Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
1972, május 6., szombat- E3ZÄK~W3K3*ÄftORSZAG 3 Számadás a végzett munkáról Szakszervezeti küldöttértekezlet a 1 VK-han Értéke, vagy ára? Á fogyasztó lélektana A SZOT és a VOSZ elnökségének határozata előírja, hogy a választott szakszervezeti szervek, s a tisztség- viselők kötelesek számot adni végzett munkájukról. A TVK-ban a napokban került sor a múlt évi szakszervezeti tevékenység értékelésére. Ezt megelőzően bizalmi értekezleteken, s szakszervezeti taggyűléseken összegezték a szakszervezeti munka tapasztalatait. A vállalati szintű tanácskozáson a kombinát 4500 szervezett dolgozója képviseletében száz küldött volt jelen. A szakszervezeti bizottság beszámolóját Beái Gyula szb-titkár terjesztette a küldöttértekezlet elé. A beszámoló egyebek között hangsúlyozta: a szak- szervezeti munka tartalmát a oárt X., a Magyar Szakszer- fezetek XXII. és a VDSZ "XI. kongresszusának határozatai, továbbá az üzemi oártbizottság és a szakszervezeti tanácsot választó küldöttértekezlet állásfoglalása, i'letve határozatai szablak meg 1971-ben. A kongresz- szust követően a vállalati szakszervezeti szervek széles ’-örű propagandát fejtettek M annak érdekében, hogv a szervezett dolgozók mindenütt megismerjék a párt politikáját, és aktívan bekapcsolódjanak annak megvalósításába. Az szb változatlanul nagy gondot fordított arra, hogy tovább javuljon a szakszervezet irányító és szervező munkája lent az üzemekben és vállalati szinten egyaránt. A TVK szakszervezeti tanácsa és szakszervezeti bizottsága az elmúlt évben összesen tizenkilenc alkalommal tartott ülést. Ezeken 53 különböző, a vállalat egész kollektíváját érintő kérdést vitatlak meg a testületek. Így például napirenden szerepelt az új kollektív szerződés megvitatása és jóváhagyása, megtárgyalták -a kombinát munkaerő-gazdálkodásának helyzetét, az ifjúság- és nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztalatait. Kezdettől fogva ügyelt a szakszervezeti bizottság arra is, hogy a szakszervezeti tisztségviselők megfelelő továbbképzésben részesüljenek. Ezt olyan formában oldották meg. hogy a mozgalom kérdéseit legjobban ismerő előadók közreműködésével rendszeressé tették a szakszervezeti aktivisták oktatását. Az szb figyelme ugyanakkor kiterjedt a mozgalmi munka részterületeit átfogó munkabizottságok irányitáSzocialista kertészbrigád — A kertész mindig sárban dolgozik, mert ha nincs sár az esőtől, altkor csinálni kell öntözéssel — kezdi brigádjuk bemutatását ifjú bchrott Béláné, akit a Kossuth Termelőszövetkezetben mindenki csak Manyikának emleget, az egy családhoz tartozók közvetlenségével. — Bizony, nem kisasszonyoknak való munka a miénk,' a konyhakertészetben nem lehet senkinek íinnyáskodni. A Hámán Kató brigád mégis egy évtizede ősszé tart.. Nem csupán a sárospataki határban, hanem az egész újhelyi járásban ők. a pataki Kossuth Tsz kertészetének asszonyai, lányai alakították meg az első szocialista brigádot, még 1961-ben. S már akkor Manyikét választották vezetőjüknek, mert az együttes munkában hamar kitetszett, hogy nemcsak a kertész szakmához ért jól. hanem igen jó érzékkel tud bánni az emberekkel is. Társadalmi közösség Az ötvén holdas, illetve 29 hektárnyi öntözéses kertészet — mert a pataki Kossuth Tsz-ben már a nemzetközi mértékegységhez igazodva hektárban számolnak — a szövetkezeti nagyüzemre': nem létfontosságú üzemága. Ha szigorúan csak a gazdaságossági tényezőket vennék figyelembe a vezetők, azzal is érvelhetnének,’ hogy ezen a vidéken, a közismerten kedvezőtlen termelési feltételek között nincs is kecsegtető üzleti fantázia a kertészkedésben. Mégis vállalják — kézzelfogható bizonyságot szolgáltatva arra az alaptételre, hogy a termelőszövetkezet nem csupán gazdasági szervezet, hanem társadalmi közösség is, amelynek fontos feladata a tagság, s a társadalmi közérdek ösz- szehangolása, kielégítése. Sárospatak városi lakosságának friss zöldségfélékkel való ellátását elsősorban a legnagyobb szövetkezeti gazdaságtól. a Kossuth Tsz-től várják. Tagsági érdek Indokolt tagsági érdek is a kertészet fenntartása. Mindenekelőtt az asszonyok, lányok találnak itt megfelelő munka- és kereseti lehetőséget. A Hámán Kató brigád 36 tagja közül 29 nő. Többségük a kertészethez közeli Halászhomok tanyán lakik, számukra a munkahely közelsége is előnyös, mert hamar hazaérnek, s a közös munka után még ellátják a ház körüli tennivalóikat is. A tanyáról való asszonyok példásan szorgalmasak. Közülük Kenderest Lászlóné rászolgált a kiváló dolgozó kitüntetésre. A szövetkezet vezetősége érdemük szerint becsüli a kertészetben dolgozók munkáját. Amiben lehet, igyekszik könnyíteni a munkateltételeiken, Azokat, akik nem a tanyán laknak, hanem a városból járnak ki dolgozni, ősz óta a szövetkezet saját busza szállítja a kertészetbe, s onnét haza. A kertészbrigád az adott lehetőségekkel reálisan számolva igyekszik hasznossá tenni'magát. Az idén az 1016 melegágyi ablak alatt kétmillió palánta előnevelését végezte el. Az arra alkalmas palántákat már kiültette a szabad földbe. A magról nevelt zöldségféléknek is jó ágyat; készített. A gyakran mostoha természeti körülmények sem szegik kedvüket ezeknek a szívós asszonyoknak, lányoknak. S odaadással végzett munkájukban nem kevés része van annak, hogy a brigád a szocialista címéhez híven összetart a munkahelyén kívül is. Ha kell. a tanulásban, s ha a felfrissülés úgv kívánja. a kedvtöltő szórakozásban is. Bennünket jobban li«veinek Legutóbb különösen illő alkalom nyílt a közös jókedvre. Elsőként ők kapták meg az aranvkoszorús szocialista brigád címet a termelőszövetkezeti brigádok közül. Ebben messze környéken nincs is vetélytársuk. — Az a hidat, hogv bennünket jobban figyelnek még inkább hailia az igyekezetünket — mondja a bri- pádvezetö Manvika. aki most még külön feladatra is készül. (">t érle az a megtisztelő bizalom, hoay a szocialista brigád vezetők országos tanácskozásán a termelőszövetkezeti asszonyok, lányok eavil: szószólóin leeven. S 5 erre a nevezetes alkalomra is a rá iellemző lelki ismerettséggel véayüi. Bereez József sara, és tevékenységük ellenőrzésére. Elsősorban ennek köszönhető, hogy valameny- nyi munkabizottság éves munkaterv alapján általában közmegelégedésre végezte feladatát. A küldöttértekezleten szóba került a szakszervezeti tisztségviselők sokrétű munkája is. Egybehangzó volt az a megállapítás, hogy tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a kombinát elölt álló gazdasági és politikai célkitűzések teljesítéséhez. A szakszervezeti tisztségviselők' közül nagyon sokan részt vettek a vállalat középtávú tervének készítésében, s nagy szerepük volt a kollektív szerződés kidolgozásában. Nem kisebb jelentőségű az a munka sem, amit a gazdasági feladatok jó megoldása érdekében egész éven át végeztek. Ezen kívül, számos helyes lépéssel, intézkedéssel segítették a dolgozók társadalmi aktivitásának újsze- rű kibontakoztatását. Ugyancsak jó dolog az is. hogy a vállalati szakszervezeti szervek a gazdasági eredményekkel összhangban dolgozták ki javaslataikat a bér-, a szociálpolitika fejlesztéséről, a dolgozók élet- és munkakörülményeit javító intézkedésekről. L. L. Községi párííitkárok tan folyama Miskokon Az MSZMP Borsod-Ábaúj- j Zemplén megyei Bizottsága j és Oktatási Igazgatósága két- szer egyhetes-bentlakásos továbbképző tanfolyamot szer- í vezeti a községi pártbizott- ! ságok és csúcsvezetőségek titkárai részére. A tanfolya- ■ mókát Miskolcon, az Okta- j tási Igazgatóság Tizeshon- ; véd utcai székházában tart- j ják meg május 8. és 13., illetőleg május 15 és 18-^a kő- ! zött, s a járási pártbizottságok javaslatai alapján mint- > egy hatvan községi párttit- | kár vesz rajtuk részt. Tudományos kutatások sokasaga igazolta világszerte, hogy a fogyasztó lélektana sajátos, öntörvényű viiág. Miféle „bűnök” terhelik lelkét? Nem hajlandó az áremelkedést a jövedelemnövekedéssel együtt mérlegelni. Nem veszi figyelembe, hogyha drágább lett az építőanyag, akkor az építmény vagyonértéke is nagyobb, nemcsak az ő kiadása. Nem számolgatja, hogy egy-egy termék áremelkedése valójában mennyi pénzt emeszt fel, azaz összes kiadásain belül milyen arányt képvisel. Ezért azután az idény- cikkek árának emelkedését sűrűn azonosítja a teljes fogyasztói árszínvonallal, s hihetetlenül fogadja a fogyasztói árindex alakulásáról szóló hivatalos közleményeket... Ami nem ugyanaz Néhány szakemberen kívül ki emlékeznék arra, hogy az ötvenes évek elején mibe került egy pár nylonharisnya? 145 forintba! Még 1957-ben is 104 forintot kóstált a ma 17—25 forintért kapható holmi. (Az iparban az átlagkereset 735. illetve 1300 forint volt akkor.) Tény, hogy a fogyasztó az áremelkedést jegyzi meg, a csökkenést sokkal kevésbé, a változatlan árú termékek nagy csoportjára pedig oda sem figyel! A vevő a kiadást nézi, s sokkal kevésbé azt, hogy igénye — az esetleg drágább áruval — jobban kielégül. Még kevésbé gondol arra, hogy növekvő kiadása újabb és újabb igényeinek a kielégítését szolgálja. (A televíziózás, a rádiózás általánossá válása, a háztartások gépesítése, a gépjárművek térhódítása stb.) Hajlamos arra a fogyasztó, hogy a kiadásainak növekedését csupán az arak emelkedésére ■ vezesse vissza, holott ez csak töredék, hiszen 1957 és 1970 között 12 százalékkal emelkedett az árszínvonal. Sokkal inkább a fogyasztás növekedése, a nagyobb igények, a magasabb életszínvonal magyarázza á kiadások bővülését; az olcsóbb burgonya helyett egyre több — de drágább — zöldséget eszünk, a- moSótek- nőt nem kellett karbantartani, s áramot sem fogyasztott ... A vevő nem nézi a naptárt, nem érzékeli az időAutök és motorok gyúj(áscIosztófnak bemérései végzik a képen látható berendezéssel, a posta garázsának szerelőműhelyében. Foto: ifj. Hollósy Endre szakok különbségét, holott egészen más júliusban és januárban a fogyasztási összetétel. ám sokan ezt „drágu- lás”-ként fogják fel... Na, most jól beolvastunk a fogyasztónak? Véleményformáló tényezőket soroltunk fel. S ezekhez hozzátartozik az is. hogy; az árszínvonalátlag, amely éppúgy magába foglalja az államilag támogatott, tehát értéküknél olcsóbb termékek árát, mint a magasabban adóztatott, vagy az időjárás alakulásától függő idénycikkekért fizetett összeget. Az így kialakuló átlagos árszínvonal nem mutatja meg, hogy az egyes termékcsoportok alacsonyabb, vagy magasabb ara, hogyan érinti a különböző jövedelmű társadalmi rétegek életszínvonalát. Az árnövekedés akkor válik veszélyessé, ha meghaladja a béremelkedést, 1957 óta azonban nem volt ilyen esztendő. S végül; ha a fogyasztó szabadon választhat a különböző termékek között. akkor az árakat nem érzi emelkedőnek. Ám, ha kényszerhelyzetben vásárol — ..eszi. nem eszi...” —, hiába kap esetleg minőségileg jobbat, azt áremelkedésként könyveli el. S erre a kényszerhelyzetre sűrűn van példa! Torz tükör Évente egymillió magyar állampolgár megy külföldre; fogyaszt óként is körülnéz. Sok mindent összehasonlít- gatnak ilyenkor, de a tükör torz. Kirakati árcédulák alapján nem lehet egy ország fogyasztási szerkezetét, színvonalát megítélni, mert mind a termék —, mind a fogyasztási cikk forgalomban világszerte nagyok az eltérések. Ami tény: I960 és 1976 között a tíz legfejlettebb tőkés országban a fogyasztói áremelkedés 42 százalékot: tett ki, ezen belül Hollandiában 53, Angliában és Svédországban 48. Ausztriában 43, az Egyesült Államokban 31 százalékra rúgott. Hazánkban ugyanez idő alatt hat százalékot nőtt a fogyasztói árindex . .. ! A világpiaci áringadozások viszont idehaza is fölvetnek érdekes kérdéseket. Igv például 1969-ben. s 1970-ben a nemzetközi piacon a kávé ára emelkedett. A fogyasztói ár „védelme” miatt az állami költségvetés vállalta az importár-kiegészítést, majd a forgalmiadó csökkentést, de ez — nem tévedés — 520 millió forintjába került! Kérdés, helyes volt-e itt megadni a támogatást, vagy ezt a pénzt másutt jobban lehetett volna felhasználni? Az árstabilitás ugyanis kétélű fegyver: kedvező. ha a költségek csökkenése, a termelékenység emelkedése révén jön létre, ám minden tekintetben kedvezőtlen. ha fedezetét az állami támogatások — adómentesítések — teremtik meg. S ma még ez utóbbi jellemzi a helyzetet. Hasonlóan'bonyolult a forgalmiadé hatása is. A múlt esztendőben az összes forgalmiadóbevétel 22 milliárdot tett ki. legnagyobb részét — 35.8 százalékát — az élvezeti cikkek adták. Utánuk a sorban a ruházati és a vegyes iparcikkek adója következett. Ugyanakkor az alapvető élelmiszereknél mindössze 260 millió forint volt az állami bevétel forgalmiadóból, viszont 4.8 milliárdra rúgott, a fogyasztói árkiegészítés! Azaz a forgalmiadó sem csökkenthető tetszés szerint, mert — egyrészt — elsősorban az, alapvető élelmiszerek dotációs forrását apasztaná, valamint — és másrészt — mérsékelné a költségvetés eszközeit, hiszen a vállalatok által befizetett nyereségadó, és eszközlekötési járulék után ez a legfontosabb bevétel! A mérés precíz! Eljutunk tehát annak belátásához, hogy mindenfajta árintézkedés nagyfokú felelősséget, a hatások soKszoros elemzését követeli meg. Akár azonnal csökkenthető lenne sokféle iparcikk ára — a forgalmiadó mérséklésével, elengedésével —, de akkor a kenyér, a liszt, a cukor, a vasúti személyszállítás ára ugrana gyorsan fölfelé... Az árpolitika döntő tényezője az életszínvonal-politikának; mindent mérlegelve 'ehet csak igent és nemet mondani. Mészáros Ottó (Következik: Kedvező, kedvezőtlen,) A borsodi műszaki hetek agrárnap ja A X. borsodi műszaki hetek gazdag eseménysorozatában tegnap, május 5-én került sor a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei szervezetének rendezvényére. A MTESZ-székház előadótermében Enyedi Zoltán, az Állami Gazdaságok Központjának közgazdasági osztályvezetője A lenn elés célszerű szakosításának — társításának lehetőségeiről, az ipari típusú termelési rendszerek mezőgazdasági megvalósításának lehetőségeiről tartott nagy figyelemmel kíséri; előadást. Sok tekintetben a mező- gazdaságit» kapcsolódnak a X. borsodi műszaki hetek keretében rendezett VI. borsodi vegyész napok tegnapi előadásai is. A többi között például A mikroelemekkel kiegészített, karbamiddal végzett takarmányozási kísérletek — című előadás, amely a Borsodi Vegyikombdnát munkájával függ össze. Ugyancsak a BVK tevékenységével volt kapcsolatos A pvc alkalmazása az építőiparban, valamint A kutatás é,s műszála fejlesztés a BVK. ban című előadás. Az Északmagyarországi Vegyiművek a délelőtt folyamán szerepelt az előadásokon. amikor az új típusú klómietilezési reakciók in- tenzifikálását, illetőleg az or- ganofil bentonítok előállításának optimalizálását ismertették. Az előadásokat élénk vita követte.
