Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

1972. május 10., szerda ÉSZAK-M AGYARORSZÁG 5 — Mint már többször hírt adtunk róla — ez év július 14. és 23. között a miskolci sportcsarnokban rendezik meg az V. helyiipari termék- kiállítást és vásárt. A ren­dező bizottság elmondotta, hogy minden eddiginél több részvevő; kilenc megyéből és a fővárosból összesen 90 ki­állító lesz itt a rangos ese­ményen. A kiállításra legtöbben természetesen Borsod megyé­ből jelentkeztek. A tanácsi vállalatok, az ipari szövetke­zetek. s a kisiparosok túl­nyomó részben fogyasztási, elsősorban ruházati és lak- berendezesi cikkeket mutat­nak be. Szerepel majd ruhá­zati termékeivel a Hegyalja Ruházati, a Mezőkövesdi Ru­házati, valamint a Matyó Háziipari Szövetkezet, a MÉRUSZ. a Miskolci Szűcs, valamint a Női Szabó Szö­vetkezet. Megtekinthetjük az Avas Bútorgyár, a Szerencsi Bútoripari, a Mezőkövesdi Asztalos, a Miskolci Kárpi­tos Szövetkezet szekrényso­rai;. ülő- és fekvőbútorait. Bemutatja termékeit a He­ves megyei AGR1A, a Nóg­rádi Ipoly, s a Zalai Bútor­gyár is. Láthatjuk a Holló­házi Porcelángyár, a VI­DEOTON termékeit, válogat­hatunk a jászberényi gyár hűtőgépei között. A sportcsarnok környéke lehetőséget nyújt nagyobb termékek bemutatására is. így például a Balatonkene­sei Sirály Szövetkezet csóna­kokat mutat be, a Sátoralja­újhelyi Faipari Szövetkezet két faházat altit ki, s felvo­nulási konténereket a Mező­kövesdi járási Építőipari i Szövetkezet. Az egyik nyék- j ládházi kisiparos eredeti szaunafürdőt mutat be. Az AGRCKONZUM — a Nagy- miskolci Állami Gazdasággal egyetemben — főzéshez elő­re csomagolt zöldséget, s húsárut állít ki. Lassan kialakul a kiállítók listája, hiszen mindössze öt- tiz jelentkezőnek tudnak még helyet biztosítani. Az értékelések azt mutatják, hogy az V. helyiipari termék- kiállításon a legutóbbinál nemcsak 20—25 százalékkal több termelő- és szolgáltaié üzem, kisiparos vesz részt/, hanem várhatóan a bemuta­tandó termékek is magasabb színvonalon elégítik ki a megrendelők, a vevők igé­nyeit. Csorba Taps a jó kenyérnek j „Kenyérevő” nép hírében állunk, s talán a világon sincs még egy ország, ahol viszonylag annyi kenyeret ennének mindennap, mint nálunk. Így vannak ezzel Sárospa­tak lakosai is, akik éppen ezért az utóbbi hetekben gyakran panaszkodnak a Sá­toraljaújhelyi Sütőipari Vál­lalat kenyerére. Ennek a mi­nőségét tették szóvá legutóbb az egyik áfész-közgy ülésén is, mondván: a kenyér sület- len, ragacsos, nem elég fe­hér, olykor még „szalonnás” is. Aztán az egyik felszólaló elmondotta, hogy ugyanabból a lisztből a Tiszakaradon nemrégiben létesített kis áfész-sülödéből olyan finom kenyerek kerülnek ki, hogy nemcsak a Bodrogközből, ha­nem még Sárospatakról is képesek az emberek odautaz­ni, csakhogy jó ízű kenye­ret ehessenek. S miközben az öszes hajú felszólaló ilyen „szaksze­rűen” ecsetelgette a jó ke­nyér minőségének ismérveit, akkora kirobbanó tapsot ka­pott a közönségtől a karádi kenyér, hogy fájhat bele az újhelyi vállalat vezetőségé­nek a feje. Persze csak addig, amíg olyan finom kenyeret nem Sütnek ők is. mint az a meg­tapsolt. kis pékség ott, Ti- szakarádon .., (hej) Kirakatnézőben Foto: Lacző József Huszonöt üzletben és ti­zenhat presszóban, italbolt­ban végzett igen széles körű vizsgálatot a szerencsi járás területén a Népi Ellenőrzési Bizottság annak megállapí­tására: biztosítják-e a keres­kedelem és a vendéglátóipar dolgozói a lakosság ellátását, s ha esetleg előfordul, mi­lyen mértékben károsítják meg a vásárlókat. Ahol pe­dig különösen kirívó jelen­séggel találkoztak, oda rövid időn belül másodszor is .,el­látogattak” a népi ellen­őrök.. Ilyen ismételt látoga­tásra 11 esetben