerint erre aligha lehetett volna gondolni, hiszen a város összeroppant volna a nagy építésben. — Vállalatunk — mondotta Valkó Marton, a Közlekedési Építő Vállalat (Metro) vezérigazgatója tegnap munkatársunknak — a világ legkorszerűbb technikájával rendelkezik. A kéregvasul építésénél is a legmodernebb réselési technikával dolgozunk. A korszerű réselési eljárás segítségével epitenek kéreg- vasűtat például a Duna túlsó oldalán. A Margit hídnál a föld alá süllyesztik a HÉV- et. hogy az a metróhoz szállíthassa utasait. A felkészültségre jellemző, hogy 3 év helyett 13 hónapra vállaltak el egy szakasz építését. — Mi fel vagyunk késziil- rc rá. s készséggel vállaljuk a miskolci földalatti építését is. A vezér-igazgató közlése szerint a Selyemrét és a LÁÉV közötti földalatti építése 3 évet venne igénybe, s az építés a jelenlegi számítások szerint 700 millió forintba kerülne. Tervpályázat Bárhonnan is kezdjük, folytatjuk Miskolc közlekedési gondjainak megoldását, csak nagy „operáció” segíti, amelyhez: pénz, pénz, pénz kell. A jelen középtávú tervidőszakban a végleges megoldáshoz nincs anyagi feltétel. A város vezetése, s minden érdekelt vállalat a jövőre gondolva keresi a megoldásokat. Ismeretes, hogy ez év nyarán tervpályázatot írnak ki a belvárosi közlekedés megoldása — a tervezett M 3-as főközlekedési út bekapcsolása —. valamint a villamosvasút belvárosi szakaszának a föld alá helyezése érdekében. Az elbírálásánál — amelyre még ez évben sor kerül — fontos szempont lesz a gazdaságosság, a hatékony megoldás. Mint mondottuk, most nincs anyagi fedezet. A nagy iparváros közlekedési gondjai azonban egyre sürgetőbben ösztönöznek a közlekedés végleges megoldására, s a városi tanács — a pálvázat segítségével is — időben felkészül a jövőbeni építésre. Csorba Barnabás Beszélgetések Mégsem ezt tette. A határidő letelte előtt egy nappal autóbuszra ült, elment a faluba, megkereste a moto- rozót, és beszélgetni kezdtek. Az emlékezetes nagy árvízről. a töltésekről, a töltések állapotáról, a rendről, a fegyelemről, a nagyon is helyénvaló szabályokról, melyeknek a célja éppen a töltések megóvása. Hosszú idő telt el, végül is a makacs ember rácsapott a „szabálysértési” vállára: „Igaza van, fiatal barátom! Itt a pénz, tessék! — már adta is. — De most nekem is van egy kérésem: megiszunk valamit.” A fiatalember szabadkozott, nem teheti, de a férfi ebben is megmakacsolta magát. „Csak éppen egy pohárral, hogy nem haragszik egyikünk sem!” A pohár bor után pedig a buszhoz is elkísérte. m A szabálysértési főelőadó csak úgy mellesleg jegyzi meg: egyébként is, ha csak teheti, a büntetés kiszabása előtt beszélget az emberekkel. Elmondja, miért jár el így. miért helyes így eljárnia. Mert a beszélgetésekkel sok minden megoldható, könnyebben elintézhető. Nem kell sajnálni az időt. Megéri. Egy másik hivatalnok, egy gyámügyi főelőadó nemrégiben ugyancsak az ilyesfajta beszélgetéseket hozta szóba. Van például egy állandó ügyfele, egy idős bácsi. Eleinte nem értette, miért keresi őt fel minden héten, most már érti. A bácsika általában hetente egyszer bejön, leül, és elmondja, ami a szivét nyomja. Nem elintéznivaló ügyek ezek — amelyek azok voltak, már elintéződtek —, de a bácsika beszél, ö meg hallgatja. És beszélgetnek mindenféléről. A bácsika, aki már régóta nem akar semmit elintézni, jó érzéssel távozik. A gyámügyes szinte szó szerint idézte kollégáját: nem szabad sajnálni az időt ezektől a beszélgetésektől. Lehetne sorolni a hasonló példákat, legfőképpen a községekből. Szinte valamennyi község vezetőjét felsorolhatnék, akik azt is természetesnek veszik, hogy éppen a vasárnapi ebédnél kopogtatnak rájuk hivatalos ügyekben. Azt pedig — a legtöbb községben — ugyancsak természetesnek tartják, hogy a tanácson mindenkivel beszélgetnek. aki felkeresi őket. A legsürgősebb feladat is enged néhány, közvetlen, baráti mondatot. A tanácsot, vagy egyéb hivatalokat felkereső emberekben megmarad a jó szó, a türelmes beszéd, ennek élményét is magukkal viszik onnan kilépve. 0 Nem várható persze, hogy mindenütt így legyen. Például a városok zsúfoltabb programú, nagyobb forgalmú hivatalaiban nemigen jut idő másra, csak közvetlenül az ügyre. A lényeg úgy is az, hogy maga az ügy elintéződjön. Sietünk, szaladunk mindahányan. De azért érzékenyek is vagyunk mindahányan. Minden sietségünk ellenére is megjegyezzük azoknak az arcál, hangját, akik nem csupán a hivatalos részre, hanem egy-két jó szóra is tudnak időt szakítani. Mert azért néhány an a nagy forgalmú hivatalokban is meg tudják ezt tenni. Valahogy megtalálják a módját. Talán nem is mindig az ügyfélforgalom nagyságrendjétől függően. Bizonyára a községi tanácsok között is van olyan, ahol „nem jut idő” a baráti szóra. Mert hiszen nagyobbrészt emberi magatartás függvénye, hogy jut-e rá idő, vagy sem. A községekben is, a városokban is. A folyó töltésén motorozó ember már régen leülte volna 2—3 napját a börtönben. Márcsak makacsságból is. De azért biztosan szívesebben emlékszik vissza a beszélgetésre, melyet a hivatalnokkal folytatott — záradékul egy pohár borral. Priska Tibor
