Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. április 26., szerda Rendeltetésének megfelelő funkcióhoz jut végre a Mis­kolci Képtár. Az alkalmi, időszakos kiállítások után most rendezik benne a mis­kolci állandó kiállítást, hogy a képtár rendeltetésének megfelelően mindenkor el­érhető anyagot és élményt biztosítson festészetünk meg­ismeréséhez. Még paravánokat hordoz­tak fel az emeletre, még sze­relték a világítás armatúráit, amikor körbejártuk a terme­ket. Kísérőnk, dr. Végvári Lajos professzor. Miskolc vá­ros művészettörténésze. Két teremben Az utcai nagyterem, egy kisebb udvari terem az emeleten és a lépcsőház. il­letve emeleti folyosó kap ál­landó anyagot. Az utcai te­remben már részben a fa­lon. részben leendő helyén, a falhoz támasztva sorakozik a sok értékes kép. — A mai miskolci festőket nevelő művészek képei, -j két világháború közötti időben kiteljesedett művészek alko­tásai kapnak helyet ebben a teremben —, mutatja dr. Végvári Lajos Vaszary Já­nos, Márjfy Ödön, Szönyi István, Bernáth Aurél, Aba- Novák Vilmos, Czóbel Béla, Berény Róbert Miliáltz Pál, Főnyi Géza. Dési-Huber Ist­ván, Amos Imre, Bálint End­re és mások képei. A másik, kisebb teremben miskolci anyagot találunk Miskolcon élő, meg a két vi­lágháború között itt élt. illet­ve dolgozott, az itteni képző- művészeti életet alapozó mes­terek képei kerülnek ebbe a terembe. Itt vannak a ma itthon élők. a közelmúltban elhunytak, vagy innen eltá­vozottak, és a régebben itt működött művészek képei. A miskolciak anyagával kap­csolatban érdemes megje­gyezni, hogy az első világ­háború és Nagybányának a magyar művészetből kikap­csolódása után jelentősen növekedett városunk művész- telepének szerepe, jelentősé­ge. Sajnos, az abban az idő­ben itt élt és dolgozott mű­vészete alkotásaiból viszony­lag kevés lelhető fel Mis­kolcon, Vajon hol lehet a többség? Érdemes lenne va­lami módon felkutatni. Sokirányú segítség — A Miskolci Képtár ál­landó kiállítása igen értékes anyagot tár a néző elé —, mondja nem kis büszkeség­gel dr. Végvári Lajos. — Az a célunk, hogy a. közönséget hozzászoktassuk a XX. szá­zad képzőművészetének is­meretéhez és érté éhez. Népművelési, tájékoztató cél­zattal a XX. századot ismer­tető tablókat, táblázatokat helyezünk el a lépcsőházban, a két kiállító terem folyo- sóly.án, s szeretnénk, ha mind többen keresnék fel rendsze­resen termeinket. Természetesen az állandó kiállítás anyagának össze­gyűjtését több szerv is segí­tette. A képtár saját tulaj­donában levő képeken kívül itt láthatók a Herman Ottó Múzeumtól letétbe kapott müvek, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonából tizenkét műalkotás, többet a művé­szek leszármazottai bocsátot­tak a képtár rendelkezésére, s igen sok az olyan darab, amely a Művelődésügyi Mi­nisztérium segítőkészsége út­ján került ide. Változó tárlatok Az állandó kiállítás meg­rendezése persze nem jelenti a Miskolci Képtár munkájá­nak megmerevedését. A föld­szinti kisteremben továbbra is lesznek változó tárlatok. Májusban rendezik meg A magyar rajzmüvészet meste­rei. címmel tervezett kiállí­tás-sorozatban Berény Róbert rajzainak bemutatását. . * Az állandó kiállítás, a XX. század magyar festészetét reprezentáló miskolci tárlat — a május elsejét köszöntő ünnepségek sorában — ápri­lis 29-én. szombaton délben Bárczi Bélának. Miskolc vá­ros tanácselnökének ünnepi beszédével nyílik meg a nagyközönség előtt. (bin) L „ ..... V ÁZLAT Szabó Béla munkája hét új könyvién lüzcí Kazincbarcikán Kazincbarcikán újabb két füzetet jelentetett meg a vá­rosi könyvtár. Az egyik aján­ló jegyzék. Ifjúságunk hely­zete címmel azokat a műve­ket ajánlja az olvasó figyel­mébe, amelyek — nagyobb­részt önálló kötetként — mai ifjúságunk életével, ifjúság- politikánk egyes kérdéseivel elemző módon foglalkoznak. Kiemelten hívja fel a figyel­met néhány átfogóbb mun­kára. A másik kiadvány Szako- nvi Károly bibliográfiája. A közelmúltban tartott és a he­lyi Egressy Béni Művelődési Központtal közösen rendezett író—olvasó találkozó alkal­mából adták ki a Szakanyit és műveit bemutató füzetet. Érdekes előadás A boi’sodi bányász kulturá­lis .hetek rendezvényei sorá­ban április 25-én a Borsodi Szénbányák igazgatóságán délelőtt fél tízkor, Sa jászén t- péteren pedig délután há­romkor érdekes tájékoztatást hallhattak az érdeklődők: dr. Pirityi Ottó. a Szakszerveze­tek Elméleti Kutató Intéze­tének tudományos osztályve­zetője a munkaverseny és a termelés hatékonysága cím­mel tartott előadást. ismered magad? A diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központ népszerű sorozata, a Fiata­lok Fóruma legközelebbi fog­lalkozását április 27-én este 7 órakor tartja a diósgyőri vasas klubban (Sétány u. 1.). Az Ismered magad? című ankélon Kovács Jánosné pszichológus és dr. Kígyóssy András ideggyógyász tart vitavezetési. S Ha most megkérdezné tőlem valaki, [• mi bajom van, aligha tudnék értelmes i és érdemi választ adni. I — Fáj az élet — sóhajtanám, mert | az fáj bennem, az élet fáj. de hát. .. 1 — Gipszes ez a pali — jegyeznék ; meg erre joggal. Mert mi az. hogy fáj az élet. A fog szokott fájni. A fej, meg a tyúkszem. Az igen. Háborúban a le­vágott láb helye. A pofon helye béké­ben. Ezek mind fájhatnak, és még any- nyi minden fájhat az emberben és az j embernek, de hogy az élet fájjon ... Ugyan, kérem. Spleenes öreglányoknak, kutyaidomár agglegényeknek, önmagok­tól is csömört kapott skizofréneknek és . dilinyós szerelmeseknek szokott csak az élet fájni. Meg nekem. Most. pedig becsületsza­vamra, spleenem nincs, jószerint nem is tudom, mi az, esküszöm, öreglány sem vagyok, a kutyákat sajnálom saját jel­lemükből kiforgatva idomítani, de ez amúgy sem érvényes, hiszen nem va­gyok agglegény. Ha papírjaimnak hinni lehet, skizofréniám mértéke nem halad­ja túl a szakmámban megszokott szin­tet. sőt, talán néhány rögeszményi vo­nással alatta is marad az átlagnak. Marad tehát a dilinyós szerelmes? Teljesen nevetséges. Korom, amely szerintem a legszebb férfikor, már nem az, amikor minden szoknyába szerelmes lesz az ember, de már az á kor, ami­kor még minden szoknyát nemcsak megkívánni tud az ember, de kifejezni Fáj az élet is képes iránta a férfi örök és leghite­lesebbnek elfogadott tiszteletét is. Pedig fáj az élet. Reménytelen és si­vár most, mint egy ménkű hosszú kór­terem. ahol még betegnek is csak én vagyok egyedül; olyan, mint aszályban zörgő, nyáron sárgult erdő: olyan, mint egy unalmas ebéd még unalmasabb tár­saságban egy piszkos november dél­utánján. Szóval, ilyen, s ezért fáj az élet. Már voltam egyszer így. akkor még inkább költőcske korban csak. s meg is kérdeztem a szomszédasszonyt először, akinek öt gyereke volt. és egy részeges férje, hogy fáj-e neki az élet: — Az nem. lelkem, az pem. De a de­rekamban a köszvény. s a vállamon a bikacsök helye, az nagyon fáj — mond­ta és szisszenve hajlott 'Vissza a mosó- teknő fölé. — Fáj-e magának az élet. Koroknál bácsi? — ezt egy másik ismerősömtől kérdeztem, aki valami gyárban dolgo­zott, amíg dolgozott, de azokban a he­tekben. de lehet, hogy már években, mint közönséges tróger kereste meg a kenyeret és a hagymát: — Az élet sz... — jelentette ki. s hozzátette, hogy mint ilyen, nem fájhat, mert ki hallott még olyat, hogy az imént említett dolog, ha már megszabadult tő­le az ember, fájhatna is bárkinek. — De ez a nyomorult karom — szoron­gatta jobbal a bal alsó kart —, az bi­zony, fáj. Hogy az ég roggyon rá az ilyen életre. Hát így! Aztán arra is emlékszem, hogy ki­lépve a költőcske korból, elkezdett nem fájni az élet. S így tartott ez hosszú éveken keresztül. Nem fájt az élet, amikor csikart a gyomrom az éhség­től. nem fájt, amikor kipucoltam a ci­pőm. hogy ezzel alkalmassá tegyem ün­nepi Célokra is. Nem fájt az élet, ami­kor olyanokat rúgtak belém, akik vad gyanakvással csak továbbadták az egy­kori jogtalanul kapott rúgásokat, s ak­kor se fájt az élet. amikor olyanok rúg­tak belém, akiknek nemhogy a rúgás­hoz, de még a jó levegőhöz sem lett volna joguk. A rúgás fájt, nem mondom, de az élet soha. Nem fájt az élet, amikor rendre éj­szakáztam és rendre nem nővel, saj­nos, amikor úgy rágtam át magam könyveken, adatokon, bizottságokon, in­dexeken, káderlapokon, mint gróf Mon­te Christo úr, meg mind Edmond Dantes. És most fáj az élet. Ki érti ezt? S ki érti azt. hogy voltaképpen nem is fáj az élet. hogy voltaképpen csak viccesen jutott eszembe mindezek’alap­ján az. hogy fáj az élet, s ahogy mind­ezt leírtam, jutott eszembe, hogy való­ban — fáj az élet. Mindaz, ami elmúlt az életből. Az. hogy elmúlt. Uramég. már siratom a múltam? Mint hervadt tyúk, aki bebeszéli magának, hogy nem a csúnyasága, csak visszauta­sító magatartása miatt maradt meg be- porzatlanul. meddő virágnak? Legszebb férfikoromban, lám. idepisszeg a holna­pi öregség: jövök, fickó, jövök, csak gyújts még. hogy minél több legyen majd amiért fájni fog neked az élet. Az, ami elmúlt! Gyurkó Géza Ifjú zenebarátok Sárospatakon EGYIK LEGRÉGIBB, kéz­iratos világi énekgyűjtemé- nyünket a sárospataki Nagy­könyvtár őrzi. A messze föl­dön híres pataki diákkántus — a főiskolai énekkar — Pető­fi Sándort isköszöntölte, ami­kor 1847 nyarán meglátogat­ta a Rákóczink városát. A nagy múltú iskola múzeum számos tárgyi emlékét őrzi az itteni hagyományos ének­zene kultúrának. Sárospatak napjainkban is híven ápolja ezt az értékes kulturális örökséget. Külö­nösen örvendetes a fiatalok széles körű zenei érdeklődé­se, Budapest után itt mű­ködik az ifjú zenebarátok magyarországi szervezetének a legtöbb — szám szerint nyolc — csoportja, A két fő bázis a gimnázi­um és a tanítóképző intézet. Csupán a gimnáziumban öt csoport tevékenykedik, kü­lönféle szakos, de a zenét szerető tanárok — Balogh Veretlené, Dobni Béla Ju­hász Ferenc, Zorgel Ferenc irányításával. A természettu­dományos szakú Zorgel Fe­renc például két csoportot is patronál. A tanítóképző zenei szak­csoportjának vezető tanára, Tóth Károly évtizedek óta egyik hivatott istápolója nemcsak a pedagógúsnöven- dékek, hanem az egész város zenekultúrájának. Most pe­dig egy fiatal szakember. Ró­zsa László, a tanítóképző do­cense személyében országos tisztségbe —■ az ifjú zeneba­rátok országos elnökségébe — is beválasztották Sáros­patak képviselőjét. Rózsa László a napokban tért vissza az ifjú zenebará­tok országos közgyűléséről. Ott. gyűjtött tapasztalatait pe­dagógusként és kórusvezető­ként mielőbb hasznosítani igyekszik az egész város ja­vára. — Az egész világot álhá­lózza az ifjú zenebarátok nemzetközi szövetsége, amely­nek a hivatalos francia ne­véből képzett rövidítését, a FIJM-et mindenütt ismerik a zenekedvelő lányok, fiúk. A magyar tagozat hét éve, 1965-ben alakult meg — tá­jékoztat Rózsa László. — Hamarosan olyan szép ered­ményekkel vonták magukra a figyelmet az itteni csopor­tok, hogy ezek elismeréséül már 1969-ben nálunk. Buda­pesten rendezte meg a FIJM világkongresszusát, több mint ezer külföldi részvevővel. A világkongresszus hatására meginkább megpezsdült ide­haza a fiatalok zenei mozgal­ma. PÉLDAMUTATÓ gy a kor­lattá vált. hogy a legrango­sabb nemzetközi zenéi verse­nyekre készülő fiatal művé­szek versenyműsorukkal előbb idehaza mutatkoznak be. az ifjú zenebarát csopor­tok számára rendezett hang­versenyeken. A sárospataki fiatalok is részesülhettek ezeknek a nagyhatású hang­versenyeknek az élményében. A pataki Rákóczi-várban rendezett nyári zenei esteken is több jeles fiatal művészt ismerhettek meg. akik az if­jú zenebarátok szervezete ré­vén kerültek kapcsolatba a várossal, A nemzetközi mű- vészcseréknek köszönhető, hogy a világhírű német Ama ti-kamarazenekar me­gyénkben Miskolc után Sá­rospatakon is vendégszere­pelt. A pataki énekkaroknak is lehetőségük nyílt országos szintű rendezvényeken tanú­sítani képességeiket. A mű­velődési ház kamarakórusa. Csehi Ferenc karnagy ve­zényletével már a rádióban is bemutatkozott. A tanító­képző intézet kamarakórusa pedig Rózsa László vezetésé­vel az. országos főiskolai ze­nei fesztiválon szerepel Bar­tók- és Kodály-kórusművek- kel. e hónap végén Keszthe­lyen. PATAK ZENEI életének újabb fontos állomása lesz az országos minősítő hangver­seny. amelyet májusban ren­deznek itt amatőr kórusok számára. Ezen a nagyszabású versenyen Észak-Magyaror- szág valamennyi számottevő kórusa részt vesz. Már eddig 22 kórus jelezte közreműkö­dését mintegy ezer énekes­sel. Emlékezetes élményben lesz. részük mindazoknak, akik jelen lehetnek a sza­badtéri megnyitó díszünnep­ségen. amikor ezer szájon egyszerre csendül fel Kodály —Berzsenyi „Forr a világ” kezdetű kórusművének dal­lama. Bcrccz József Hangverseny krónika XX. századi magyar, orosz, és XIX századi német ro­mantikus mesterek művei szerepeltek a Miskolci Szim­fonikus Zenekar hétfő esti hangversenyének műsorán. A zenekart ezúttal Lehel György, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának ve­zető karnagya vezényelte. A három — stílusában és for­májában — különböző mű­ben bebizonyította ismét azt. amiről volt már alkalmunk itt Miskolcon is meggyőződ­ni: erős. határozott karmes­ter egyéniség, akinek jelen­létét a zene születésében ál­landóan érezzük, de anélkül, hogy túl hivalkodó lenne, Ér­zékeny vezetésével a zenekar fegyelmezetten és finom di­namikával játszott. A műsor Szervánszk.v End­re 1959-ben komponált Hat zenekari darabjával kezdő­dött. E művében a szerző — programszerűség nélkül — arról kíván szólni, hogy át­alakulóban a világ a kispol­gári idillek kora. Érdekessé­ge a zenekari összetétel: pic­colo, két fuvola, két oboa. két klarinét, két fagott, négy kürt. három trombita, há­rom harsona, 1 ízféle ütő­hangszer. cseleszta, hárfa és vonósegyüttes. A más kon­certeken is már nagy siker­rel szerepelt „Miskolci ütő­együttes” — most a zenekar­ba épülve nagyszerű telje­sítményt nyújtott Kívánni­valót csupán a vonóskar já­téka hagyott. A zenekari összetétel volt az egyik érdekessége a hang­versenyen másodikként meg­szólaló zongoraversenynek is. Igor Sztravinszkij, orosz ze­neszerző. a XX. század szel­lemi életének egyik legna­gyobb hatású egyénisége. 1924-ben komponálta Zongo­raversenyét. A szólóhangszert — melyet Fellegi Ádám zon­goraművész szólaltatott meg kitűnően — fúvóskórus és gordonok kísérik. Meg kell jegyezni, hogy a fúvóskórus nem volt méltó partnere a szólóhangszernek. Lehet, hogy a bátortalanabb elő­adásnak egyik oka volt az a tény, hogy a kottatartók kö­zött olt álltak a Magyar Rá­dió mikrofonjai is. és felvet­ték a hangverseny műsorát. A mű másik érdekessége, hogy Magyarországon most először szólalt meg hangver­senyteremben A hétfő esti koncert csúcs­pontja a XIX. század egyik legnagyobb német romanti­kus zeneköllője, Schumann III. (Rajnai) szimfóniájának előadása volt. Varsányi Zsuzsa Készül az állandó kiállítás A XX. század festészetének miskolci otthona

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents