Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-30 / 101. szám
1972. április 30., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) lalásaihoz mozgalmunk széles körű társadalmi támogatására számíthat. A népgazdaság szerkezetének változásai a népírontmozgalomra is új feladatokat rónak. A helyi ipartelepítés ugyan sokak számára életforma-változást jelent, de ez nem csupán gazdasági. hanem társadalmi es politikai tennivalók egész sorát igényli. A bejáró munkások gondjaival, lakóterületi jelenlétével, az ebből adódó sajátos feladatokkal való törődés mozgalmunknak is kötelessége. A népfront eddig is jól szolgálta a szövetkezeti gondolat terjesztését, a szövetkezetek fejlesztését. A népfront a szövetkezeti gondolat gazdagítása érdekében szorgalmazza a munkásellátó, a lakásépítési, a kertbarát és más, hasonló társulások létrejöttét VI. A népfrontmozgalom hagyományos munkaterülete a város- és községpolitika szervezése. Ezirányú tevékenységünket további új elemekkel gazdagíthatjuk. A népfrontbizottságok — a társadalmi igényeket és a realitásokat figyelembe véve — segítsék az óvodák, a bölcsődék, a kollégiumok és más szociális intézmények tervezését, építését. A népfrontbizottságok terjesszék ki tevékenységüket a levegő és a víz szennyeződése,, a zajártalom csökkentése érdekében is a társadalmi összefogás szervezésére. Foglalkozzanak a városiasodás időszerű feladataival, gondjaival, tanulmányozzák a mai falu arculatának formálódását. Az országos és a helyi érdekek egyeztetésével kialakított területfejlesztési tennivalók társadalmi segítése teret nyit az állampolgárok alkotó kezdeményezéseinek, s jó irányban formálja közérzetüket. Olyan munkaterület ez, ahol — a szocialista demokrácia adta lehetőségekkel élve — a legkézenfekvőbben bontakozik k.i az együtt lakó, együtt élő munkások, parasztok, értelmiségiek, kisiparosok, kiskereskedők gondolkodó és cselekvő egysége. A mozgalom továbbra is fordítson megkülönböztetett figyelmet, e munkára, hiszen tevékenységének fö területe továbbra is a lakóhely marad. VII. A felszabadulás óta eltelt több mint negyedszázad alatt népünk műveltségi szintjének emelésében sikerült szép és maradandó eredményeket elérni. Az általános műveltség megalapozásában azonban nem mindenütt számolhattuk fel a múlt örökségéből adódó elmaradást. Mindenekelőtt arra kell összpontosítani figyel műnket, hogy a tanköteles korú gyermekek valamennyien elvégezzék az általános iskola nyolc osztályát. Közoktatásunk korszerűsítése napirenden van. A tapasztalatok összegyűjtéséből és az 'alapelvek kimunkálásából a •' íofrontmozgalom is kiveszi részét. Az a cél. hogy azok a1 nemzedékek, ame- h.’ek már a szocializmus teljes feléoiíé- ének időszakában kezdik meg alkotó tevékenységüket, alkalmasak legvenek a tudományos és technikai forradalom új vívmányainak megismerésére, s az ö'tMIó gondolkodásra. Közoktatásunk feílesztése — az óvodától az egyetemig — ezt a célt szolgálja. Mozgalmunknak elsősorban az a feladata, hogy segítse megvalósítani a szülői ház és az iskola nevelő tevékenységének összhangját. Továbbra is alapvető követelmérv a felnőtt társadalom pedagógiai műveltségének növelése, a , fiatalok pályaválasztási gondjainak segítése s mindenekelőtt a munkás- és parasztgyermekek jobb tanulási és művelődési feltételeinek szorgalmazása és biztosítása. E tennivalók jó megoldásához újabb lehetőséget ad. hogy a szülői munkaközösségek társadalmi irányítása a néofront- mozgalom megtisztelő kötelessége lett. A család és az iskola kapcsolatában minőségi változás következett be: az egységes nevelési elvek egyre inkább kialakulnak. Most azt az igényt kell hangsúlyoznunk, hogy a gyermeknevelés a szülők és az iskola közös felelőssége. A szabad idő tartalmas eltöltése ér- í*ohpbcn — más mnzvalmnuiral, tömeg- szervezetekkel. intézményekkel szorosan együttműködve — növelje mozgalmunk az irodalmi és művészeti kultúra elterjesztésének és elmélyítésének társadalmi tevékenységét. Az olvasó népért mozgalom eddigi eredményei és a még be nem váltott remények egyaránt arra ösztönöznek bennünket, hogy az irodalmi és a művészeti ízlés fejlesztésében több éves összehangolt munkára készüljünk fel. Az általános műveltség fokozásán túl kötelességünk a politikai ismeretterjesztésben elért eredmények fejlesztése is. A kulturált élet megvalósítását teljességében, összefüggéseiben kell vizsgálnunk. A népfrontbizottságok teremtsenek alkalmat arra is, hogy — megfelelő színvonalon — a lakáskultúráról, öltözködésről. táplálkozásról is szó essék. Az egészséges élet feltételeinek biztosítása megköveteli, hogy észrevegyük az új igényeket, problémákat. Népfront- bizottságaink iktassák programjukba a tömegsport kibontakoztatásának segítését, s szorgalmazzák ehhez a megfelelő feltételek megteremtését. Az igényes társas együttlét, a társasélet új formáinak és feltételeinek kialakítása éppúgy feladata népl'ronlbizottságainknak, mint a hagyományok ápolása. Vili. Az igaz hazafiság, a hazaszeretet tiszta érzése mélyen él népünkben. A felszabadulás óta eltelt több mint negyedszázad alatt ezek az érzelmek új tartalommal telítődtek. Tisztán látjuk nemzeti múltunk letisztult igaz értékeit, s természetessé lett az a megítélés, hogy a hazaszeretet mércéje a nép jólétéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus felépítéséért, a békéért végzett alkotó munka. Megtisztelő kötelességünk nemzeti múltunk haladó es forradalmi hagyományainak ápolása. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a népfront hozzájáruljon a Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának megünneplésére kibontakozott mozgalomhoz. A honismereti mozgalom sikerei további előrelépésre biztatnak. A felszabadulás utáni idő eseményeinek, emlékeinek feltárása — a városok és falvak, az üzemek és á termelőszövetkezetek történetének gyűjtése és feldolgozása — nagy értékeket őriz meg számunkra. A honismereti körök fordítsanak figyelmet a természeti és történelmi értékek fel- térképezésére is. Valamennyiünk közös feladata szép magyar nyelvünk ápolása. Jogos az az igény, hogy a gyűléseken, az összejöveteleken s az újságírásban is világosan, közérthetően és szépen beszéljünk. A haza, a magyar nép, a szülőföld szeretete együtt jár más népek megbecsülésével. Szoros barátságot tartunk mindazokkal a népekkel, amelyek hasonló célokért küzdenek, elsősorban a testvéri szocialista országok, különösen a Szovjetunió népeivel, s minden olyan erővel, amely a társadalmi igazságért, a felszabadulásért, a függetlenségért, a békéért harcol. A Hazafias Népfront — a békemozgalommal, a magyar szolidaritási bizottsággal együttműködve — ápolja • a barátságot e népekkel, elsősorban azáltal, hogy széleskörűen ismerteti életüket, munkájukat, harcaikat. A népfrontbizottságok törekedjenek arra, hogy a Szovjetunió és a baráti szocialista országok életét, a haladó erők harcát ismertető találkozások tartalmukban és formájukban gazdagodjanak, fejlődjenek. A Hazafias Népfront nemzetközi tevékenysége egyre tartalmasabb, sokrétűbb. A legfontosabb feladat a jövőben is az. hogy tájékoztassa népünket a nemzetközi kérdésekről, és támogassa kormányunk külpolitikáját. Ennek érdekében fokozzuk nemzetközi agitáeiós tevékenységünket. Akciókat kezdeményezzünk a nemzetközi és a magyar békemózgalom előtt álló feladatok sikeres végrehajtására. Fontos feladatunknak tekintjük az európai béke, biztonság és együttműködés megteremtésének segítését. Ezért messzemenően támogatjuk az európai béke és biztonság magyar nemzeti bizottságának munkáját. A Hazafias Népfront .népünk akaratának hangot adva követeli az amerikai imperializmus indokínai agressziójának feltétel nélküli megszüntetését, segíti az indokínai népek igazságos harcát, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány és a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatait a békés rendezésre. Támogatjuk az arab népek küzdelmét. s követeljük az izraeli agresszió következményeinek felszámolását. A népfrontmozgalom — a külügyi tevékenységével járuljon hozzá a szocializmus, a haladás és a béke erőinek növekedéséhez, a szocialista országok testvéri közösségének erősítéséhez; — teremtsen új kapcsolatokat a kapitalista és a harmadik világ haladó pártjaival. szervezeteivel, mozgalmaival és alakítson ki az eddiginél gyümölcsözőbb együttműködést a szocialista országok testvérmozgalmaival, szervezeteivel; — hasznosítsa azokat a külkapcsola- tokat is, amelyekkel a Hazafias Népfront kereteiben működő békemozgalom, szolidaritási mozgalom rendelkezik. IX. A népfrontmozgalom gazdagodó tevékenységi köre, a munkája iránti igény fokozódása, a társadalom fejlődése megköveteli. hogy a mozgalom módszereit és munkastílusát is korszerítsük, javítsuk. A mozgalom fö módszere továbbra is a társadalmi munka marad. A népfront tisztségviselőinek döntő többsége, valamint a bizottságok tagjai, az elnökségek mellett működő munka- bizottságok és akcióbizottságok lagjai társadalmi munkában tevékenykednek. Az elmúlt másfél évtizedben a társadalmi munka nemcsak kibontakozott, hanem nagymértékben gazdagodott is. Magában foglalja a kétkezi munka és á magasrendű szellemi tevékenység hagyományosan, hasznosan szervezett, s a közösség szolgálatában álló lehetőségeit. Az a cél, hogy önkéntesen és örömmel dolgozzon mindenki körünkben, a legjobb megyöződése szerint. Hűséges segítőként számítunk azokra, akik meggyőződtek róla: társadalmi munkájukkal a közösség érdekeit szolgálják. A Hazafias Népfront növelni kívánja a széles körű eszmecserék, az alkotó viták lehetőségét. A népfrontbizottságok települési kategóriánként tanulmányozzák és döntsék el, mely formák a legalkalmasabbak számukra. A népfront-elnökségek által életre- hívott munkabizottságok rendszerét fejlesztjük és alkalmazzuk a jól bevált, egy-egy feladat megoldására szervezett akcióbizottságok módszerét is. Mozgalmi tevékenységünk módszereit azzal az igénnyel kell fejlesztenünk, hogy ezek formálásával is a szocialista demokrácia további kibontakozását szolgáljuk. Érvényesítsük ezt az igényt a társadalmi kapcsolatok minden területén, a köz- és a magánéletben egyaránt. X. A Hazafias Népfront V. kongresszusa áttekintette politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális életünket. Munkáját annak tudatában végezte, hogy a következő négyesztendős ciklusban várhatóan tovább növekszik a népfront mozgalmi tevékenysége, közéleti szerepe és bővül hatóköre az élet minden területén. A kongresszus plénuma és szekciói megvitatták a mozgalom fő feladatait és a módszerek fejlesztésének lehetőségeit. A kongresszus egyetért a vitákban kialakult állásfoglalásokkal, és ajánlásaiban ezeket megvalósításra javasolja a népfrontbizottságok számára. A Hazafias Népfront V. kongresszusa elismerését és köszönetét fejezi ki a népfrontbizottságoknak, a mozgalom több százezer munkásának eddigi tevékenységéért. Fölkéri társadalmi munkásainkat, hogy továbbra is , segítsék a mozgalmat feladataink végrehajtásában, hiszen ily módon is hazánk szocialista jövőjén munkálkodnak. Ügy dolgozzunk tovább, hogy szélesedjék a Hazafias Népfrontban otthonosan tevékenykedő állampolgárok köre, hogy mind többen vállalják, velünk együtt — a becsülettel végzett mindennapi munkán túl — a közös ügy társadalmi szolgálatát, az anyagi és szellemi javak bőségét megteremtő, a virágzó, kulturált szocialista Magyarország felépítését. Budapest, 1972. április 28. Pártszékházat avattak Sátiraíjaijheiyen Dr. Bodnár Ferenc mondott ünnepi beszédet Az új pártszékház látképe Sátoraljaújhelyen április 29-én, szombaton a járási és a városi pártbizottság kibővített, együttes ünnepi ülést tartott, az új pártszékház tanácskozótermében. Az elnökség sorában helyet foglalt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ladányi. József, a Borsod megyei Tanács elnöke, dr. Németh Pál, a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság első titkára, Dr. Bartha István, a Sátoraljaújhelyi városi Párt- bizottság titkára, jelen voltak a megyei tanács járási hivatala és az Újhelyi városi Tanács vezetői, a két pártbizottság tagjai, a járás, valamint a város gazdasági, társadalmi szervezeteinek, kulturális intézményeinek meghívott képviselői. Dr, Németh Pál elnöki megnyitója után dr. Bodnár Ferenc mondott ünnepi beszédet. Tolmácsolta a párt Központi Bizottságának jókívánságait az ünnepi alkalomra, s megköszönte az építők elismerést érdemlő munkáját, amelynek eredményeként a történelmi múltú városban új, korszerű pártház avatására is sor kerülhetett a munkásosztály nemzeti ünnepén. Részletesen méltatta Sátoraljaújhely kiemelkedő szerepét a munkásmozgalom hazai történetében. Az újhelyi munkások legjobbjai mái* az 1890-es években megünnepelték a nemzetközi munkásösszefogás napját. Az 1918-as május 1-i népgyűlésen pedig több mint tízezer munkás, katona és dolgozó paraszt hangoztatta itt nyíltan a fegyveres felkelés jelszavát. — És 1918. november elején az újhelyi pártszervezet volt, ismereteink szerint, az első hazánkban — mondotta —. amely még a KMP megalakulása előtt a proletárdiktatúra álláspontját vallotta. A város, a zempléni táj kommunistái, ma élő dolgozói joggal lehetnek büszkék arra, hogy Újhelv város és Zemplén megye pártszervezetei valójában már 1918. november 16-án kikiáltották a tanácshatalmat. Mint ahogyan jogos büszkeséggel emlegetik azt is, hogy a megalakított munkás-paraszt-katona tanácsok első megyei közgyűlése 1918 karácsonyán lelkes táviratban üdvözölte a bolsevik pártot és vezérét, Lenint. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó népünk halája övezi az előttünk járt nemzedékekből mindazokat, akiknek helytállása és példája ma is lelkesít bennünket. Ezek sorában ott vannak szűkebb hazánk, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye történelmének olyan kiválóságai, mint II. Rákóczi Ferenc, Kazinczy Ferenc és a múlt század történelmének legnagyobb politikusa, a mi szívünkhöz különösen közelálló Kossuth Lajos, aki bár Monokon született, de tágabb értelmében Sátoraljaújhelyt vallotta szellemi szülőföldjének. Itt volt diák. itt kezdte közéleti tevékenységét. — Kossuth Lajos emlékét őrzi az a szobor is — hangoztatta —, amely, mint egy jelkép is, idenéz a város legkorszerűbb, s tegyük hozzá; hogy legfontosabb középületére, az MSZMP új székhazára. Hangsúlyozta, hogy Kossuth harcát folytatták később mindazok, akik szóval és tettel, . s ha kellett, fegyverrel is síkraszálltak a társadalmi haladásért Kegyelettel emlékezett meg azokról a mártírokról, akik ezért az ügyért életüket áldozták a Tanácsköztársaság vérbe- fojtása után, s a II. világháború. a nyilasterror idején. Majd ezeket mondotta: — Népünk legújabb kori küzdelmeit a felszabadulás első percétől kezdve a magyar kommunisták, népünk hű fiai vezették. Példát mutattak és a legtöbb áldozatot hozták, ha szükség volt rá. A népünk igazáért, jólétéért, a szocializmus teljes felépítéséért, a szocialista haza felvirágoztatásáért folytatott harcban ma és a jövőben is a kommunistáknak kell élen járni és példát mutatni. — Most úgy kell dolgoznunk — hangoztatta —. hogy a szocialista demokrácia, az együttes gondolkodás és az együttes cselekvés előrehaladásunknak az eddigieknél erősebb motorja legyen. Ennek igen fontos feltétele és ösztönzője lehet a pártvezetés színvonalának, a pártélet demokratizmusának, a lenini elvek követelményeinek mind jobb érvényesülése, a pártmunka minden szintjén és területén, de különösen az alapszervezeti párlmunká- ban. A Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól
