Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

1972. május 11., csütörtök ESZ AK-M AGYA RORSZÄG 3 li emberek védelméért A MISKOLCI VILLAMOSIPARI SZÖVETKEZET KÜLÖNÖS SZOLGÁLTATÁSA Hajnal 2 óra. A miskolci egyik OTP-fi- ókból íel-íelvillózó fénj'ek csapnak ki a még alvó vá­ros utcájára A Miskolci Villamosipari Szövetkezet szakemberei dol­goznak az épületben. Kíván­csian érdeklődünk: — Mit csinálnak? — Műszerekkel ellenőriz­zük a villamos-hálózatot, el­végezzük, a szükséges javítá­sokat. kicseréljük. korszerű­sítjük a hibás berendezése­ket. — És miért most, éjszaka? — Igaz. ez az idő nem va­lami kellemes a mi szá­munkra, de hát most kell a munkai elvégezni, hogy min­den rendben legyen, mire megkezdődik az ügyfélforga­lom. \ szelepek megnyitásával tes zik „élővé” a biztosító egységeket Tervtárén. Az MK—97 IK típusú ön,járató biztosítóberen dezés egységeivel Boros Bertalan lép előre. Foto: Laczó József A szövetkezetiek elmond­ják, hogy a megalakulás óta fő feladatuknak a lakossági munkát, a kislakások villa­mosítását. a berendezések ja­vításának elvégzését tekintik. A lakosság érdekeit szolgál­ja az is, hogy ebben az év­ben másfélmillió forint' ér­tékben ’ szerelnek ü (harma­dik szál) -vezetéket a M1K- lakásokba. A dolgozók védel­mét szolgálja, hogy a regio­nális vízművekben, az ÁFORT-nál. a húsipari vál­lalatnál, sok ipari szövetke­Helyzet jelentés a tavaszi munkákról Kedvező terméskilátások a mezőkövesdi járásban Az viszont már hiányosság­ként említhető meg, hogy korántsem élnék mindenütt a rendelkezésre álló lehetőség­gel. Az illetékesektől nyert tájékoztatás szerint az öntö­zőkapacitásnak mindössze hetven százalékát használják ki a járásban. Vannak azon­ban biztató jelek is. A me­zőkövesdi Kossuth Termelő- szövetkezet éppen a közel­múltban vásárolt egy új be­rendezést, amellyel a rend­szeres legelőöntözóst igye­keznek biztosítani. Mindent egybevetve: a ta­vaszi munkák állása és a növények jelenlegi fejlettsé­ge szempontjából kedvező a helyzet a mezőkövesdi járás­ban. S ez reményt keltő. a termelési tanácskozás, amelyen legutóbb reszt vettem, nemcsak for­májában, külsőségeiben mondható rendhagyónak, ha­nem tartalmában is. Arról van szó tudniillik, hogy a munkával kapcsolatos fontos megbeszélésnek a színhelye néhány száz méterre a föld alatt volt, a bányában, a munkahelyen. A bánya gaz­dasági, párt- és szakszerve­zeti vezetői, de maguk a bá­nyászok is azt mondották, hogy ennek sok előnye van. Előnye mindenekelőtt az, hogy csak annak a nagy tö­megtermelő munkahelynek a problémáival foglalkoznak, amellett a bányászok „o'tt- hon” érzik magukat, sokkal őszintébbek, nyíltabbak. Ezen a termelési tanácsko­záson ismerkedtem meg egy — számomra — új fogalom­mal, „időzített betegek”. Több hozzászólásban szerepelt ez a fogalom. Méghozzá negatív előjellel. Elítélően beszéltek azokról az emberekről, akik időnként minden különösebb ok nélkül betegszabadságra mennek. A bányászoknál nem nehéz egyébként is okot találni a betegszabadságra. Vannak kimondottan olyan ..bányászbetegségek”, ame­lyeket a világ legjobb orvo­sai sem képesek kimutatni, de cáfolni sem. Nos, ezek az időzített betegek azt csinál­ják, hogy amikor a front nehéz geológiai körülmények közé kerül, amikor a bányá­szok inaszakadtúkig dolgoz­nak, ők betegszabadságra mennek. Ennek számukra zetben rendszeresen műsze­rekkel ellenőrzik, s javítják a villamos berendezéseket. — Sajnálatosan — mond­ják — sok baleset, sőt, tűz származik a hibás földelés-1 bői. a 0, a harmadik vezeték hiányából, a szakszerűtlen szerelésből, a vezeték szaka­dásából. — Hogyan tudnak segíiez ni? — A műszeres felülvizsgá­lat mellett garanciával szak­szerű javításokat végzünk, s javítás után pedig díjtalanul leellenőrizzük műszereinkkel a javított, elektromos hálóza­tot, berendezéseket. Büszkék vagyunk rá. hogy az eddig végzett ilyen munkánkkal! kapcsolatban még nem volt reklamáció. A Miskolci Villamosipari Szövetkezet — mint elmon­dották — mind magánosok­nak. mind közülcleknek ren­delkezésére áll a nullázás­ban. az érintésvédelemben. Különösen fontosnak tartják a fokozottabb ellenőrzést és javítást, főleg a termelőszö­vetkezetekben. ahol a hibás, szakszerűtlen szerelés sok baleset, tűz előidézője lehet. (—O—) A mezőkövesdi járásban lényegében befejeződött a tavasziak vetése. Mint Szászi Bálint, a Mezőkövesdi járási Hivatal élelmiszer-gazdaság és kereskedelmi osztályának vezetője elmondta, a terve­zett kukorica vetésterület mintegy 97 százalékán van földben a mag. Néhány na­pon belül a hiányzó néhány száz holdon is elvégzik a ku­korica vetését. A statisztikai adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legfontosabb tavaszi növényi kultúrából a vetés- terület nagysága azonos az elmúlt évivel. Egy növény­féleségből azonban vissza­esés mutatkozik. Cukorrépát ugyanis a tavalyi 740 hek­tárral szemben most csak 507 hektáron termesztenek a járásban. A vetésterület nagyfokú csökkenését a szak­emberek azzal magyarázzák, hogy nincs kellőképpen gé­pesítve a termény betakarí­tása, s ez szinte megoldha­tatlan feladat elé állítja a termelőszövetkezeteket. A továbbiakban az osztály­vezető elmondotta, hogy ku­koricából, napraforgóból és egyéb tavaszi kultúrából — a vetésterület nagyságát te­kintve— tartják az előző évi szintet. Kukoricát 7000, napraforgót 1500 holdon ter­mesztenek a járásban. A közös gazdaságok a dohány palántálását is megkezdték már. Ebben a mezőnyárádi Üj Élet Termelőszövetkezet jár az élen. A közelmúlt hetekben és napokban 20—25 milliméter- nyi csapadék hullott a me­zőkövesdi járásban. A határt járva jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg, hogy igen szé­pen fejlődnek a kalászosok. Elsősorban az őszi búza ígér jó termést. A gabonaterület hetven százalékán elvégezték a vegyszeres gyomirtást, ami szintén segítette a növény fejlődését. A járás közös gaz­daságaiban megtörtént a mák és a cukorrépa sarabo- lása is, jelenleg a cukorrépa egyelésénél tartanak. Az öntözéshez már hetek­kel ezelőtt hozzáfogtak a termelőszövetkezetek. Ezt a munkát Mezőkeresztesen kezdték el elsőnek. Azóta is folyamatosan öntözik a köz­ség határában levő legelőket. A legelőt is öntözik A mezőnyárádi Űj Elel Termelőszövetkezetben a legelőket is öntözik. A Sály-Káes pa­takból nagy teljesítményű szív súlyúval két heten keresztül, napi 13 órában, percenként 1000 liter vizet emeltek ki és szállítottak ideiglenesen lefektetett csővezetékeken a legelőre. Ké­pünkön Kiss István gépész brigádja látható, akik a legelő öntözése után szétszedik a be­rendezést, hogy egy másik területen a lucernát, később pedig a cukorrépát öntözzék. Szabados György felv. Céljainkkal összhangban A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa a közelmúlt­ban részletes intézkedési tervet fogadott el a szocialista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésével kapcso­latos határozatokból adódó feladatok megvalósítására. Az in­tézkedési terv alapossága is jelzi, hogy a mozgalom ered­ményei és problémái mind nagyobb figyelmet érdemelnek. A dolgozók tudatos cselekvökészsége olyan erőforrás, amely nélkül aligha tudnánk viszonylag rövid idő alatt megvalósí­tani céljainkat. A népgazdasági célok megvalósítása érdekében minden területen egyre jobban és hatékonyabban kell dolgoznunk. Jól tudjuk, hogy az életszínvonal alakulása nem csupán el­határozás kérdése: a nemzeti jövedelem és a személyi jöve­delmek emelésének a forrása a munka. .4 szocialista mun­kaverseny-mozgalom eddig is eredményesen járult hozzá si­kereinkhez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. És a verseny szerepe tovább fokozódik most, amikor a. gazdasági élet egészében és minden részterületén az egyre nagyobb hatékonyságra törekszünk. Az SZMT intézkedési terve alapelvként idézi a párt- es SZOT-határozatoknak azt a gondolatát, hogy a gazdálkodás és termelés hatékonyságának növelése általános közérdek és egyúttal közvetlen munkásérdek is. A szakszervezetek hosszú idő óta a maguk ügyének tekintik a szocialista munkaver­senyt:. s a verseny legfőbb társadalmi szervezőjeként hivatá­suknak tartják, hogy elősegítsék a dolgozó emberek alkotás- vágyanak, kezdeményezőkészségének kibontakoztatását. A szocialista munkaverseny-mozgalomnak szép hagyomá­nyai vannak. És becsülete van ennek a mozgalomnak. Ezen semmit sem változtat, hogy a verseny időnként és helyen­ként formálissá vált, hogy néha a mennyiségi szemlélet: uralkodott, hogy a vállalások és a gazdasági célkitűzések között nem mindig volt teljes az összhang. Természetesen az említett határozatok felhívták a figyelmet azokra a hibákra, amelyek gyengítették a mozgalmat. Az intézkedési terv pedig megfogalmazza a szakszervezeteknek a munkaverseny-moz­galom továbbfejlesztésével kapcsolatos, konkrét, helyi ten- nivalóit. A legfontosabb feladat, hogy a különféle szintű szakszer­vezeti szervek maguk is segítsék elő a versenyvállalások és a vállalati, népgazdasági tervek, munkahelyi programok összhangjának megteremtését. Külön is felhívja a figyelmet az intézkedési terv a kiemelt beruházások — köztük a lertin- városi. a diósgyőri és ózdi beruházások, a cementgyár és a húskombinát — megvalósításával kapcsolatos tennivalókra. A versengő kollektívák itt elsősorban a határidők betartásá­val, valamint a váratlan nehézségek és az együttműködés, gondjainak megszüntetésével segíthetnek sokat, D gazdasági hatékonyság növelését a munkaverseny-moz­galomnak is elő kell segítenie. Az intézkedési terv ez­zel kapcsolatban elsősorban a termékek és a munka minőségének javítására, s a szervezett dolgozóknak a külön­féle problémák — például a munka- és üzemszervezési gon­dok — megoldásában való aktív részvételét jelöli meg fel­adatul, És ez a részvétel igen fontos dolog. Tulajdonképpen a szocialista munkaverseny-mozgalom lényegét fejezi ki. Azt, hogy társadalmunkban a dolgozó emberek a ..kötelezőn” felül is részt akarnak venni és részt is vesznek céljaink meg­valósításában. Ez ad egyre újabb és újabb lendületet a szo­cialista brigádok, a kisebb és nagyobb kollektívák verse­nyének. F. T. több előnye van. Tudniillik a bányász abból a szénből él, amit kitermel, annyit keres, amennyit termel. És a bányász nem akkor keres sokat, ami­kor sokat dolgozik, hanem amikor viszonylag minden rendben van. jól működnek a gépek, berendezések, s ez természetesen kevesebb mun­kával, erőkifejtéssel és ide­geskedéssel jár. És fordítva. Ha baj van a .munkahelyen, a fronton, akkor kevesebb a szén, kisebb a kereset. Az időzített betegek ilyen ese­tekben egyrészt nem dol­goznak, nem kínlódnak, nem idegeskednek és ugyanakkor a táppénz ellenére is többet keresnek. Olyan ez — mond­ta egy idősebb bányász —, mint a cserbenhagyásos gá­zolás. A csapat, a brigád számít ezekre az emberekre is. És különösen hiányoznak ezek a munkáskezek, ha a front nehez körülmények kö­zé kerül. Nemcsak a bányát hagyják cserben ezek az em­berek, hanem munkatársai­kat is, akiknek éppen az ő távollétükben még többet kell dolgozni. A fentebb említett terme­lési tanácskozásnak lényegé­ben ilyen értelemben az ál­lampolgári kötelesség. a munkafegyelem volt a témá­ja. És ez nem véletlen. Szo­cialista államunk messze­menően gondoskodik azok­ról, akik betegségük miatt nem tudnak részt venni a termelésben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyesek ki­használva ezt a lehetőséget, visszaéljenek rendszerünk törvényekbe foglalt és gya­korlattá vált humanitásával. Tény, hogy az orvosok dön­tő többsége hivatása magas­latán áll, mégis vannak ese­tek és lehetőségek, amikor az úgynevezett betegek be­csapják az orvosokat, be­csapják munkatársaikat, vál­lalatukat, és tulajdonképpen magukat is. Valamikor sokat hangsúlyoztuk — sajnos, ma már egyre kevesebbszer — azt. hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Az időzített be­tegek tulajdonképpen ebbe a kategóriába tartoznak. De ezen túl többről is van szó. Arról a többről, amit az egyik felszólaló ' cserbenha- gyásnak nevezett. Hiszen ezek a mondvacsinált bete­gek nemcsak munka nélkül jutnak társaiknál magasabb keresethez betegszabadságuk idején, hanem távollétük gondot okoz a vállalatnak, munkatársaiknak is. T ény, hogy a különféle ellenőrzési pontok és hálózatok sok ilyen esetet felfednek, de úgy lát­szik, hogy ez még mindig nem elég. A szocialista kol­lektívák, a szocialista brigá­dok. maguk a munkatársak tudják egymásról leginkább, hogy kik tartoznak az időzí­tett betegek kategóriájába. Éppen ezért ezek a kollek­tívák. ezek a brigádok le­hetnek a legtöbbet a jelen­ség megszüntetése érdeké­ben, tulajdonképpen ezek a kollektívák, ezek a brigádok lehetnek igazi orvosai az idő­zített betegeknek. O. J. időzített betegek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents