Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-23 / 95. szám
1972. április 23., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Dózsa György, a parasztháború vezére Tapolcai terv ** Összkomfortos faházak Egy. elmúlt évben hozott kormányhatározat szerint Miskolc várost kiemelt ideFcl évezrede műnk egyik kimagasló alakja, Dózsa György. Tetteivel, célkitűzéseivel megtestesítőjévé vált a parasztháború és az évszázados jobbágytörekvések eszméinek és hagyományainak. A XV. században hazánkban tovább erősödött a jobbágyparaszti árutermelés, megindulhatott a szabad paraszti fejlődés irányába mutató tendenciák kibontakozása. A növekvő árutermelést és áruforgalmat az uralkodó osztály azonban a maga számára kívánta felhasználni. A paraszti-polgári kibontakozó tendenciával szemben a földesúri elnyomás erősítésére, s a feudális rend korai szakaszára emlékeztető, egyre súlyosabb terítek és kötöttségek visszaállítására törekedtek. Támadást indítottak a szabad költözködési jog ellen. Eltiltották a vadászatot és a halászatot, azzal a szemforgató indokolással, hogy a parasztok vasárnapokon és a szentek más ünnepnapjain vadásznak, ami által az isten ellen vétenek, .mert parancsát nem tartják be. Az egyre elviselhetetlenebb helyzetet elősegítette, hogy Málvás halála után a központi államhatalom meggyengült. feudális anarchia uralkodott el. A jobbágyparaszság helyzetének és egyéb dolgozó rétegek helyzetének romlása országszerte egyre nagyobb elégedetlenséget keltett. A növekvő elnyomás a parasztság ellenállásába ütközött. Állandóvá váltak a helyi jellegű antifeudális mozgalmak. Csak szikra kellett, hogy lungba boruljon. Közvetlen előzménye a magyar történelem egyik legnagyobb és legaicsöbb népi mozgalmának a meghirdetett kp- reszteshadjárat volt. X. Leo pápa Bakócz Tamás pápai legátust, esztergomi bíboros érseket, a keresztesháború meghirdetésével, megszervezésével éts megindításával bízza meg. , A török ellen fegyvert logo tömegek saját sorsukon is változtatni akartak: személyes szabadságuk biztosítását, szolgáltatásaik enyhítését. A keresztes had élére az uralkodó osztály nem tudott a maga köréből alkalmas vezetőt állítani, áld a török ellen harcba kívánt volna indulni. A had vezetését Dózsa Györgyre, a belgrádi vár hős lovaskapitányára bízták. Dózsa a lesüllyedő. de a ^ékely szabadság eszményeit őrző székelyek közül került ki. A végvári vitézek között kitűnt hőstetteivel, ezért a király nemessé tette. Megszervezte és kiképezte a hadsereget. Az osztályharc menete a keresztes sereget forradalmi paraszti sereggé változtatta. A hadjárat parasztháborúvá alakult át, a felfegyverzett parasztok földesuraik ellen fordultak. Dózsa a parasztságot sújtó szörnyű kizsákmányolás elleni elkeseredésének adott hangot, és megmutatta a parasztság harcának egyetlen útját: következetes, meg nem alkuvó harcot. Híres ceglédi beszédében forradalmi programot adott, amely a feudális tulajdon felszámolására irányult. Perspektívát adott a paraszti harcnak, föllelkesítette a dolgozó tömegeket: a parasztokat, a plebejusokat. a bányamunkásokat. Cegléden kelt kiáltvánvában harcba hívja őket: „Megparancsoljuk linéktek kiközösítés és az örök kárhozat büntetésének terhe mellett, hoav mihelyt levelünkéi látjátok. késedelem és kifogásokkal való mentegetőzések nélkül jöjjetek, siesselek és jussatok cl Cegléd mezővárosba . .., hogy igy a szent had és áldott gyülekezet kényszeríthesse, megzabo- lázliassa és megtörhesse ama hitetlen és átkozott nemesek ere jel és hadát.’’ A felkelő parasztok, plebejusok és más csatlakozó elemek küzdelme a haladás fő útját képviselő paraszti-polgári árutermelés és polgári átalakulás irányába mutatott. A főseregnek a temesvári csatában elszenvedett veresége megpecsételte a parasztháború sorsát. Hihetetlen kegyetlenkedéssel számoltak le a megmaradottakkal, melynek mintegy 50 ezer paraszt esett áldozatul. Többen csak azért nem, mert a parasztok nélkül a nemesek semmire sem mehetnek. Az 1514. évi paraszt- ellenes törvény kimondta, hogy ezentúl a parasztok örökös szolgaságnak legyenek alávetve. A fegyveres felkelés vórbefojtását követő megtorló intézkedések a jobbágyság úgynevezett második kiadását vezették be. A parasztháború elbukásának legfőbb okai között szerepel, hogy a paraszti seregek egy része egymástól elszigetelten harcolt, másrészt az uralkodó osztály megtudta teremteni a parasztok elleni egységét. Az uralkodó osztály számára fontosabb volt az osztályuralom biztosítása, mint a hódítók elleni harc. A parasztháború kö* zépkori Magyarország legnagyobb méretű és visszhangot keltő forradalmi megmozdulása volt. Részét képezte azoknak a nagy európai népi megmozdulásoknak is, melyekben a parasztok és a plebejusok a fudális rer.d falait döngették; szerves része voi.t a kor európai osztályküzdelmeinek és eszme- áramlatainak. A Dózsa-hagyomány megítélése ideologiai-politikai vízválasztó volt történelmünk haladó és retrográd irányzatai között. Az uralkodó osztályok történelmi alakját évszázadokon át rágalmazták, szerepét meghamisították. A Corpus Juris törvénycikkelyei között, csakúgy mint Werbőezi Triparti- tumában (Hármas Könyvében) a leggonoszabb haramiának nevezik Dózsát, gya- lázzák. beszennyezik a forradalmi paraszti tömegeket. Taurinusz is a megrendelők szelleme szerint igyekszik jellemezni: .,Nyugtalanul vak vágy hajszolja a trón felé folyton.” Mint hatalomvágyó parasztot ítéli meg. Dózsa neve a későbbi parasztfelkelések példáját képezte. Emléke évszázadokon keresztül harcra buzdította a magyar dolgozó népet az elnyomás és kizsákmányolás ellen. A XVII. századi Császár Péter-féle felkelésben a parasztok még a Dózsa parasztháború egyik lobogóját használták. A felkelő kurucok Dózsa György kruciuszai. vagyis keresztesei nevéről kapták a kuruc nevet. Felidézték szellemét történelmünk nemzeti, polgári demokratikus és szocialista mozgalmai is.\ Petőfi Sándor, a 48-as forradalom előestéjén Dózsával fenyegette meg a nemességet: ”. ■ ■ Ügy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok!” Arany János így ítél: „tette nem volt egyéb, mint egy kis reakció a természet örö/c törvénye szerint”. Petőfi siet a válaszszák „fin Dózsát a magvar történet egyik leodicsöbb emberének tartom, és szentül hiszem, hogy lesz idő.. ■ midőn Dózsának nagyszerű emlékszobrot fognak emelni, és talán mellette lesz gz... enyém is.” Tegyük hozzá, nem tévedett. Adyban ugyanolyan erővel lobban Dózsa emléke, mint Petőfinél. A „Még kér a nép” fenyegető hangját visszhangozza: „Hé, nagyurak, jó lesz tán szóbaállni Kaszás népemmel, mert a Nyár heves.” Romját: Aladár Adyra emlékeztető szenvedéllyel vall Dózsáról: „Vörös folyó. A Dózsa vére. Sok úri kéz, sok gyáva kéz remegve gátat hord eléje.” A. felszabadulás után szokatlan erővel merült tel ismét Dózsa alakja. Személyében a társadalmi haladás egyik nagyszerű hősét tiszteljük. A haladó Dózsa-kép a szocialista Magyarországon vált igazán népünk sajátjává. A felszabadulás után a parasztság tömegeit lelkesítette új életük megteremtésében. Több mint nagyév- százados küzdelem után vált ismét, a nagybirtokrendszer szétzúzásának zászlajává a dolgozó nép szabad hazájában a munkásosztály vezetésével és szövetségében. Az évforduló ün^; lése, a megemlékezés megyénkben is erősíti osztály- küzdelmeink, hagyományaink ápolását, növeli népünk szocialista meggyőződését, egységünket a környező országok népeivel, a világ haladó társadalmi erőivel. Uray Miklós genforgalmi központtá, Miskolc-Tapolcát pedig a nemzetközi idegenforgalom magas szintű lebonyolítására alkalmas nyaralóhellyé fejlesztik. A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal a határozat végrehajtásának megvalósítására pályázatot nyújtott be Miskolc-Tapolca térségében nagy kiterjedésű, korszerű üdülőtelep kialakítására. A program szerint Miskolc-Tapolca bejáratánál, a Hejő patak keleti oldalán min tégy 9 hektárnyi területen két ütemben hoznák létre az új üdülőtelepet. 