Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-12 / 85. szám

1972. április 12., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A szocialista demokrácia értelmezéséhez A miskolci autóbörzén Napjaink társadalmi—politikai életének egyik kulcskérdése a szór,ialisla demokrácia fejlesztése. Kz a probléma minden­ki* érint társadalmunkban, értelmezése körül azonban itt-otl bajok vannak, sok tévedés is tapad e fogalomhoz. Az aláb­biakban a téma legfontosabb elvi-politikai es gyakorlati iisz- szefüggéseit kívánjuk felvázolni. A SZOCIALISTA demok­rácia a proletariátus állam­hatalmának es társadalmi berendezkedésének fejlet­tebb, a fejlődésben elért °!yan magasabb formája, amely legjobban megfelel a szocializmus teljes felépítése feladatkörének és egész idő­szakának. A szocialista demokrácia a legszélesebb, a lehetőségek szerinti „legteljesebb'’ de­mokrácia. amelyben orszá­gunk lakossága, minden ál­lampolgár — soha nem is­mert mértékben és tormá­ban — hallathatja szavát az üzemek, termelőszövetkeze­tek, intézmények működésé­nek lényeges kérdéseiben, N közvetlenebbül és hatéko­nyabban vehet részt a hata­lom gyakorlásában és a szo­cialista építőmunkában. A szocialista demokrácia felöleli az állami, gazdasági, társadalmi élet minden te­rületét. Beszélhetünk állami és közéleti demokratizmus­ról (politikai demokrácia), üzemi demokráciáról, ter­melőszövetkezeti demokra­tizmusról, a kultúra demok­ratizmusáról és még iskolai demokráciáról is. A lényleges demokrácia érvényesülésének az a döntő ismérve, hogy a tömegek közvetve és közvetlenül ve­gyenek részt a hatalom gya­korlásában, saját célkitűzé­seik megvalósításában. A felszabadulás óta eltelt több, mint két és fél évtized alatt pártunk vezetésével ki­vívtuk a nép hatalmát, le­raktuk a szocialista társa­dalmi rend alapjait, egyben felszámoltuk a kizsákmányo­ló osztályokat és a népel­nyomó társadalmi rendszert. Hazánk mai társadalmi viszonyai a legteljesebb mér­tékben megfelelnek a .szo­cialista demokrácia érvénye­sülését jelentő követelmé­nyeknek. Az alapvető ál­lampolgári jogokat: a mun­kához. tanuláshoz, pihenés­hez, művelődéshez való jo­got az alkotmány biztosítja mindenki számára. Az álla­mi munkában pedig az ap­parátus mellett a dolgozók nagy tömegei vesznek részt, mint tanácsi aktivisták, bí­rósági ülnökök, népi ellen­őrök stb.. amely feltétlenül a hatalom gyakorlását — a lakosságnak az ügyek inté­zésébe való tényleges bele­szólását — jelenti. JELENLEG országunk la­kosságának túlnyomó több­sége saját sorsának, család­ja helyzetének javulásán ke­resztül is érzi a szocialista társadalmi rendszer mélysé­gen demokratizmusát, ma­gáénak vallja a szocializ­must, és kész érte nemcsak élni. dolgozni, hanem har­colni, azt védelmezni is. Nagyszerű bizonyítéka mind­ennek a nagyarányú szocia­lista brigádmozgalom a ter­melés frontján, a munkásőr­szolgálat, dolgozó népünk önkéntes fegyveres testüle­tében végzett tevékenység stb. Ta pasz tala ta i n k szer i n t azonban a jogok és kölele- -eltségelc „ egysége még nem minden esetben és nem a kívánt mértékben jut ér­vényre. Vannak, akik nem hajlandók felismerni a jogok és a kötelezettségek egysé­géi, egyoldalúan értelmezve a szocialista demokrácia lé­nyegét. Az ilyen jelenségek ellen kitartóan, fáradhatat­lanul kell harcolnunk, hogy biztosíthassuk a jogok és a kötelességek együttes érvé­nyesülését. mert a szocialis­ta demokrácia nemcsak jo­gokat, lehetőségeket, hanem kötelezettségeket is feltéte­lez. A kötelezettségek min­denekelőtt a haza és a tár­sadalmi tulajdon, a közös vagyon erősítésére, gyarapí­tására és védelmére irá­nyulnak. de a jogokkal pár­huzamosan, széleskörűen más területeket is érintenek. A szocialista demokrácia kibontakoztatásával, állandó fejlesztésével egyidejűleg le kell küzdeni az építőmunka, a politikai, a társadalmi élet, a kultúra és az ideológia területén' óhatatlanul jelent­kező antiszocialista jobb. és „bal''-oldali torzításokat, ten­denciákat, s harcolunk azok ellen, akik a szocialista de­mokráciát a szocializmus el­len akarják felhasználni. Társadalmunkban kevesen, de vannak olyanok, akik felhasználják, sőt kihasznál­ják a szocialista társadalmi rend biztosította jogokat, le­hetőségeket, mindenben csak saját javukat tartják szem előtt és a közös munkát nem előreviszik, hanem hátrál­tatják: akik nem a szocia­lizmusért élnek, hanem a szo­cializmusból élösködni akar­nak. Ezeket az elemeket — tettük súlyosságától függően, esetleges büntetőjogi eljárás, vagy egyéb adminisztratív intézkedés formájában is — felelősségre kell vonni. A szocialista demokrácia ugyan­is a szó szoros értelmében a tömegek demokráciája, de elnyomást, felelősségre vo­nást jelent azok számára, akik szembehelyezkednek né­pünk érdekeivel, nyerészke­déssel, becstelen eszközökkel igyekeznek a szocialista de­mokrácia lehetőségeivel — saját érdekükben — vissza­élni. A szocialista demokrácia nem jelent ,.abszolút”, „tisz­ta’’ demokráciát, amely ki­vétel nélkül mindenki szá­mára ..csak" demokráciát biztosit Ilyen államrend so­ha nem volt! — és a mi ko­runkban egyelőre nem is le­hetséges! A demokráciát nem sza­bad elszakítani a central iz­mustól, sem a kettőt szem­beállítani. mert szétválaszt- hatatlarí egységet alkotnak, és csak egymással kölcsön­hatásban tölthetik be ren­deltetésüket. De aki orszá­gunkban szocialista álla­munk törvényeit tiszteletben tartja, nyugodtan élhet és dolgozhal: védi a törvény — sérthetetlen 1 TÁRSADALMUNKBAN el­sőrendűen fontos, hogy a ve­zetés mind szorosabb kap­csolatban legyen a néppel. Szocialista rendszerünknek ez saját érdeke, mert ereje és hatalma éppen a töme­gekben van. Lenin a szo­cialista forradalom győzel­mét követően, a legnehe­zebb időszakban — a pol­gárháború legsúlyosabb nap­jaiban — is hirdette a pro­letárdiktatúra demokratizmu­sát, demokráciájának lehe­tőségeit. Napjainkban pedig már nem számít „elméleti újdonságnak", hogy a prole­tárdiktatúra tényleg nem­csak erőszak, hanem szövet­ség és bizalom is a tömegek nevelésére és az állam ügyei­nek intézésébe való bevonás­ra. Az, hogy a küzdelem mi­lyen oldalai és formái, a proletárdiktatúra milyen funkciói kerülnek előtérbe — mindenkor a fejlődés konkrét körülményeitől függ. A proletárdiktatúra fejlő­désében most döntően azok a funkciók érvényesülnek, amelyek csak a szocialista demokrácia nagyarányú, erő­teljes fejlesztésével valósít­hatók meg. Ezek: a gazda­ságszervezés és -építés; az ideológiai és kulturális ne­velés: a legszélesebb osz­tályszövetség, a nemzeti egy­ség megteremtése. Szocialista társadalmunk fejlődésének ebben a szaka­szában az osztályellenség el­nyomásának, az erőszaknak a funkciója lényegesen le­szűkül. elsősorban a külső ellenség, s annak egyes — osztályerőt mar nem képvi­selő — belső szövetségesei­vel szemben, megtévedt, kártevő elemek ellen irá­nyul. Ahogyan fejlődnek társa­dalmi viszonyaink, fejlődik a szocialista demokrácia — párhuzamosan erősödik né­pünk szocialista egysége. A nemzet ilyen összeforrott sá- ga igazán csak a szocializ­mus talaján bontakozhat ki, mert. ez a társadalmi rend szünteti meg a kizsákmányo­lást, az osztályok ellentéteit és teremti meg közöttük az érdekazon osságot. A NEMZETI EGYSÉG a szocialista forradalom lénye­géből következik. Mai. az egész nemzetet felölelő, erő­södő szocialista egységünk — a szocialista demokrácia biztosította lehetőségeken túlmenően — abból adódik, hogy pártunk és kormá­nyunk — egészében — olyan politikát folytat, amelynek megvalósítása az egész ma­gyar nép érdeke. l>r. Tóth Sándor (Folytatjuk) Sok kocsi, még több „érdeklődő", de kevés vevő volt vasárnap az lyesedö miskolci autóbörzén egyre jobban terebé- Foto: Laczó Két évvel ezelőtt szinte ál­landó téma volt lapunkban és más fórumokon is az ózdi piac, amelyet közismerten ha­zánk legdrágább piacaként tartottak számon. A gyárvá­ros dolgozóinak sérelmétől az utóbbi időben egyre keveseb­bet hallottunk, s ez a kedve­ző változásokkal magyaráz­ható. Javult a felhozatal, csökkentek az árak. s ami szintén nem lényegtelen, megváltozott, új köntösbe burkolózott a piac is. Az egykori cirkusztér he­lyén 1000 négyzetm :r alap- területű, zárt, fedett, világos vásárcsarnok váltotta fel az Szalonkatrófeák A vadászoknak nem a kalendárium, hanem a sza­lonkák húzása jelzi a ta­vaszt. Ez az idén jóval ko­rábban kezdődött a szo­kottnál a Bükkben és a Zempléni-hegységben. Kü­lönösen a zempléni erdők­be érkeznek szép hullámok­ban a szalonkák a vadá­szok vagy örömére, akik a délutáni órákban szintén csendesen „húznak” ki a Szarka-kút, István-kút, Kő­kapu. Fácános felé, hogy a. szalonkanász kezdetére már lőállásbán lehessenek. — Nappal az erdei avar­ban, bokrokban rejtőzköd­nek, tollazatuk teljesen egybeolvad a környezettel, igy egyáltalán nem lehet felismerni őket — avat be bennünket a szalonkahúzás rejtelmeibe Koronky István erdömérnök, vadászati elő­adó —. de estefelé, amikor elhallgatnak, a rigók, min­dennap szinte percnyi pon­tossággal ugyanabban az időben röppennek fel a ma­gasba, hogy a tojásrakás előtt megtartsák tavaszi nászukat, — A csendes, kissé borús időt kedvelik, a szél. eső elöl elbújnak, olyankor „nászszünetei” tartanak a szalonkák. Előbb a bitnek jelennek meg. és különle­ges korrogással hívják a to­jókat, mire azok halk pisz- szegö hangon válaszolunk. — Mindössze negyedóráig tart a szalonkanász, vagy ahogy mi, vadászok nevez­őik — a húzás. Boldogsá­gukat ott fönn érzik a le­vegőben, amíg puskavégre nem kapjuk őket. Az a szerencsés vadász, aki a „c vikkben” húzó párból mindkettői le tudja lőni. Igen jól kell azonban cé­lozni, mert a szalonka jel­legzetes imbolygással re­pül, s közben le-lecsapó- dik, hogy szinte súrolja tol­lával a földet. Pillantásunk a zöld va­dászkalapra esik. Koronky István elérti kíváncsiskodá- sunkat, leveszi fejéröl a kalapot, és készséggel mu­tatja a friss tavaszi sza- lonkatrófeákat. A Szarká­kéinál és a Fácános erdő­ben eddig négy szalonkát lőtt. Finom falat a madár füstölt szalonnával tűzdelt, porhanyó húsa, de a va­dásznak mégis az az igazi gyönyörűség, ha kalapjá­hoz tűzheti trófeaként a szalonka szárnyában levő, majdnem megcsontosodott parányi tollat, az vpyneve- zett „ecsetet” és a farktol- . lak közül kihúzott bozon­tos kis „pamacsot”. Es a régi trófeák? Áro­két a szalonkák megjele­nésekor el kell dobni, vagy gyűjteménybe tenni. Alert aki olyan kalapban megy ki az erdőbe . vadásztti, amelyik melleit még ott vannak a tavalyi tollak, annak nem lesz szerencsé­je. így tartja ezt az évszá­zados vadászbabona ... Hegyi József esöáztatta standokat. A kor­szerű vásárcsarnok kétmillió forintos beruházással készült, amelyből mintegy egymillió forint értékű társadalmi mun­kát. az Ózdi Kohászati Üze­mek KISZ-fiataljai végezlek. Tavasszal kigyulladt a neon­fény is a csarnokban, s meg­indult a folyóvíz a csapokon. Talán az említett változások is hozzájárultak az ózdi piac fellendüléséhez. András Ernő, a városi tanács kereskedelmi csoportjának vezetője az el­múlt. év mérlegét ismertetve elmondotta, hogy 1971-ben a mennyiségi felhozatal 13,7 százalékkal nagyobb volt, mint a megelőző évben. Kü­lönösen gyümölcs-, tojás- és egyes zöldáruféléknél volt érezhető a kínálat növekedé­se, ugyanakkor viszont jelen­tősen csökkent a felhozatal a baromfifélékből. Megszo­kott kép a tülekedés egy-egy Ózdra „tévedt”, baromfival megrakott gépkocsi körül. Ez az. amiben most a legsürgő­sebben segítséget várnak a gyárváros lakói. Pozitívnak értékelhető, hogy az utóbbi hónapokban a tejipari vállalat is egyre gyakrabban jelenik meg friss termékeivel a piacon. András Ernő a közeli tervek között megemlítette, hogy a tejipari vállalat jelenlétének állandó­sításán kívül szeretnék meg­oldani a sütőipari termekek árusítását is. s erről már megkezdődtek a tárgyalások az illetékesekkel. A legjelen­tősebb változás azonban a piaci napok számának növe­lése lesz. A szezonidő. a zöld­áru-kampány megkezdésével nemcsak szombaton, hanem szerdán is várja a vásárló­kat a gyárváros piaca. Az AKÖV ózdi üzemegységének korábbi ígérete szerint eze­ken a napokon — a reggeli órákban a helyi járatú autó­buszok végig a piactérig köz­lekednek. T. I. Felmérik a zártkerteke Miskolc megyei város zártkerti területeinek új felmérése folyamatban van. Ez a felmérés hivatott megoldani a nyil­vántartásban jelenleg fennálló tulajdonosi bizonytalanságo­kat. A Geodéziai és Térképészeti Vállalat egy megalapozot­tabb, a mai helyzetnek megfelelő, korszerűbb, jobb térképet és nyilvántartást láván felfektetni a zártkerti területekről. A felmérési munka akkor lesz eredményes, ha az újonnan készülő térképekre a tényleges birtokhatárok kerülnek fel. Ezért nagyon fontos, hogy helyszínen megállapíthatok legye­nek az ingatlanok tulajdonosai. Miskolc megyei város külön­leges helyzetéből adódóan a zártkertek nagy részénél még a közvetlen szomszédok sem ismerik egymást. Szükségesnek látjuk ezért, hogy a tulajdonosok karózzák ki és névtáblák­kal lássák ei ingatlanaikat. A névtáblákkal ellátott karókat a mesgyefőkre kell helyezni, úgy. hogy a név az illető tulajdo­nában levő ingatlan felé nézzen. Szabálytalan parcella esetén minden törésponthoz egy-egy karót kell ütni. Szükség esetén a karók körül egy méteres körzetben meg kell tisztítani a terepet a növényzettől. A felmérést a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Válla­lat fogja végezni. A helyszíni munkát a Miskolctól délre eső területeken április 15-én, az északra eső területeken április 30-án kezdi. Kérjük a lakosságot, a fenti határidőig végezzék el a telek megjelöléseket, A tulajdonosok nemtörődömségéből, vagy hanyagságából származó, esetlege® tulajdonjogi bizonytalan­ságokért. és az ebből eredő hátrányokért az ingatlanok tulaj­donosainak kell vállalniuk a felelősséget. Miskolc városi és járási Miskolc megyei városi Tanács Földhivatal V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya Változások az ózdi piacon Szezonidőben heti két piaci napot terveznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents