Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-23 / 119. szám
1972. május 23„ kedd ÉSZAK-MAGYAfiORSZÄG 3 Halász Lajos FILMSZÍNHÁZAINK sikerrel vetítették a Jelenidö című filmet, amely jórészt a szocialista brigád jelenideje, benne megannyi létproblémája és 'lehetősége. A filmet mégis kevesebb brigád- tag nézte meg, mint reméltük. Miért késik a kézszorítás a brigádok és a film között? Itt-ott talán véletlen- szerű tényezők is közrejátszanak, de ha mélyebbre nézünk, a jelenség mögött lényeget tapinthatunk. Nevezetesen: a „szocialista módon tanulni és élni” eltökéltségből sok helyütt még hiányzik az eleven, lüktető művelődési élet vágya. Egyes brigádoknál azt tapasztaljuk, hogy a kulturális vállalások többsége inkább előírt követelmény, mint belső emberi szükséglet; inkább pontszerző „jótett”, mint személyiséggyarapító forrás. Mintha nem belül, az egyének képességeiben és „testre szabott” törekvéseiben fogalmazódtak volna meg e vállalások, hanem valamilyen képzelt brigádelikétt „kiialá- lásai” lennének. Ankétünkön az országos tanácskozásra készülődő küldöttek majd mindegyike foglalkozott ezzel a témával. Halász Lajos, az LKM elő- hengerésze, Szabó Gyula vonatvezető, Német Gábor, a BVK művezetője saját munkaterületük, adott lehetőségeik szempontjából vizsgálták a kérdést, de a lényeget egybehangzóan fogalmazták meg. Éspedig: a szocialista brigádmozgalmat döntően a termelésre szabták, s mivel a termelési feladatok adottak, azok lényegében meghatározzák a „szocialista módon dolgozni” brigádteendőket is. — Ámde a szocialista brigádok — mondotta Halász Lajos — nenícsalc anyagi javakat termelő brigádok, hanem éppen annyira a maguk emberi, szellemi-lelki javait is teremtő munkaközösségek. Bennük az ember a tárgyalkotással együtt és azon kívül — önmagát is alkotja. Méghozzá, — s ez a cél! — bővítetten reprodukálja önmagái. Igen ám, de miből sarjadnak a „szocialista módon termelni és élni” vállalások? A termelésből? Csak részben, mert ezt a jó munkaszervezés és a szakmai tanfolyamok többé-kevésbé megoldi Szabó Gyula ják. Vagy a brigádműveltség valamilyen „eszmei mércéjéből”? Az igazság, hogy a felülről sugallt kulturális vállalások csak szabványra szabott munkát nyújtanak a munkásembernek. A gyökeres megoldás tehát az, ha a brigádok és a brigádtagok az esetleges közös színház- és mozilátogatásokon, kirándulásokon, mint kultui’ális vállaláson túl, elsősorban az önművelésben állítanak magasabb mércét. Ha a vállalás alapja az lesz, hogy az emberek a termelő képességeiket, termelő emberi adottságaikat egyaránt gazdagítják, fejlesztik. Halász Lajos: „Amikor én kezdtem a hengerész szakmát, nagyon lelkiismeretesen foglalkoztak az LKM- ben velünk. Oktatási szak- szervezeti tanfolyamok segítették a szocialista brigádokat. Kézikönyveket is készítettünk, ezeket megtárgyaltuk egymás közöli, a szakmai kérdésekben tanácsokat adtunk és kértünk. Ezzel is a szakmai fejlődést segítettük. A mi brigádunkban most kél fiatal van. Ügy foglalkozunk velük, hogy pár év után ne oldjanak kereket... A kulturális vállalásokkal is a. közösségi szellem erősítését szolgáljuk. Vannak, akik vidékről járnak be. Őket különösképpen figyelemmel kisérjük. hogy feltalálják magukat közöltünk.” A vidékről bejáró, ingázó dolgozók gyakran kimaradnak a kulturális megmozdulásokból. Részükre a színházat a televízió viszi házhoz. Az önművelésre, továbbképzésre azonban számos más lehetőség nyílik, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy az emberekben felkeltsük a művelődési igényt. Szabó Gyula, a szuhakállói állomás vonatvezetője mór nem fiatal ember. Mint mondja: a mozgalomban tizenhárom éve vesz részt. Ismeri a szakma minden fogását, de egy ember, ha munkáját mindig jobban és jobban akarja végezni, sosem mondhatja el magáról, hogy már eleget tud. A szocialista brigád a legkitűnőbb forma ahhoz — mondotta —. hogy az emberek egymást segítsék, az ismeretek bővítésére ösztönözzék. Éppen ezért ne csak az egyenlő képességű dolgozók vegyenek benne részt, legyenek egy Német Gábor brigádban. Vegyék magukhoz a gyengébbeket is, segítsék őket, emeljék magukhoz. Ez is kifejezi az egymás iránti megbecsülést. NÉMET GÁBOR, a BVK művezetője sok