Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
1972. április 30., vasárnap ESZAk-MAGYARORSZAG 9 A Vörösmarty tér PEST SZIVE, a belváros közepe. A mai Vörösmarty tér, ahol az egykori Váci kapu előtt a városba bocsátásra vártak hintók, szekerek. A teret természetes módon alakította ki a fejlődés, ilt az. óváros és az 1780-ban létesült új- (Lápot-) város találkozásánál. Nevezték Séta térnek, Színház térnek,- Gizella és Károlyi Mihály térnek. A Színház tér nevet onnan kapta, hogy 1812 óta ott állt a hatalmas német színház. Amikor 1844-ben leégett a színház, a város új nevet keresett a térnek. A dúsgazdag Lyka Demeter Anasztáz bőnkereskedö és bankár nagy* összeget kínált fel, ha nevét viselheti a tér. amelynek 0. számú házában (a mai Vörösmarty cukrászda épülete) lakott. Ezt nem fogadták el, hanem amikor a királyi pár legidősebb lánya esküvőjét tartatta, nászajándékul a főhercegnőről Gizella térnek nevezték el a teret. A Hiid József építette Ly- ka-házat a 70-es évek humora a négy szabó házának nevezte, mivel, hogy itt lakott Cisele Antal szabómester, Lyka Anasztáz bői-szabó, azaz bőrkereskedő, Kovács Sebestyén Endre sebész, tehát emberszabó, s itt működött a Kereskedelmi Bank, amely részvényeket szab. A kedves kis belvárosi tér bővítéséről, s megszüntetéséről egyaránt sok szó esett már. Ki akarták tárni, ösz- szenyiini természetes folytatásával, a József nádor térrel. De a rendezésnek hajdan a barmi ncádhivatal egyemeletes háza állta útját. Áz 1850-es .években megrogy- gyant, majdnem Összedőlt a harmincadház. Lebontották. mégsem éltek a két tér egyesítésének lehetőségével. Akkor már tervezték a Vigadót. építéséhez pénzre volt szükség — felparcellázták hát. s eladták a telket, négy reszté osztva. A bevételt, 341 ezer forintot, valóban a Vigadó építésére fordítottál?. A Vörösmarty tér kinyitása mégegyszer szóba került — néhány éve, mielőtt a Vigadó mögötti kultúrcentA tér a magasból... rum felépült. Az erősen megsérült Vigadót a -Városligetbe, a Vaj'dahunyad-vár épületcsoportjához kívánta átplántálni a tervezői képzelet. S akkor egészen a Duna- pai’Ug kitárulhatott volna a tér, -a szűk utcás belvárosi negyed. De mivel a Vigadót elsőrendű műemlékké, védendő városképi jelentőségű épületté nyilvánították — , lebontásról szó sem lehetett. A 'e-viv.öknek így a helyre- állítást, a Vörösmarty téri foghíj beépítését kellett megoldaniuk. A tér nevezetes, jó ízeiről híressé vált épülete, a Gerbeaud, a mai Vorösmarty- cukrászda. A svájci cukrász 1884-ben jött Magyarországra. családi és üzleti kapcsolatra lépve Kugler Henrikkel. akinek a Gizella téren volt cukrászdája. Gerbeaud Emil a cukrászdát csokoládégyárral bővítette, s a millenniumi kiállítás egyik érdekes színfoltjaként mutatta be csokoládégyártási eljárását. A névadó költő, Vörösmarty Mihály szobra csak 1908-ban került a tér közepére. Romatikus-tszép gondolat szülte nz akciót: nemzeti gyűjtésből emeljenek szobrot a költőnek. Több mint 40 év telt el a költő halála óta. 1900-ban, az Otthonírók és Hírlapírók Köre, Erős Gyula indítványára országos mozgalmat hirdetett. Megkezdődött a gyűités. a főváros közgyűlése 10 ezer- koronát szavazott: meg erre a célra, a király ötezer koronát ajánlott fel. a Budapesti Hírlap 156 674 koronát gyűjtött, még a koldus Liszikav János is odaadta egyetlen kincsét, Máriás húszasát. A 200 ezer korona birtokában a szoborbizottság huszonegy magyar művészt kért fel. hogy készítsen pályaművet Vörösmartyról. Az évekig elhúzódó pályázatot végül is Kollár Ede nyerte meg. aki Teles Edével együtt három évig mintázta bronzból a főalakot, a költőt, s carrarai márványból a sokszemélyes szoborcsoportot, a Szózatot megszemélyesítve. 1908. május 24-én. vasárnap leplezték le a szobrot. S A TALAPZATON ott ragyognák a költő szavai: ..Hazádnak rendületlenül, légy híve, oh magyar!” Előkészületek a 21 szelei ipari vásárra azért, hogy ,1976-ban megAz utóbbi években a szegedi ipari vásár üzleti és közönségsikere arra késztette Szeged város vezetőségét, hogy még impozánsabb környezetben, nagyobb területen rendezze meg a szegedi ünnepi hetek egyik legrangosabb, legtöbb látogatót vonzó rendezvényét, az ipari vásárt. E törekvés jegyében hozták létre a vásárigazgató tanácsot is. Az üzleti élet, a kereskedelmi tevékenység valóban hasznos fórumává vált a szegedi vásár, s hogy a 27. is méltó keretek között fogadhassa a kiállítókat és látogatókat, a Marx téri kiállítási területen újabb kiállító- csarnokot építenek. A július 21-töl 30-ig terjedő időszakban megrendezésre kerülő ipari vásáron ez az új csarnok is a kiállítók rendelkezésére áll. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében a jövőben kétévenként rendeznek vásárt a Tisza-parti városban. Az idén Szeged is rendez dpari vásárt vidéken, rendezhesse a jubileumi vásárt. ugyanis 1876-ban volt áz első ipari vásár Szegeden. Az ipari vásár igazgatósága már a nagy nyári seregszemle előtt, majd ezt követőem is rendez különböző kiállításokat. Április 30-tól május 8-ig hétvégi szabadidő és campingiklállítás lesz a vasár területén. Alig zárja be kapuit, az ipar, a kereskedelem, s a fogyasztók nyári találkozója, a közszükségleti cikkeket gyártó ipar fejlődését bemutató és a határ menti árucsere vására, már augusztus 11—20. között a csarnokban őszibarack-, bor- és virágkiállítást rendeznek. Az ipari vásárra és a különböző kiállításokra jugoszláv és román vállalatokat is meghívtak. Minden bizonnyal a külföldi cégek is hozzájárulnak, hogy az idén is sikeres kiállítási program várja az ünnepi hetek időszakában a Szegedre látogatókat. Újabb Ideiek Edelcnyben Eredményesen folytatódik az edelényi középkori település feltárása. A 600—700 éves temetőből. egyre több lelet kerül elő. Kiderült például, j hogy feltehetően a korábban megtalált temető alatt is le- , metkeztek, ugyanis mélyebb- ! ről is kerültek felszínre | csontvázak. Tüzelőhelyet, s j benne faszén maradványokat is sikerült kiásni a temető | szomszédságából-. Korábban! már jeleztük, hogy megtalálták a tengető közepén elhelyezel l templom alapzatát is. melyet Árpád korára vezetnek vissza. Érdekesség, hogy a jelenlegi feltúró helytől mintegy 30 méterre az említett időtől korábbi, tehát 'népvándorlás korabeli edény és cserépmaradványok is előkerültek. Igen értékesnek számít például egy körmintázással, vonalakkal díszilett csontfésű. mely az akkori idő magas színvonalú mestermunkájára vall. Tekintettel rá, hogy az edelényi termelőszövetkezet homok- és kavicsbányájának munkálatait tovább kell folytatni, az ott dolgozó munkások, — köztük Cselre Imre dózeros, akinek nevéhez fűződik a korábbi terület „felfedezése” is, — igen nagy gonddal segédkeznek a fiatal régésznek, Gádor Juditnak. A szervezett, feltáró munka különben a j temető helyére szorítkozik, J ahol legújabban a ktilkerítés j alapzatai is megtalálták már. J Érthető rosszindulat * A MINAP OLVASTAM az újságban, hogy egy csomagkihordó postás munka közben balesetet szenvedett. A bírósághoz fordult, hogy betegsége idejére, a táppénzen felül, fizesse ki neki a posta azt a pénzt, amelyet borravalóként kapott volna, ha nem esik ki a munkából. A bíróság meg is ítéli neki, ha jól emlékszem, hat-száz forintot havonta. Megállapította ugvanis. hogy a csomag- k'hordn posta«, aki egyszerű él vbeh vezetőié is volt a gépkocsinak. smeMvel a csomagokat szállította, hatszáz. forinttal alaesonvabb bért kanott. m.int ami az ilyen- falta feteiő^ségteli0« és nehéz munkáért általában jár. Más he'veken, ahol nincs borravaló. Az az érzésem, hogv a b:- róság emberségesen járt el. miért károsodjék még anyagilag is a csomagkihordó rvostás. elég bai szegénynek. ho°v baleset érte. De lei segít raltam. akinél a tudósítás olvasása után lelki baleset, kó’-os elváltozás következett be? Félreértés ne e=«ék, nem azt a hosszú szakállas problémát szándékozom most eV>- ránciwálni, ho°v a borrayaió- 7,;s idegen a mi rendszerünktől. hogy öntudatos dolgozó nem fogad el. nem is ad stb. A fodrásznak, a pincérnek, a taxisnak, az uszodában a kabinosnak én is adok, te is adsz. ő is ad. s azt hiszem így megy ez még sokáig. Bevallom, az már kicsit meglepett, hogy egy tekintélyes intézmény, mint jelen esetben a posta, bizonyos munkakörben foglalkoztatott dolgozóinál belekalkulálja a fizetésbe a borravalót. Olyan forintösszeget amelyet egyáltalán nem fizet ki, nem könyvel, a szokásos levonásokat sem eszközli belőle. Szóval itt — a posta oldaláról tekintve a dolgot — nem beszélhetünk borravalóról, hanem olyan mókás fizetés- kiegészítésről, amelyről én gondoskodom, meg te. meg ő. szóval mindnyájan, akikhez csomaggal, ajánlott levéllel. távirattal bekopog a postás, és akik elég öntudatlanok vagyunk ahhoz, hogy... Aztán mélyebben elgondolkoztam a bíróság ítéletén is. Nem arra kötelezte a postát, hogy emelje fel bizonyos megható rozott mu nkak örökben a dolgozók fizetését, a végzett munkának megfelelően. hanem csak a betegség idejére fizetteti ki vele a borravalók elmaradása miatt kiesett összegei. Amíg munkaképtelen a postás, a kiegészítő bért a munkáltató fizeti, amikor dolgozik, én, te. ő.- Gondolom, ez a bírósági döntés precedenst teremt. érvényes lesz hasonló esetekben a vendéglátóiparra. a taxivállalatra, a fürdő- igazgatóságokra, a benzinkút főnökségekre, borbélyüzletekre stb.. amennyiben ezeknél is belekalkulálják a dolgozók fizetésébe az én öntudatlanságomat, amit nem tartók egészen kizártnak... — Nyugalom gyerekek, anyuka csak a fodrásznál voll (Ogonyok) Végtére is azonban mi köze mindennek ahhoz a kórt« lelki elváltozáshoz, amelyről a cikkem elején beszéltem? — kérdezheti az olvasó. — Hogy jön ez ide? Hisz ami a hétköznapi gyakorlatot illeti, nem változott semmi. Dehogynem változott! Egészen más ember lettem! Elromlott a természetem! Eddig' jószívű voltam, szelíd. embereéges. És most ? Gonosz lettem, mint a: ördög! Rá sem ismerek magamra ! Ülök az étteremben és megdöbbenve veszem észre: azért szurkolok, hogy kedvenc pincérem bukjon fél a leveses tállal! Olajfoltot l^tok a járdán? Nagyszerű. ezen biztosan hasra vágódik a kövér postás bácsi! v Na. ez a kabinos is odacsíphetné már az ujját a sok nvitogatás közben Csattogtasd, csattogtasd ;e borbély azt az ollót, egyszer csak odaszorul az orrod az olló két szára közé! A taxiról már nem is Ikszelek ! Hát ez van! Amióta olvastam azt a bírósági döntést, amióta tudom. hogyha kiesik a munkából a pincér a fodrász a benzinkutas, akkor a vállalat fizeti, és nem én. BETEG A LELKEM, orvoshoz kellene mennem. Deltát, állítólag eg> os orvosoknál is az a helyzet. . Kürti András | A szurkoló ( Angol protestánsok és i iskót katolikusok klubját--, 'vak futballcsapata merkö-1 \ zik egymással. A közönség) J természetesen azonnal két S J táborra szakad. Csak egy l <, férfi akad. az első sorban.’, i aki minden szép akciót £ ( megtapsol. Egyik szom-? j szádja nem állja meg és a ) < szünetben megszólítja: j — Már megbocsásson, de i (melyik csapatnak szurkol? > j — En? Egyiknek sem. í f Szeretem a szép játéka;, í ( ennyi az egész. j — Ügy? Szóval ateista?) J— állapítja meg viszolyog-) s va a szomszédja. EGY ISMERŐSÖM érkezett látogatóba Amerikából. — New Yorkban élek — beszélte — egyszer súlyosan megbetegedtem, és egy kórházba vittek. Gyomorfekély, hashártyagyulladás. A~ or- vos már lemondott rólam. Meg is mondta nagybácsi- liámnak: — Tessék elkészülni a legrosszabbra. — Pszt. ne olyan hangosan — ijedt meg nagybácsim, és az ágyamra mutatott: még meghallja. — Már nem hall semmit — mondta az orvos, és tárgyilagosan megkérdezte: — Óhajt a temetésről tárgyalni? — Máris?! — riadt meg az öreg. — Véletlenül itt van a „Pano rá ma ” 1 eme tkezési egylet elnöke. Ha önnek mindegy, akkor csinálják a temetést a Panorámával. Tőlük ugyanis ötszázalék jutalékot kapok. Ás orvos meglátta a temetkezési ügynököt a folyosón. aki a. haldoklókat írta össze, és behívta a szobába. Aj megkérdezte: — Második osztályút akar 400. vagy harmadikat 300 dollá rért? — Ncgyszázast kérek — válaszolta gondolkodás nélkül a nagybátyám. — Dalárdával? — Igen. — Lehet kard az énekesek oldalán? — Lehet. — Hal gyertya, vagy tizenkettő? — Ha lehetne, huszonnégy. Az ügynök szeme felcsillant. — Akkor talán válasszunk elsöosstályú temetést. 600 dollárért. — Lehet. Szerettem volna megeső- _ kölni az öreget, aki még délszaki növényeket és 500 szavas beszédet is rendelt, — Milyen legyen a beszéd? — kérdezte az ügynök. A legmeghatóbb, könnyfakasztó gyászbeszéd: S0 dollár. Gyászbeszéd: 50 dollár. Beszéd: 30. doilár. — *4 150 dollárost kérem. Az ügynök azután odajött az ágyhoz — és nyilván a koporsó miatt — megmért engem, lehajolt, és ekkor jól belerúghattam. Nekiesett az orvosnak, aki csodálkozva nézett rám. — Maga nem haldoklik? Ez 'nein egyezik a diagnózisommal. Megnézte a láztáblát, és ramkiáltott: — Megsértette a kórház szabályait! Magának már órák óta agonizálnia kellene. Most felborította a Panoráma temetkezési egylettel kötött megállapodást is. Dühös lettem: — NÉZZE, én végighallgattam a temetkezési tárgyalást és hallottam a maga ötszázalékáról is. Ami ebben a kórházban folyik, ahhoz jó gyomor kell. Ha mostanáig kibírtam itt, akkor nekem jó gyomrom van. Viszont akkor miért haljak meg? Tehát semmi értelme, hogy itt feküdjem. Felöltöztem és elmentem. Palásti László Amerikai történet
