Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

/ 1972. április 11,, kedd ESZAK'MAGYARORSZAG 5 Gyönyörű látvány ilyehkpr, tavasszal az- üdezöld búzave­tés. Néhol már. arasznyi a hatat ni as táblákat bortfózöld szőnyeg. Már hullámzik is a tavaszi szél bon ez a silldő- n.vúlnak búvóhelyül szolgáló rejtek A 'szakember éles sze­me azonban néha hibái is lát a más számára szépnek lát- •szó határban. A minab Marton András­sal. a megyei Növényvédő All omás föméi'hőkével jártuk a Bükk alját, s Mezőnyáfád. Vatta. Tibolddaróc térségé­ben néhány búzatábla láttán, bizony felszisszent. Azonnal észrevette a zöld táblákban éktelenkedő fekete foltokat. — Itt a gabonafutrinka lárvája, a csócsároló pusztí­tott — magyarázta. Alaposan odafigyelve bi­zony 50 méter átmérőjű fol­tokkal, is talál koztunk. A fő­mérnök elmondta, hogy ide­jében elvégzett védekezéssel meg lehetett volna ,akadá_- ly ozi.it. ezeket a károkat. Saj­nos. ezen a vidékén még ' nincs minden gazdaságnak saját, felsőfokú végzettségű növényvédő szakembere. — Pedig kifizetődne — tet­te hozzá. — Ha csak sizt számolom, hogy egy száz hol- 'da.s táblán. 40—50 százalékos kárt is okozhat á csócsároló, s a szakember ezt a kárt el­hárítana. már megtérülne egész évi fizetése. De jo lenne, ha a gazdasá­gokban i.s elvégeznék néha, az ilyen számításokat! (l>. s.) Pillái 1 , Szakmai körökben nagy vá­rakozással tekintenek a ko­hó- es gépipar április 17-én kezdődő nemzetközi konfe­renciája elé, amelyet Buda­pesten. az Akadémia díszter­mében rendeznek meg. A ko­hó- és gépipar műszaki szel­lemi eredményeit négy szek­cióban tárgyalják, ezen belül érintik a vas-, fém- és szí­nesfém-kohászat. a műszer­ipar, a fémtömegcikkipár ak­tuális kérdéseit. A.nemzetkö­zi konferencia célja a mű­szaki fejlődés segítése, licen­ciák átadása-ál vétele, cseréje és kooperációja, a kohó- és gépipar területén felhasznál­ható találmányok, szabadal­muk, nagy jelentőségű újítá­sok. kutatási eredmények be­mutatása. A nemzetközi konferencia alkalmából holnap, április 12-, én megnyílik a Pa.ténliform ’72 nemzetközi kiállítás, ame­lyen’ sok hazai, és külföldi kiállítón kívül’szerepel a De­cember 4. DrótműVék és a Lenin Kohászati Művek is. A drótmű tűzött laposkötél-ter- méke. az itt gyártott előfeszí­tett betonalcélhuzal iránt már eddig is nagy volt ,a kül­lőid i érdeklődés. Ezekről most a gyár szakemberei is­mertető j előadási is tartanak tl konferencia szekcióülésein. A végállomás itt, van a Ti- I szili pályaudvarnál, ide jön­nek vissza a városon végig­röhögd autóbuszok, a csö­römpölő villamosok. Az, uta­sok többnyire rohanva hagy­ják cl a járműveket, siet­nek a vonathoz, helyettük a ■vasút roppant nagy gépeze- ■ te új utastömeget lök ki ma­gából az aluljárón. Felzúg a motor, berreg a szerkentyű a villamoson, a kék és a sár-'' ga színű járművek ismét Miskolc házai közé merül­nek.'' ■* Villamoskocsi érkezik . .. Erős. izmos, cin bér. Bá­nyai Béla pattan le róla, és. a következő indulásig belép a végállomás kerek helyisé­gébe. — Hogy lettem villamos- vezető? Én „beleszülettem". A közlekedésben dolgozott a nagyapám, az apám. Az öcsém mozdonyvezető, ■ s itt, a vállalatnál dolgozik a fe­leségem is. Pécseit, jcezdle, aztán 14 évvel ezelőtt jött i.de. Bá­nyai is a koránkelők, a vá­ros ébresztői közé tartozik. Hetenként háromszor fél li­kőr kel. az első villamos­sal. vagy autóbusszal Űj- győrbe megy, s onnan indul kocsijáyál. A villamoskeze­lő itt lakik a közelben, s ez 'főleg a feleségének jó. hi­szen az asszony a Tiszai­nál kezdi a szolgálatot haj­nal 4 óra körül. Mik a vágyai? Nem szól lakásról, víkendházról. autó­ról. Az ő, gondja a közleke­dés. Sokszor észreveszi, hogy az emberek nagyon sietnek. Ez őt is ösztökéli. De hót, akadnak utasok, akik ké­nyelmesen, nem is lépnek, hanem felsétálnak a kocsira, s a kényelmes emberek mi­att sok-sok perc ,,esik ki” a haladásból. Egyéni vágya? — Azt várom, hátha le­szállítják a nyugdijidőt.... A mellette álló nyúlánk. . szőke gépkocsivezető. Schadt Nándor derűsen felnevet. — Én ezt nem várom meg. — El, akar talán menni a vállalattól ? — Ugyan! Én a Volánhoz vagyok nőve. Először a pé­csi AKÖV-nél dolgoztam. Kalauzként kezdtem, aztán Üzemképes állapotban levő csukott-nyjtott Garant gyártmányú K 30. tip. tehergépkocsikat tipizálás miatt üOOO.Ft-os egységűnm ’ í • ELADUNK állami vállalatnak,” szövetkezetnek.­Ui.: Tóth Erika, Sütőipari V., Miskolc, III., Sétány u. 2. Telefon: 10-2913. levizsgáztam. 04-bon jöttem Miskolcra, ide nősültem. Na­gyon szeretem a gépet, sze­retem szállítani az embere­ket. Jó érzés látni, hogy az utasok elégedettek a hala­dással. Elég egy szemvilla­nás, egv futó .mosoly, az ember egész napra jóked­vűvé hangolódik. A. keresel? ■Nem rossz. Négyezer 501), 4 ezer 700 forint havonta. * Villamos fut be a végál­lomásra . .. Szerény asszonyka, Cifra Jánosné lépnie róla súlyos laskájával. Hosszú ideig fel- íróként dolgozott a vendég­látóiparban. Tizennégy év­vél ezelőtt lett kalauz, vagy ahogy ma mondják, villa­mos járműkísérő. — Férjem az LKM-ben dolgozik. A vállalatnál ve­lem van a fiam is, gépkocsi- vezető. Hogy gyakran kell korán kelnem? Már meg­szoktam. Szervezetem any- nyira alkalmazkodik ehhez az' életmódhoz, hogy' akkor is hajnalban ébredek, ha szabadnapos vagyok. Szere­tem ezt a munkát. Jo ne­. kém. Vannak, akik panaszkod­nak az utasokra. Sajnos, néha nem ok nélkül, hiszen nem egy bírósági ügy kez­dődött úgy, hogy az utas ököllel akart magának igaz­ságot tenni. Az éremnek van egy másik oldala is. Sokszor az utasoknak is van okuk a panaszkodásra, Cifra János- né ezt. mondja: — Amipta itt vagyok, ne­kem még nem volt. balese­tem. s nem volt kellemet­lenségem. Az a tapasztala­tom. hogy igen sok függ at­tól, milyen hangot ütünk meg. Volt már, hogy amikor valaki, hözüngött. s nekem közbe sem kellett avatkoz­nom. az utasok csináltak rendet, És ebben a .megbe­csülést látom. * Villamos érkezik a végál­lomásra .. . Döbbenetesen sok, naponta 420 ezer ember utazik az MKV autóbuszain, villamo­sain, s a nagy munkát 254 női, s 52(i férgi, gépkocsi- és villamosvezető, járműkísérő segíti élő. Közülük npost egy ember, Fülöp Géza kiemel­kedik, hiszen április 4. al­kalmából a közlekedés ki­váló dolgozója címmel tün­tették ki. — Előzőleg a DIGÉP-ben dolgoztam — meséli —, s lí)5-l-ben jöttem ide kalauz­nak. Az. az elhatározás ve­zeteti. hogy jó lesz itt át­menet iieg. aztán kinézek ma­gamnak egy jó helyet. Azóta is nézem. Itt a vállalatnál dolgozik a feleségem, ö is 54-ben, s kalauzként kezdte. Ma jegyellenör. Fülöp is minden héten há­romszor hajnal fél 5-kor kel Kazinczy utcai lakásán, s Üjgyörberi veszi át a szol­gálatot. Vérében van a .köz­lekedés. Olyan ember, aki együtt érez az utassal, akit sürget az idő. s a késés ól éppúgy bántja, mint az utast, de hát sokszor ez azon múlik, hogy megmagyaráz­hatatlan módon mindenki egy ajtón akar a kocsiba menni. Érdekes, ha PÄten van, órákig áll az utcán, né­zi a forgalmat, de ö nem a kocsikat, hanem a közleke­dés módját, a miskolcitól el­térő gyors fel- és leszállást fi gyeli. ' — Most változtatni aka­rok sorsomon. ,No, nem aka­rom Kihagyni a vállalatot — nevet. — Van egy szo­cialista brigádunk. Hárman, Rigó Antallal, s öcsémmel, Fülöp Lászlóval elhatároz­tuk, hogy megtanuljuk a gépkocsivezetést- Összesze r- vezkedtünk tizenegyen. Már megvan az orvosi vizsga. A vállalat segít? vállalja az át­képzés költségét. Talán az meg jobb munka lesz, s ta­lán az't még jobban szere­tem majd, mint a villamos- vezetési. Az óra mutatója lassan közeleg a 12-es felé. Kez­dődik a második csúcs, amely déli 12-től 17 óráig tart. Fü­löp Géza és még annyi em­ber ismét „rákapcsol”, a vasút fokozottan önti kifelé az állomásról az utasokat, a miskolciak, diósgyőriek ro- • kannak a műszakba, s röpke lélegzetvétel után az ottho­nok felé áramlik a tömeg az üzemedből, intézményekből, iskolákból. Csorba Barnabás fi szakaik» feipii el az éj Tiszai Erii! kazaljait Az olefin-programban meg­valósulj Tiszai Kőolajfinomí- tó egyik termékének, a pa­kurának hasznosítására új. 2 ezer megawattos „erőművet létesítenek Leninváros térsé­gében. Az új „ártimgyúr” el­ső ütemének építésére 7.4 milliárd forintot költenek. Ebből az összegből 1978-ig négy — egyenként 215 mega­watt villamos energiát terme­lő — gépegységet szerelnek fel. A turbógenerátorok gőz­ellátását négy csehszlovák gyártmányú kazánból bizto­sítják. Egy-egy ilyen kazán­nal óránként 070 tonna. 540 Celsius fokos gőzt állítanak majd elő. A kazánokat a szabadba telepítik, s azok pa­kura. földgáz es vegyes tüze­lésre egyaránt alkalmasak lesznek. A négy óriáskazán füstgázának elvezetésére egyetlen 500 méter magas vasbeton kéményt építenek. A tervek szerint az első gép­egység 197(1. augusztusában ..lép be” a termelésbe. 1973- ban a régi é,s az új Tiszai Erőmű együttesen már több mint ezer megawatt villa­mos energiát ad az országos hálózatba. Az olajtüzelésű erőmű 30 hektárnyi területen, a Tisza árterén épül fel Ezt a mező- gazdasági célokra nem alkal­mas terepet 2—?3 méter ma­KUTATÓINTÉZET BERUHÁZÁSI KIKEND El TSLGLKE K E R ES. .1 fő gondnokot. 1 ló gépírni tudó anyagkönyvelői, 6 lő takarítónőt, 6 lő őrt. • \ - • 1 fő portást és 6 fő raktári segédmunkást. Jelentkezés az intézet hc.iőcsabai beruházási súgón, a Hejöcsabaí Cementgyárnál, reggel 7 Fizetés megegyezés szerint. k íren delt- —Ki óráig. gas agyagos talajjal töltik fel, hogy áz új erőmű külön­böző létesítményeit biztonsá­gosan elhelyezhessék. A fel­töltéshez szükséges, csaknem ,r kétmillió köbméter földet az ,erőmű ipari vizét ‘ szolgáló csatornából termelik ki, amelynek hossza 4 kilométer, szélessége 112 méter lesz. A száraz téli enyhe időjárás kedvezett az építőknek, és a Földmunkát GéDesitő Válla­lat brigádjai jelentős előnyt szerezve, eddig több mint másfél millió köbméter föl­det mozgattak meg. A korai tavaszodás pedig előmozdí­totta. hogy a felvonulási épü­leteken kívül több végleges berendezés és létesítmény építését is megkezdhessék. Az új áramgyár második ütemének építését — előre­láthatólag két 500 megawat­tos gépegység felszerelését — 1980-ra fejezik be. Áz erő­mű üzemeltetéséhez — teljes kiépítése után — másodper­cenként 70 köbméter ipari .víz szükséges, amelyet a már készülő főcsatornán keresz­tül a Tiszából vesznek ki. majd a munkát végzett vizet megtisztítják, s újra vissza- engedig a folyóba. Gyakran került a padlóra Tőth-Harsányi Borbála, akit egy­szerre lobben is foglak. A kép is egy ilyen „leterítésröl” készüli Miskolc, 2 ezer néző. Ve- ■ zette: Kocza és Triks (mind­kettő Ausztria). A Bakony Vegyész) összeállítása: Tüzkó — Tarkó. Lakiné (3). Gál­áé (4), Csikesz (1), Tóth -Har­sányt (2). Kittemé. Csere: Pécsvári, Banyainé, Szilagyi, Göncziemé, Fazekas, Talán a rosszul megvá­lasztott időpont, vagy a Ve­gyész kijevi súlyos veresége volt az oka, hogy míg a ko­rábbi BEK-mérkőzéseken táblás ház volt Miskolcon, a városi sportcsarnokban, ez­úttal mintegy 2 ezer néző volt a lelátókon. Pedig akik eljöttek, nem csalódtak, mert nagyszerű kézilabdameccset láíha ttok, és örülhetlek a Bakony Vegyész szép győ­zelmének. Győzelmük érté­két növeli, hogy a Kijevi Spartakot szinte évek óta senki sem. tudta legyőzni. A mérkőzés előtt néhány perces huzavona volt, mert a kijeviek nem hozták el az igazolásokat, így az osztrák játékvezető az útlevél alap­ján „azonosította” a pályára lépő szovjet csapatot. Pontban 11 órakor óriás hangorkán közepette bevo-. nult a két csapat és a szo­kásos bemutatkozás után el­kezdődött a küzdelem a döntőbe jutásért. Az első említésre méltó esemény az volt, hogy a kijevi csapat 7-eshez jutott, s a labdát Turcsina vágta a hálóba. To­vábbra is a vendégek kez­deményeztek, a Vegyész eb­ben az időszakban elég kö­rülményesen játszott a jól záró szovjet fal előtt, s a védekezésben is-többször hi­bázott. Így azután 10 perc elteltével már 4:0-ra veze­tett a Kijevi Spartak. Ez­után Lakiné remek gólja meghozta a Vegyész játék- kedvét. s 1 perq múlva Gál-' né hetesével 4:2, majd 4:3- ra alakult az eredmény. Megnyugodott a Vegyész, higgadtabban és jobban ját­szott. de így is igen nehéz dolga volt a, keményen, gyors indításokkal támadó szovjet csapattal szemben. Elég gyakori volt a szabály­talanság, mindkét oldalról több játékos is „pihent” 2— 2 percet a kispadon. 'A 24.' percben Lakiné szép állüvéssel egyenlített, áe Lilusenkó megszerezte a ve­zetést. A bírák 30 másod­perccel korábban lefújták az első félidőt, némi vita után azonban pótolták a hiányzó fél perceti A II. félidő elején a Ve­gyész rohamozott, majd Tóth-Harsányi egyenlített. Parázs lett a hangulat a pá­lyán. Sokat sípoltak a játék­vezetők. A Bakony Vegyész- a II. félidő 14. percében szerezte meg először a Ve­zetést, Lakiné szép góljával (8:7). Nem tartott sokáig az öröm, mert Skacseva egyen­lített. sőt Sevcsenkó góljá­val 9:8-ra alakult az ered­mény. Káprázatos hajrába kez­dett a Vegyész, Tóth-Harsá­nyi kiegyenlített, a 23. perc­ben pedig Csikeszné megsze­rezte a győzelmet jelentő gólt. Végig rendkívül kemény mérkőzést, nagy harcot ví­vott a két csapat. Az első percekben a szovjet lányok által szerzett előnyt a veszprémiek elsősorban a gyors indításokból és bátor betörésekből szerzett gólok­kal igyekeztek „ledolgozni”. A félidő utolsó perceiben határtalan lelkesedéssel és jól is játszva ez sikerült. A találkozó fordulópontja még­is a második félidő 14. per­cében volt, amikor Lakiné góljával először szerzett ve­zetést a magyar csapat. Ek­kortól kezdve nagy taktiká­zás volt a p'ályán, a közön­ség szinte tombolt a lelá­tón. és a 23. percben szer­zett góljával győzött a Ba­kony Vegyész. F.z a mérkő­zés méltó búcsúzás volt a Bajnokcsapatok Európa Ku­pájától. A szovjet csapat sem keltett csalódást, erőtől duzzadó játékuk és kitűnő átlövőik révén sok 'kelle­metlen percet okoztak a Ve­gyésznek. Paulovits Ágoston Labdarúgás Kazincbarcikai Vegyész— Leninvárosi MTK 1:1 (0:0) NB II.. Kazincbarcika. 1500 néző. Vezette: Balia Gy, K. Vegyész: Fülöp — Lipcsei, Ködmön, Erdősi. Szűcs. Gál. Simkó (Szitka), Kálmán, Mpklár, Ráczi, Cservenka. Edző: Túrái András. Leninváros: Dohány — Breuer. Zumpf. Kecskó. Tes- lér. Tóth. Kiss. Haisz. Hom- ródi. Koleszár, Frits. Edző: Béki Bertalan. Az első félidőben a szél­től támogatott hazai csapat enyhe fölényben látszott, de a 'leninváros,iák is Kiss vezérletével — több veszélyes ellentámadást' vezettek. A második félidőben fokozódott a kazincbarcikaiak fölénye, az 55. percben mégis a ven­dégcsapat szerzett 'vezetést A balszélsö ügyesen elfutott, és visszagurított labdáját Ko­leszár 7 méterről yédhetetle- nül lőtte Fülöp kapujába. A ■ 65. percben kezezés miatt ti­zenegyest ítélt a játékvezető . a leninvárosiak ellen, ezt azonban Gál a felső kapufá­ra lőtte. Maradt az 1:0. A hazaiakat nem törte le a ki- haavott tizenegyes, továbbra is lendületesen támadtak, s a 70. percben — miután Cser- ■ ven ka beadását a kapus ki­ütötte —j Gál a jobb alsó sa­rokba lőtte. 1:1. A játékidő hátralevő részében több. száz százalékos gólhelyzetet ha­gyott ki a kazincbarcikai csa­pat Jók: Fülöpj Erdósi Gál. illetve Dohány, Kiss. IIo$n- ródi. ' Feleiéül«! foltok a zöid 1 a 4 /-LI 'II buzatabiakoan Győzelemmel búcsúzott 3 BEK-til a Isiiny Vegyész Bakony Vegyész —kijevi Spartak 10:9 (5:6)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents