Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-31 / 126. szám
1972. május 31., szerda «» ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Szombattól hétfőin Nagy sikerű gyermeknapokat rendeztek Árion A szocialista törvényesség társadalmi Igény 3. 4 jogtalan haszonszerzés ellen (Levelezőnktől) Községünkben már szombaton megkezdődött és három napig tartott az idei gyermeknap. Május 27-én, szombaton az általános iskolások gyermekmajálison vettek reszt: vasárnap délelőtt rajz- és kézimunka-kiállításon mulatták be az idei tanévben készített legszebb munkadarabjaikat. Ezt köt etben csaknem 500 úttörő és kisdobos szinpompás felvonulásában gyönyörködhetett a nagyközség lakossága, amelyet úttörő- és kisdobosavatás követett. Vasárnap délután az általános iskolai tanulók tornaünnepélyét sok száz szülő nézte végig nein kis büszkeseggel, majd a felnőttek szórakoztatták a gyermekeket. Arlón még soha nem látóit nagyszámú közönség drukkolt derűsen a soványak és kövérek mérkőzésén, amelyet végül is csak tizenegves-rúga- sokkal tudtak eldönteni... Nem kevesebben tekintették meg a tanácsi dolgozók és pedagógusok női kézilabdamérkőzését sem. amelyet — j állítólag bírói segédlettel — J a tanácsiak nyertek. Hétfőn délelőtt az úttörő- őrsök próbóztak, a délután énekléssel telt el. este pedig impozáns tábortűz zárta a szombattól hétfőig tartó gyermeknapot, amelyek nagyszerű élményt nyújtottak a gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt. Adler István Arló- ISMERETES, hogy megyénkben az ipartelepítés, illetve -bővítés, továbbá az igen jelentős lakásépítési program megvalósítása helyenként szükségessé teszi bizonyos területek kisajátítását. A vonatkozó jogszabály szerint: a kisajátított ingatlanért értékének megfelelő kártalanítás, jár, A reális értéknek megfelelő kártalanításhoz jelentős egyéni és társadalmi érdekek fűződnél:. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy, noha a kártalanítási eliúrá- sok az államigazgatási taná- I esi szerveknél kezdődnek, mégis csaknem minden esetben a bíróságoknál fejeződnek be. Az érdekeltek ugyanis a kisajátítási, kártalanító- ’ si összeg felmérésére keresetet nyújthatnak be a bírósághoz. E téren eltúlzott és jogellenes igényeket is tapasztaltunk. A Miskolci Járásbíróságon folyamatban volt egyik perben például a felperes mintegy 300 ezer forintot érő házingatlanának kisajátítása miatt: 1 millió forint összegű kártalanítást igényelt. Találkoztunk olyan igényekkel is. aimelvek nem túlzásból, hanem hitelezetten haszon- szerzési törekvésekből fakadtak, Az egyik feineres elhallgatta. hogy a használatában levő és a kisajátítással érintett 300 négyszögöl területből 1966-ban. kártalanítás mellett már kisaiátitottak 194 négyszögölet, út: korszerűsítésére. Ez a tény azonban annak ideién felületességből nem került a telekkönyvbe, ígv fordulhatott; elő, hogy az érinteti: személy az egész területért igényelt kártalanítást. Ezt a jogellenes törek- vést is csak a másodfokú eljárásban sikerült tisztázni, es a .jogalap nélküli kártala- mlas már csak ügyészi törvényességi óvas utján volt megakadályozható. ESETENKÉNT az is előfordult, hogy allamigazgalá- si, szakigazgatási szerveknél kíséreltek meg — egykéi esetben eredményesen — eltúlzott kártalanítási igényi jogellenesen érvényesíteni. Az egyik ilyen ügyben több mint 1 millió forint összegű kisajátítási kártalanítást kért és — a bíróság által jóváhagyott egyezség alapján —• kapott is az érdekelt szerv egy kezelésében volt. de állami tulajdont képező ingatlanért. A törvénysértés miatt ez ügyben is eredményes ügyeszi törvényességi óvásra kerüli sor. .4 jogalap nélkül felveti kisajátítási kártalanítási összeg pedig visszafizetendő az érdekeit tanácsnak. Az ügyészségek a kisajátítási kártalanítási perekre — és az ezekkel érintett fontos állami és egyéni érdekekre való tekintettel — fokozott figyelmet fordítottak. Tevékenységükkel a jogpolitikai elveknek megfelelő törvényes ítélkezési gyakorlat kialakulását, illetve a .reális érték szerinti megfelelő kártalanítást igyekeztek elősegíteni. A kártérítési pereket elemezve ugyancsak tapasztaltuk, hogy egyes szervek — olykor állampolgárok is — saját: gazdálkodásuk rentá- bíMtása céljából, esetenként teljesen újszerű igényekkel lepnek jei atlanti vailaia- luiiual szemben. Egyesek aoool kiindulva, hogy „nem szabad ipari te- ve^enyseggel a környezetet oly mélyekben szennyezni, amely közvetlenül, vagy közvetve az ember egeazseget veszélyezteti’, kártérítési követelést támasztottak egyes ipari üzemekkel szemben azon a címen, hogy „az ipari üzemen füst, sorom, szennyvíz st.b. kibocsátásával károsan befolyásolják a környezetet”. Ezekben a perekben előterjesztett igények túlzott volta mar a perek megindulásakor nyilvánvalóan kiderült. Perbeli ügyészi indítványok es fellebbezés! óvások során kifejezésre juttattuk álláspontunkat, mely szerint nem ellenezzük, sőt ügyészi eszközökkel is előmozdítjuk azoknak a jogos igényeknek kielégítését, amelyek bizonyított tényeken es a kártérítési igény összegszerűségét tekintve vitathatatlan bizonyítékokon alapulnak. KÖVETKEZETESEN felléptünk azonban az igények érvényesítésével szemben, amikor feltételezéseken alapuló .ipari karokat” akartak érvényesíteni. Végső soron ezekben a perekben is a törvényesség érdekében leptünk fel. Nem elleneztük a tényleges károk megtérítését, de megakadályoztuk a jogtalan haszonszerzést a társadalmi tulajdon rovására. Dr. Lőcsei László, megyei főügyészhelyettes (Folytatjuk) A PINCEKLUB Amikor az elmúlt év vége felé a VTMELUX fiataljai felvetették az ötletet, mely szerint klubot kellene építeni a szerviz alatt levő pincéből, csak a legoptimistábbak hittek az ötlet életrevalóságában. Gyalázatos állapotban volt ugyanis az a néhány, semmire sem való helyiség. Nemcsak a törmelék, a szemét miatt, hanem, mert víz is szivárgott valahonnan. De a fiatalok hittek a lehetőségben, hiszen sokféle szakemberrel rendelkeznek. Nagy szerencse, hogy a vállalat vezetői is az optimisták közé tartoztak. biztatták, támogatták őket. Egy klubra — valamiféle helyiségre —, amelyben időnként összegyűlhetnek a fiatalok, minden vállalatnál szükség van, de különösen a VIMEliUX- nál. melynek megszámlálhatatlanul sokfelé telepített részlegeiben sehol nincs egyetlen olyan nagyságú szoba, amelyben például a K 1'SZ-gy üléseket megtarthatnák. Nem divatból akartak pinceklubot, hanem mert éppen egy pincében rejlett valamiféle lehetőség. K"»mívesek, szerelőit, íanuiók Megkezdődött a munka. Váltakozva körülbelül 70— 80 ember dolgozott itt. Kőművesek. szerelő"., tanulók és még ki tudja, kik. Ha a KISZ-iit'kár Szolt: ma délutánra kellene vagy négy ember akkor délután megjelentek legalább tízen. .Jól haladtak. Ölajkályha. ventillátorok szárították a nedvességet, a falakat. Nagyon boldogok voltak, amikor felfedezték az állandó vízszivárgás okát: a fal közelében, ki tudja hány éve széjjelment vízvezetékből ázta- tódott a föld. Már rendben van ez is. A vállalat pénzt adott bútorok, rádió, lemezjátszó vásárlására. A berendezés is ott van már. Az egyik falat Lenkey Zoltán grafikusművész munkája díszíti. Ha az ember lemegy a lépcsőn, egy boltíves helyiségbe jut, ebből egy másik helyiségbe, ennek egyik részében pedig a büfé — vagy nevezzük inkább így: bár — kapott, azaz kap majd helyet. Bárki megnézheti a klubot: nagyon szép. Talán mond valamit az is, hogy amikor a vendéglátó szakemberei megnézték. félig tréfásan, félig komolyan felajánlónak: 200 ezer forintért megveszik. Persze, tudták ők is, hogy a fiatalom nem válnának még ettől semmi pénzért, hiszen rengeteg munkájuk van benne, maguknak építették, saját ízlésük, sok-sok ötletük alapján. Amikor még nem volt teljesen készen a klub — tulajdonképpen első rendezvényként ' — KISZ-gyűlést tartottak benne. Minden KISZ-fiatal megjeleni, amire évek óta nem volt példa. A kölcsön termek néni vonzották úgy a fiataloikar. A klub tehát készen van. Huzavona az átvételnél Hónapok óta készen van már, csak még nem nyithatták meg, néni használhatják. Az átvevő bizottság ugyanis több kifogásolnivalót, talált. Például azt, hogy csak egy WC van, márpedig 3, azaz három kell. Egy férfi, egy női, .meg egy személyzeti. Miskolc belvárosának közepén, a Déryné nevű presszóban egyetlen WC-be járhatnak férfiak is, nők is, pedig ez a presszó nyilvános. Ugyancsak a belvárosban. a Capri nevű, szintén nyilvános cukrászdában egy sincs. A V1MELUX pinceklubja a legteljesebben zárt körű lesz, ahová csak klubi gazol ván nya 1 léphetnek be még azok is, akik építették. A klubtanács már megalakult, titkárral az élén, ezeknek a fiataloknak a feladata a megfelelő program összeállítása. De mindég}'. A fiatalok elkészítették a másik két WC-t. (Körülbelül 25 ezer forint.) Az átvevő bizottság ital raktár létesítését is kiszabta. Az is van már. Kár- mentőt a bár elé. Legyen. A büfében elhasznált vizet továbbító szivattyú ne kézi erővel működjön (néhány perces mozgatás), hanem árammal. Jó. A fiatalok mindezt tudomásul vették és elkészítették. vagy elkészítik ami még kell. Ha kell. Egyébként is lehet rájuk mindig számítani. Ennél a vállalatnál dolgoznak például azok a fiatalok. akik az avasi torony, a szíriháztoróny óráit rendbe hozzák, ők állítják fel egy-egy alkalomra a hatalmas zászlókat az Avason, kidekorálják a várost, .feldíszítik a Tanácsház téren levő karácsonyfát, elkészítették egyik művelődési otthonnak az ügyelőasztalát (elektromosság. villanyok, kapcsolók), elkészítették egy általános iskolának több százezer forint értékű stúdióasztalát slb. Társadalmi munkában. Néhánvan közülük, hogy például az iskola stúdióasztalát időben elkészíthessék, szabadságot vettek ki maguknak, szabadság-idejüket is erre a munkára áldozták. Szóval lehet rájuk számítani mindenben. Hamarosan kedvelt hclv lesz Talán csak még egy klub építésében nem lehetne. (Nem is akarnak.) Kicsit elvette a kedvüket az átvételi huzavona. A szabályok persze, szabályok. De vajon tényleg azoknak a szabályoknak kell vonatkozni egy zártkörű