Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-09 / 83. szám
1972. április 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A szocialista nemzeti egység álja lila: Oríulay Gyula, a IINF Országos Tanácsának alclnöke A világítás és kihatása népfront-mozgalmak szinte kivétel nélkül, már a két világháború között a nemzeti egység uj típusát, a dolgozókat, a haladó erőket összefogó nemzeti egységet igyekeztek megteremteni. A majdan megszülető szocialista nemzeti egység előképe volt ez a hitleri háborúk véres idején, az antifasiszta összefogás hősi, nehéz korszakában. Dimitrov emlékezetes felhívása a harmincas évek derekán a nemzeti összefogásnak ezt az új, politikailag annyira értékes lehetőségét és szükségei sürgette, s ez vezetett az első francia kísérletre 1936-ban, ezt hirdették mindenütt Európában azok az előrelátó politikusok, gondolkodók, akik széles nemzeti egységfrontot szerettek volna létrehozni a második világháború felé sodródó hitleri politika ellen. Kállai Gyula, aki értékes müvében a magyar, függetlenségi mozgalom történetét tárta fel, a magyar népfront-politika kezdeteit, kibontakozásának első korszakát szintén ezekben a törekvésekben látja: 1(111 találkoznak egymással a hitleri Európa és Horthy Magyarországa elleni küzdelemben és egy eljövendő szabad, demokratikus Magyarországért vívott küzdelemben az illegális kommunisták és a haladó Polgári, erők, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség képviselői — így harcoltak és vállalták a harcot, a márlírumol is: Bajcsy- Zsilinszky Endre, Rózsa Ferenc, Schönherz Zoltán és annyian mások. Ha a Hazafias Népfront V. kongresszusára készülőben feladatainkról beszélünk, először rájuk kell gondolnunk, akik előkészítették a mi mai munkánkat: a szocialista nemzeti egység megteremtését. A szocializmus teljes felépítésének ugyanis feltétele, szilárdságának egyik biztosítéka éppen a szocialista nemzeti egység. S a szocialista nemzeti egység egyik legjobb munkása — a párt irányítása mellett — a Hazafias Népfront a maga sajátos mozgalmi szerkezetével, bizottságaival, aktivistáinak egész népünket összefogó, áthálózó formáival. Bizonyos, hogy a készülő V. kongresszus egyik főtémája a szocialista nemzeti egység továbbépítésének, megerősítésének feladatköre lesz. Így a kongresszust megelőző megbeszéléseken, de a közreadott Kongresszusi Levélben is nyomatékkai esett szó róla, nogy a népfront helyi bizottságaiban az eddiginél nagyobb helyet kell biztosítanunk a munkásosztály képviselőinek, a nőknek és a fiataloknak. Valójában évek óta, az eddigi kongresz- szusainkon is hangoztatott kívánalom ez, lényeges politikai érdek. Megvalósulása is — bízvást állíthatjuk — • kongresszusról kongresszusra haladt előre. Igaz, nem eléggé gyorsan, nem eléggé következetesen. Volt ennek érthető akadálya elég: a nők, a fiatalok számára olt voltak es vannak a megfelelő szervezeti forrnak, a munkásosztály számára elsősorban a PÚM és a szakszervezeti mozgalom, az üzemi politikaiszakmai munka. S az is igaz, Cgy időben szinte úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront feladata elsősorban a falusi munka és az értelmiség körében végzendő politikai, ideológiai vita. Vitafórumaink is — ahogy nevezni szerettük akkoriban — elsősorban a falusi gyűlésekre, kis- gyűlésekre, téli beszélgetésekre és értelmiségi találkozókra. vitákra korlátozódtak. Falusi vitáinkra nem is akármilyen témái voltak akkoriban: a termelőszövetkezetek megalakítása, a szocialista mezőgazdaság! Mindez nem akadályozta. de lassította, hogy a. Hazafias Népfront az eddiginél nagyobb eredményeket érjen el a szocialista nemzeti egység megteremtésében. M ár az előző kongresszusunk kiküldött bizottságainak egyike, a Mód Aladár vezette bizottság gondosan foglalkozott a szocialista hazafiság és nemzetköziség kérdéseivel, s ez a bizottság az V. kongresszusunk elé terjeszti javaslatait. Azt is érdemes hangsúlyoznunk, hogy a mostani, két. kongresszus közötti időkben vált egyre szervezettebbé, s egyre gazdagabbá a már több mint egy évtizede munkálkodó honismereti mozgalmunk. A honismereti munka nem szorítkozik csupán bizonyos néprajzi és helytörténeti vizsgálatokra. Az elmúlt évek során ennek a munkának a tartalma, politikai „töltése” is egyre gazdagodott. Gazdagodott többféleképpen. Egyrészt úgy is, hogy a KISZ-szel együttműködve az iskolai körökben a tanulók értékes gyűjtő- és feldolgozó munkát végeztek tanáraik vezetésével: gyűjtötték a parasztság életére, munkájára, költészetére vonatkozó hagyományokat, gyűjtötték —• a városi, ipari-üzemi történeti kutatások révén — a magyar munkásosztály forradalmi harcaira vonatkozó adatokat, s nem is egy jelentős gyűjteményt, történeti feldolgozást köszönhetünk nekik. A honismereti mozgalom tagjai lettek az értelmiség, a munkásosztály tagjai, s öreg parasztemberek, megfáradt, de szeretettel emlékező parasztasszonyok' is. Az egész dolgozó nép munkáját, történetét és harcait feltárják, ezek a honismereti gyűjtések, pályázatok: az öregje emlékezik és a fiatal tanulja múltunkat e munka során, s szinte észrevétlen kialakul ezer meg ezer aktivistában az a meggyőződés is, hogy a maga honismereti munkáját megismertesse másokkal, hogy a szocialista haza szeleteiét közös kincsünkké tegye. De gazdagodik ennek a munkának a tartalma a helytörténeti munkákkal. Ismerünk olyan községeket, ahol már több kötetre rúg a leírások száma, kis helytörténeti múzeum, gyűjtemény őrzi a község életének minden érdemes mozzanatát; a politikai harcokat is, a termelőmunka eredményeit is. Ezenkívül a természeti kincseinkre, műemlékeinkre. azok védelmére is felhívják honismereti bizottságaink a községek figyelmét. Mindez segít tudatosítani, történetileg elmélyíteni és mai munkánkhoz kötni a szocialista haza szere- tetét. S ez az érzelmileg is elmélyített hazaszeretet segít világosán megérlelni szerepünket a nemzetközi konfliktusokban, helyünket a szocialista világrendszer erősödő szerkezetében. Ez a szocialista hazaszeretet segít megértetni a két nagy dolgozó osztállyal. valamint értelmiségünkkel. s mindazokkal a rétegekkel. amelyek velünk tartanak' a szocializmus az a magasabb létforma, amely minden dolgozó közös érdekét és személyes terveit, ambíciói) legjobban, társadalmilag leghatékonyabban képviselt. Ez a szocialista haza- szeretet. egyesíti fokról fokra a dolgozó osztályokat, alakítja ki a közös életstílust, a közösségi: szocialista erkölcs törvényeit. Ez a folyamat nem egy-kél év eredménye lehet, nem parancsszóra történik. Valóban a dolgozók „okos gyülekezete'', ahogy József Attila mondta, teremti meg a harmóniát mindennapi jó munkánk, életünk mindennapi harcain, küzdelmein, a jobbra törés mindennapi próbáin keresztül. Ezért várunk minél több önkéntes munkatársat a népfront bizottságaiba. aktivistáink egyre szélesedő hálózatába. Ezért fontos a munkásosztály növekvő jelenléte a népfront- bizottságokban, mindenütt, hiszen ma már falvainkban is erősödik a munkásosztály; ezért fokozzuk nőbizottságaink munkáját, s ezért várjuk az ifjúság munkáját is. A közös nemzeti célt az MSZMP legutóbbi kongresszusai világosan kijelölték: a szocializmus teljes felépítése a feladatunk. Ebben a munkában a mi első politikai feladatunk éppen a szocialista nemzeti egység erősítésén való „szorgalmatoskodás'’, hogy a 19. századi nemzeti korszak e szavát használjam. M em egyedül, nem kizárólagosan a Hazafias Népfront feladata ez, a párt is, a különböző tömeg- mozgalmak is — más-más módon — a szocialista nemzeti egység munkásai. Ügy hiszem, nem túlzás mégsem, ha azt mondjuk, hogy a szocialista hazaszeretet, s ezen keresztül a szocialista nemzeti egység szolgálata a Hazafias Népfront politikai munkájában az első helyen áll. A két világháború közt az antifasiszta egységfrontért dolgoztunk — ma már, a szocializmus építésének és világméretű küzdelmeinek korszakában a szocialista nemzeti — és nemzetközi — egységért kell dolgoznunk. Erre a feladatra hív majd V. kongresszusunk is. Kövessük útmutatását. Rudabányán a pát- és barnavasércet egyre mélyebb szintekről szállítják a felszínre. A föld mélyében húzódó vasérctömzsek azonban számos más hasznos ásványi anyagokat is tartalmaznak, amelyeknek kitermelése a népgazdaságnak előnyös. E fontos ásványi kincsek fel- I tárásához és hasznosításához új földtani, művelési és előkészítési eljárások bevezetése szükséges. Ezek kidolgozására és a további kutatásokra ■a Rudabányai Vasércművek együttműködési szerződést kötött a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem földlan-le- leptani és ásványelőkészítés- tani tanszékével. A megállapodás szerint az ipari üzem és a tudományos intézmény a kutatási feladatokat a jövőben előre meghatározott tervek alapján közösen végzi el. Ez a munka jelenleg a vasérctömzsekben található réz. ólom, ezüst, barit, valamint egyéb hasznosítható fémek és ásványi nyersanyagok kitermelésére irányul. Ennek érdekében a bányaüzem az egyetemi tanszékekkel együttesen elkészíti Rudabánya új földtani „térképét” és meghatározzák. hogy a hasznos ásványi nyersanyagokból hol ÉRDEKES levelet kaptunk a minap. H. J-né dolgozó arról panaszkodott szerkesztőségünknek, hogy üzemrészükben olyan rossz a világítás. hogy tönkremegy a szemük. s nem győznek csak az orvoshoz járni újabb és mindig erősebb dioptriás szemüvegekért. Őszintén szólva, a levél elolvasása után arra gondoltam: mennyit írunk manapság új és korszerű létesítményekről! Ez így igaz. s ezekben a létesítményekben ilyen probléma már szerencsére nincs is. Viszont még mindig sok az elavult, régi gyárunk, intézményünk, ahol bizony, még kísért a múlt, s a dolgozók nem éppen a legoptimálisabb környezetben tevékenykednek. Levélírónk is ilyen régi üzemben dolgozik, ahol — mint ahogy meggyőződtem róla — valóban rossz a világítás. Kintjárttunkkor — az üzemvezetővel történt megbeszélés alapján — azonban mindjárt. leszögeztük, hogy az illetékesek már tehettek volna lépéseket a munkakörülmények javítása érdekében. A világítást ma már úgy tartja számon a korszerű vezetés. mint munkaügyi tényezőt. S ez jó dolog. A megvilágítás ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy az ember sötétben, vagy akár rosszul megvilágitott helyiségben kevésbé tud jól dolgozni. Közismert, hogy az ember rosszabbul érzi magát sötétben, mint megvilágított helyen. Különböző vizsgálati anyagokból ma már ismerjük, hogy ha a kísérleti személy és milyen készletek állnak rendelkezésükre. A tudományos kutatási munkát — teljesen sötétben dolgozik, például hang-ingerekre . szóval válaszol — ami sötétben is megoldható —. nehezebben tud eleget tenni feladatának. A sötétben és a világosban végzett munka között alapvető a különbség. Bizonyos fiziológiai, élettani folyamatok mindkét esetben másképpen zajlanak le. Az ember nem szereti a sötétséget. Ez a gyermekeknél ösztönösen mutatkozik meg. a felnőtt már fegyelmezi magát, leküzdi a kellemetlen érzést. Az emberi természet a fényhez ragaszkodik, annak elvonása kellemetlen, szorongó érzést vált. ki belőle. Jól tudják ezt azok akik ilyen munkahelyen 'dolgoznak. , Egy fölmérés például arról tanúskodik, hogy a budapesti áramelosztó tröszt dolgozói, akik a föld alatt tevékenykednek, s a hazánkban termelt, valamint a külföldről beérkező áram elosztását végzik, a félelem hatása alá kerültek. Szorongás lett úrrá rajtuk ezen a munkahelyen, s ez azt eredményezte, hogy többen idegösszeomlást kaptak. Amikor a munkapszichológusok kimentek a helyszínre, megállapították, hogy az üzemben beteges tömeg- pszichózis uralkodott. Már a portás azzal fogadta a pszichológusokat, hogy náluk van a világon a legrosszabb levegő. Pedig, mint később kiderült, 15 Msecundos légáramlással volt az üzem ellátva, ami igen jó levegőnek számít. A vizsgálatok során kiderült: a tömegpszichózist az okozta, hogy a dolgozók el voltak zárva a külvilágtól, s — kissé groteszk ül hat — a megvilágítás sem volt megfelelő. Ez a probléma nemzetközi irodalomban is megtalálható. Szinte nincs olyan nagyobb amelybe több neves egyetemi professzor is bekapcsolódott — most kezdték meg. ország, ahol a munkalélektannal foglalkozók ne találkoztak volna vele. Az angol BBC-rádióállomás területén hasonló pánik tört ki. mint nálunk az említett budapesti vállalatnál. A munkapszichológusok ablaktalansági problémának nevezik e jelenséget. Ez akkor lép lel. amikor indok nélkül elvágják a dolgozókat a természetes fénytől. Azért hagsúlyozom, hogy indok nélkül, mert ahol nincs más lehetőség, ott az ember meg tudja magát győzni a helyzet szükségességéről. Bizonyítja ezt a bányászok esete. HOGYAN LEHET az ablaktalansági problémán segíteni? Ügy, hogy külső észlelési szituációkat mesterségesen kezdünk „beadagolni”. Az ilyen helyiségekben mesterségesen állítunk elő napfelkeltét. napnyugtát, piaci zajt hangszóróról játszunk be, s a szobákban kertszerüséget alakítunk ki. Mindezekkel egy külvilág! szituációt sikerül „becsalni” az emberek közé. s ez lényegesen hozzájárul az ablaktalansági probléma kapcsán előálló tömeg- pszichózis felszámolásához. Hogy ez mennyire megcsinálható. bizonyítja egy nemrégiben bemutatott, televíziós adás is, amely egv amerikai milliomos atombiztos óvóhelyére kalauzolt, el. A tőkés e helyiségbe napfelkeltét, napnyugtát. függőkerteket varázsolt, szökőkutakat építtetett, slb. Volt. idő. amikor világszerte — főleg technológiai okok miatt — bizonyos gyárépítkezéseknél arra törekedtek,, hogy elhagyják az ablakokat. Mindenütt, ahol ezt megfelelő indok nélkül megtették, igen jelentős zavarokat idéztek elő a dolgozók körében. Tudunk olyan példákat is, hogy egy vállalatnál a normál üveget kicserélték tejüvegre. Itt tavasszal olyan jelenségekre lettek figyelmesek, hogy a munkások, akik egyébként rendkívül fegyelmezetten. jól dolgoztak, amikor senki sem látta őket, kipöccintettek egy-egy ablakot Ügy annyira, hogy már mindenkinek szemet szúrt a kitört ablakok gyors növekedése. Amikor vizsgálni kezdték. a dolgozók elég cinikusan viselkedtek, s nem lehetett megállapítani, hogyan is törtek be az ablakok. Ez tipikus példája az ablaktalansági pszichózisnak. A dolgozók tavasszal bírták legkevésbé, hogy el voltak zárva a természetes megvilágítástól, s tettüket nem rosszakaratból, károkozási szándékból. hanem kényszer-pszichózisból csinálták. AZ ABLAKTALANSÄG1. megvilágítási pszichózis tehát élő és eleven probléma. Éppen ezért nem szabad az üzemeknél. intézményeiénél e kérdés kapcsán a spórolás álláspontjára helyezkedni. Ha felfedezik a hibát, oda kell hatni, hogy ezt anyagilag is felszámolhassak. Ha ezt teszik abban az üzemben is. ahol levélírónk dolgozik, minden bizonnyal jobb eredményeket érnek majd el az ott dolgozók. jobban tudják képességeiket gyümölcsöztetni. a munkások nem kerülnek feszült idegállapotba, s nem keli olyan gyakran látogatniuk a szemorvost. Fodor László Júliusban bezárják a nagy miíltú somsalyi bányát, ahonnan villamosmozdony-szállitással már sok ezer tonna szenet hoztak felszínre. Jelenleg is megállás nélkül, zavartalanul folyik a szállítás Eifilliiiiliiiiés a réz, ólom is eziist kitermelésére
