Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-02 / 79. szám
1972. április 2.,' vasárnapE5ZAK-MAGYAR0RSZÄG 9 ©• Családi KOR Tavaszi divat, 1972 Minden tavasz előtt találgatunk: milyen lesz az időjárás, milyen lesz a tavaszi divat. Nos, az idei tavasz a divat nagy változásainak időszakát: nyitotta meg. összes túlzásaival együtt eltűnt a ■midi-maxi, helyette egy igen megnyugtató vonalvezetés került előtérbe. A nappali ruhák minden esetben a térd környékéig érnek, a leghosz- szabb is éppen csak talc arja a térdet. A fiatalok örömére — de kizárólag csak az ó korosztályuknak — mini túlélte a támadásokat. Az estére szánt ruhák között találunk eey-két bokáig érő modellt, de ez korántsem általános. Az idei divatszinek szépek, vidámak és komolyak is. Divatos a miniumpiros, a tengerészkék, a fehér, a zöld, a sárga, a homokszin, és a fékeié. Tavaszi újdonság a tengerészstílus. Egyaránt szép a nadrágos és a rakott szoknyás változata. A nadrágok vonala is megváltozott:, csípőig szűk, onnan egyenesen bővülő. A kabátok bő vonal úak, bevarrott, ragián és japán ujjúak, középen egy-, vagy kétsorosán gombolódnak. Nem ritka az átmenős, gombolás nélküli, övvel könnyedén átfogott kabátmodell. A kabátanyagok: teveszőr, velúr, szövetek. Az őszi-téli divatból megmaradt a tunika, ehhez csatlakozik a térd felett kb. 20 cm-re érő, úgynevezett „festő- köpeny”, amely mellmagasságban, vagy kevéssé alatta keresztben vágott, onnan húzott, erősen bővülő. A modern nő öltözködését az új divat úgy kívánja megoldani, hogy 4—5—6 részes öltözéket ajánl, amelyek egymással cserélgetve a legváltozatosabb, modern variációkat: adják. Az 1072-es divat anyagában, mintáiban klasz- szikus: pepita. eszterházi kockás, teniszcsíkos. pettyes és virágos. Bruckner Anna divattervező 1 me, a tengercszstí 1 us 1 Piros blézer l'chér tűzéssel, kék ■'akoli.szoknya, fehér, 2 cm- us p autózással, kék-fehér l>eUyCíi sállal. Piros malrózblúz íclicr gallérral, piros zsinórral, kék-fehér pettyes nyakkendő. Egymással variálva viselhető. Fiatalos tavaszi ruha szegö- zéssel, szív-díszítéssel. . Nagy divat lett a paróka. Hazánkban csak eredeti, valódi hajból készül, póthajat azonban műhajból is vásárol- hatunk. A pót rés x akkor cél- •;:/erü, ha 4—5 deka, és nem nehezebb n dekánál. A túl ■■ehéz hajtömeg ugyanis könnyen fejfájást okozhat. A Parókát ritka, tüll-szerű anyaga dolgozzák rá, a pó- ■'Usok nem tömődnek el alat- '•a, szellőzik a fejbőr, tehát viselete nem okozhat hajhullást, kopaszodást. Az azon- han igaz, hogy a paróka melegít, állandó viselése nem egészséges. A teljes parókát gumi szabályozza, idomul a le.i formájához. Fésűvel, ke- level ápoljuk, mint a hajunkat. A parókái lehetőleg úgy tároljuk, hogy „pihenő idejében ’ kalapra helyezzük, a Pepit meg vázára. Olyan ez. mint amikor ruhánkat fogasra akasztjuk, így nem gyúródik össze, tartós és szép marad. Sokan idegenkednek a „pótfer-töl, Egy gyors program esetén azonban igen jól jön, ha tökéletes frizurát tudunk elővarázsolni a szekrényből. Természetesen a parókát is mosni, gondozni kell. A mosás legegyszerűbb módja, ha tiszta benzinben végezzük. A kissé benedvesítetl hajat azután csavarók és csipesz segítségével felcsavarjuk a kívánt formára. A száraz hajat sütővassal is formázhatjuk. de a vas ne legyen túl meleg. Természetesen a pepit és a páréivát is beadhatjuk fodrászhoz, de nem kell tartanunk az otthoni frizurakészítéstől sem. A benzin nem szárítja lei, csak a robbanástól óvakodjunk, szabad levegőn mossunk vele. A paróka drága. Ha saját hajunkból készíttetjük, olcsóbban juthatunk hozzá. Készítéséhez 30 deka 40 cm hosszú haj szükséges, a pepihez ti—8 deka 20 centis haj is elég. A póthaj és a paróka — ha gondosan kezeljük és ésszerűen használjuk — nem idézhet elő betegséget, Jó fésüléssel pedig a szakember szemet is megtévesztheti. ’ G. J. 4 parókadivatról Húsvéti szokások •j .. , A tavasz várása, a húsvét megünneplése sok ősi népszokást őriz. Már a húsvélot megelőző néhány nap előkészületei is nagy ünnepre mutatnak. A palócoknál ilyenkor kimeszelték a házakat, s készültek a vendégek, a rokonság fogadására. Már a nagypéntek is érdekes hiedelmeket és szokásokat őrzött meg. Az egyik közismert népdal így szól: Nagypénteken mossa holló a fiát. Ez a világ kígyót-békát kiált rá m ... A nagypénteki mosdatás igen régi szokás. Bogácson a század elején a lányok nagypénteken hajnalban elindultak a patakra, szájukba vizet vettek, majd szótlanul hazamentek s megmosdottak ebben a vízben. Ügy vélték, ettől elmúlik a szeplójük. Persze, ilyenkor a legények is résen voltak, megkacagtatták a lányokat, akik kénytelenek voltak lenyelni vagy kiköpni a vizet, A hollóról azt tartották a régi embereik, hogy csőrén köpi ki tojását, s mikor ebből a hollófióka kibújik, fakó. A hollóanya ekkor elrepül, és csak nagypénteken tér vissza fészkéhez, s ekkor a legközelebbi folyóvíznél megmosdatja magzatjait. Ilyenkor, nagypénteken kezdtek neki az idősebb asszonyok a tojások festésének, díszítésének is. Ilyenkor meghányták-ve- tették a lányok sorsát is, sót, a jövendőbelit is kiválasztották. Legalábbis erre vall az egyik köszöntő vers kezdete: .Nagypénteken sokat sir lak, Sok kis himes tojást írta/c... A tojást régi módon ugyanis nem festették, hanem „Írták”, vagyis Viaszréteggel vonták be a rajz helyét, majd megfőzték, s a főzés után karcolták bele a díszt. A festéshez sajátos növényi anyagokat, így vöröshagyma héját használták. Tojásdíszités- kor tág tere nyílott a népi művészkedésnek is. A húsvét vasárnapja’csendesen telik el, a voltaképpeni ünnep húsvét hétfője. Ilyenkor már kora reggeltől hangos a város, a falu. A serdülő fiúk kezdetben szagosvízzel, később kölnivel, a legények, emberek szódásüveggel locsolkodtak, de előfordult, hogy a lányokat, menyecskéket az udvari kúthoz is kivitték. Hogy ennek a régi locsolkodásnak milyen hagyományai vannak, azt Apor Péter írja le a Metamorphosis Transylvania ban, 1736- ban. Mulatlak húsvét másodnapján az egész országban, így Borsodban is, mert az egyik, 1641-ből való jegyzőkönyvben szintén öntöző hétfőről, vízbehányó hétfőről olvashatunk. A gyermekek rendszerint csoportosan jártak locsol- kodni, s illő versben kértek engedelmet: Ma van húsvét napja, Második hajnala, Melyben szoktak járni az ifjak tábora. Én is elindultam egy holló munkára, Hol találnék egy szép rosmaringszálra ? Találtam egy szép rozmaringszálra, Engedelmet kérek a meglocsolására. Serkenj föl ágyadból, cifra nyoszolyádból, Add ki hímesedet arany kosaradból. Csak frissen, csak frissen, • Ne késsünk sokáig, A mi kis seregünk mehessen tovább is! A vers után a gyerekek tojást. kaptak, a nagyobbak pedig rozmaringot a kabátjukra, s asztalhoz is ültették őket. A legényeket tojással, sonkával, borral, pálinkával kínálták meg. A húsvéti tojásokat a gyerekek nem őrizték sokáig, hanem megették. Így múzeumi gyűjteményekbe is alig néhány darab került. Húsvéti tojásaink vannak Tardonáról, Mályin- káról. Dédesröl. Parasznyáról és Varbóról. Különösen szépek a matyó himes tojások. A legszebb darabokat Kis- jankó Bori néni festette, s ezekre a tojásokra éppúgy „ráhímezte” a szúesmotívu- mokat, mint a térítőkre, ruhákra. Az utóbbi évtizedekben a húsvéti ünnepekben is jelentős változás történt. Gazdagodott az ünnepi étrend, sokféle aprósütemény, torta, italok várják a látogatókat. Hiányoznak azonban a himes tojások, s ezeket inkább csokoládékészítményekre cserélték fel. Érdemes volna pedig a. régi tojásfestést, mint sajátos népművészetet felújítani. Bodgál Ferenc A lovas szekerektől a „föld-föld” rakétákig A Magyar Néphadsereg történetét a Budai önkéntes Ezred mintegy kétezerötszáz Icatonájának a megszálló fasiszták elleni harcától szokás számítani. A munkásosztály pártja, a Magyar Tanácsköztársaság és a Szovjetunió önvédelmi harcainak tanulságai alapján kezdettől fogva nagy gondot fordított rá, hogy a hatalomra jutó dolgozó népnek legyen fegyveres ereje is, amely megvédi a külső és belső ellenségek támadásaitól. Huszárok és fogatolt ágyúk Néphadseregünk létrejötte az ország akkori helyzetét tükrözte. Fegyverzete túlnyomórészt a szovjet hadsereg második világháborús készletéből származott. A tüzérségnél jelentős szerepük volt még a fogatolt ágyúknak, s a huszáregységek nemcsak a díszszemléket tették színesebbé, hanem külön fegyvernemként tartoztak a hadsereg szervezetébe. A korszerűséget a jól ismert „T—34”- esekkel felszerelt harckocsi- zó-egységek képviselték. A háborús pusztítások helyrehozása, az iparfejlesztés alapjainak megteremtése nagy áldozatokat követelt, mégis, az ötvenes évek szüntelenül imperialista támadással fenyegető, háborús feszültséggel terhes légkörében nem lehetett lemondani a hadsereg állandó fejlesztéséről. Néphadseregünknek ezt a fejlődési szakaszát az 1956-os ellenforradalom zavarta meg. Azt a valóban nagy lendületű újabb fejlődési szakaszt, amely néphadseregünk mai képét kialakította, az 1960-as évek elejétől számíthatjuk. A szárazföldi csapatoknál minőségi változás következett be. Ennek egyik legfontosabb jellemzője az új fegyvernem, a rakéta tüzérség megjelenése. A különböző hatótávolságú ..föld-föld” típusú harcászati rakéták a legkorszerűbb fegyverek, amelyek jelentősen megnövelték a hadsereg egészének tűzerejét. Együtt a Varsói Szerződés haderőivel A legutóbbi évtizedben igen. nagy gondot forditottak néphadseregünk vezetői a megbízható, korszerű légvédelem kiépítésére. Hazánk légterét ma a legkorszerűbbek közé tartozó légvédelmi rakétafegyver-rendszerek őrzik, amelyek bármely ma ismert típusú repülőgép leküzdésére alkalmasak. Ezek védőképességét tovább fokozzák a vadászrepülőgépek. A legutóbbi tízéves időszak felgyorsult fejlődésé szükségszerű volt, mert a szocialista országokkal szembenálló imperialista erők lázas fegyverkezési versennyel próbálták és próbálják ma is saját oldalukra billenteni a katonai erőviszonyok mérlegét. Ahhoz azonban, hogy ez a szükséges fejlődés megvalósuljon, pártunk, államunk és népünk nagy erőfeszítéseire volt szükség. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a X. pártkongresszus előtti hadsereg-pártértekezle- ten elemezte a hadsereg fejlődésének fő tényezőit. Hat ilyen tényezőt sorolt fel, ezek röviden: pártunk következetes politikája; a feladatoknak megfelelő anyagi eszközök biztosítása; a Szovjetuniótól kapott baráti segítség; a Varsói Szerződés egyesített parancsnoksága által nyújtott segítség; a hadsereg hivatásos állományának öntudatos és áldozatos munkája; a hadseregben működő pártszervek, a kommunisták kezdeményező szerepe és tevékenysége. Magas szintű kiképzés A korszerű fegyverek bevezetésével egyidejűleg gondoskodni kellelt a hivatásos és sorkatonák magasabb szintű kiképzéséről és oktatásáról. A néphadseregben szolgálatot teljesítők iskolai végzettsége, képzettsége jelentősen magasabb szintre emelkedett. Mindaz, amit néphadseregünk eddigi fejlődéséről elmondhatunk, egyúttal szilárd alapja a további fejlődésnek. Ennek következtében pedig — a többi között a lövészpáncélosok és különféle célokra alkalmazott helikopterek számának növelésével — nagymértékben tovább növekszik a hadsereg egységeinek és alegységeinek mozgékonysága. manőverező képessége. Ugyanakkpr a tudomány és technika haladáséval lépést tartva megnövekszik az elektronikus eszközök — köztük a számítástechnikai, irányítástechnikai eszközöli — szerepe. Néphadseregünk erejét nem azért, növeljük, mintha szándékunk lenne bárkit is fenyegetni. A történelmi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy az imperialista hatalmak, amikor elég erősnek érzik magukat, és elég gyengének hiszik kiszemelt áldozatukat, gátlás nélkül háborút indítanak. Abban, hogy Európában a második világháború óta eltelt több mint negyed évszázad alatt nem robbantak ki újabb háborúk, nein kezdődött el újabb, minden eddiginél pusztítóbb világháború. rendkívül nagy szerepük volt — és lesz ezután is — a szocialista országok fegyveres erőinek; Pártunk honvédelmi politikájának legfőbb vonása, hogy békénk, függetlenségünk, szabadságunk védelmét legfőbb szövetségesünk, a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország fegyveres erőivel szoros, baráti együttműködésben, következetesen eivi internacionalista katonapolitikát folytatva valósítjuk meg.