klubra is, mint egy nyilvános vendéglátóipari egységre? Nagy kár lenne mégis, ha a VIMELUX fiataljai esetleges tapasztalat- szerzés végett "hozzájuk forduló. más vállalatok, gyáraik fiataljait lebeszélnék a pinceklub építéséről. Ne beszéljék le őket. Hiszen végül is elkészült ez a szép pinceklub. hamarosan nyilván kedvelt helye lesz valahá- nyuknak. Kezdeményezzenek másutt is a fiatalok. Segítsék, támogassák őket a vezetők. A célszerűség indokát hosszú lenne, fölösleges is lenne sorolni. Csak hadd utaljunk rá, hogy a már elkészült klub programját a fiatalok állítják össze, és ebben a programban politikai. szakmai művelődési, szórakozási szempontokat vesznek figyelembe. Tisztességes szándékkal, felelősMiskolci képeslap Foto: le ezé József Jó napot, Gyula bácsi! Mint már beszámoltunk róla. május 27—28-án rendezték meg a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének IX. küldöttközgyűlését. Budapesten, a MA- BÉOSZ-székházban. A küldöttek között volt Varró Gyula. az észak-magyarországi területi iroda szervezője, a központi vezetőség tiszteletbeli tagja. — A 350 küldött 230 ezer szervezett gyűjtőt képviselt. Jelen voltak a baráti országok delegációi is. akik elismerésük jeléül ajándékokkal halmozták el a szövetséget. — Milyen helyet foglal el a MABÉOSZ Európában? — Mi vagyunk az első helyen.. Az ország lakossá gáhozv viszonyított létszámunkat tekintve világelsők is vagyunk. Csodálatot vált ki a MABÉOSZ tavaly átadott hétemeletes székháza is, amely a bélyeggyűjtők hozzájárulásából épült, s világ- viszonylatban is egyedülálló. — Esett-e szó a kcmgresz- s zu son az észak-magyarór- szági bélyeggyűjtésröl? — Hogyne, hiszen Borsodban 15 ezer szervezett gyűjtő van. közülük körülbelül négyezer az ifjúsági gyűjtő. Dr. Steiner László, a MABÉOSZ főtitkára, aki egyébként miskolci születésű, külön kiemelte beszédében az Észak-Magyarország című napilapot, amely igen régóta ír a bélyeggyűjtéssel kapcsolatos eseményekről, újdonságokról és szinte szervező erő Borsodban. — .4 MABÉOSZ ezen a kongresszuson adta ki először — az aktivisták megbecsüléséért — az aranygyűrűt, amelyet összesen tízen kaptak meg több évtizedes, jó munkájukért. Az egyik kitüntetett - Gyula bácsi volt. Mióta társadalmi munkása a bélyeggyűjtésnek ? — 30 éve — válaszolta szerényen Varró Gyula, aki 15 évig. nyugdíjazásáig, a központi vezetőség tagja volt. — Mióta gyűjt bélyeget Gyula bácsi? — Ügy 40 éve. — Hogy' kezdődött? — Egyik nagybátyám gyűjtötte a bélyegeket, s ami nem kellett neki. ideadta nekem. Így 8—10 éves koromban megszerettem a szép állat- és virágbélyegeket. — És most mit gyűjt? — Elsősorban magyar bélyegeket és a motívumok közül festmény-, állat- és vi- rágbélyegeket. — Gyula bácsi 65 éves. de reggeltől estig megy. szervez, dolgozik, nemcsak Miskolcon, hanem kis községekben is. Egerben. Gyöngyösön. Salgó- tarjában éppúgy ismerik, mint itthon. Mi a célja? — Erőmhez mérten az a célom, hogy megszerettessem az ifjúsággal ezt a ma már nem is hobbynak, hanem inkább népművelésnek számító tevékenységet... Én akkor örülök. ha rámköszönnek, „Jó napot. Gyula bácsi”. Köszönök és kérem, mondják meg nevüket. És akkor mesélik, itt meg itt jártam iskolába. Gyula bácsi vett rá a bélveggyüjtésre. Azóta orvos lettem, lakatos, geológus, de szeretem és gyűjtöm a bélyegeket... Priska Tibor . p.
