Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-29 / 100. szám
ESZA1C-MAGYARORSZAG 4 T972. április 29., szombat Jegyzetek egy tanáGskozásrőf Sajátos jellegű filmintézmény Korábban hírt adtunk róla, hogy Miskolc város Tanácsa művelődésügyi osztálya kibővített népművelési csoportértekczleten vitatta meg a miskolci Hevesy Iván Filmklub munkáját. Az alábbiakban a sokrétű vita néhány érdekesebb gondolatát jegyezzük fel. A Hevesy Iván Filmklub nem arlkino, nem klub, hanem sajátos létesítmény, rendkívül sokirányú tevékenységgel. Szervezeti adottságai szerint nem filmklub, de gyakorlati tevékenységében az, s a debreceni arlkino mellett az országban egyetlen ilyen jellegű művelődési intézmény. Tevékenységi körében a reprízelést, az iskolamozit, a filmesztétikái oktatásokkal kapcsolatos foglalkozásokat és vetítéseket, az ifjúsági filmklubot, a sajtóvetítést, a különféle tanácskozásokat, az iskolák segítését szolgáló és egyéb célokra szervezett alkalmi vetítéseket, valamint a baráti államok filmjeinek vetítésével egybekötött esteket találjuk. A sokirányú tevékenységből alig akad olyan, amely nem a filmklub kezdeményezése, ugyanakkor az is megállapítható, hogy a felsoroltak közül két egészséges kezdeményezés, az iskolamozi és a diákok részére való, filmesztétikai .oktatást szolgáló foglalkozások a klub hibáján kívül átmenetileg szünetelnek, illetőleg az új tanévben ismét életre kelnek. • Sajátos létesítmény a Hevesy Iván Filmklub olyan szempontból is. hogy nem valamely művelődési ház, vagy társadalmi szervezet tartja fenn, hanem a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat. Elismerés jár a mozi- üzemi vállalatnak a szemléletéért, amellyel felismerte, hogy a maga eszközeivel miként tud segíteni a filmízlés nevelésében, miként támogathat hathatósan egy olyan kezdeményezést, amelyből végül a mai Hevesy Iván Filmklub kisarjadt. Olyan intézményt, amely — nagyon szerencsésen — nem meseautós mozi. nem a nosztalgiák kiélésének helye, hanem az ízlésfejlesztés, a mozilátogatók és főleg a leendő mozilátogatók befolyásolásának és nevelésének eszköze, adottságainál fogva könnyen fejleszthető, sokféle irányba formálható, hasznosítható. Amikor a moziüzemi vállalatnak járó elismerést regisztráljuk, egyben a vállalat vezetőinek további támogatását és a jó szemlélet továbbfejlesztését és erősítését is kérjük. A Filmtudományi Intézet és Filmarchívum szabályzatban írja körül a filmklubok lényegét. A Hevesy Iván Filmklub jelenlegi sajátos helyzetében nem skatulyázható be a szabályzatban körülírt sémákba. Feltétlenül szükségesnek mutatkoznék, hogy a már kialakult és gyakorlatban jól bevált jelleg erősítésére a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum támogassa ezt az intézményt és kísérleti filmklubként mintegy alkotmányosítsa jelenlegi és könnyen továbbfejleszthető szervezeti kereteit. Ehhez az illetékes főhatóságok megértése szükséges. Talán már nem is főhatóságok, hanem alsóbb fokú szervek jóváhagyása is elégséges lenne egy anyagi jellegű, de művészeti hatású gond megoldásához. A Kossuth mozi és a Hevesy Iván Filmklub, bár közös épületben, közös személyzettel működik, a vezető is azonos, nem azonos kategóriába sorolt intézmény. Ez meggátolja, hogy premier-filmeket is vetíthessenek a filmklubban még olyan esetekben is, amikor a film adottságainál fogva sokkal inkább kívánkozna a filmklub vásznára, mint a nagymoziba. Az. szükséges, hogy a mozi és a, filmklub azonos kategóriába kerüljön, ehhez viszont bizonyos pénzügyi engedményeket kell a felügyeleti szervnek adnia. Mivel elenyésző összegekről van szó éves viszonylatban is, ygy itt is inkább a szemléletre tudunk hivatkozni. Hisszük, hogy az illetékes felügyeleti szervek megértést mutatnak a klub kategória-gondjaival kapcsolatban. 9 A tanácskozáson többek között szóba került a premier előtti vetítések rendszeresítése. Miskolcon már egyszer igen nagy sikerrel próbálkoztak ilyen sorozattal a Rónai Sándor Művelődési Központban. A közönség új magyar filmekkel ismerkedett itt jóeiőre, hónapokkal a bemutatás előtt. Ezek a filmek már ismerősként kerültek a filmvászonra, illetve a premier előtti vetítéseken részt vett látogatók már megfelelő propagandistái, vagy adott esetben bírálói voltak az alkotásnak. A Hevesy Iván Filmklub igen alkalmasnak mutatkozna az ilyen jellegű, de szűkebb körű, premier előtti vetítésekre, és talán a MOK.ÉP, meg a két új filmstúdió vezetői segíthetnének is ebben, megtalálhatnák a módját, hogy az új magyar filmek itt találkozzanak a közönséggel, illetve annak egy, érdeklődőbb csoportjával. És termé- . szetesen meg is hallgathatnák e közönség véleményét. Elismerés jár a Találkozás a rendezővel sorozatért, amelyben kisfilmalkotók munkáit vetítik és a vetítés előtt és alatt, sőt mint legutóbb Csőke József estjén történt, két film között is beszélgetnek a nézők az alkotókkal. Végül még egy gondolatkört érdemes megemlíteni: az iskolák és a filmklub kapcsolatának javítását. Az iskolai munkát — nemcsak a filmesztétikai oktatást, a nyelvtanulást is — többféle módon segítheti a filmklub. A[ tanácskozáson megfogalmazódott: az iskolák éljenek jobban a lehetőségekkel, a tanárok ismerjék meg az iskolamozi lehetőségét és használják fel azt munkájukban. (benedek) H atodszor ültük meg az idén a magyar nyelv hetét, ünnepi szavakkal, érdekes előadásokkal és tüzes-érzékeny vitákkal — nyelvünk ügyéért. Mindennek a visszhangját és hatását fölerősítette, s megsokszorozta a rádió és a sajtó. De ennél is fontosabb: a tavalyi kezdeményezés, hogy a nyelvhét országos mozgalom legyen, az idén továbbterjedt. A budapesti Kos- suth-klub mellett most Szeged vállalta a központi rendezvényeket. Az előadások témái: nyelvünk szépsége és gazdagsága, az élőszóval elhangzó írott szövegek kérdése, a magyar észjárás nyelvi formái, nyelvtanításunk új útjai, a nyelvészeti irányok, nyelvünk muzsikája, a magyar nyelv bölcsője, Juhász Gyula nyelvművészete. Az eseménysort mindkét helyen az immár hagyományos és népszerű nyelvművelő ankét zárja be, s ennek külön súlyt adott az, hogy a mostani nyelvhét összekapcsolódott nyelvművelésünk százéves folyóiratának, a Magyar Nyelvőrnek jubileumával. E két rendezvénysorozattal párhuzamosan — illetve azt megelőzően — több vidéki város szervezett nyelvi előadásokat vagy előadássorozatokat, így Győr — a Kazin- czy-verseny döntőjével egybekötve —, Csorna, Kapuvár, Sopron, Kaposvár, Pécs, Székesfehérvár, Békéscsaba, Szarvas, Nyíregyháza. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz befutó jelentések azonban bizonyára újabb helyekről is hoznak majd hirt. A tömeges aktivitásnak pedig örvendetes jelei a diákok számára rendezett próza- és versmondó versenyek, szónoki és nyelvismereti vetélkedők. Nyilván nem mindenütt sikerült egyforma érdeklődést kelteni a nyelvhét előadásai iránt, akár a kezdemény újdonsága, akár a témák kiválasztása miatt. Nem hisszük azonban, hogy olyan egyetemes érdekű, mindennapi életünket és egész szellemi tevékenységünket átható, műveltségünket alakító jelenség, mint a nyelv, ne érdekelné az embereket. Hiszen nélkülözhetetlen közege életünknek, akárcsak a levegő. Oly ösztönösen is élünk vele, mint ahogy lélegzünk. De a légzésnek is van helyes technikája, s nem közömbös számunkra, hogy a levegő, amelyet beszívunk, egészséges, tiszta-e. A nyelv ügye éppúgy közügy kell, hogy legyen, mint a környezetvédelem. Közel férkőzhetünk az emberekhez, ha ráirányítjuk a figyelmünket a nyelv szerepére, és tudatos használatára. A szorosan vett nyelvhelyességi kérdéseken kívül bőven akad ilyen téma. Csak néhány ötlet, javaslat: nyelvünk eredete, rokonai, fejlődésének főbb állomásai; szavaink származása, élete; a szólások és a művelődéstörténet; a nj'elv életfolyamatai; a nyelvtani szerkezet és a gondolkodás kapcsolata; nyelvünk „magyarsága”; az írás szerepe és története; társadalmi és nyelvi fejlődés; a nevek élete és divatja; nyelvművészeink alkotásai, olyan szemléltetéssel, mint Bónffy György előadóestjén, a Kos- suth-klubban stb. A vidéki hallgatókat és olvasókat tér mészetesen' közelebbről érdeklik olyan témák, amelyek életükkel szorosabb kapcsolatban vannak, mint pl.: nyelvjárásaink jellemzői és viszonya; a helynevek vallomása; a korszerű mezőgazdaság és a falu nyelvének változása. Ez utóbbi téma egyik fő tárgya lehetne a nyelvszociológiái vizsgálatoknak és a vidéki nyelvi is- mei'etterjesztésnek, nyelvművelésnek. Érdemes volna felmérni a nyelvjárások kopását, elhalványulását. Ennek egyik oka a városiasodás, a városok szívóhatása. A másik:: Budapest uralkodó kisugárzása, a köznyelvnek, illetve a közélet, a sajtó és a hivatal nyelvének hódítása vidéken, főként a tv, a rádió és a film útján. -Nagy szerepe van ebben az egyséKülönleges hobbynak hódol immár hat évtizede Esztergomban Blattny Lajos: lepkéket gyűjt. 15 000 darabból álló, a szivárvány minden színében pompázó, államilag védett gyűjteményében még véletlenül sem álcád gesülésben az ifjúság általánossá vált, „divatos” nyelv- használatának és a különféle szakmák sajátos szókincsének, kifejezéseinek, amelyek egyre jobban beolvadnak a falu nyelvébe. Szükségszerű velejárója ez a gazdasági-társadalmi fejlődésnek, a nyelvész azonban nem tudja, örüljön-e neki. A nép nyelvét tekintették régebben annak a tiszta forrásnak, amelyből a ma már főként városi jellegű, sokféléi fertőződő és minduntalan megzavart köznyelv megújul, gazdagodik. Ez a folyamat azonban jórészt megíoi-dult: a város nyelve árasztja el a vidéket, a falut. A nyelvjárások lassanként afféle nyelvi múzeumokká, rezervátumokká szűkülnek. a legtöbb vidéki ember. ként az éleiben többet fői «-ó férfiak, szinte két nyelvet beszélnek mór: a maguk természetes nyelvjárását •— házi használatra —, és a hl. ’alos, közéleti, vagy szakmai zsargont. Sem c felemás kettősig, sem a további egyensúlybomlás nem örvendetes. Lassanként fölfedezésszámba megy, ha a rádió, vagy a tv egy természetes, eredeti ízzel, hiteles nyelvjárási jelleggel beszélő riportalanyt szólaltat meg. T öbb örvendetes és biztató jele van. .annak, hogy a szomszéd országokban élő és a Nyugaton szétszóródott magyarság egyre nagyobb gondot fordít anyanyelvi kultúrájára, mind féltőbb gonddal őrzi. A nyelvi öntudatnak és lelkiismeretnek ez a föléledése ösztönző, sőt kötelező példa kell, hogy legyen, számunkra; vidéki művelődési központjaink, az iskolák, a helyi sajtó és a rádió versenyezzenek egymással a táj nyelvi jellegzetességeinek, értékeinek föltárásában és megörmost Esztergomban, a Petőfi Művelődési Központban megnyílt kiállításon. A preparált lepkék mind hibátlanok1. Többségüket hernyó formájában szedte össze a gyűjtő és a kertjében levő „farmon” költette ki. A pillangók zözéseben. Különleges hobby Védett gyűjtemény A Miskolc városi és járási Rendőr-főkapitányság értesíti a város lakosságát, hogy május 1-én a Majális-parkban és Köpüs- völgyben rendezendő majálisra érkező járművek közlekedésével kapcsolatban az alábbi közlekedési korlátozásokat rendeli el: 1. Miskolc Hl. kerületében, az Árpád utcában (a villamos-végállomástól a Papírgyárig terjedő útszakaszon) május l-én reggel 6 órától este 8 óráig az állati erővel vont jármüvek közlekedése tilos. 2. A papírgyár autóbusz-végál- lomás és a Csanyikvölgy elágazás között levő útszakaszon járművek részére a várakozás tilos. 3. A majális helyére érkező közületi és magángépKocsik, valamint motorkerékpárok a Csa- nyikvölgyben parkírozhatnak, mig a MAVAUT-autóbuszok a papírgyári autóbusz-vegállomás- sal szemben levő utcában várakozhatnak. 4. Reggel 8 óra után a Majális- park területére csak külön jelzéssel ellátott gépjárművek mehetnek be. Ezen a napon a Miskolci Közlekedési Vállalat villamos- és autóbuszjáratait az alábbiak szerint közlekedteti: A villamosjáratok reggel 6 és este 8 óra között 1-es számiel- zéssel ellátva Tiszai pu.—Diósgyőr végállomás viszonylatban 3.5—4 percenkénti követési időközben közlekednek. A vasevári célforgalmat fenti idő alatt a Marx tér—Vasgyár között 0-ás körjáratok bonyolítják le. Az 1. sz. autóbuszjáratokat az Ariv-hídtól, illetve a Marx tértől külön is megjelölt ráseeítő betétiáratok erősítik roea. ísrv Tiszai pu.—Papírgyár között 6 pergfc, rw/tűrkar&pár k&aakti & pnrtivtóM?, físjMispgr^ fasz&acsi köjtéph&des raaU Tünőcsá valloiŐLai*. Jelmagyarázat ^ Volon le- es fekzátté heti) !• Parkolást tHotom MKV induló és végállomások Beiátjárvtok md&ló állomásai cenként, Ady-híd—Papirgyár között 4 percenként, Marx tér—Papírgyár között 8 percenként, míg az 5. sz. számjclzésű autóbuszjáratok Marx tér—Lillafüred között 10 perces időközökben közlekednek. Az említett autóbuszjáratokon történő utazás esetén a viteldíjak a következők: Az 1-es vonalon odautazásnál: Tiszai pu.—Gyula u.-tól—Papírgyárig 2 db 2 Ft-os (4 Ft), Marx tértől—Papírgyárig 1 db 2 Ft-os (2 Ft). Az 1-es vonalon visszautazásnál: Papírgyártól—Marx térig i db 2 Ft-os (2 Ft), Papírgyártól—Gyula u.—Tiszai pu.-ig 2 db 2 Ft-os (4 Ft). Az 1/1 és V:-es bérletek a megfelelő vonalszakaszokon érvényesek. Az 5-ös vonalon: Marx tér—Papírgyár 1 db 2 Ft-os (2 Ft). Marx tér—Lillafüred 2 db 2 Ft-os (4 Ft), Papírgyár—Lillafüred 1 db 2 Ft-os (2 Ft) Az egyidejű, tömeges visszautazás zavartalan lebonyolítását a majális színbelyén működő mozgó jegyámsok, valamint a Papírgyár végállomáson erre a célra kiképzett fclszállóliclyek és ott a földön elhelyezett jegyér- vénycsitő készülékek segítik elő. A kétnapos munkasziinetre való tekintettel már április hó 30-án mind a villamos, mind az autóbuszjáratok a várható utazási Igényeknek megfelelő rásegítő betétjáratokkal megerősítve közlekednek. Városi Rendőrkapitányság Miskolci Közlekedési Vállalat két egyforma. A gyűjtemény csaknem felét bemutatják (Levelezőnktől) Bármily furcsának tűnik is, a több mint négyezer lakosú nagyközségben. Arlón ielen- leg még nincs művelődési ház. Mi több. az utóbbi évek. ben nem volt mozi sem, mert a korábban orvosi rendelőből és lakásból átalakított ideiglenes, s már rég elavult filmszínház épületét pár évvel ezelőtt le kellett bontani. A Hazafias Népfront községi bizottságának kezdeményezésére az SZMT és a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat anyagi támogatásával, valamint sok ezer forintot érő társadalmi munkával községünkben felépült az új. korszerű filmszínház. ' Az új mozi ünnepélyes átadására — zsúfolt nézőtérrel — a napokban került sor Arlón. Jelen voltak itt a nagyközség vezetői, lakosságának és ifjúságának képvime Esztergom és környékének faunáját reprezentálja. selői. akiket ez alkalomból Takács Sándor iskolaigazgató köszöntött. Szólt — többek között — e régi kívánságot kielégítő kulturális intézmény jelentőségéről, köszönettel nyugtázta az SZMT a Moziüzemi Vállalat, s a nagy számú társadalmi munkások segítségét, akik közül — mint mondotta, különösen Füller Tibor Csépányi Dezső. Rozsnak:i Sándor. Fáklya János, Kovács Pál. Papp Pál és Csépányi N. Béla önzetlen munkája járult hozzá az új művelődési és szórakozási intézmény megvalósítását) oz. Ezt követően Szeberli Győző. a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója átadta rendeltetésének az új filmszínházat, amely az Egri csillagok című, nagysikerű film vetítésével kezdte meg működését. Adler István , Arlő Új mozi Arlón Nyelvűnk és népünk Május 1. közlekedési rendje