1972—73-ban 4 hektárt rendeznének. Ezen a területen 25 darab, reprezentatív kivitelű, minden igényt kielégítő összkomfortos faházat építenének fel, száz vendég elhelyezésére. Ugyanitt még további 400, lakókocsival vagy sátorral érkező turista elhelyezésére alkalmas részt alakítanának ki. Az első ütem létrehozására 10 millió forintot biztosítottak. A fejlesztési terv második szakaszában egy touring- hotelt, két motelt, valamint több száz személy elhelyezésére alkalmas faházakat állítanának fel. Az új üdülőtelep elkészülte után Miskolc-Tapolcának ezen a te- | rületén egyszerre mintegy 3000 külföldi vendéget fogadhatnak majd. aa — Emlékezés Dózsa Györgyre Április 22-én, tegnap, a miskolci 3. sz. Szakközépiskola a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében, valamint az iskola termeiben Dózsa György születésének 500. évfordulója tiszteletére ifjúsági napot rendezett. A nap programjában Dózsa György szelleme címmel irodalmi műsort adott a szakközépiskola irodalmi színpada. Ezt követően pedig a csehszlovák testvériskola, a kassai Földmérési és Magasépítési Technikum népiegyüttesének műsora hangzott el. Délután sportrendezvényekkel folytatták a nonstop műsort, amely jó találkozási és beszélgetési lehetőséget biztosított a fiataloknak egymás megismerésére. Parkettagyár Az észak-magyarországi erdő- és fafeldolgozó gazdaságok ■társulásaként létrejött parkettagyár 1970 óta működik Gyöngyösön. Öt gazdaság — köztük az Ipolyvidéki, Mátrai. Borsodi. Gödöllői és a Nagykúnsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 40 millió forinttal alapította a Gyöngyösi Parketta- gyárat, amely évente 450 000 négyzetméter parkettát gyárt. Y áltozó életünk tükre A z elmúlt héten lezajlott országgyűlés olyan két fontos témával foglalkozott, amelyeket változó, gyorsan fejlődő életünk tett időszerűvé. A magyar népnek egykor sokat emlegetett ezeréves alkotmányát ezer évig nem sikerült írásba foglalva törvényerőre emelni, kivéve a Tanácsköztársaság történelmünkön átvillanó rövid idejét. Népünk életében 1949 lett az a dátum, amikor jogai és kötelességei írásba foglaltattak. Történelemformáló esemény volt az az emlékezetes nap, amikor ugyanebben a teremben, a parlamentben elfogadták az alkotmányt. A képviselők közt nem egy olyan ember ült, aki itt volt már az alkotmány megszületésének pillanatában, s aki végigélte, végigdolgozta az eltelt 23 évet, úgy, hogy most a saját munkájának eredményét is mérlegelhette, amikor a módosított szöveg elfogadásakor magasba emelte kezét. Jó, az akkori körülményeknek megfelelő, az akkori helyzetünket valóan tükröző alkotmánynak örültünk elsőként megfogalmazott emberi jogaink törvénybe iktatásakor. Azóta azonban hosz- szú utat tett meg népünk. Kádár János elvtárs ezt így fogalmazta meg az alkotmánymódosítás vitája során elhangzott felszólalásában: „A; alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint kél évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem.” Sok változás történt, de nem olyanok voltak ezek a változások, amelyek új alkotmány megfogalmazását tették volna szükségessé. Nem volt azonban egyszerű megállapítani, mit hagyjunk el az alkotmány szövegéből, mi felett haladt el az idő, mivel bővítsük azt. Ehhez a munkához nagyon sok ember javaslata, észrevétele szükséges volt. Az egyszerű állampolgár és a törvényt fogalmazó jogász közös álláspontját kellett megtalálni. em volt könnyű. Bizottságok, társadalmi és tömegszervezetek vitatták meg a javasolt szöveget, megtárgyalták szinte minden fórumon. A képviselők jó előre megkapták tanulmányozásra, s maguk is számos észrevételt tettek még. Ilyen észrevételt fogalmazott meg Papp József, megyénk országgyűlési képviselője, a tiszakeszi termelő- szövetkezet elnöke is, az alkotmány szövegének a termelőszövetkezetekkel foglalkozó részéhez. Az ország- gyűlés által elfogadott módosított és kiegészített szövegben megyénk országgyűlési képviselőjének javaslatát is figyelembe vették. Amikor alkotmányunk első változata annak idején megszületett, még csak lépéseket tettünk a szövetkezeti gazdálkodás kialakítása érdekében. Ma azonban már olyan erőt képviselnek népgazdaságon belül a szövetkezetek, hogy társadalmi rendünk alapvető meghatározói közé kell sorolni. Ezt a módosított alkotmány meg is tette, amikor kimondja: „A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit.” Népünk életszínvonalának, anyagi jólétének emelése az utóbbi években szükségessé tette, hogy teret engedjünk a kisiparnak és a kiskereskedelemnek. Ezzel az volt a fő cél. hogy javuljon a lakossági szolgáltatás. Néhány év alatt azonban ez is új színfoltként jelentkezett társadalmunk arculatán, olyan el nem hanyagolható változásként, amelyet szükséges volt az alkotmányban is megfogalmazni: „A- állam elismeri a kisárutermelök társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét.” A való élet tette azonban szükségessé azt is, hogy ez a paragrafus még kiegészüljön a következőkkel: „A magántulajdon és a magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit.” S okat és behatóan foglalkozunk napjainkban a szocialista demokrácia kérdésével, munkálkodunk annak kiteljesítéséért. Ez a törekvés most már törvényen nyugszik, mert a szocialista demokrácia szélesítését az alkotmány módosított szövege is megfogalmazza, mégpedig az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei közt szerepeltetve. A magyar egészségügy megtisztelésnek érezte, hogy az országgyűlés egyazon ülésszakon tűzte napirendre az alkotmánymódosítás és az új egészségügyi törvény ügyét. A kettő kapcsolódik is egymáshoz, mert az első napon elfogadott alkotmányszöveg kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez. Ezt a jogot bontotta ki szélesen a parlamenti ülés második napján megvitatott és elfogadott új egészségügyi törvény, amely hazánkban először leszögezi, hogy a Magyar Népköztársaságban az egészségügy állami Jeladat. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egészségügy az egész társadalom ügyévé vált. Hazánkban 1876-ban, csaknem száz évvel ezelőtt született meg az első és azóta is érvényben levő egészség- ügyi törvény. Míg a módosított alkotmány szövegének 23 év változását kellett tükröznie, az új egészségügyi törvény egy évszázad és egy teljesen újjáalakított társadalom változásait kellett felölelnie. Az új egészségügyi törvény egy része kapcsolódva az alkotmányban kimondott jogokhoz, a társadalom tagjainak egészségügyi ellátásaival foglalkozik, így a táppénzes kérdéssel, az anyaság és gyermekvédelemmel és így tovább. Van azonban ezen túlmenően egy másik terület, amelyben nagyot kellett előrelépni á jogalkotásban: ez pedig az egészségügy tudományos fejlődése. Míg régen a törvény zömmel a járványügyi kérdésekkel foglalkozott, most már ilyen dolgokban kellett egységesítenie a törvénynek, mint a szervátültetés és annak személyes és jogi vonatkozásai. Kimondja a törvény, hogy csak páros szervek egyikét lehet élő emberből másik emberbe átültetni, de ezért a szervet adó fél semmiféle anyagi juttatásban nem részesülhet a ráutalt betegtől. A szervátültetéssel kapcsolatos megállapodásokat közjegyző előtt kell rögzíteni, s azt a megállapodást az adó fél bármikor, tetszés szerint felbonthatja. M indez csupán kis részlet annak bizonyítására, milyen hatalmasat fejlődött az orvostudomány száz esztendő alatt. Megnyugtató érzés azt is kimondani, hogy a tudomány fejlődésével nálunk együttjárta társadalom fejlődése, nemesülése. Olyan viszonyok között születhetett meg az új egészségügyi törvény, amely viszonyokban törvény védi az ember jogút és méltóságát. A. I.