Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-12 / 85. szám
OSZAK-MAGYARORSZAG 2' 1972. április 12., szerda A Nemzetközi Szálloda Szövetség: ifjúsági tagozata tart tanácskozást a Duna Intercontinentál Szállóban. Képünkön: Szurdi István belkereskedelmi miniszter mond megnyitó- beszédet VOK-kormányközlemény (Folytatás az 1. oldalról) ka, hogy kivívja a győzelmet, s teljes mértékben meghiúsítja a háború úgynevezett vietnamizálásának politikáját. „Minden vietnami állampolgár joga és kötelessége, hogy Vietnam területén bárhol harcoljon az amerikai agresszor ellen” — hangsúlyozza a demokratikus Vietnam kormányának közleménye, amely végezetül a vietnami nép internacionalista támogatásáról biztosítja a laoszi és a kambodzsai népet is. Az elmúlt 24 órában újabb „rekordot” állítottak fel az amerikai agresszorok délkelet-ázsiai, elsősorban dél- és észak-vietnami légi- háborújukban. A Saigonban kedden délben kiadott hadijélentések- ből ugyanis kitűnik, hogy amerikai és dél-vietnami vadászbombázók egy nap alatt 490 alkalommal, B—52-es amerikai óriás bombázók pedig 19 alkalommal indultak bevetésre Dél-Vietnamban. A bombatámadásokkal egyidejűleg az amerikai 7. flottának a vietnami partok közelében cirkáló csatahajói tűz alá vették a VDK-nak a demilitarizált övezettől északra fekvő területeit. A VDK parti ütegei viszonozták a tüzet. Nguyen Minh Vy, a párizsi konferencián részt vevő VDK-küldöttség helyettes vezetője kedden délben tartott sajtóértekezletén felszólította a. washingtoni kormányt, hogy azonnal szüntesse be a VDK ellen intézett bombatámadásokat, s hagyjon fel a párizsi konferencia szabotálásával, hogy az ismét folytathassa munkáját. A Magyar Nők Országos Tanácsa táviratban biztosította szolidaritásáról a Vietnami Demokratikus Köztársaság nőmozgalmát. Mint a távirat rámutat, a magyar nők mélységesen elítélik a demokratikus Vietnam elleni amerikai bombatámadásokat, a tengernyi szenvedést okozó barbár akciókat. rock Jenő Komárom megyében Az országgyűlési képviselők Komárom megyei csoportja kedden a Komáromi városi Tanácsnál tartotta ülését, amelyen a megye egészségügyi helyzetét vitatták meg a parlament következő ülésszakán napirendre kerülő új egészségügyi törvény tükrében. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke. Tatabánya országgyűlési képviselője és dr. Beresztó- ezy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. Csőkör György, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője tájékoztatta a képviselőket a megye — sokat fejlődött, sok vonatkozásban az országos eredményeket is meghaladó, de ugyanakkor sok problémával küszködő — egészségügyi helyzetéről. A vita során — amelyben Fock Jenő is részt vett, — a képviselők kifejezték azt a véleményüket, hogy a nők egészségvédelme, valamint a csecsemőhalandóság csökkentése érdekében az egész társadalom nagyobb felelősségvállalására lenne szükség. Számos, hasonló életszínvonalú országban sokkal kisebb a csecsemőhalandóság, mint hazánkban. A magyar- országi helyzetben elsősorban a halálozások kétharmadát jelentő koraszülés játez- sza a főszerepet. Ez viszont szorosan összefügg azzal, hogy évente 200 000 művi vetélésre kerül sor. Ennek káros következményei pedig nemcsak az egyes családok boldogsága, hanem az ország jövője szempontjából sem mellékesek. A gyermek- gondozási segély bevezetése és az a sokféle más szociális kedvezmény, amelyet az utóbbi években a kormány biztosított, segített ugyan abban, hogy a mélypontról elkerüljünk, a fejlődés azonban nem kielégítő, és az ország lakosságának „elöregedése” tovább