Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

1972. április 30., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) lalásaihoz mozgalmunk széles körű tár­sadalmi támogatására számíthat. A népgazdaság szerkezetének válto­zásai a népírontmozgalomra is új fel­adatokat rónak. A helyi ipartelepítés ugyan sokak számára életforma-válto­zást jelent, de ez nem csupán gazda­sági. hanem társadalmi es politikai ten­nivalók egész sorát igényli. A bejáró munkások gondjaival, lakóterületi je­lenlétével, az ebből adódó sajátos fel­adatokkal való törődés mozgalmunk­nak is kötelessége. A népfront eddig is jól szolgálta a szövetkezeti gondolat terjesztését, a szövetkezetek fejlesztését. A népfront a szövetkezeti gondolat gazdagítása ér­dekében szorgalmazza a munkásellátó, a lakásépítési, a kertbarát és más, ha­sonló társulások létrejöttét VI. A népfrontmozgalom hagyományos munkaterülete a város- és községpoli­tika szervezése. Ezirányú tevékenysé­günket további új elemekkel gazdagít­hatjuk. A népfrontbizottságok — a tár­sadalmi igényeket és a realitásokat fi­gyelembe véve — segítsék az óvodák, a bölcsődék, a kollégiumok és más szo­ciális intézmények tervezését, építését. A népfrontbizottságok terjesszék ki tevékenységüket a levegő és a víz szennyeződése,, a zajártalom csökkenté­se érdekében is a társadalmi össze­fogás szervezésére. Foglalkozzanak a vá­rosiasodás időszerű feladataival, gond­jaival, tanulmányozzák a mai falu ar­culatának formálódását. Az országos és a helyi érdekek egyez­tetésével kialakított területfejlesztési tennivalók társadalmi segítése teret nyit az állampolgárok alkotó kezdemé­nyezéseinek, s jó irányban formálja közérzetüket. Olyan munkaterület ez, ahol — a szocialista demokrácia adta lehetőségekkel élve — a legkézenfek­vőbben bontakozik k.i az együtt lakó, együtt élő munkások, parasztok, értel­miségiek, kisiparosok, kiskereskedők gondolkodó és cselekvő egysége. A moz­galom továbbra is fordítson megkülön­böztetett figyelmet, e munkára, hiszen tevékenységének fö területe továbbra is a lakóhely marad. VII. A felszabadulás óta eltelt több mint negyedszázad alatt népünk műveltségi szintjének emelésében sikerült szép és maradandó eredményeket elérni. Az ál­talános műveltség megalapozásában azonban nem mindenütt számolhattuk fel a múlt örökségéből adódó elmara­dást. Mindenekelőtt arra kell összpontosí­tani figyel műnket, hogy a tanköteles korú gyermekek valamennyien elvégez­zék az általános iskola nyolc osztályát. Közoktatásunk korszerűsítése napiren­den van. A tapasztalatok összegyűjté­séből és az 'alapelvek kimunkálásából a •' íofrontmozgalom is kiveszi részét. Az a cél. hogy azok a1 nemzedékek, ame- h.’ek már a szocializmus teljes feléoiíé- ének időszakában kezdik meg alkotó tevékenységüket, alkalmasak legvenek a tudományos és technikai forradalom új vívmányainak megismerésére, s az ö'tMIó gondolkodásra. Közoktatásunk feílesztése — az óvodától az egyete­mig — ezt a célt szolgálja. Mozgal­munknak elsősorban az a feladata, hogy segítse megvalósítani a szülői ház és az iskola nevelő tevékenységének összhangját. Továbbra is alapvető követelmérv a felnőtt társadalom pedagógiai műveltsé­gének növelése, a , fiatalok pályaválasz­tási gondjainak segítése s mindenek­előtt a munkás- és parasztgyermekek jobb tanulási és művelődési feltételei­nek szorgalmazása és biztosítása. E ten­nivalók jó megoldásához újabb lehe­tőséget ad. hogy a szülői munkaközös­ségek társadalmi irányítása a néofront- mozgalom megtisztelő kötelessége lett. A család és az iskola kapcsolatában minőségi változás következett be: az egységes nevelési elvek egyre inkább kialakulnak. Most azt az igényt kell hangsúlyoznunk, hogy a gyermekneve­lés a szülők és az iskola közös felelős­sége. A szabad idő tartalmas eltöltése ér- í*ohpbcn — más mnzvalmnuiral, tömeg- szervezetekkel. intézményekkel szorosan együttműködve — növelje mozgalmunk az irodalmi és művészeti kultúra elter­jesztésének és elmélyítésének társadalmi tevékenységét. Az olvasó népért moz­galom eddigi eredményei és a még be nem váltott remények egyaránt arra ösztönöznek bennünket, hogy az iro­dalmi és a művészeti ízlés fejlesztésé­ben több éves összehangolt munkára készüljünk fel. Az általános műveltség fokozásán túl kötelességünk a politikai ismeretterjesztésben elért eredmények fejlesztése is. A kulturált élet megvalósítását teljes­ségében, összefüggéseiben kell vizsgál­nunk. A népfrontbizottságok teremtse­nek alkalmat arra is, hogy — megfelelő színvonalon — a lakáskultúráról, öltöz­ködésről. táplálkozásról is szó essék. Az egészséges élet feltételeinek bizto­sítása megköveteli, hogy észrevegyük az új igényeket, problémákat. Népfront- bizottságaink iktassák programjukba a tömegsport kibontakoztatásának segíté­sét, s szorgalmazzák ehhez a megfelelő feltételek megteremtését. Az igényes társas együttlét, a társasélet új formái­nak és feltételeinek kialakítása éppúgy feladata népl'ronlbizottságainknak, mint a hagyományok ápolása. Vili. Az igaz hazafiság, a hazaszeretet tiszta érzése mélyen él népünkben. A felsza­badulás óta eltelt több mint negyedszá­zad alatt ezek az érzelmek új tartalom­mal telítődtek. Tisztán látjuk nemzeti múltunk letisztult igaz értékeit, s ter­mészetessé lett az a megítélés, hogy a hazaszeretet mércéje a nép jólétéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus felépítéséért, a békéért végzett alkotó munka. Megtisztelő kötelességünk nemzeti múltunk haladó es forradalmi hagyo­mányainak ápolása. Különösen fontos­nak tartjuk, hogy a népfront hozzájá­ruljon a Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának megünneplésére kibon­takozott mozgalomhoz. A honismereti mozgalom sikerei to­vábbi előrelépésre biztatnak. A felsza­badulás utáni idő eseményeinek, emlé­keinek feltárása — a városok és falvak, az üzemek és á termelőszövetkezetek történetének gyűjtése és feldolgozása — nagy értékeket őriz meg számunkra. A honismereti körök fordítsanak figyelmet a természeti és történelmi értékek fel- térképezésére is. Valamennyiünk közös feladata szép magyar nyelvünk ápolása. Jogos az az igény, hogy a gyűléseken, az összejöve­teleken s az újságírásban is világosan, közérthetően és szépen beszéljünk. A haza, a magyar nép, a szülőföld szeretete együtt jár más népek megbe­csülésével. Szoros barátságot tartunk mindazok­kal a népekkel, amelyek hasonló cé­lokért küzdenek, elsősorban a testvéri szocialista országok, különösen a Szov­jetunió népeivel, s minden olyan erővel, amely a társadalmi igazságért, a felsza­badulásért, a függetlenségért, a békéért harcol. A Hazafias Népfront — a békemoz­galommal, a magyar szolidaritási bi­zottsággal együttműködve — ápolja • a barátságot e népekkel, elsősorban az­által, hogy széleskörűen ismerteti életü­ket, munkájukat, harcaikat. A népfrontbizottságok törekedjenek arra, hogy a Szovjetunió és a baráti szocialista országok életét, a haladó erők harcát ismertető találkozások tartal­mukban és formájukban gazdagodjanak, fejlődjenek. A Hazafias Népfront nemzetközi tevé­kenysége egyre tartalmasabb, sokrétűbb. A legfontosabb feladat a jövőben is az. hogy tájékoztassa népünket a nemzet­közi kérdésekről, és támogassa kormá­nyunk külpolitikáját. Ennek érdekében fokozzuk nemzet­közi agitáeiós tevékenységünket. Akció­kat kezdeményezzünk a nemzetközi és a magyar békemózgalom előtt álló fel­adatok sikeres végrehajtására. Fontos feladatunknak tekintjük az európai béke, biztonság és együttműkö­dés megteremtésének segítését. Ezért messzemenően támogatjuk az európai béke és biztonság magyar nemzeti bi­zottságának munkáját. A Hazafias Népfront .népünk akaratá­nak hangot adva követeli az amerikai imperializmus indokínai agressziójának feltétel nélküli megszüntetését, segíti az indokínai népek igazságos harcát, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság javaslatait a békés rendezésre. Támogatjuk az arab népek küzdel­mét. s követeljük az izraeli agresszió következményeinek felszámolását. A népfrontmozgalom — a külügyi tevékenységével járuljon hozzá a szocializmus, a haladás és a béke erőinek növekedéséhez, a szocia­lista országok testvéri közösségének erő­sítéséhez; — teremtsen új kapcsolatokat a kapi­talista és a harmadik világ haladó párt­jaival. szervezeteivel, mozgalmaival és alakítson ki az eddiginél gyümölcsözőbb együttműködést a szocialista országok testvérmozgalmaival, szervezeteivel; — hasznosítsa azokat a külkapcsola- tokat is, amelyekkel a Hazafias Nép­front kereteiben működő békemozgalom, szolidaritási mozgalom rendelkezik. IX. A népfrontmozgalom gazdagodó tevé­kenységi köre, a munkája iránti igény fokozódása, a társadalom fejlődése meg­követeli. hogy a mozgalom módszereit és munkastílusát is korszerítsük, ja­vítsuk. A mozgalom fö módszere továbbra is a társadalmi munka marad. A népfront tisztségviselőinek döntő többsége, valamint a bizottságok tagjai, az elnökségek mellett működő munka- bizottságok és akcióbizottságok lagjai társadalmi munkában tevékenykednek. Az elmúlt másfél évtizedben a társa­dalmi munka nemcsak kibontakozott, hanem nagymértékben gazdagodott is. Magában foglalja a kétkezi munka és á magasrendű szellemi tevékenység ha­gyományosan, hasznosan szervezett, s a közösség szolgálatában álló lehetőségeit. Az a cél, hogy önkéntesen és örömmel dolgozzon mindenki körünkben, a leg­jobb megyöződése szerint. Hűséges se­gítőként számítunk azokra, akik meg­győződtek róla: társadalmi munkájuk­kal a közösség érdekeit szolgálják. A Hazafias Népfront növelni kívánja a széles körű eszmecserék, az alkotó viták lehetőségét. A népfrontbizottságok települési kategóriánként tanulmányoz­zák és döntsék el, mely formák a leg­alkalmasabbak számukra. A népfront-elnökségek által életre- hívott munkabizottságok rendszerét fej­lesztjük és alkalmazzuk a jól bevált, egy-egy feladat megoldására szervezett akcióbizottságok módszerét is. Mozgalmi tevékenységünk módszereit azzal az igénnyel kell fejlesztenünk, hogy ezek formálásával is a szocialista demokrácia további kibontakozását szol­gáljuk. Érvényesítsük ezt az igényt a társadalmi kapcsolatok minden terüle­tén, a köz- és a magánéletben egyaránt. X. A Hazafias Népfront V. kongresszusa áttekintette politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális életünket. Munkáját annak tudatában végezte, hogy a követ­kező négyesztendős ciklusban várhatóan tovább növekszik a népfront mozgalmi tevékenysége, közéleti szerepe és bővül hatóköre az élet minden területén. A kongresszus plénuma és szekciói meg­vitatták a mozgalom fő feladatait és a módszerek fejlesztésének lehetőségeit. A kongresszus egyetért a vitákban ki­alakult állásfoglalásokkal, és ajánlásai­ban ezeket megvalósításra javasolja a népfrontbizottságok számára. A Hazafias Népfront V. kongresszusa elismerését és köszönetét fejezi ki a népfrontbizottságoknak, a mozgalom több százezer munkásának eddigi tevé­kenységéért. Fölkéri társadalmi munká­sainkat, hogy továbbra is , segítsék a mozgalmat feladataink végrehajtásában, hiszen ily módon is hazánk szocialista jövőjén munkálkodnak. Ügy dolgozzunk tovább, hogy széle­sedjék a Hazafias Népfrontban otthono­san tevékenykedő állampolgárok köre, hogy mind többen vállalják, velünk együtt — a becsülettel végzett minden­napi munkán túl — a közös ügy társa­dalmi szolgálatát, az anyagi és szellemi javak bőségét megteremtő, a virágzó, kulturált szocialista Magyarország fel­építését. Budapest, 1972. április 28. Pártszékházat avattak Sátiraíjaijheiyen Dr. Bodnár Ferenc mondott ünnepi beszédet Az új pártszékház látképe Sátoraljaújhelyen április 29-én, szombaton a járási és a városi pártbizottság kibőví­tett, együttes ünnepi ülést tartott, az új pártszékház ta­nácskozótermében. Az elnök­ség sorában helyet foglalt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Borsod me­gyei Pártbizottság első titká­ra, Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. La­dányi. József, a Borsod me­gyei Tanács elnöke, dr. Né­meth Pál, a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság első tit­kára, Dr. Bartha István, a Sátoraljaújhelyi városi Párt- bizottság titkára, jelen vol­tak a megyei tanács járási hivatala és az Újhelyi városi Tanács vezetői, a két pártbi­zottság tagjai, a járás, vala­mint a város gazdasági, tár­sadalmi szervezeteinek, kul­turális intézményeinek meg­hívott képviselői. Dr, Németh Pál elnöki megnyitója után dr. Bodnár Ferenc mondott ünnepi be­szédet. Tolmácsolta a párt Központi Bizottságának jó­kívánságait az ünnepi alka­lomra, s megköszönte az épí­tők elismerést érdemlő mun­káját, amelynek eredménye­ként a történelmi múltú vá­rosban új, korszerű pártház avatására is sor kerülhetett a munkásosztály nemzeti ün­nepén. Részletesen méltatta Sátoraljaújhely kiemelkedő szerepét a munkásmozgalom hazai történetében. Az újhe­lyi munkások legjobbjai mái* az 1890-es években megün­nepelték a nemzetközi mun­kásösszefogás napját. Az 1918-as május 1-i népgyű­lésen pedig több mint tíz­ezer munkás, katona és dol­gozó paraszt hangoztatta itt nyíltan a fegyveres felkelés jelszavát. — És 1918. november ele­jén az újhelyi pártszerve­zet volt, ismereteink szerint, az első hazánkban — mon­dotta —. amely még a KMP megalakulása előtt a prole­tárdiktatúra álláspontját val­lotta. A város, a zempléni táj kommunistái, ma élő dolgozói joggal lehetnek büszkék arra, hogy Újhelv város és Zemplén megye pártszervezetei valójában már 1918. november 16-án kikiáltották a tanácshatal­mat. Mint ahogyan jogos büszkeséggel emlegetik azt is, hogy a megalakított mun­kás-paraszt-katona tanácsok első megyei közgyűlése 1918 karácsonyán lelkes távirat­ban üdvözölte a bolsevik pártot és vezérét, Lenint. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a szocializmus teljes felépítésén munkálko­dó népünk halája övezi az előttünk járt nemzedékek­ből mindazokat, akiknek helytállása és példája ma is lelkesít bennünket. Ezek so­rában ott vannak szűkebb hazánk, Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye történelmének olyan kiválóságai, mint II. Rákóczi Ferenc, Kazinczy Ferenc és a múlt század tör­ténelmének legnagyobb poli­tikusa, a mi szívünkhöz kü­lönösen közelálló Kossuth Lajos, aki bár Monokon szü­letett, de tágabb értelmében Sátoraljaújhelyt vallotta szel­lemi szülőföldjének. Itt volt diák. itt kezdte közéleti tevé­kenységét. — Kossuth Lajos emlékét őrzi az a szobor is — han­goztatta —, amely, mint egy jelkép is, idenéz a vá­ros legkorszerűbb, s tegyük hozzá; hogy legfontosabb köz­épületére, az MSZMP új székhazára. Hangsúlyozta, hogy Kos­suth harcát folytatták ké­sőbb mindazok, akik szóval és tettel, . s ha kellett, fegy­verrel is síkraszálltak a tár­sadalmi haladásért Kegye­lettel emlékezett meg azok­ról a mártírokról, akik ezért az ügyért életüket áldozták a Tanácsköztársaság vérbe- fojtása után, s a II. világhá­ború. a nyilasterror idején. Majd ezeket mondotta: — Népünk legújabb kori küzdelmeit a felszabadulás első percétől kezdve a ma­gyar kommunisták, népünk hű fiai vezették. Példát mu­tattak és a legtöbb áldoza­tot hozták, ha szükség volt rá. A népünk igazáért, jó­létéért, a szocializmus teljes felépítéséért, a szocialista haza felvirágoztatásáért foly­tatott harcban ma és a jö­vőben is a kommunistáknak kell élen járni és példát mu­tatni. — Most úgy kell dolgoz­nunk — hangoztatta —. hogy a szocialista demokrácia, az együttes gondolkodás és az együttes cselekvés előreha­ladásunknak az eddigieknél erősebb motorja legyen. En­nek igen fontos feltétele és ösztönzője lehet a pártveze­tés színvonalának, a pártélet demokratizmusának, a lenini elvek követelményeinek mind jobb érvényesülése, a párt­munka minden szintjén és területén, de különösen az alapszervezeti párlmunká- ban. A Hazafias Népfront V. kongresszusának állásfoglalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól

Next

/
Thumbnails
Contents