került sor. A vizsgálat folyamán elé­gedetten állapították meg, hogy bár van még kívánni­való a járás kereskedelmi életében, de az előző évek­hez viszonyítva sokat javult a helyzet: jóval kevesebb a fogyasztók érdekeit sértő cselekmények száma. F,nnek magyarázatát abban látják, hogy határozottan javult az áruellátás, rendszeresebbek az ellenőrzések, és vissza­riasztja a kereskedelmi dol­gozókat a vásárlók megkáro­sításától a Büntető Törvény- könyvben végrehajtott módo­sítás is. Kevesebb esetben talál­koztak ' árdrágítással, annál többször súlycsonkítással. És ebben a dicstelen ..tevé­kenységben” — a népi ellen­őrök megállapítása szerint — o húsboltok ..járnak elöl”. Talán azért adódott itt több ..lehetőség” a csalásra, mert a húsellátás még mindig nem zavartalan a járásban, aztán n vásárlók nem ismer­ve a húsbontás ..fortélyait". nemigen tudnak eligazodni a különböző minőségű húsféle­ségek. s az árak között sem. Növelte a visszaélések szá­mát az is, hogy a húsboltok­ban ..meglepően” sok hibás, hitelesítetlen mérleget, súlyt találtak. Meg akarták káro­sítani a próbavásárlást vég­ző ellenőröket a tállvai, er- dőbényei és a szerencsi 565. sz. húsboltban. Ez utóbbiban még az ismételt vizsgálatkor >s. Nem megleoő ezért, hosy itt a boltvezető nem fogadta „szívesen” az ellenőröket, és az ellenőrzési napló aláírását is megtagadta. Hasonló próbavásárlásokat végeztek más boltokban is, és az esetek 25 százalékában tapasztaltak kisebb-nasyobb visszaélést. Megvizsgálták két TÜZÉP-telep munkáját is, ei7. egyiket Bodrogkeresztűr- ban, a másikat Tarcalon. Itt is tévedtek az eladók, de „kivételesen” mindkét he­lyen — a vásárlók javára. Szerencsen hét üzletben a Mérésügyi Hivatal szakem­bereivel együtt vizsgálták meg a mérlegeket, súlyokat, poharakat, s mind a két he­lyen találtak szabálytalansá­got, sőt a 20. sz. zöldségbolt­ban egyetlenegy mérleg és súly sem volt hitelesítve. A 63. sz. italboltban pedig mé­rés nélkül, „szemre" szolgál­ták fel a népi ellenőröknek az italokat, persze keveseb­bet, mint amennyi járt vol­na. Hat másik üzletben le­járt szavatosságú élelmisze­reket találtak, a 101. sz. sze­rencsi boltban sok doboz olyan bébiételt, amelyet már fél évvel korábban ki kellett volna vonni a forgalomból. A járási Népi Ellenőrzési Bizottság végül megtette a javaslatait az illetékes fel­sőbb hatóságokhoz; 7 válla­lati boltvezető és egy ma- ] gánkereskedő ellen a sza­bálysértési eljárás megindí-j tását is kérték. A fedélzetet állandóan tisztítani kell. Hogyan? Bemutatja Németh István, matróz. Órák óta zúg az önjáró uszály motorja. A kormányos mereven figyeli a vizet. Gyakran fordít hatalmas erő­vel a kicsinek egyáltalán nem nevezhető kormány keréken. A víztükör vakít, visszaveri a nap sugarait. A monoton zúgást a hajóinas hangja za­varja meg. — Nemsokára Tiszalök! — Aztán ügyesen, Pista! — kiált ki a kormányos a fe­délzetre. — Ugyancsak meg kell fogni, nehogy rávigyen a gátra — magyarázza elko­molyodva. Nem könnyű át­jönni a zsilipen, mert nagyon szűk. De nem könnyű itt semmi. Nagyon kell figyelni. A kanyarok, a kőgátak, a gázlók is veszélyesek lehet­nek. Míg ezen gondolkodom, meg is fogalmazom a kér­dést : egyáltalán, hogy lesz valaki hajós? — Kérdezze meg a Pistát — mondja hamiskásan mo­solyogva a kormányos. Miért mondja ezt? Talán ugratni akar? Hiszen, ha jól emlék­szem, egyszer már említette, hogy 22 éve hajon van, a ha- jósinas pedig összesen nem élt annyit. — Azért, mert nagyon szép és jó dolog — válaszol Németh István. — De miért?! — Nem tudom megmagya­rázni. Február óta vagyok itt, és a tenger a célom. — Mégis, hogyan lesz va­laki hajós? — Nézze —- szólal meg Vajda Lajos — általában úgy képzelik el a hajósokat, hogy rumosüveggel a kezük­ben kacsingatnak a szép lá­nyokra a parton. Én sem, az inasom sem iszik. Előbb azt kérdezte, hogy lesz valaki hajós? Hát en voltam nap­számos, kőművessegéd és ki­futógyerek. Kalocsán laktam, sokat hívtak a cimborák, menjek velük a hajóra. Aztán 1950-ben elmentem. Hajós­inas. matróz, uszálykormá­nyos, hajókormányos és a végén hajóvezető voltam. Ahogy tellek az évek. úgy szerettem meg ezt az életet. Hogy mi a jó ebben? Vizen lenni különös dolog. Ezt csak az érti meg, aki már hosz- szabb időt eltöltött hajón. Egymás után maradnak el mellettünk a falvak. A par­ton horgászok végigkísérnek utunkon. Elhagyjuk a Sajói, a Hejőt, és az Eger patak torkolatát is. A szel csende­sedik. A nap sem tűz már olyan erősen, amikor kikö­tésre készülünk. A fiú kiönt két vödör vizet a fedélzetre. Később meggyújtja a lámpá­kat. — Nem akar fordulni — mérgelődik a kormányos — valamit bekapott. Az inas vasmacskákkal bí­belődik, mindkettőt le keil ereszteni, erős a vízáramlás. — Na, elég volt Pista? De Pista már sehol. A ka­binban szundikál. Leülünk egy cigarettára, nem beszél­getünk, az egész napos mo­torzúgás után a csendet él­vezzük. Kis idő múlva a ka­pitány feláll, kihúzza magát. — Most egy nagy mosdás, vacsora, aztán irány az ágy! — A kabin ajtajából még visszaszól. — Hát most már láthatta, valahogy így fest a hajósélet. Kép. szöveg: Mécs Ernő (Folytatjuk) Beruházás, munkaerőhelyzet A Leninvárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén tájékoztató hangzott el a város munka­erőhelyzetéről. Az írásos elő­terjesztés utalt rá, hogy több mint egy évvel ezelőtt tár­gyalták utoljára ezt a napi­rendet. Időközben — a ta- nács-vb határozata alapján — a tanács illetékesei meg­beszélést folytattak a beru­házó és kivitelező vállalatok­kal a várható munkaerő- szükségletről. a beruházók és a kivitelezők elhelyezésé­re szolgáló munkásszállások építéséről, valamint azokról a konkrét feladatokról, ame­lyeket az építők és a szere­lők szociális és kulturális igényeinek kielégítése végett a következő időkben Lenin- városban feltétlenül megkell valósítani. A beruházásokkal kapcso­latban hozott határozatok, rendeletek mar éreztetik ked­vező hatásukat. Ez .lemérhe­tő azon is, hogy a városbe­ruházásnál az építőipari ka­pacitás jelenleg meghaladja a rendelkezésre álló pénz­ügyi fedezetet. Mint azt a tájékoztató is hangsúlyozta, az ipari beruházók számára •” épülő lakások átadása meg­felelő ütemben halad. Az el­múlt évben 20. az idén pedig már 150 lakást adtak át munkásszállás céljára. ** A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy a város munkaerőhelyzetének pontos felmérését és a tennivalók összegezését egy későbbi * időpontban végezzék el a ta­nács szakigazgatási szervei. Az év végéig ugyanis napvi­lágot lát több olyan GB-dönté? amely döntően befolyásol­hatja Leninváros munkaerő helyzetének alakulását. 1 Ózdon. megyénk egyik nagyberuházása — az évi 300 ezer tonna kapacitású folya­matos acélöntömü — építési és szerelési munkálatai a ter­veknek megfelelő ütemben halad. Az alapozási munká­latok befejeződtek. Az új alapozási eljárással közel 4,5 millió forint költséget (aka- rítottak meg. Az építők je­lenleg az F II. csarnok acél­szerkezeteinek szerelését végzik. • A par napos szerelési mun­ka után átadják a munkate­rületet a tetőfedő, üvegező, valamint bádogos szakmun­kásoknak. A tervszerű, ösz- szeliangolt munka eredmé­nye. bogy még a héten meg­kezdődhet a 150 tonnás da- ruliid szerkezetének beeme­lése, szerelése is. NEB-vizsgálat a szerencsi járásban Kilenc kp leraékkesitatíja a Biskofcí lilífásK TT /II i] 1H* / Uszállyal a liszan n. Élei a hajón Tartják a határidőt a beruházók

Next

/
Thumbnails
Contents