tart. Százéves Százéves a magyar műemléki szervezet. Az 1872 áprilisában létrehozott Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának irányításával kezdődött trieg szervezetten a műemlékvédelmi munka, amelynek eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról kétnapos centenáriumi ünnepi ülésszakot rendez a Hazafias Népfront Országos Tanácsa,, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos és a Budapesti Műemléki Felügyelőség. ísholai napokM^sőcsáion Április 11-én, kedden újabb előadással folytatódott Mezőcsáton a járási iskolai napok eseménysorozata. Tegnap délelőtt Merényi József, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője tartott előadást a pályaválasztás időszerű kérdéseiről. Április 12-én, szerdán dr. Viszokai Árpád, a gyermekvédő otthon igazgatója az érzelmi nevelés fontosságáról tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A járási iskolai napok rendezvénysorozata április 13-án, csütörtökön ér véget. Ez alkalommal Madarász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője a közoktatás időszerű kérdéseiről tart előadást a nevelőknek. irodalmi raívódíjak Hétfőn este az ünnepi irodalmi műsor után a miskolci Művészklubban fogadást adtak a 10 éves Napjaink tiszteletére. A fogadáson Varga Gáborné átadta Gulyás Mihálynak a megyei tanács nívódíját. A városi tanács nívódíját öten kapták meg. Bárczi Béla, Miskolc városi Tanácsának elnöke Varga Lajosnak szépprózai teljesítményéért Oravec Jánosnak irodalmi riportjaiért, Kalász Lászlónak verseiért, Bala Imrének kritikai munkásságáért és Lenkei) Zoltánnak a folyóiratban megjelent művészi grafikáiért, illusztrációiért adott át nívódíjat. Földrengés Iráübagi A Pars iráni hírügynökség jelentése szerint a hétfő reggeli dél-iráni földrengés áldozatai közül eddig 903-nak a holttestéi, találták meg. Nem sokkal a jelentés közzététele után nyilatkozott a mentési munkálatok vezetője. Szerinte félő, hogy az áldozatok száma eléri az 5000-et is. A Shiraz-i egyetem geofizikai intézetének szóvivője közölte, hogy hétfő délelőtt óta az érintett térségben újabb ezer kisebb-nagyobb földlökést észleltek, de „már semmi ram maradt, amiben ezek a rengések kárt okozhattak volna”. Az eredeti földrengés, amely az elmúlt évtized legsúlyosabb természeti katasztrófája volt, Iránban, az érintett körzet 60 települése közül 45-öt tett a földdel egyenlővé. A túlélők pánikszerűen menekültek, s a környező fennsíkon sátrakban keresnek menedéket. A hadsereg egységei helyenként kénytelenek erőszakkal eltávolítani a romokhoz és a romok alatt rekedt hozzátartozóikhoz kétségbeesetten ragaszkodó embereket, mert akadályozzák a mentési munkálatokat. / Az amerikai külügyminisztérium dísztermében tegnap Nixon jelenlétében, Moszkvával és Londonnal párhuzamosan az Egyesült Államok is aláírta a baktériumfegyverek tilalmáról szóló egyezményt. Amerikai részről Rogers külügyminiszter, szovjet, illetve brit részről pedig Dobrinyin (halszélen) és Lord Cromer nagykövet (középen) látta el kézjegyével a megállapodást L. A. ZENKEVICS : Az óceánok gazdagsága Lev Alekszandrovics Zenkevics (szül, 1889) — A tengeri fauna szakértője, a Szovjetunió Tudományos Aka- , démiájának levelező tagja és ugyanott az Oceanográfiai i Bizottság elnöke. „Huszonötéves koromig sohasem lát- j tam tengert” — mondotta Zenkevics. „1914-ben, ami- i kor másodéves egyetemi hallgató voltam, ugyanazon a J nyáron ismerkedtem meg a Barents- és a Eekete-ten- i gerrel. A tenger rögtön elbűvölt, valósággal elvarázsolt J engem, s egész életemre szerelmes rabjává lettem”. így i került Zenkevics a tudomány világába, miután 1916- [ ban elvégezte a moszkvai egyetemei. Ilyen beállított- , ságit maradt mindmáig. Amikor 1930-ban megválása- j totfák a moszkvai • egyetem professzorának, már jelen- , tős munkásság volt mögötte az Úszó Tengeri Tudomá- i nyos Intézetben. 1949-töl 1952-ig a „Vityaz kutató- ] hajó csendes-óceáni expedíciójának élén állott. 1953 óta i az UNESCO meljett működő Tengerészeti Tanácsadó J Bizottság tagja és a Tudományos Szövetségek Nemzet- i közi Tanácsa Oceanográfiai Kutatási Szakbizottságának j alelnöke. Zenkevics a tengerekről szóló, több ismert i munka szerzője. l.Vfííl Ávri* világosabbá LitIUI LVIC hogy az emberiség jövője, gazdasági és tudományos életének fejlődése együtt fog járni a tengerek és óceánok állandóan növekvő tudományos és gazdasági meghódításával. Az óceánokat éppoly komolyan kell tanulmányozni, mint a szárazföldet. Ezt elsősorban geológiai, geofizikai, geokémiai és biológiai problémák megoldása érdekében kgll megtenni. Lehetetlen e problémák megoldása anélkül, hogy ne tanulmányoznánk a földkéregnek azt a kétharmadát, amelyet óceánok borítanak, az óceánok fenekén levő üledékeket, amelyek évek százmilliói alatt halmozódtak fel. Nemcsak arról van szó, hogy a föld felszínének kétharmadát óceánok borítják. A lényeges az, hogy ez a kétharmad gyökeresen különi bözik a szárazföldtől és sok nagyszerű sajátossággal bír. Az óceánok alatti földkéreg szerkezete gyökeresen különbözik a kontinensek alatti kére gszerkezettől. Az óceánok üledékei a föld- történet sajátos krónikáját testesítik meg. s nem csupán az óceánnak, hanem a földnek, mint égitestnek ámultjáról is hírt adnak. Míg a sekély tengeri medencék feneke a geológiai folyamatok eredményeképpen gyakran felemelkedett és szárazfölddé vált. úgy. hogy közvetlenül is tanulmányozhatjuk, addig a mélyvizű. ősi tengerek üledékeit szárazulatokon nem ismerjük. Ezek mostanáig megmaradtak kz óceánok több kilométeres mélységű vize alatt. Pedig éppen ezek az üledékek a legérdekesebbek a földtörténet ősi korszakainak tanulmányozása szempontjából. A Földnek, mint égitestnek keletkezésére. az óceánok és sótömegek képződésére, a kontinentális masszívumok kialakulására. mozgására és a földgolyón való asszimetrikus elhelyezkedésük okaira, a földtengeiy helyzetének ingadozásaira és számos más kérdésre vonatkozólag a tudósok véleményei ma még ellentmondóak. Kétségtelen, hogy e kérdések többségére a választ az óceánok mélységei rejtik magukban. Ugyanott található felelet a szárazföldek és az óceánok alatti földkéreg vastagságbeli és szerkezetbeli eltérésének kérdésére is, amire még szintén nem találtak magyarázatot. Az óceánkutatók már régen törekszenek arra, hogy a fenék üledékeinek nagy mélységeibe lehatoljanak. Ezt eddig csak hajóról leboesátott talajcső segítségével tudták megoldani. A talajcső belesüllyed a fenékbe és a talajszeívényt magába markolja. Azután a csövet a felszínre emelik, a talajt kiveszik belőle és megvizsgálják. A geológiai kutatócsövek azonban nem hatolnak a negyedkori lerakódásnál mélyebbre. Ritka esetben a cső alsó vége eléri a harmadkori rétegeket. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Oceanológiai Intézetének igen sok talajmintája van a Csendes- és az Indiai-óceánból. Az élőlények maradványai alapján, amelyeket az ilyen talajminták tartalmaznak, rekonstruálhatók az óceán felett lezajlott éghajlati változások. A szovjet geológusok ily módon nagyon pontos adatokat kaptak azokról az éghajlati változásokról, amelyek • a Csendes-óceán északnyugati részén a harmadkor folyamán végbementek. De csak a tengerfenék üledékeinek, teljes vastag- • ságban való átfúrása nyújthat majd anyagot az olyan paleoklimatológiai és paleo- geoí'izikai rekonstrukciókhoz, amelyek százmillió évekre visszavezetnek bennünket bolygónk történetébe. Az ilyen mélyfúrások lehetővé fogják tenni, hogy felderítsük a Föld múltjának legtisztázatlanabb és legvitatottabb kérdéseit is. N egyedszázada vkee^! detét az Északi-Jeges-ten- ger központi részének kutatása. A nemzetközi geofizikai év programjának keretében szovjet kutatóhajók munkája számos eredmény- nyel gazdagította ' a világtengerekre vonatkozó ismereteinket, s az egyik vezető helyet biztosította a szovjet tudomány számára a Csendes-, az Atlanti, és az Indiai-óceán, valamint az Északi-sarki Medence és az Antarktiszt övező vizek tudományos vizsgálata terén. Aligha beszélhetünk az óceánok tudományos és gazdasági felhasználásáról anélkül, hogy ne érintenénk a hatalmas víztömegek sokrétű fizikai és kémiai tulajdonságait. Tudjuk, hogy az. óceánok és tengerek vizének köbtartalma 1370 millió köbméter; e víztömeg nagyságát azonban általában el sem tudjuk képzelni. Nem alaptalanul támad az a gondolat, hogy bolygónkat több joggal nevezhetnénk „óceánnak”,. mint „földnek”. Az óceán víztömegének hatalmas felülete és űrmérete, geológiai ősisége, a víz kémiai összetételének bonyolultsága és évmilliárdokat átfogó viszonylagos állandósága az óceánt sok olyan folyamat hatalmas stabilizáló- jává és szabályozójává teszi, amelyeknek globális jelentőségük van. Az óceánokban és tengerekben végbemenő valamennyi folyamatot alapvetően meghatározzák a víztömeg sajátosságai: hatalmas tömege, keveredése, hőmennyisége, sótartalma, nagyszerű képessége, hogy a legkülönfélébb kémiai vegyieteket feloldja, élettel és élőlények maradványával, iü. anyagcsere-termékeivel való telítettsége. A világóceánban az összes folyamatok kölcsönösen összefüggnek és feltételezik egymást. Vonatkozik ez a szeizmikus, akusztikus és optikai jelenségekre egyaránt, de azokra a kémiai reakciókra is, amelyekkel a világóceán növényzetének és állatvilágának életműködése is szoros kapcsolatban van. A tengeri közegben ez a kölcsönös összefüggés és fel- tételezettség olyan magas fokú, amilyent az élet semmilyen más területén nem ismerünk. A „Vityaz” nevű kutató- hajó kutatásai a Csendes- óceánon megerősítették e feltételezés helyességét. Az óceáni jelenségek kölcsönhatásának és kölcsönös feltéte- lezettségének gondolata tudományosalapokon nyugszik. Tudományos elméletek állnak- rendelkezésünkre az óceán biológiai felépítésének, állat- és növényvilágának törvényszerű mennyiségi és minőségi változására az északi félteke jégövezetétől a tropikus forróégövön át' a déli féltekéig és annak jégövezetéig. Hiszen a biológiai jelenségek változása törvényszerűen megy végbe, a partvidékek felől a központi részek felé s az óceánok felszínétől a mélyükig haladva. A „Vityaz” kutatásai lehetővé telték, hogy e változásokat a hőmérséklet, a napsugárzás, a tengervíz kémiai összetétele és teljes körforgása, valamint még egy sor egyéb környezeti tényező együttes kutatásával kapcsoljuk egybe. E kiváló eredményeket annak köszönhetjük, hogy a szovjet expedíciók anyagukat lényegében a hosszúsági körök mentén gyűjtötték az óceánok egész területén. A külföldi expedíciók viszont főleg a szélességi körök irányában választották meg útirányukat — a trópusi tengereken keresztül —i úgy hogy a szélességi övezetek közti törvényszerű összefüggésekre nem fordítottak kellő gondot. {F oly latjuk) *
