Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. május IS., péntek I tizenfiarnatik utál I. Az elmúlt szombaton este befejeződött a XIIÍ. mis­kolci filmfesztivál. Egy héten át igyekeztünk a film­ünnep eseményeinek hű krónikásai lenni, beszámol­tunk a legfontosabb mozzanatokról, most a fesztivál néhány tapasztalatát szeretnénk közreadni, néhány kö­vetkeztetéssel együtt. A fesztiválnak Miskolcon már csaknem évtizedes ha­gyománya van, ennek ellené­re e tizenharmadik megren­dezése nem volt könnyű. Már az elmúlt esztendei fesztivál során, s főleg utána, a fesz­tivál tapaszalatai alapján hallatszottak hangok, hogy elég lenne kétévenként meg­rendezni a kisfilmek feszti­válját Miskolcon, hiszen a látott termés, elsősorban a mozifilmek mezőnyében, nem indokolja a minden evben történő megszervezést. Isme­retes az is, hogy az idén a magyar filmszemlék sorúban törés mutatkozott. Már 1971 őszén elmaradt Pécsett a tervezett játékfilm-szemle. Ez év márciusában nem tartot­ták meg a debreceni szink- ronszemlét, sem áprilisban Kőszegen az ifjúsági Hónna­pokat. Ilyen körülmények között a miskolci filmfeszti­vál megrendezése valójában a magyar filmünnepek fo­lyamatosságának biztosítéka lett: A város vezetőinek, a fesz­tivál előkészítő bizottságának, s a Filmművész Szövetség­nek szívós szervező munká­ja nyomán mégis megszüle­tett a XIII. miskolci film- fesztivál. A közönség várta a fesz- . tivált. Százával, vagy talán ezrével vannak már Miskol­con, akik megszokták, hogy tavasszal egy hetet a feszti­válon töltenek, filmeket néz­nek a vetítővásznon és a képernyőkön, s átaiában ma­gukénak érzik a film ünne­pét. A közönség, mint a ko­rábbi években, most is jól reagált a bemutatott alkotá­sokra és tapsaival, egyéb megnyilatkozásaival, a vetí­tések" után tett megjegyzé­seivel „minősítette", „rang­sorolta” is a filmeket, s iga­zán kár, hogy az utóbbi években a miskolci filmfesz­tiválon kiment a divatból a közönség véleményének meg- tudakolása kérdőíves, vagy egyéb formájában, mert ta­lán hasznosíthatók lepnének ezek a vélemények is." A fesztiválon, mint isme­retes, 48 mozifilm szerepelt a versenyprogramban, hat híradó-összeállítással. E 48- hoz menetközben egy negy- venküencedik is csatlakozott, a fesztivál igazgatóságának döntése eredményeként be­mutatták a Balázs Béla Stú­dió egyik filmjét verseny­filmként, amely egyben e stúdió egyetlen képviselője volt az egész fesztiválon. A televízió 19 versenyfilmmel és két hiradóösszeálli. fással indult, a versenyfilmek száma azonban ott is meg­emelkedett eggyel, mert a műsorfüzet nyomdába adása után került a szereplő filmek közé egy nagyon érdekes kül­földi riportfilm. Ez összesen — ha a híradó-összeállításo­kat egy-egy filmnek tekint­jük — 77 alkotás, s ez azt jelenti, hogy a tavalyi’76-tal szemben lényeges számbeli változás nem volt. juk, hogy nem kapott' díjat Magyar József Beszélgetés egy régi baráttal című film­je, tetszett Kollányi Ágos­ton Beszélgetés a számok­ról című munkája, az ani­mációs alkotások közül Richly Zsolt Medvetánc-a, Macskássy Gyula több rajz­filmje, továbbá Timar Ist­ván Merre tartsz, ernber?-e, Knoll István: Tovább-ja, Ró­na Péter Elvárások ’71-é. Be találkaztunk olyan filmekkel is, amelyeknél a nézés köz­ben adódott egyetlen gondo­latunk az volt, vajon hogyan kerültek e filmek fesztivál­ra? A televízió filmjei kö­zül —a díjazottakon kívül — szükségesnek tartjuk még Az elnémult falu, valamint a Látogatás Czóbel Béla mű­termében megemlítését. II t jegyezzük fel, hogy a ver­senyfilmek közé jutott, a Tartson velünk Matyóföldre című, megyénket közelebbről érintő alkotás is. A színvonal egyenetlen volt. Különösen a mozifil­meknél, amelyek előzsüri nélkül kerültek a fesztivál­ra, szemben a televízió film­jeivel, ahol szigorú zsűrizés előzte meg a nevezést. A zsűri döntése, az odaítélt díjak általában helyesen tük­rözik a filmek rangsorolását. A nagydíjat és az egyéb fö- dijakat, valamint a társadal­mi díjakat nyert filmek ér­tékelésével egyet kell érte­nünk, és különösen nagy je­lentőséget tulajdonítunk a díjazott művek között a te­levíziófilmek arányával. Nagy kár, hogy a zsűri nem olyan gond előtt állott, hogy a primus inter pares elv alap­ján a jók közül a legjob­bakat kelljen díjaznia, azon kelljen töprengenie, vajon melyik kiemelkedő filmet le­gyen kénytelen a díjazásból kihagyni, mert hiszen a dí­jazottakon kívül nagyon ke­vés figyelmet érdemlő alko­tás akadt’. Tagadhatatlan, hogy a filmek jó részénél jelen volt bizonyos közérde­kűség, közéleti érdeklődés, egy másik vonulatban pe­dig a szociologizáló tenden­cia, azaz a filmek nagy több­sége társadalmi mondaniva­lót hordozott, a nagyobb há­nyad művészi megvalósulá­sára a sablonosság, szürke­ség volt a jellemző. Sajnál­Uyenék voltak a filmek. A város jó ügyhöz méltó buz­galommal várta a fesztivált, s a felkészülésben, a jó fesz­tivál tárgyi körülményeinek megteremtésében aligha akadt kifogásolni való. Amennyire a szállodahelyzet megenged­te — ez a körülmény a fesz­tivál fejlesztésének egyik ko­moly gátja! —, jó elhelye­zést biztosított a hazai és külföldi vendégeknek, gon­doskodott a fesztiválon kí­vüli programról is, általában sokat, tett érte, hogy a ven­dég jól érezze magát nálunk. A város jó hozzáállása sem tudott azonban javítani azon a képen, amit a vetítések összessége adott. Örömmel köszöntjük a fesztivál új vonását, az if­júsági vetítéssorozatot, amely­nek során a Hevesy Iván Filmklubban 13 filmmel és hat filmalkotóval ismerked­hettek meg a fiatalok. Ez a kezdeményezés jó, tovább fejlesztendő. Meghökkenéssel tapasztaltuk viszont, hogy a már hagyományos vidéki, „kihelyezett” fesztiválok szá­ma felére csökkent, mind­össze két helyen tartottak bemutató vetítéseket és mű­vész—közönség találkozókat. A megye nagyságához képest ez mindenképpen kevés. mmama A fesztivál értékeit a ve­títéseken kívül a tanácskozá­sok adták. Azokról legköze­lebb szólunk. Benedek Miklós Felvételre keresünk olajtüze­lésű kazán kezelésében jártas, vizsgázott fűtőt. Bérezés meg­egyezés szerint. Jelentkezés: MÉZOGEP, Fclsozsolca. Gyártáselőkészítőt — épületlaka­tost, ill. vasszerkezeti szakmában jártas előnyben — felvesz a BM Tanácsi Építőipari Vállalat laka­tosüzeme. Cím; Miskolc, József A. u. 53. az. A Miskolci Kertészeti Vállalat alkalmaz 1 fő kismolorszerelőt állandó munkára és kéz: kaszás munkaerőket, meghatározott idő­re. Bérezés megegyezés szerint. Dolgozókat alkalmaznak Közmű- és mg. vízgazdálkodás! tervezési feladatok ellátására irányító tervezőket felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés személyesen KEVI- TERV, Miskolc, Szemere u. 2. A Beton- és Vasbetonipari Myívek 2. sz. telepe azonnali be­lépéssel felvesz kőműves, ács szakmunkásokat és férfi, női segédmunkásokat. Jelentkezés a telepvezetőnél, Kazincbarcikán. A Miskolci Vasipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz: 1 közgazdasági technikumi vég­zettségű gyors- és gépírni tudó női dolgozót anyaggazdász mun­kakörbe, 1 gépipari technikumi végzettségű dolgozót, gyártás in­tézői munkakörbe. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. I map kémikusok vándorgyűlése Patakon A Magyar Kémikusok Egyesületének komplex ké­miai szakcsoportja Sárospa­takon tartja ez idei vándor- gyűlését a városi pártbizott­ság tanácstermében. A há­romnapos komplex kémiai kollokviumnak, amely a vá­rosi tanács által rendezett tudományos és kulturális hetek keretében hétfőn, má­jus 22-én kezdődik, igen gazdag a programja. Az ország különböző ré­szeiből. egyetemeiről, kutató­intézeteiből mintegy 100 ké­mikus vesz részt a vándor- gyűlésen. D r. Kőrös Endre egyetemi tanár, a sárospataki kollégium egykori diákja mond megnyitó beszédet, majd három napon át 23 előadásra kerül sor a kémia tudomány egyes területedről. A tudósok, köztük Beck Mihály. Markó László, Laka­tos Béla, Deák Gyula, G. Glücklich Judit, Flóra Teréz kutatásaik eredményeiről szá­molnak be a tudományág szakembereinek. Különösen nagy érdeklő­désre tarthatnak számot azok az előadások, amelyek a ké­miai kutatások eredményei­nek az iparban és a mező­gazdaságban való felhaszná­lását taglalják. így szó lesz többek között a komplex vegyületeknek a bőr- és szőr­meiparban történő felhaszná­lásáról, a növényvédőszer- ként használt komplex ve­gyültek termikus sajátságai­ról és a komplex vegyüle- tek alkalmazásáról a szerves kémiai szintézisekben. Gulyás Mihály iiívódí jatkapott Gulyás Mihály írót, a Nap­jaink főszerkesztőjét irodal­mi nívódíjban részesítette a Művelődésügyi Minisztérium Kulturális Alapja, Szélfúvás című regényéért. Az írónak ez a harmadik műve, ame­lyet 1971-ben adott ki a Mó­ra Ferenc Ifjúsági Könyvki­adó a „Kozmosz könyvek” sorozatában. Ivováts Miklós igazgató ma nyújtja át a dí­jat Budapesten nyolc írónak, köztük Gulyás Mihálynak. Hídvégardói 13. sz. vegyesbol­tunk vezetésére szakképzett bolt- vezetőt keresünk. A bolt havi forgalma kb, :i0<) ezer forint. Úti­költséget felvétel esetén térí­tünk. Jelentkezés Bódvaszilason. az áfész elnökénél. A Beton- és Vasbetonipari Müvek miskolci gyára, azonnali belépéssel alkalmaz targoncave­zetőt, fűtés- és vízvezeték-szere­lőt, kompresszorkezelőt és férfi segédmunkásokat. Jelentkezés a telepvezetőnél. FIATALOK! VÁR BENNETEKET A SZELLŐZŐ MÜVEK légtechnikai berendezések gyártására. Felveszünk: közép- és 8 általános iskolát végzett fiatalokat gépi forgácsoló, vas- és fémszerkezeti lakatos szakmában tanulónak. — Kollégiumot biztosítunk. — Havi ösztöndíj 260 Ft-tól 600 Ft-ig. — Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés. — Térítésmentes étkezés. — Sikeres szakmunkásvizsga után személygépkocsi­vezetői jogosítvány azoknak, akik a vállalatnál fog­nak dolgozni. — Közép- és felsőfokú tanulást biztosítunk esti. ill. levelező tagozaton. — Tanulmányi eredménytől függően pénzjutalomban részesülnek tanulóink. Jelentkezés: Szellőző Művek, Budapest, XI., Építész u. 8—12. Közgazdasági és munkaügyi főosztály. A Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt szaktanács­adással egybekötött, kedvezményes pótalkatrész-árusí­tást rendezünk: az UE—28-as és az UE—50-cs típusú traktorok alkatrészeit 20 százalékos árengedménnyel adjuk. Ezzel egyidejűleg telephelyünkön kiszogláljuk vevőin­ket az ez ideig általunk gyártott traktor- és dömper­alkatrészekkel. Az önrakodók, a forgórakodók, a különböző típusú dömpereink, valamint jelenlegi főgyártmányunk, a D4K—B típusú traktor alkatrészeiből gazdag készlet­tel és bő választékival állunk vevőink rendelkezésére. Május 17-íől 31-ig, naponta reggel 8 órától 17 óráig várjuk kedves vevőinket kispesti gyártelepünkön. „VÖRÖS CSILLAG” TRAKTORGYÁR Tóth Ede szobra S ú rospa ko m, A tizenkettedik szobrot avatják vasárnap, május 21- én a sárospataki kollégium iskolakertjében, ahol a haj­dan volt nagy patrónusok- nak, híres diáitoknak ércbe, kőbe vésett emlékét ápolja a hagyományokat tisztelő ke­gyelet és megbecsülés. Ezút­tal megyénk szülöttének, Tóth Ede népszínműírónak a szobrát állítják fel Ka­zinczy. Tompa, Erdélyi Já­nos, Móricz Zsigmond em­lékművének szomszédságá­ban, s így mostantól kezdve a magyar líra és epika jeles képviselőinek pataki galériá­jában a drámaíró volt pata­ki diák szoboralakjára is vé­dőn borulnak rá az iskolá­kért öreg fái. Iparos szülők gyermeke­ként született Putnokon, 1844. október 4-én. Előbb az iglói gimnáziumban tanult, de gyenge előmenetele miatt az apja kivette az iskolából és kereskedőinasnak adta. Semmi kedve sem volt ehhez a. pályához, ezért beteg édes­anyja kérésére megenyhült a haragos apa. és a fiát 1862 őszén Sárospatakra küldte tanulni. Édesanyja nemsokára meg­halt, ő maga nagy szegény­ségben élt. Nevelősködéssel, legációba járással keresett magának némi pénzmagot ruhára, könyvekre. Közben súlyosan megbete­gedett, s amikor felgyógyult, elhagyta Patakot, és 19 éves korában Lantos néven beállt vándorszínésznek. Sokat nyo­morgóit, majd színházi ren­dező és titkár lett. Pulnok- ra is el-ellátogatott, sót itt írta hires népszínművet. A falu rosszát, amelyet 1874- ben átdolgozva beküldött a Nemzeti Színház pályázatára, s elnyerte vele a 100 aranyos első díjat. A következő év­ben, 1875-ben újra kiírták a Nemzeti Színház népszínmű- pályázatát, s megint Tóth Ede vitte el a 100 aranyai A tolonc című darabjával. Érdemei elismeréséül 1876- ban a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. Ugyan­ebben az évben adták elő a harmadik sikeres müvét, A kintornás családot. A szülőföld, Putnok már régen márványtáblán örökí­tette meg emlékét, érde­meit, s ehhez járul most Sá­rospatakon a városi tanács által rendezett kulturális és tudományos hetek alkalmá­val szobrának felavatása az ősi kollégium árnyas kert­jében. H. J. Miről írnak a májusi folyóiratok? A PARTÉLET vezető írá­sa a proletár internacionaliz­mus, a nemzetközi munkás­szolidaritás több mint- nyolc évtizedes térhódítását., a nem­zetközi munkásosztály har­cának történelmi jelentőségű eredményeit és "tanulságait méltatja. Egyebek közt a harci jelszavak meg-megúju- lásának, tartalmi gazdagodá­sának szükségszerűségére, mai követelményeire, a pro­letár internacionalizmus esz­méjének korszerűségére és halhatatlanságára, valamint az osztályharc hazai és nem- ízektözi eredményeinek fo­kozottabb megbecsülésére hívja fel a figyelmet:. Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. az Elnöki Tanács titkára, ,. Alkotmányunk — szocialis­ta életünk alaptörvénye” c. cikke a folyóirat hasábja­in az országgyűlés tavaszi ülésszakán módosított alkot­mányunk jelentőségét mél­tatja. A párt munka időszerű kér­dései című rovatban — töb­bek között — a járási, köz­ségi pártbizottságok és a csúcsvezelőségek munkájá­nak továbbfejlesztéséről ol­vashatunk szerkesztőségi cikket, a Politikai Bizottság 1972. március 21 -i határoza­ta és kiilöndokumen túrna alapján. Ugyanitt olvashatunk a párttagság észrevételeiről; a mezőgazdasági szövetkeze­tekben dolgozó kommunis­ták feladatairól: s a mun- kásvédelem erősítésével kap­csolatos pártfeladatokról. A folyóirat Szemle rovata ezúttal a Kossuth Könyvki­adó munkájával, problémái­val és feladataival ismerteti meg az olvasót. Több cikk igyekszik segítséget nyújtani a propagandisták munkájá­hoz. Káplár József, a KB osz­tályvezető-helyettese a Szov­jetunió és a többi szocialista ország gazdasági integráció­járól. Rátlci András, a KB munkatársa a művelődési otthonok szerepéről ír a fo­lyóirat legúiabb számában. Több cikk foglalkozik a határozatok végrehajtásának megszervezésével és a párt- fegyelmi munkával. Az utóbbiak közül különösen a 66—68. o'dalon található „Egy fegyelmi, ügy és tanul­ságai" c. szerkesztőségi ciki: tarthat nagy érdeklődésre számot A Partéiét Vita—véle­ménycsere című rovata — többek között — közli Mó- nus Antalnak, a DIGÉP pártbizottsága titkárának a helyi kiadványok jelentősé­gével foglalkozó hozzászólá­sát is A TÁRSADALMI Szemle legújabb számának első cik­ke e sorokkal kezdődik: „Ki volt. Dimitrov? Miért ünnepli öt — születésének 90. évfordulóján, június 18-án — az egész forradalmi munlnj.s- mozgalom? Vajon nem csak a jubileumnak kijáró tisztel­gés kötelez-e minket emlé­kének idézésére? Nem, tá­volról sem” — válaszolja Láng György, a cikk szerző­je, majd hangsúlyozza: — „Többel kell szólnunk róla annak a nemzedéknek, amely kortársként már nem ismer­hette a bolgár nép nagy fiá­nak, a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiemelkedő harcosának életútját, élet­művét. Elsősorban a fiata­lokkal kell megismertetnünk — akilc mohón leutalnak pél­daképek után — Georgi Di- n mitrov követésre méltó ta- xo nításait, hősi magatartásé- m nak, forradalmár-etikájának At oly vonzó vonásait." A vezetőíráson kívül tizen­két — külön-külön is érdek- f1 lődésre számítható — idősze- rű téma mélyebb összefüggé- 'j seiben segít eligazodni a fo- 1 lyóirat legújabb száma. Töb­bek között dr. Takács Imre kandidátus, egyetemi tanár, az MSZMP KB alosztályve­zetője, a társadalmi viszo­nyok fejlődésével összhang­ban ír alkotmányunk módo­sításáról; dr. Pozsgay Imre kandidátusnak, a folyóirat főszerkesztő-helyettesének. A haladás ára című írása a gazdaságirányítás reformjá­nak következetes megvalósí­tásával. a reformot erősítő közgondolkodás tovább fej­lesztésének szükségességével foglalkozik; Hoós János kan­didátus, az MSZlVIP KB gaz­daságpolitikai osztályának munkatársa A beruházási te­vékenység és beruházási döntési rendszer, Horn Gyu­la és dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának munkatársai A szo­cialista országok külpolitiká­jának helye és szerepe a mai világban címmel írlak a fo­lyóirat májusi számába’’' icsc)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents