Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-20 / 117. szám
jiimi. jü 8SP sí® íiip A Tiszai Vegyi Kombinát meghívja Önt a Budapesti Nemzetközi Vásár 6/c sz. pavilonjába, ahol bemutatja gazdag gyártmányválasztékát, hagyományos és legújabb termékeit: :— alvázvédő, hőszigetelő, hangszigetelő és egyéb segédanyagokat az NSZK-beli TEROSON cég licence alapján, ;— BINARIN elnevezésű poliuretán zománcfestéket, amely vagonok, autóbuszok és teherautók korszerű festékanyaga, — újdonság a konténerizációs program elősegítésére forgalomba hozott TÁJFUN konténerfesték, :— újdonság az építő- és szerelőipar részére gyártott ORKÁN esőcsatorna- festék. :— Bemutatásra kerülnek a TVK polietiléngyárának új termékei, a polietilén por és mesterkeverékek, a legkorszerűbb csomagolóanyag, a polietilén zsugorfólia, valamint különböző festékgyártó és műanyagfeldolgozó gépek. ;— Bepillanthatnak a látogatók az ország egyik legdinamikusabban fejlődő vegyipari bázisának életébe, és részletes információkat kapnak a szovjet—magyar olefin-egyezmény keretében épülő új petrolkémiai gyáróriásról is. Gyártmányismertetőkkel, műszaki és kereskedelmi információkkal készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére a Budapesti Nemzetközi Vásár 6/c pavilonjában a A COí-gáztrágyázás a korai zöldségtermelésben A korai zöldségnövények fogyasztása iránti igény korunkban nagymértékben megnőtt. Ennek az igénynek a kielégítését csak úgy tudjuk megoldani, ha primőrkertészeteinket korszerű technológiák és termelési módok bevezetésével nagyüzemmé szervezzük. Ennek lehetőségei adottak. Korai zöldségtermesztéssel foglalkozó kertészeteink máris egyre sűrűbben térnek át a nagy befektetést igénylő üvegházak építéséről a sokkal olcsóbb és nagyszerűen bevált, fűthető mü- anyagfólia-sátortelepek létesítésére. A fóliatakaró alatti termelés népszerűségét az is bizonyítja, hogy az utóbbi évtizedben a műanyagfóliával takart kertészetek területe máris meghaladta az 1000 hektárt. A fejlődés irányát pedig szemléltetően mutatja az a körülmény, hogy ma már egyáltalán nem ritkaság a 10—15 hektáros, fűthető fóliasátor-telepek létesítése sem. A nagyüzemi kertészeti termelés alapjainak lerakása után, szakembereink most a korszerűbb technológiák és termesztési módok kidolgozásán fáradoznak. R lövő a COz-gáztrágyázásé A kertészeti kultúrában élen járó országokban ma már rendszeresen alkalmazott a C02-gáztrágyázás. Az eljárás egyszerű, olcsó és igen gazdaságos. Különösen nagy jövője van hazánkban, ahol nagy mennyiségben van természetes széndioxid. Olcsó és a kiszolgálás zökkenőmentes. Mi a szénsavas gáztrágyázás lényege? Ismeretes, hogy a növényvilág elsősorban a széndioxiddal táplálkozik: szerves anyagának nagy részét a levegőből kiválasztott széndioxidból építi fel, amelyet a napfény hatására asszimilál. Hosszú kísérletek azt bizonyítják, zárt hajtatóházakban a széndioxid-koncentráció az asszimiláció következtében állandóan csökken. Pedig a növény — ha biztosítjuk számára az egyéb életfeltételek optimális nyegléiét (fény, meleg, páratartalom stb.) — több széndioxidot képes asszimilálni, ennek következtében gyorsabban, erőteljesebben fejlődik, a kötése jobb, a termése több lesz, és minősége is jelentősen megjavul. Ez a nagy gazdasági előnyt biztosító élettani jelenség hívta fel a kertészeti szakemberek figyelmét az elfogyasztott széndioxid utánpótlására, dúsítására, vagyis arra, amit szén- dioxid-gáztrágyázásnak nevezünk. Hazánkban a kísérletezés nagy munkáját és a mi éghajlati viszonyaink között is alkalmazható technológiák kimunkálását a kertészeti egyetem zöldségtermesztési tanszéke végzi. Kísérleteinek eredményei rendkívül biztatóak. Néhány számszerű adat az eredményekről Az 1971-ben végzett kísérlet szerint, például a korai saláta a szén- savazás hatására 40 százalékos terméstöbbletet eredményezett. A tenyész- idö egy héttel csökkent, s éppen a koraiságból következő jobb értékesítési lehetőség miatt a bevétel még ennél is szebb eredményt mutatott (49 százalék), igen fontos megfigyelés, hogy a termésnövekedés aránya az I. osztályú terméseknél a legnagyobb. Ugyanezek az eredmények mutatkoznak a terméstöbbletben és az árbevételben a karalábénál is. Az uborkánál 60 százalékos lomblevél-gyarapodás volt, s ugyanilyen arányú a növényhosszúság és a súlygyarapodás is. A hatvani paprikánál a termelés 45 százalékkal növekedett. A több termés és a koraiságból következő jobb értékesítés 60—65 százalékos bevételtöbbletet eredményezett. A C-vitamintartalom 15 százalékkal nőtt. A cecei paprikánál különösen jó a széndioxid termésfokozó hatása, s ezért a bevétel még a termés gyarapodásánál is jobb eredményt mutatott. Mire figyelmeztetnek bennünket ezek a számok? Arra, hogy nagyüzemi módszerekkel termelő primőrkertészeteink ezeket a gazdasági előnyöket a jövőben nem hagyhatják figyelmen kívül. A széndioxid-gáztrágyázás széles körű alkalmazása üzemi és népgazdasági érdek. ' (x)