egyéb között a törzsgárdatagok, az idősebb dolgozók felelősségét hangsúlyozta a fiatalokkal szemben. A szocialista brigádokban a gazdaságvezetők hamar felismerték a több termelés motorjait, de ma még kevéssé domborodik ki az emberformálásra serkentő készség. Pedig a. brigád az emberformálás közösségi műhelye, a munkahely, ahol időnk nagyobb részét töltjük, annak hangulata, légköre kihat gondolkodásunkra, magatartásunkra. A megye szocialista brigadmozgalmá- ban — mondotta összefoglalójában dr. Balogh András, az SZMT titkára — igen pozitívnak mondható, hogy nemcsak gazdaságcentriku- san foglalkoznak a munkaverseny kérdéseivel, hanem naponta szóba kerül a nevelés. a szocialista módon való élés. A szocialista brigádmozgalom, ahol annak minden jelszavát tartalommal töltik meg, a termelési feladatok sikeres teljesítésén túl a káderutánpótlási is elősegíti. Több olyan üzemvezetőt, művezetőt ismerünk már, aki brigádvezetőként kezdte. A közösség és a közösségért érzett felelősség fejlesztette ki bennük a vezetői készséget, a mozgalomban való részvételük mutatta meg, hogy mire képesek. E nemes mozgalom kiindulópontja és végcélja mindig — áz ember. S bár a hármas követelményben elsőként szerepel a „dolgozni”, ez nem jelentheti a második-harmadikként említett „tanulni-él- ni” kivánalom elsikkadását. A szocialista módon tanulni és élni legkifejezőbben azt is jelenti, hogy egy kicsit más emberként. lépjünk visz- sza nap mint nap a termelésbe. Valaki dolgozhat sokat minden különösebb műveltség nélkül is, de ez a munka csupán a mennyiségétől nem válik szocialistává. Ahhoz az embernek is — szakértelemben. fegyelemben, lelkiismeretességben — többnek kell lennie. Onodvári Miklós Foto: Szabados György (Folytatjuk) Jelentés a földekről Minden munka naprakész i , Jdpj tavasz korán, de 1UCI ,jesztő .szárazsággal kezdődött. Eleinte a mezőgazdaságban nagyon roszszak voltak a növénytermesztés kilátásai. néhány hétig valóságos pánikhangulat uralkodott. Volt ennek haszna is. Sok helyen — ahol volt kapacitás és berendezés — már február végén megkezdték az öntözést, majd március hónapban egyre nagyobb lett; az öntözött területek aránya. Április közepén beköszöntött az esős időszak, de senki se higgye, hogy az öntözés felesleges volt. Azok a búzák. takarmánykeverékek, lucernák és más pillangósok, amelyeket márciusban és április első felében öntöztek — most különösen nagy termést adnak, illetve az öntözött búzák sokkal szebbek, mint a többi. Rekordtermést ígérnek. f A növénykultúrát az egész megyében az jellemzi, hogy sokkal fejlettebb minden, mint máskor ilyenkor, a vegetáció legalább két héttel előbbre tart, mint más esztendőkben május közepén. Megyénk mezőgazdasági üzemei — és az egyéni termelők is — a tavaszi vetéseket mindenütt befejezték. Rengeteg munkával, de elsősorban a gépek üzemeltetésével időben, más években szokásosnál jóval korábban került földbe minden növény magja. Sohasem fordult még elő a megyében — de az országban sem —, hogy május közepére mindenütt befejezzék a napraforgó és a kukorica vetését. Az idén igen, mert a vetést a meleg időjárás miatt már április elején elkezdték a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák is. Összesen 51 705 hektár ku- korciát vetettek el — ebből termelőszövetkezeti 23 351 hektár — és további 6139 hektáron vetettek az idén silókukoricát. Si Lórii if teljesíteni, sőt, OIHUUll másfél százalékkal túlteljesíteni a cukorrépavetést is. A termelőszövetkezetek 4113 hektáron vetettek. Ennek nagyobb felén azonban bolhafertőzés volt tapasztalható. A vegyszeres védekezést mindenütt hatásosan elvégezték. Megkezdődött és jó ütemben folytatódik a kertészeti növények kiültetése, palántázása is. Burgonyát a megyében 9769 hektáron ültettek. Ennek zöme egyéni terület. Termelőszövetkezeteink az idén csak 1740 hektáron termesztenek burgonyát, Dohányt az idén 784 hektáron terveztek termelni a termelőszövetkezetek. A kiültetést. palántázást — 50 százalékig már elvégezték. Paradicsomból — szántóföldi termesztésben — a terv csak 223 hektár. Ennek 60 százalékán a palántázás befejeződött. Hagymát eddig 85 hekáron ültettek, de még várható, hogy további öt-tíz hektáron ültetnek. A kalászosok fejlődése sz utóbbi hetekben az esőzések hatására meggyorsult. Olyan szépek a vetesek, hogy a tavalyinál jobb termés várható. A gabonaféléket gyomirtószerekkel permetezték. A megyében a termelőszövetkezetek összesen 65—70 ezer hektár területen végeztek vegyszeres gyomirtást, elsősorban búza-, kukorica-, cukorrépa*-. napraforgó- és tavaszi árpa vetéseken. Ennek ellenére rengeteg meg a kézi és gépi kapálasi munka. A korai növényeket — mák, borsó — már mindenütt bekapálták, a kultúrák szépek es fejlettek. Az elmúlt napokban megkezdődött a napraforgó és a kukorica kapálasa is. A következő napokban ez lesz a legnagyobb feladat, de nem lesz kisebb a pillangós takarmányok és a széna betakarítása sem. nagy0» szépek. S/AMUK A i(írtképződés bő termést ígér, de az időjárás a szőlőnek nem kedvez. Különösen nagy feladat most a szőlők porozása, hogy a peronoszpóra ellen megvédhessek az ültetvényeket. A porozás a két nagy szőlőtermő területen, Tokaj- Hegyalján és Bükkalján megkezdődött, folyamatos, az ültetvényeket gépek alkalmazásával gyorsan és hatásosan védik. A gyümölcsösök ápolása is jó ütemű, de a virágzás és a beporzás alapján csak közepes gyümölcstermés várható. Szelídre! József í'Jabb árhullám a megfáradt Sajón A Sajó védőgátjain az elmúlt 48 órában tovább folytatódott a küzdelem a folyó minden eddiginél nagyobb árhullámával. Vasárnap és hétfőn a vízügyi dolgozók százai, a most csendes Tisza és Bodrog mentéről segítségül érkező, árvédekezésben tapasztalt osztagok dolgoztak éjjel-nappal a veszélyeztetett gátszakaszokon. A szeszélyes időjárás, a hatalmas zivatarok, felhőszakadások is alaposan próbára tették az árvédekezőket. megnehezítették munkájukat. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása Szerint az első nagy árhullámot vasárnap egy újabb árhullám is utolérte. A Sajó szlovákiai vízgyűjtő területén hullott újabb csapadék következménye ez a második árhullám. A második árhulláin Sajó püspök inéi csaknem fél méterrel emelte meg a folyó vízszintjét. Tetőzése hétfőn délután érte el Sajószentpéter térségét. A kiépített védvonalak mindenütt hatalmas víztömeget tartanak vissza. A tartós víz miatt az, átázások, kisebb buzgárok sok helyen okoznak gondokat. A megerősített figyelőszolgálat azonnal jelenti a rendellenességeket, s a „vizes” osztagok minden buzgárt idejében semlegesítettek, az átázott gátakat pedig több helyen homokzsák, illetve kőbordás támasztással erősítik. A csehszlovák határ és Felsőzsolca között különben alig néhány évesek a Sajó védőgátjai. Ez az új, még meg nem állapodott védelmi vonal most van kitéve az első nagy erőpróbának. A „fiatal” gátak különös figyelmet, éberséget követelnek az árvédekezők- töl, akiknek létszáma az elmúlt 24 órában meghaladta a 750-ct. Külön gondot okoz számukra, hogy maga a gát és a gáthoz vezető utak a nagy sár, a fakadó vizek miatt járhatatlanok. Az árvédekezéshez szükséges anyagokat a legtöbb helyen emberi erővel kell becipelni a védvonalra. A Sajó vízgyűjtő területéről vasárnap és hétfőn újabb esőzéseket jelentettek. Ezért a második után egy harmadik árhullám érkezésére is számítani kell. A folyó mentén mindenütt felkészültek a tartós védekezésre. A Sajóba ömlő Bódva folyócska is rendkívüli módon megáradt az elmúlt napokban, s több helyen kilépett medréből. Az eddigi jelentések szerint a Bódva völgyében több, mint 500 katasztrális hold mezőgazdasági terület került víz alá. A nagy felhőszakadások következtében a Mátrából érkező patakok is megáradtak. A kisebb vízfolyások áradása miatt az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon a helyi vízkárelhárítás! készültséget is felállították. Javult a helyzet, a Herná- don. A folyón levonulóban van a kisebb árhullám és már vasárnap megszüntették a Hernád felső szakaszára elrendelt elsőfokú árvízvédelmi készültséget. Legfrissebb jelentések szerint hétfőn délután Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese megszemlélte a Sajó gátjain folyó eredményes védelmi munkákat. (P. s.) Ilyen óriássá duzzadt Kazincbarcika térségében a máskor csendes kis folyó. Most víz borítja a Sajó több kilométer széles hullámterét (Folo: Lőrincz Károly) Elmondják a küldöttek © Művelődés, továbbképzés
