Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-14 / 87. szám

ÉSZAK - MAG YARORSZAG 2 1972. április 14., péntek Eseményekről • a Tegnap a bonni Shaiunburg- palofában Brandt szövetségi kancellár találkozott az el­lenzék vezetőivel. A megbe­szélésen a „keleti szerződé­sekről” volt szó. Képünkön: dr. Rainer Barzel, a keresz­ténydemokrata unió vezető­je PORTER PÁRIZSBAN William Porter nagykövet, a párizsi Vietnam-konferen- ciát bojkottáló amerikai de­legáció vezetője csütörtökön Washingtonból Párizsba ér­kezett. A jól ismert ameri­kai „érveket” ismételgetve azt mondotta, csak akkor vesz, részt a vietnami kon­ferencia tárgyalásain, ha a VDK és a DIFK küldöttei „komolyan hajlandók tár­gyalni”. TANÁCSELNÖKÖK ÉRTEKEZLETE Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével csütörtökön a Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézetben értkezletet tartottak a megyei tanácsok elnökei. A tanácsi vezetők az élelmezés és fagazdaság helyzetéről, feladatairól és abban a tanácsok szerepéről tájékozódtak — a témáról dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter tartott előadást. KÍNA—USA — PINGPONG! A Kínai Népköztársaság asz­talitenisz-csapata a kanadai Ottawából az amerikai Dcl- roitba érkezett. Mint isme­retes, az amerikai asztalite­niszezők kínai látogatása volt az úgynevezett ping­pong diplomácia nyitánya. Ezt viszonozzák most a kí­nai pingpongosok az USA- ban. Képünkön: kelten a csapatból ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ Santiago De Chilében csü­törtökön — magyar idő sze­rint délután ,4 órakor — ün­nepélyesen megnyílt az ENSZ kereskedelmi és fej­lesztési értekezletének (Unc­iád) III. konferenciája. A ta­nácskozáson dr. Salvador Allende, Chile köztársasági elnöke mondott megnyitó- beszédet. GYILKOSSÁGI KÍSÉRLET A chilei haza és szabad­ság elnevezésű fasiszta szer­vezet ^tagjai kedden meg akartak gyilkolni egy 18 éves kommunista egyetemis­tát. A Santiago melletti La Granja-ban egy gépkocsiból tüzet nyitottak a fiatalem­berre és megsebesítették. 1 Április 26: Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székhazában sajtótájé­koztatót tartottak az V. or­szágos népfront kongresszu­sáról. belpolitikai életünk ki­emelkedő eseményéről. A sajtótájékoztatót Laka­tos Ernő a kormány Tájé­koztatási Hivatalának elnök- helyettese nyitotta meg. mél­tatva az eddigi sokrétű, szí­nes előkészítő munkát, majd Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára ismertette a kongresszus előkészületeit és a háromnapos tanácskozás programját. Bencsik István beszámolt arról, hogy április 26-án — az Építők Rózsa Ferenc szék­házában — ül össze a Ha­zafias Népfront V. kongresz- szusa. háromnapos program­mal. Mérleget von a legutób­bi. négy évvel ezelőtti kong­resszus óla végzett munkáról és kijelöli a mozgalom fel­adatait a további esztendők­re. Elmondta a főtitkár, hogy az elmúlt hónapok gazdag eseménysorozattal / jelezték az országos készülődést a kong­resszusra. Mindenekelőtt az országos közvélemény elé tár­ta a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa kongresszusi levelét, amelynek rendkívül kedvező társadalmi fogadta­tása volt. A mozgalom egészéről álfogó képet nyújtó le­vél gondolataira sok ez­ren reagáltak a helyi népi ront-bizoitságokat újjáválasztó gyűléseken, a küldött választó értekezlete­ken, a városokban és falvak­ban egyaránt. Februárban kezdődtek a népfronbizott- ság-választó gyűlések: a 19 megyében és csaknem 100 já­rásban került sor ilyen ese­ményre. Március végéig tar­tott ez az eseménysorozat, majd április elején újjává­lasztották a budapesti nép- írontbizottságot is. Az ország minden részében megkapták mandátumukat a kongresszu­si küldöttek. Összesen 4000 népfront bizottságot választot­tak a községekben, tanyaköz­pontokban. városokban, vá­ros-kerületekben és a főváros kerületeiben. Félmillió ember jelenlé­te, aktiv közreműködése tanúsítja, hogy a nép­front a társadalmi fi­gyelem középpontjában álló munkát végez. Ami a választások tapaszta­latait illeti, Bencsik István elmondta, hogy megerősítették tisztségükben azokat az idő­sebb és kipróbált népfront­mozgalmi társadalmi vezető­ket és aktivistákat, akik az elmúlt időszakban fáradha­tatlanul munkálkodtak a köz­jó érdekében. Egyidejűleg — s ez a közélet pezsgését jelzi — frissítették, bővítették so­raikat a bizottságok munká­sokkal. nőkkel, sok fiatallal. A kongresszus tanácskozá­sa kapcsán bejelentette a fő­titkár. hogy már elkészült a Hazafias Népfront Országos Tanácsának írásos jelentése a négyéves munkáról, és az or­szágos tanács elfogadta azt a szóbeli beszámolót is, amely a jelentésekhez kap­csolódva hangzik majd el. A kongresszusi munkabi­zottságok előkészületi tanács­kozásai kapcsán szóba került a sajtóértekezleten, hogy a gazdaságirányítási reform szükségessé tette: a népfront- mozgalom lépjen ki régebbi falucentrikus és mezőgazda­ság-központi szemléletéből, foglalkozzék a gazdaságpoli­tika egészével. Ezért várható­an a kongresszus után a Hazafias Népfront or- j szagos elnöksége mellett külön gazdaságpolitikai bizottság működik majd. Sok szálú nemzetközi kap­csolatait ápolva meghívja kongresszusára a népfront 13 külföldi testvérszerveze­tének küldöttségét. Ott lesz­nek az országos tanácskozá­son a népfrontban, mint po­litikai tömörülésben együtt­működő hazai szervezetek és mozgalmak, társadalmi egye­sületek magas rangú képvi­selői is. A kongresszus szer­vezeti teendője lesz, hogy megválassza a. Hazafias Nép­front élére az új országos tanácsot, e tanács pedig so­raiból az országos elnökséget és a titkárságot. Bizottsági ülés a Parlamentben Érzékeny mérleg A törvényjavaslatban megfe­lelően érvénj'esülnek szocia­lista egészségügyünk fontos alapelvei, az új .jogszabály­gyűjtemény megnyugtató mó­don szabályozza a lakosság egészségének védelmével kap­csolatos jogokat és kötele­zettségeket — állapította meg csütörtöki ülésén az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága. A dr. Gondi György elnökletével megtartott ' tanácskozáson részt vett Varga Gáborné. az országgyűlés alelnöke, A bizottság tagjait dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi mi­niszter tájékoztatta az új egészségügyi törvény terveze­tének főbb vonásairól, ren­delkezéseiről. Sokat vitatott kérdésről, az orvosi „hálapénz” adásáról- elfogadásáról beszélt dr. Nez- vál í'erenc. Rámutatott, rossz szolgálatot tesznek az orvos- társadalomnak azoic, akik ter­mészetesnek tartják, hogy a beteg kisebb-nagyobb pénz­összegekkel rója le háláját. Nem ritka eset. hogy a kis­pénzű emberek adósságba ke- verendek, csak azért, hogy részesüljenek abban az ellá­tásban, ami tulajdonképpen ingyenes. H l a Szovjetunió külügyminisztere beszedet mond, arra érthető módon nemcsak a miniszter hatalmas hazájának lakosai figyelnek, hanem az egész nem­zetközi közvélemény is. Aligha túlzás azt állítani, hogy Andrej Gromikó szerdán elhangzott beszéde a szokásosnál is nagyobb érdeklődést kelt világszerte. Ezt a beszedet nemcsak tartalma teszi igen figyelemre­méltóvá, hanem a helyszín, ahol és az alkalom, amelynek során elhangzott. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa mindkét házának külügyi bizottsága együttes ülést tartott es ezen megkezdődött az 1970. augusztus 12-én. aláirt szovjet—nyugatnémet szerződés szovjet parlamenti vitája. Ezen az együttes ülésen hangzott el a szovjet külügymi­niszter beszéde. Most, amikor a szovjet parlament ratifikációs vitája már folyik, erdemes emlékeztetnünk arra. milyen elke­seredett harcot folytat a ratifikálás megakadályozásáért a nyugatnémet ellenzék. Barzelék és Straussék egyik fő érve az, hogy ha a Német Szövetségi Köztársaság hon­atyáinak többsége elutasítaná a jelenlegi szerződés szente­sítését, „Moszkva nyilvánvalóan új formula elfogadására kényszerülne”. t Mindazok számára, akiknek valóban fontos a két or­szág jóviszonya es az európai enyhülés folyamata, eddig is világos volt, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz. Mégis: rendkívül aktuális és hasznos, hogy a Szovjetunió külügyminisztere, a lehető legilletékesebb és leghivatalo­sabb fórumon, a törvényhozás két külügyi bizottságának együttes ratifikációs vitáján visszautasította ezt a képte­lenséget. „A szerződés .jelenlegi formájában jól egyen­súlyba állítja a felek érdekeit — hangsúlyozta Gromikó. — A mérleg megbUlentósétől a szerződés kárt szenvedne. A Szovjetunió a szerződésre vonatkozólag semmiféle újabb tárgyalásokba nem kíván bocsátkozni.” Ez világos beszéd. Azoknak, akik a bonni Bundestag ellenzéki padsoraiban mégsem akarják megérteni, nem­csak kortársaik, hanem utódaik előtt is vállalniuk kell az immár történelmi horderejű felelősséget. (Folytatás az 1. oldalról) mai és politikai fórumot biz­tosít tagjai számára, hanem megteremtette azemberi kap­csolatok kialakításának fel­tételeit is. így az egyesület­ben mód van úgy az egyéni, üzemi, hivatali, intézményi, mint az átfogó népgazdasági problémák megvitatására. A MAE-nak Borsod megyében jelenleg 633 tagja van. A ta­gok hat szakosztályban igen hatékony szellemi és politi­kai erőt képviselnek. Szük­séges azonban, hogy a követ­kező években a megyében dolgozó mezőgazdasági szak­emberek nagyobb többségét tömörítse a megyei szervezet. Fejes László után György Károly az egyesület orszá­gos főtitkára ismertette a megalakulás körülményeit, majd az elmúlt 20 évben vég­zett munkát. Az egyesület­nek jelenleg 15 000 tagja van, ötezerrel több. mint három évvel ezelőtt. Ez az örvende­tes gyarapodás és az ezzel együtt kibontakozó munka el­sősorban a megyei szerveze­tekben érezhető, így Borsod megyében is. A főtitkár elis­meréssel szólt a Borsod me­gyei Szervezet több konkrét, népgazdaságilag, de társadal­milag is hasznos tevékenysé­géről. köztük a műszaki tu­dományos egyesülettel, a mű­szaki szakemberekkel való együttműködés jelentőségéről. A főtitkár után dr. Marton János tartott nagyon izgal­mas. a figyelmet felkeltő és tanulságosan hasznos elő­adást a közgazdasági szabá­lyozás, • a vállalati érdekelt­ség és a vállalati stratégia témakörökből. Hasonló téma­körrel a közeljövőben a me­gyei szervezet vitát kíván szervezni, amelynek előadója — a tegnapi meghívás alap­ján — ugyancsak dr. Marton János lesz. Az előadások után Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára és Szunyogh János, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese üdvö­zölte a jubileumi ülést. L. A. ZENKEV1CS: ni. SíiL ÍpSp m»don igyekez- awnicic nek biztosítani a tengeri hal- és emlősállat- állomány megóvását a kime­rüléstől. Számos nemzetközi szervezet korlátozza a halá­szati körzeteket és évadokat, védi a fiatal halivadékokat a kihalászás ellen. A legrégibb és legtevékenyebb szervezet a Nemzetközi Tengerkutató Tanács, amelyet 1902-ben alapítottak. Érdekköre kiter­jed az Atlanti-óceán észak­keleti vizeire, valamint a Balti- és a Barents-tengerre. Rendkívül kilátásteljes a nemzetközi együttműködés az iparilag értékes halak — hering, szardínia, tőkehal, tonhal, tengeri sügér és la­zac — tenyésztése és transz-) óceáni akklimatizálódása te­rén. Az említett legértéke­sebb halfajok a tonhal és a szardínia kivételével nor­mális körülmények között csak az északi féltekén for­dulnak elő. Reális feladat­ként áll előttünk, hogy akk­limatizáljuk őket a déli fél­tekén is. ahol bőségesen van számukra táplálék. A szovjet tudósok már többször teltek ilyen indít­ványt nemzetk-U konferen­ciákon. Ez lehetőséget nyúj­tana arra, hogy a jelenlegi iparszerti tengeri halászatot, halgazdaságokká alakítsuk át. Kedvező eredményeket nyertek a szovjet tudósok a nagy fejű tengeri pékhal (Mugil cephalus) és a halak számára táplálékul szolgáló szervezetek, a Mollusca sin- desmii és a Nereis-iéreg akkümizációjával a Kaspi- tengerben. valamint-a balti szalaka-heringeknek az Arai- tengerben való meghonosítá­sával. Egészén bizonyos; hogy a jövőben a tengerek és óceá­nok élő nyersanyagkészleté­nek felhasználása egyre in­kább az ésszerű gazdálko­dás jellegét viseli majd. A tengerek és óceánok fel­mérhetetlen ásványkincsei szinte teljesen kihasználatla­nok. A kőolajat csupán a Kaspi-tenger partja mentán aknázzuk ki, az Egyesült Ál­lamokban pedig a Mexikói- és Kaliforniai-öbölben folyik hasonló munka; ezenfelül sókat termelünk még ki a tengervízből és néhány járu­lékos tárolómedencéből (pél­dául Kara-Bugaz és Szivas). Fedi» iné? elké^elui « **"» ^ ^sem konv­n.vű. hogy milyen nagy’ mennyiség van az óceánok­ban abból a 36 kémiai elem­ből, amelyet vizük oldott ál­lapotban magában foglal. Elég talán arra rámutatni, hogy csak aranyból 8 millió tonnát, nikkelből 80 millió tonnái, ezüstből 164 millió tonnát, molibdénből 800 mil­lió tonnát, jódból 80 mil­liárd tonnát tesz ki ez a mennyiség. Köztudomású, hogy a La­minaria nevű tengeri hínár­ban a jód koncentrációja el­éri a nyerssúly 0.1—0,5 szá­zalékát, hamujában pedig ,az 50 százalékot, míg a kör­nyező víz jódtartalma lite­renként összesen kb. 0.05 milligramm, vagyis 0.000 005 százalék. Tehát a Laminaria a' környező víz jódtartalmá- nak több százszorosára nö­veli saját testének jódtartal­mút. A diatoma-moszalok kova­tartalmú hajuk felépítésé­hez sziliciumdioxidot kon­centrálnak. s hamujukban 50—70 százalékot is kitesz a sziliciumdioxid mennyisége; a kovaszivacsok hamujában a sziliciumdioxid a 88—89 százalékot is elérheti. A környező vízben a szilicium­dioxid koncentrációja mind­össze tízezred százaléknyi. A vízben oldott ritka ele­mek koncentrálásának ké­pességével számos állat is rendelkezik. A soksertéjűek (Polichaeta) közül egyesek 0.002 százalék kobaltot és 0.01—0.08 százalék nikkelt töménvítenek testükben, ami százezePszerese vagy millió- szorosa a környező vízben található töménységnek. A languszta nevű tengeri óri­ás rákok teste élősúly-kilo­grammonként 2 milligramm kobaltot tartalmaz, ami ^ tengervízben található kon­centráció több százezerszere­sét teszi k,i. FíIVPS köpenyesek (Tuni- cata) azzal a meg­lepő képességgel rendelkez­nek, hogy vérükben vaná- diumot koncentrálnak, ami ott oxidációs célra szolgál, akárcsak más állatok véré­ben a vas. Vérük egyéb­ként zöld színű. Az ascidiák vérí'estékében a vanádium- koncentráció milliárdszor magasabb, mint a környező tengervízben. De bármilyen nagyok is a tengervízben oldott ásványi kincsek, a tudományos és műszaki világ mostanában inkább a tengerfenékre, a fenéküledék ásványi gazdag­ságára.' az üledék alatti föld­kéregre és földköpenyre összpontosítja érdeklődését. Már maga a fenék felszí­ne, illetve legfelsőbb rétege is figyelmet érdemel. Az óceán fenekét gyakran vas— mangán konkréciók magas vas és mangán tartalmú tö­mör rétege borítja, göm- böcskék és lepénykék alak­jában.* Főleg e konkréciók meny- nyisége meglepő: a „Vityaz” kutatóhajó rendszeres ten­gerfenék-fényképei alapján végzett számítások a Csen­des-óceánra s^zázmilliárd tonnás nagyságrendű előfor­dulásokat adnak. E konkré­ciók vegyi összetétele a ten­gervízben nagy töménység­gel oldott ritka elemekre hívja fel a figyelmet. Ezek milliószor nagyobb sűrűség­gel fordulnak elő a konkré- ciókban, mint a vízben. A It on krédók alaH^ alapvető szerepet töltenek be a baktériumok — olyan élő szervezetek, amelyek hatalmas energiapotenciállal és a ritka elemek koncent­rálásának képességével ren­delkeznek. Tudósaink adatai szerint a világ szárazföldi kobaltkész­lete egymillió tonna, ugyan­akkor egyetlen konkréció- ban körülbelül egymilliárd tonna található. Az Egyesült Államokban már megkezd­ték az óceánfenék vas— mangán konkrécióinak kiak­názását. Nálunk nagyobb vas—mangán konkréciatarta- lékok a Balti-tengerben, a Barents-tenger néhány ré­szén, s főleg a Kara-tenger­ben fordulnak elő. A vas—mangán konkré­ciók \'ilágosan mutatják, hogy az óceánban a jelen­ségeket sokoldalú komplex eljárással kell vizsgálni. Nem kétséges, hogy a konkréciók kialakulásában hatalmas sze­repük van a mikroorganiz­musoknak. Ez azonban ért­hetetlen és értékelhetetlen marad, ha nem válaszolunk arra a kérdésre, hogy hon­nan ered az elemeknek ez a konkréciókban összpontosuló hatalmas tömeg^ — a sok millió tonna kobalt, nikkel, réz, mangán és vas? Alul­ról, az üledékrétegből és a földrétegből ered-e, vagy pe­dig felülről, a tenger vizé­ből? E kérdést a geológiá­nak kell megválaszolnia. (Folytatjuk) * Konkrécióknak a tenger­fenék! üleciekben. ill. az üledéke« kőzetekben talál­ható. többnyire kerekded ásványokat nevezik. me­lyek valamilyen ,.mag*'-ot (pl. homokszemet. kövült maradványt) körülvevő ás­ványi rétegekből állnak* Népfronl-koigresszus Két évtized munkájáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents