Észak-Magyarország, 1972. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-17 / 114. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. május 17., szerda ■nKSSBiHanHMffHGGaBHH (Márciusban cikksorozatban foglalkoztunk a színház és közművelődés kapcsolatával, majd a miskolci és egri közös színház kérdésével. IC témák Kaposvárott is szóba kerüisek.) Május elején került sor Kaposvárott a dunántúli színházak találkozójára. A négy dunántúli színház — a győri, a veszprémi, a pécsi es a kaposvári — visz- sza térve az eredeti elgondo-- láshoz, magyar darabokat hozott a találkozóra, s furcsamód mégsem a bemutatók hozták a legtöbb vitát, hanem a szinnázak felszínre került, égem, s úgy latszik, már halaszthatatlan gondjai. S éppen ezért nem véletlen, hogy a bemutatók kapcsán is ezek a gondok vetőd tett fel a legélesebben. A legtööo vitat a kaposváriak ősbemutatója váltotta ki: Weöres Sándor Szent György és a sárkány című darabja. Igaz, a véleménykülönbségek sok tekintetben a színpadraállí- tás hibáit tették szóvá, a dramaturgiai hiányosságokat, megás nem egy értékelés — jogosan — azt vetette fel, hogy mit szól majd a közönség ehhez a produkcióhoz. Lesz-e egyál tálán közönsége, s éppen ezért ezen a kérdésén keresztül juthatunk el a találkozó alapvető témájához, a közönséghez, a mai közönség fontosságához. A találkozót sajtóvita előzte meg, és a Somogyi Néplapban a hozzászólók — kritikusok, színházi szakemberek, népművelők — többsége a közönséggel foglalkozott. A középpontba a néző*- tér került tehát, s ez sem véletlenül. A színházaknak, a vidéki színházaiénak létkérdése a közönség, s gyakran úgy fogalmazzák mindezt: közönséggel, vagy anélkül ..; Nagyon élesen megkérdőjelezhető tehát a szakmai körökben esetleg sikert arató, de üres nézőtér előtt játszott darabok létjogosultsága. Két nagy vitát hozott a találkozó. Először Körzeti színház, majd Színház és közművelődós címmel tanácskoztak a részvevők. A körzeti színházról szóló tanácskozás referense és Jcorre- ferensei is a kétévados Somogy—zalai modellt vették vizsgálat alá. Elmondtak, hogy ez a modell jórészben a miskolci—egri körzet módosított — jelentősen módosított — változata. Az északmagyarországi körzeti színház nem váltotta be eléggé a hozzá fűzött reményeket. Az őszinteség kötelez, a dunántúli modell sem mindenben megnyugtató még; a színház Kaposvár-centrikus, . s ez érthető is, hiszen a társmegye vállalásainak mértékében részesül a „színházi juttatásokból”. Egy bizonyos, a vita kissé „deformálódott”, közigazgatási- és gazdasági kérdések irányába. A közönséglétszám elsősorban a műsor politikától függ, az előadások színvonalától (bármilyen kézenfekvő is, nem árt ebből kiindulni), s csak aztán említhetjük a szervezeti kereteket, a játszási struktúrát. A nézőszám szempontjából a körzeti modell kedvezően hat, mert az elmúlt két évadban emelkedett a közönség száma Somogybán is, Zalában is, alapjában véve a körzetesítés tehát jónak látszik, viszont nem egy népművelő felvetette: „végleg búcsút mondhatunk-e a tájolásnak?” A kaposvári tapasztalatok azt mutatják,' hogy régebbi tájolási szempontból igen. Mi lesz tehát a községek művelődési házainak a sorsa — színházi szempontból? Annyi' bizonyos, hogy a kőszínházak produkcióit alapvetően a teátrum méreteihez szabták, és az élményt, a színvonalat a kis falusi színpadok előnytelenül határozták meg. A teendő tehát az, hogy növeljék a Déryné Színház színpadokra szabott előadásainak számát, és megfelelő orientálással, szervezéssel oldják meg, hogy a községek lakói alkalmasint odautazhassanak a körzeti színház valamelyik állandó játékhetére. Ismét csak a nézőtér érdekében ültek össze a x-észve- vők, hogy a színház és a közművelődés kapcsolatáról beszéljenek. Hadd ’ utaljunk ezúttal di\ Trostler Györgynek. a Művelődésügyi Minisztérium munkatársának korreferátumára, aki az antik színházi példára hivatkozott. Olyannak kell lennie a ma színházának, amely választ ad a néző kérdéseire, sőt arra kell inspirálnia a nézőt, hogy kérdezzen. Debreceni Tibor, a Népművelési Intézel osztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ma már a hivatásos és az amatőr színjátszó mozgalom viszonylagos egységéről beszélhetünk. Kitűnt a vitából is. hogy nem szabad belenyugodnia egyetlen színháznak sem abba a látszathelyzetbe, hogy közönsége egy alkalmazottiértelmiségi körből tevődjék össze csupán; munkásközönséget kell teremteni. Hivatkoztak a vitán a kazincbarcikai példára, ahol a színjátszók a pihenő bányászok előtt játszattak. De említhetjük a csurgói példát is, a Csokonai diákszínjátszó napok részvevői versenyen kívül somogyi kisközségek művelődési házaiban is felléptek. A közönséghez közelebb- jutás igényétől vezérelve, keresni kell az utat, hogy a mai színliáz mind jobban betöltse küldetését a közművelődésben. Tröszt Tibor Gárdonyihw ebéd is lesz Nyári gyermekíoglalkozíaíások Közeledik a nyári szünidő. Öröm ez a gyerekeknek, és nem kis gond a szülőknek. Mert a szülők a nyár nagyobbik részében éppúgy dolgoznak, mint az év más szakában, s legfeljebb csak rövid időt tölthetnek szabadságon együtt a gyerekekkel. Nagyon sokan vannak olyanok, akik a nyár többi részében nem tudják rokonokhoz, ismerősökhöz küldeni a gyerekeket., s éppen ezért nem tudják megnyugtató módon biztosítani a fiatal fiúk és lányok napközi elhelyezését. A gyermekek szervezett nyári foglalkoztatásával az ő gondjukon kívánnak segíteni. Miskolcon több lehetőség is kínálkozik, hogy amíg a szülők dolgoznak, felügyelet alatt legyenek a gyerekek. Itt van a pereces! nyári napközis tábor, de sokan nem szívesen mennek olyan /messzire. Az iskolák is szerveznek nyári foglalkoztatásokat. Kéthetenkénti váltásban — egy-egy turnusban mintegy kétszázan — sokan töltik a nyár egy részét a Balatonon a városi tanács máriafürdői táborában. A „kínálat bővítése” érdekében néhány esztendeje a művelődési intézményekben is szerveznek gyermekfoglalkoztatásokat. Ez a lehetőség azonban az elmúlt nyáron jószerével minimálisra csökkent, mert csak a megyei könyvtárban, a megyei művelődési központban és az úttörőházban működtek a nyári gyermekfoglalkozta tások. A „pangás” oka viszonylag egyszerű volt: mivel nem tudtak meleg ebédről gondoskodni, hamar befejezték a foglalkozásokat, a gyerekek délután már ismét felügyelet nélkül voltak, s ezért természetes módon a szülők ér- "deklődése is csökkent. Éppen ezért elsősorban itt kellett ÉRINTÉSVÉDELMI MÉRÉSEK! TŰZVÉDELMI VIZSGÁLATOK! VÁLLALATOK,sSZÖVETKEZETEK, INTÉZMÉNYEK ÉS MAGÁNOSOK SZÍVES FIGYELMÉBE. A hibás, elavult, vagy a rosszul szerelt villanyvezeték, már sok baleset okozója volt. Ezenfelül a hibás villamos berendezések tűzveszélyesek is. Szükséges ezért az időszakonkénti felülvizsgálatuk és a hibák kijavítása. A MISKOLCI VILLAMOSIPARI SZÖVETKEZET kiváló szakemberei GYORSAN, PONTOSAN ÉS KIVÁLÓ MINŐSÉGBEN elvégzik a vizsgálatokat és a szükséges javításokat. Címünk: Miskolc, I., Arany János u. 32. Telefon; Söge?, 18-458. Garanciával végzett szakszerű javítások! Miskolci séták Koináromy József yűrostörténeti írásai Nemes feladatot A B.-A.-Z. MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT felvesz: képesített könyvelőket, gyors-gépírónőket, portásokat. fiatalkorú konyhai kisegítőt, gépkocsivezetőket, kazánfűtőt. Kedvezményes étkeztetést, munkaruhát, kéthetenként szabad szombatot biztosítunk. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a vállalat központjában, Miskolc, Vágóhíd u. 16. magara a Miskolci Műveszeti és Ppropaganda Iroda, amikor összegyűjtötte, és könyvben megjelentette Miskolc múltja egyik leglelkesebb kutatójának, Komáromy Józsefnek az Észak-Magyar- országban, a Déli Hírlapban, a Borsodi Szemlében és a Napjainkban megjelent várositörténeti írásait, illetve azoknak egy jó válogatását. | A várostörténet, lakóhe- I 'lyünk múltja mindenkor az | érdeklődés homlokterében ( állt, s az utóbbi években megpezsdült és tömegmozgalommá lett helytörténeti kutatások új lendületet adtak ennek az érdeklődésnek. Igen sok ilyen jellegű publikáció is napvilágot látott, s különböző ünnepi alkalmakhoz kötötten bizony olyan jószándékú írások is megjelentek, amelyekben szinte csak a jószándék volt dicsérhető. Komáromy Józsefnek, a várostörténet hivatott kutatójának hírlapi és folyóirati publikációi azonban természetesen nem a tömegmozgalom során született írások közé tartoznak. Szenvedélyes megismerni vágyás, szüntelen kutatás, korábbi megállapítások vitatása és okos megdöntése, a tudós pontossága, történészi precizitás ötvöződik írásaiban a marxista alapállású historikus látás- és láttatás- módjáva.1, s nem Utolsósorban a jó, olvasmányos előadásmóddal. Most, kötetben olvasva Komáromy írásait valóban úgy érezhetjük, hogy sétálunk Miskolcon és a jó idegenvezető, a tudós kísérd szavai nyomán a mai OTP- székház helyén a hajdani jobbágyporta áll. vagy még áll egymás mellett a nemiégen lebontott Széchenyi ut- i ca 3.. 5., 7. és 9. számú ház, 1 az utca nyomvonalán meg a hajdani kelták kocsiútja kanyarog. A L bevezetőjeként ' *'”15 1 az avasi kilátó- tornyokról olvashatunk, mintegy a városra rátekintőként, majd • az első nagyobb fejezetben a mai főutca hajdani nevezetesebb telkeinek, házainak történetét ismerhetjük meg. Egy következő kisebb fejezet a Széchenyi utca mellékét mutatja be. a következő pedig Diósgyőr várát és népét. Két írás idézi a diósgyőri vasverőt, illetve az ott készült és a városképtől elválaszthatatlan művészi kovácsolt vas- •munkákat. Néhány történelmi arc vázlata, irodalom és tárgymutató teszi teljessé a jól szerkesztett kötetet. Amikor a kötet egyes írásai lapunkban, vagy más helyi sajtóoi'gánumokban megjelentek, mindenkor nagy visszhangot kelteitek. Ezrek olvasták és érdeklődtek a folytatások után. Az egészséges lokálpatriotizmus, a helytörténeti érdeklődés jó kielégítői voltak az egyes cikkek, s a teljes kötet folyamatosságával még inkább biztosítja ezt a magas szintű kielégítést. A régi Miskolc szerelmesei, az újonnan Miskolcra települtek, vagy ide születettek, de a város múltja Iránt érdeklődők egyaránt jól tájékozódhatnak a Széchenyi utca páratlan oldalának és a páros oldal néhány' telkének múltjáról, meg néhány más, jellegzetes, történelmi múltú miskolci helyről. A jó tájékoztatás a további megismerés vágyát is felkelti. Komáromy József további írásai is hasonló módon gyűjteményes kiadványba kívánkoznak. Wryí así olvasnánk azoO/.IMSflI k0t .g_ g örü_ lünk. hogy a Miskolci Művészeti és Propaganda Iroda e kötet kiadásában feladatának érezte. (benedek) l keresni a továbblépés lehetőségét., örvendetes módon ez meg is történt. Megvan ugyan;« annak a lehetősége, hogy a művelődési intézmények nyári foglalkozásain részvevő gyerekek is kapjanak ebédet. A művelődési intézmény valamelyik közeli iskolával egyíit tműködve biztosíthatja az étkezést. A Gárdonyi Géza Művelődési Házban ez az egyezség létre is jött a he.jőcsabai 27-es számú Általános Iskolával. így azok a gyerekek, akik a Gárdonyi felhívására jelentkeznek, ha igénylik, kapnak ebédet. Miskolcon egyébként öt művelődési intézmény — a megyei művelődési központ, az Ifjúsági és Üttörőház, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház. a diósgyőri vasas Bartók Béla Művelődési Központ és a pereces! művelődési ház — jelentette már be, hogy készülnek a nyári gyermek- foglalkoztatásokra. A legtöbb intézmény már a ..toborzási” is megkezdte, eljuttatta a program-tervezetet a pa r t n er i sk o Iák n a k. Ügy tűnik tehát, hogy a város művelődésügyi intézményei kimozdulnak a tavalyi holtpontról. A sikerhez természetesen arra is szükség van. hogy az utolsó stádiumban se lanyhuljon a lelkesedés, az iskolák is tá- mogassák a művelődési házak felhívását. Mert. igény van. S ha bővülnek a lehetőségek. többfelé szerveznek gyermek foglalkozta (ásókat, akkor egy-egy helyen kevesebben lesznek, s tartalmasabbá lehet tenni a nyári programot. Cs. A. Zári áj (ók Kezdemérs yezés kevés sikerre! A mikor új lakásba költöznek az emberek, akkor általában az első időben szinte csak a lakásuknak élnek. Bezárják maguk mögött az ajtót, s, jószerével még csak azt sem tudják, hogy ki is a szomszédjuk, az ugyanazon lépcsőházban lakókról már nem is beszélve. A diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház szomszédságában gomba módra nőnek ki a földből a diósgyőri új városközpont lakóházai. Sok száz család birtokba vette már. az új lakásokat, s élnek — maguknak. A művelődési ház munkatársai a napokban már második alkalommal próbálkoztak meg azzal, hogy a zárt ajtók mögül kijöjjenek a lakók, egy asztalhoz üljenek, ismerkedjenek egymással, s természetesen a művelődési intézménnyel. Az első alkalommal két bérház lakóit hívták klubestre, most ötöt. Akkor mindössze egyetlenegy ember jött el. Igaz, most sem sokkal több, mindössze egy házaspár. A beszélgetést mégis megtartották. Csak a művelődési ház felnőtt bábcsoportjának kis bemutatója maradt el, de az igazgató, a művelődési ház munkatársai elmondták a lehetőségeket, a tanácstag válaszolt a házaspár kérdéseire. Mert az Ady Művelődési Házban az az elv. hogy senkit se engedjenek el „üres kézzel”, ha egy- , szer már benyitott az ajtón. N agyon szép. jó szándékú a kezdeményezés, bár eddig kevés sikert hozott. S bár kicsit fáj nékik az eddigi kudarc, nem adják fel. Folytatják. Talán egyszer nemcsak átveszik és megköszönik a meghívást a boldog új lakástulajdonosok, hanem el is fogadják. (csutorás) MÉM. Az Észak-magyarországi ( Vállalat, Miskolc, Sajó-part. Nyersanyag hasznosító pályázatot hirdet szerencsi telepe telepvezetői ni u ii k a k őrén e k belől lésére FELTÉTELEK: középiskolai érettségi bizonyítvány, 5—10 éves kereskedelmi gyakorlat, erkölcsi bizonyítvány, szerencsi, vagy Szerencs környéki lakóhely. Jelentkezni lehet a vállalat személyzeti vezetőjénél személyesen, vagy írásban. KizéppalÉii: a nizilir A kaposvári színházi találkozó tanulságaiból
