Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-11 / 109. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 »s 1972. május 11., csütörtök Befejeződött a mozifilmek versenye Túljutottunk a X1J1. miskolci filmfesztivál idejének első felén. 49 mozifilm és jó- néliány híradórészlet -pergett le eddig elöltünk. Értékelésre még nem jött el az idő. A mozgalmasabb napok viszont most következnek. Részben a televízió filmjeinek megjelenése, részben a különböző, nem versenyprogramot jelentő bemutatások, nem utolsósorban a zsúfolt pénteki nap tanácskozásai teszik majd. mozgalmassá a hátralevő második félidőt. Szerdán délután, este és éjszaka három sorozatban pereglek a fesztiválmoziban a mozifilmek. E három vetítéssorozattal befejeződött a mozifilmek versenye. A délutáni, sorrendben ötödik fesztiválvetítésen a híradó-összeállítás után Macs- kássy Gyula—Várnai György Az öreg című rajzfilmje pergett a vásznon, majd a nyugdíjas postások hivatásszere- tetéről szóló Tisztelt cím, Gyarmathy Lívia alkotása került közönség elé. Richly Zsolt Medvetánc című rajzfilmje József Attila versének inspirációjára készült, Bartók Béla azonos című zongoradarabja felhasználásával. Préda Tibor Jedlik Ányos című filmjében a nagy magyar tudóst mutatja be, Moldovan Domokos pedig a Mezőtúri Agyagipari Szövetkezet fiataljainak munkáját ismerteti a Magyar fazeka- soíc-ban. Paulus Alajos riportfilmje — Nemzetiségeink életéből — a hazánkban élő nemzetiségekről szól, Dévényi László Mikroelektroni- Icája pedig az integrált áramkörök működését ismerteti a nézővel. Kovásznál ' György Rügyfakadás című animációs dokumentumfilmje egy fiatal lány életének egy jelentős mozzanatát mutatja be sajátos eszközökkel. Az esti vetítésen a híradók után Nepp József Portré című rajzfilmjét láttuk, majd egy mai munkáskórust mutatott be Gábor Pál A próba című filmjében. Tíz-tizenöt- ezer éves barlangrajzok elemzésével ismerteti György István Az ősember művészete című filmjében a címben irt témát. Az esti műsorban szerepelt még Jankovics Marcell, Az élet vize című rajzfilmje, Korompay Márton Elmélkedés az egyenruháról című, dokumentumeszközökkel készült filmnovellája, Fo- ky Ottó bábfilmje, az Ezüst- majom, a Merre tartsz, ember? című riportfilm az osa- kai világkiállításról, Tímár István alkotása, valamint ifj. Schiffer Pál Levelek az öt- találatoslioz című dokumentumfilmje, amely azt mutatta be, kik és hogyan fordulnak kéréseikkel a nagy ösz- szeghez jutott lottónyertesekhez. Az éjszakai órákban három nagyobb terjedelmű filmalkotás szerepelt a sorrendben hetedik fesztiválvetítés programjában: Murányi Éva Egy kisváros kincsei című dokumentuml'ilmje, Vas Judit ln vivo című népszerű-tudományos filmje Selye professzorról, valamint Szemes Marianne Rendkívüli esemény című dokumentumfilmje, amely bírósági anyagok alapján az alkoholfogyasztás következményeit tárja fel. Határeset A fesztivál második napjáról szóló beszámolónkból kimaradt esemény regisztrálásával maradtunk adósak az olvasónak. Előzetes meghirdetés nélkül, lapzárta után vetítették Szálkái Sándornak, a Balázs Béla Stúdióban készült Határeset című filmjét. 4 mai napon A fesztivál negyedik napja mozgalmasnak ígérkezik. Dél. előtt 11 órakor a Miskolci Galériában a Miskolci Szimfonikus Zenekar ad koncertet a fesztivál vendégeinek, ugyanott megtekinthető á Rajzok című kiállítás. Délután 2 órakor kezdődik a szocialista országok népszerű-tudományos stúdióinak értekezlete, ugyanakkor tartják a fiatalok részére a második különvetítést. Ez a nap már a televízió versenynapja. Délután 5 órai kezdettel, majd ismétlésként fél 8-kor a fesztivál székház televízió-termében híradóösszeállítást. valamint tíz tv- filmet — A félhold árnyékában, A pusztai faragóember, az Olajbányászok, a Köszöntő. a Soroksári út 160., a Társbérlőnk az Ecetfa, a Kijátszott bányászok. Az ember megjelenése a földön, a Kérek egy sztorit és Az elnémult falu — mutatnak be. Öt órakor a színházteremben a televízió animációs filmjeit lehet megtekinteni, fél 8-kor pedig a Macskássy Gyula- emlékmüsort. Éjjel tájékoztató vetítést tartanak a külföldi vendégek filmjeiből. Ifjúsági minifesziiváf Tegnap délután a Hevesy Iván Filmklubban megkezdődött az ifjúsági program. Az első ifjúsági vetítésen hat filmet mutattak be, az Infantilizmust, A fegyvert, a Beszélgetés egy régi baráttal, a Helyzetképet, a Hogyan segítsük a bűnözőket? és a Gyékény és olajt. Első ízben rendeztek a filmfesztiválon csak ifjúságnak vetítést. Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy elsősorban a nekik és a róluk szóló filmeket vitassák meg közösen. Az alkotók, a szakma képviselői szép számban mentek el a találkozóra, s bár kevesen, de annál lelkesebben vettek részt a fiatalok is. A legtöbb vitát, a legizgalmasabb gondolatokat nyilvánvalóan a közvetlenül róluk szóló film, a Helyzetkép váltotta ki. De a többieknek is volt visszhangja, s így az „asztal másik oldalán ülő” alkotók, dr. Kárpáti György, Magyar József és Vizéy László nem egyszer kaptak „fogas” kérdéseket. Az élénk eszmecsere azt bizonyítolta: szerencsés ötlet volt az Ifjúsági program megrendezése. Bizonyára a mai és a holnapi folytatás hasonló lesz. "I egnap láttuk Szerdán este szerepelt a fesztivál verseny programjában ifj. Schiffer Pál dokumentumfilmje: Levelek az öttalálaloshoz. Képünk a film egyik kockája. RAJZOK rajzok májusi tárlata Észak-Magyarország festő- és grafikusművészeinek hagyományos kiállítása; hagyományos abban az értelemben is. hogy vallott célja — bepillantást engedni az alkotói műhelyekbe, a megjelenítés e legintimebb s legközvetlenebb műfajában teremtve kapcsolatot alkotók és közönség között. A kiforrott. befejezett alkotások gyönyörködtetnek s elgondolkodtatnak. De a mű megszületésének folyamatáról, az alkotó gyötrődéséről, elrontott és újra meg újra próbált kompozíciók sokszor keservesen hosszú útjáról többet árulnak el a rajzok, a skiccek, a vázlatok, a feldobott ötleiek, megfigyelések és részlettanulmányok. Szokták mondani, hogy az ilyen részletekbe merülő gyönyörködés ínyencek, kevesek öröme, s mint kiállítást rendező vezérelv nem elégséges a hatáshoz. a kontaktusteremtés- hez. a sikerhez. Talán ez a bizonytalanság készteti a rajzkiállítás zsűrijét, s mindenekelőtt a kiállító művészeket is arra. hogy ugyan rajzos, egyedi munkát állítsanak ki, de ugyanakkor önmagukban teljes, megérteit, befejezett, grafikákat. Ez a kompromisszumos szemlélet azonban már tavaly, de különösen most. az idei tárlaton épp azt az intimitást, azt a meghittséget szorítja háttérbe, amely itt a kapcsolatteremtés alapfeltétele. Igen kimunkált rajzos lapokat látunk az esetek nagy többségében. amelyek azonban — különösen együttes sokaságukban — mérsékelt figyelmet kellenek. Ugyanakkor mintha túlságosan is konzekvens lett volna idén a kiállítás zsűrije annak a másik elvnek az érvényesítésében. hogy műveknél minél nagyobb számban szerepeljenek a tárlaton olyan kiállítók is. akiket más alkalmakkor, más tárlatokon ritkábban látunk. Ez az engedékenység is oka lehet, hogy az anyag a korábbi kiállításokéhoz viszonyítva jóval egyenetlenebbnek tűnik. A másik ok —1 s ezt helyes lenne végre alaposabban megvizsgálni — számos olyan kitűnő művész távolmaradása, akik eddig valamennyi rajzkiállításon szerepeltek lapjaikkal. Hovatovább joggal felmerülhet a kérdés: van-e ennek a miskolci rajz- kiállílásnak elegendő művészi fedezete? S ha igen, akkor is: képes-e ez az alkotói gárda minden évben megfelelő mennyiségű és színvonalú j-ajzos munkát kiállítani? A meghívott művészek közül Bognár Árpád, Kass János. Reich Károly és Würtz Ádám lapjait láthattuk a tárlaton. Reich Károly már sokszor megcsodált bájú és artisztikus könnyedségű tol!- rajzait, Kass János keményebb és fanyarabb hangulatot árasztó tusrajzokat, Würtz Ádám a Szentivánéji álomhoz készített tusvázlalai; állította ki. A borsodiak közül szívesen néztük Demeter István markáns, ecsetrajzait. Eeledy Gyula Mednyán- szkv emlékezete című sorozatának egy lapját (csak egyet!). Lukovszky László, Mazsaroff Miklós, Máger Agnes, Pető János, Teliinger '■ István néhány szép rajzos alkotását. S szívesen néztük volna Csohány Kálmán, Kis- honthy Jenő. Kondor Béla, Kunt Ernő, Lenlcey Zoltán, Rékassy Csaba és mások ezúttal hiányzó műveit is. Papp Lajos Filmjegyzret j lőj jön el egy kávéra hozzánk! Együtt a család A megállapodott korú férfiúnak — Emerenziano Pa- ronzini adóhivatali osztály- vezető filozófiája szerint — három k-ra van szüksége: kényelemre, kutatásra és kalóriára. Ezt a hármat véli megtalálni, amikor hivatalos eljárása során megismerkedik a három jómódú Teed- ramanzi lánnyal, akik szép vagyont örököltek, és most magányosan élik örömökben szegény vénlány életüket. Paronzini nőül veszi a legidősebb aggszűzt, de mert a körülmények úgy hozzák, hamarosan háremben él, de az egész ügy a családban marad. S a sors kegyetlensége, hogy amikor a három éltes és bizony, csúnyácska partnerhez egy negyedik is felsorakozna, megtörténik a baj. Az olasz katolikus álszen- tességről, a vallásos nevelletésű vénkisasszonyok szere- leméhségéről már sok film készült. Ez az újabb olasz film — Alberto Lattuada rendezése — elsősorban férfi főszereplője — Ugo Tog- nazzi — sokszínűségével, elragadó humorával, a vénkis- asszony-szereplők kitűnő megválasztásával és néhány különösen jól sikerült részlettel emelkedik ki e sorból. A film elejének néhány lelassuló képsorát leszámít- va, a cselekmény fordulatossága, fűszeres pikantériája mindenképpen jó időtöltést ígér. De csak felnőtteknek. A kulcs A Csehszlovák Kommunista Párt fennállásának ötvenedik évfordulója tiszteletére készített filmmel a párt harcosai, a harminc év előtti áldozatok emléke előtt kívánt tisztelegni új filmjével Vladimir Cech rendező és alkotói gárdája. A napokban lesz éppen harminc esztendeje, hogy 1942. május 27-én merényletet követlek el Heydrich német birodalmi helytartó ellen Prágában. A tettesek kézrekerítésére roppant hajsza indult. Az eredmények régóta ismeretesek. Kommunisták és más cseh hazafiak százai lelték halálukat, Lidicét lakosaival együtt megsemmisítették. E film a párt illegális bizottságának egyik tagja elfogásának, és a személye felderítésére folytatott nyomozásnak — egy kulcsbt találtak nála, s azt keresik, milyen ajtót nyithat — tükrében, az események részbeni visszapergetésevel ismerhetjük meg az ellenállás két vonalát, a moszkvait és a londoni polgári kormány irányította mozgalmat, amely végül is az elhamarkodott személyi merényletet elrendelte. A kulcs szereplői nem kitalált személyek. A főhős is élő személy volt. Jan Zika. A történet igen nagy hatású drámaként kelt életre, s ha talán néhány kivégzési jelenet naturalisztikus ábrázolásával adós- maradt volna a film. még jobbnak tarthatnánk, mert a kommunisták hősies küzdelmeit, az ellenállás egységének megteremtésére való törekvéséit igen érzékletesen mutatta be (bin) íz ARI XVI. sz. Autójavító Vállalat heiőcsaiiai üzemegysege azonnali belépésre keres alábbi munkavállalókat: gyakorlattal rendelkező autószerelő, autóvillamossági-szerelő, karosszérialakatos, raktárkiadó, (személygépkocsi alkatrészismercltel rendelkező), gyors- és gépíró. JELENTKEZÉS: AKIT XVI. sz. Autójavító Vállalat Miskolc (Hejőcsába), Téglás u. 4. sz., üzemvezetőnél. Telefon: 13-864, Élei a lesztiválkluhhan
