Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-21 / 93. szám

1972. április 21., péntek £SZAK-MAGYARORSZAG 5 kirándulók, turisták, látouütők Tapolcai körséta — Tapolca állandóan szé­pül, de azért nekünk csak a régi Ínarad — mondja Bú­zás István, aki a Nehézipari Műszaki Egyetem ásvány- előkészítő tanszékén tanárse­géd. Hétköznap délután van. A tapolcai parkban rengeteg sétáló nézelődik. Gyerekek, bottal járó báesikák. Búzás István társaságában még két fiatalember van. — Üdülni jöttek? — Csak látogatóba. Vissza­tértünk hajdani „törzshe­lyünkre”. Ugyanis két évvel ezelőtt fejeztük be tanulmá­nyainkat itt, az egyetemen. Azelőtt gyakori vendégei voltunk Tapolcának. Előadá­sok után, vagy egy-egy i'á- rasz.tó vizsga befejezésekpr mindig itt találkoztunk az Annában, vagy a Kisvadász- ban. Azóta szétszóródott a tankör. Most az országos diákköri konferencián ismét összetalálkoztunk néhányan, s gondoltuk visszatérünk egy kicsit emlékezni. A termálfürdő bejáratánál külföldi csoporttal találkoz­tunk. — Honnan érkeztek, s Ta­polcán mi tetszik a legjob­ban? — érdeklődtünk a cso­port vezetőjénél. — A Budapesti Műszaki Egyetem meghívására érke­zett néhány vendég a bécsi műszaki egyetemről hazánk­ba. Országos túrót szervez­tünk külföldi látogatóink­nak. Az Alföldről jöttünk, s egy kissé szokatlan volt hir­telen ez a hegyes vidék. A „csoport tagjait különösen . a barlangfürdő érdekli. Für­dés után majd körüljárjuk a parkot, a csónakázótót. Az Anna-szálló1 mellett egy lánycsoportot állítottunk meg. — Az Egészségügyi Szak­iskolából jöttünk — mondja Molnár Mihályné, a fiatal tanárnő, aki a lányok osz­tályfőnöke. — Gyakran jönnek ki Ta­polcára ? — Gyakran betervezünk ilyen ismerkedési jellegű sé­tákat és kirándulásokat. A lányok többsége ugyanis nem miskolci, s mivel még első évesek, nem nagyon is­merik a várost és környékét. — Nekem eleinte szokat­lan volt ez a hegyekkel teli vidék — mondja az egyik alföldi kislány. — Kicsit ide­genkedtem is Miskolctól, de egyre jobban megszeretem, hiszen ilyen gyönyörű kör­nyezetű város nem sok van Magyarországon. Tapolcára gyakrabban kijövünk, közel van, és néhány perc alatt az ember „belecsöppen” egy nyugodt, csendes környezet­be, a város mozgalmas, han­gos forgataga után. A látogatók száma egyre nő Tapolcán. Szükség van az állandó bővítésre, építkezés­re. különösen a szabad­strand területén, ahol nyá­ron nagy a zsúfoltság. A Miskolci Vízművek sok gon­dot fordít a korszerűsítésre és továbbfejlesztésre. Az idén például mintegy 4 mil­lió forintos beruházással emeletet építettek a termál­fürdőhöz, mellyel növelték az öltözők számát, s április vége leié már üzemelni is fog az új részleg. A követ­kező fűtési szezonban pedig az eddigi széntüzelésről gáz­fűtésre térnek át. Bővítették a szabadstrand öltözőit is. Több mint 1 millió forintos költséggel megépítették a két régi épületet összekötő fér­fi és női szekrériyes öltözőt. A távlati tervekben szerepel még a hullámfürdő, új szol­gáltató és bejárati helyiség megépítése. Egyelőre még csak kívülről nézegetik a különleges alakú nyitott fürdőt a járókelők. v WM r h ' ­.2 S zép időben népes már a játszótér. kii/iie gondokról és kö- IIUcjUS Z(js tennivalókról tanácskoztak, illetve tanács­koznak a vállalatok, üzemek dolgozói ezekben a hetekben. A műszaki konferenciákon és a termelési tanácskozáso­kon a gazdálkodás 11)72. évi terve a vita legfontosabb té­mája. Az. hogy milyen lehe­tőségek állnak a vállalatok előtt, hogy mi mindenre kell összpontosítani az erőfeszíté­seket, mit tehet a kollektíva a gazdasági célkitűzések megvalósításáért. A már lezajlott műszaki konferenciák és termelési ta­nácskozások tapasztalatai azt mutatják, hogy a veze­tők is. a kétkezi munkások is egyre komolyabban veszik az üzemi demokráciának eze­ket az alapvető fórumait. A gazdasági vezetők érthetőb­ben, az egész kollektíva szá­mára megfoghalóbban is­mertetik a gazdasági célkitű­zéseket. a feladatokat. Rit­kábbak a formális beszámo­lók. a száraz adathalmazok. A tervet, a feladatokat nem csupán tudomásulvétel céljá­ból ismertetik, hanem mind több helyen érződik, hogy kiváncsiak a dolgozók véle­ményére, javaslataira, igényt tartanak a kollektíva alkotó közreműködésére. És az őszinte szó. őszinte válaszra talál. Nehéz lenne hirtelén­jében összeszámlálni, há­nyán kértek szót. az üzemi demokrácia fórumain, bá­nván bizonyították értékes javaslataikkal, felajánlásaik­kal: magukénak tekintik munkahelyük gondjait, fel­adatait, készek többet tenni, jobban dolgozni a célkitűzé­sek megvalósításáért. A vállalatok feladatainak teljesítésében igen nagy sze­rep jut a jobb, munkaszer­vezésnek és a szocialista munkaversenynek. És nem véletlen, hogy a gazdasági célkitűzések, a szervezési fel­adatok, s a szocialista bri­gádok vállalásai együtt sze­lepeitek az üzemi demokrá­cia fórumainak vitájában. Hiszen a fokozQtt eredmé­nyesség. a hatékonyabb gaz­dálkodás a cél. Es ezért a kollektíva — az ismert, nagy jelentőségű határozatok szel­lemében — igen sokat te­A műszaki jg-yS: melési tanácskozásokon a részvevők figyelme elsősor­ban arra irányult: hogyan lehet megvalósítani a célo­kat. hogyan lehet fokozni az eredményeket. A December 4. Drótművekben például a hivatásos szervezési szak­emberek is örömteli megle­petéssel tapasztalták, milyen sok konkrét — s szinte azon­nal hasznosítható — javas­lattal tudják segíteni a két­kezi dolgozók a vállalati munkaszervezés korszerűsíté­sét. Maga a szervezés — ter­mészetesen — elsősorban ve­zetői feladat. De egyetlen ve­zető sem nélkülözheti a mun­kapadoknál dolgozók tapasz­talatait. ötleteit és a szerve­zési intézkedések megvalósí­tásában való közreműködést. Es most az üzemi demokrá­cia fórumai jó alkalomnak bizonyultak ra, hogy a kol­lektíva valóban összefogjon ebben a munkában. A jó szervezést. a hatéko- nvabo gazdálkodást — és ez­zel a eelkitüz&ek ntaradék- laian valóra vallásai segítik elő a szocialista brigádok­nak a termelési tanácskozá­sokon megfogalmazott ver­seny vállalásai is. A Hejőesa- bai Cementgyárban a ver­seny Na minőségi követelmé­nyek, a gazdasagosság szel­lemeben folyik. Alsózsoicán, az épületelemgyárban is egé­szen pontosan fogalmaztak a brigádok. Vállalták a minő­ségi problémákból eredő vesztesegek csökkentését, a termelési programok mara­déktalan betartását. És részt vállalnak a termelés, az ér­tékesítés költségeivel, a munkaidővel való takaréko­sabb gazdálkodásból is. A példákat ™failh0^; hetne sorolni. Az építőktől, a vasasoktól és más terüle­tekről is. Valamennyi azt bizonyítja, hogy az üzemi de­mokrácia fórumai egyre in­kább képesek betölteni hi­vatásukat. Olyan fórumokká válnak, ahol a dolgozók a tu­lajdonos szemével, a gazda felelősségével tárgyalják meg közös ügyeiket. A közös cé­lok, az egyéni érdekeiket is szolgáló, közös siker érde­kében. Flanck Tibor Konferencia a lejtős területekről Ma. április 21-én nagy ér­deklődésre számot tartó kon­ferenciát rendeznek Encsen, a Hernád menti TESZ ta­nácskozótermében a lejtős területek gazdaságos mező- gazdasági termelésnövekedé­sének feladatairól. A helyi eredményekről Rozgon yi András, a Bélusvölgyi Víz­gazdálkodási és Talajvédelmi Társulat elnöke tart korrefe­rátumot. A tanácskozás részvevői megtekintik a tancsali Egyet­értés Tsz gazdaságát is, ahol az elmúlt években országo­san is kimagasló eredménye­ket értek el az erózió elleni harcban. Kőműves és ács szakmunkásokat, kőműves segédmunkásokat — 16 éves kortól komplexbrigádokat, kubikosokat, kubikosbrigádokat KERESÜNK BUDAPESTI MUNKÁRA, azonnali belépéssel. Jelentkezés az Április 4. Szövetkezetnél, Budapest, Vili., Auróra u. 23.. munkaügy. A Nagymiskolci Állami Gazdaság fjfell Imái i .torán hőszigetelő anyagot. Kemény poliuretán hab nátron papír között 8 cm és 5 cm vastagság­ban. Ügyintéző: Turóczi András. Nagymiskolci Állami Gazdaság. Mis­kolc. Baross Gábor u. 13 —15. sz. Telefon: 15-931. (Levelezőnkig}) Új dolgozóként kezdtem meg nemrégiben a munkát a Tiszai Vegyikombinát li­es miianyag üzemrészeben, fíacsa István szocialista bri­gádjában. Nehány szóval sze­retném elmondani észrevéte­leimet. Megtisztelő egy szocialista brigádba kerülni, különösen olyan jó hírű brigádba, mint amilyen a miénk. Növeli a jóérzést az is. hogy szépen fejlődő, állandóan gyarapo­dó, új városban élünk, és ennek nagy értékeket terme­lő, korszerű üzemében dol­gozunk, melynek vezetői megítélésem szerint nagy gondol fordítanak a munká­sok anyagi, erkölcsi megbe­csülésére. Tanfolyamokkal megteremtik annak lehetősé­gét is. hogy minél eredmé­nyesebben tudjuk elvégezni munkánkat. Brigádunkban a minden­napos munka, elvégzése mel­lett nagy gondot fordítanak a balesetek megelőzésére, el­kerülésére. Ennek érdekeben rendszeresen tartanak balese­ti oktatást. Magam is ta­pasztaltam. hogy e tekintet­ben különösen ügyelnek az új dolgozókra, azon fáradoz­nak, hogy minél előbb be tudjunk illeszkedni a bri­gádba. a munkába. Jó lehetőségek vannak a tanulásra, a brigádlagok szakmai, politikai ismeretei­nek gyarapítására. A szocia­lista brigád cím elnyerésé­hez számos, hasznos dolog tartozik. Például a jó közös­ségi szellem kialakítása, tár­sadalmi munkavégzés stb. Úgy vélem, hogy ez nem­csak a mi brigádunknál, ha­nem az üzem többi brigád­jánál is így van. Balogh János TVK II-es műanyag üzemrésze Jegyzeteli a faluból cj J Szerelők K özségeink új arcát íigyelv^ már régóta mind erőteljesebben tűnik szembe az ipari szolgáltatás kérdése, az ezzel kapcsolatos gondok, tennivalók, eredmények sokfélesége. Nyilván nem véletlenül, hi­szen a szolgáltatás fejlesztése, gyarapítása, mindenütt szükségszerű követelmény és a szolgáltatás milyensé­gére mindenütt rendkívüli érzékenységgel reagálnak az emberek. Mégis van valami elgondolkodtató abban, hogy ma már községeinkben is gondként, tennivalóként jelent­kezik bizonyos szolgáltatási ágak jnegteremtése. Ha úgy tetszik: jelzésekként is felfoghatók ezek az igé­nyek. A falu megújulásának, átalakulásának jelzései­ként. Természetesen számos, egyéb, más jelzéssel együtt. Mert nemcsak arról van szó, hogy a betört ablaküveget, a lemállott vakolatot, a leszakadt; cipö- taipat stb. szeretnék minél előbb rendbe hozni (bár a eipötaíp már nem is jó példa, mert legfeljebb csak az idősebb emberek hozatják rendbe, a fiatalok inkább másik cipőt, vásárolnak), hanem merőben űj dolgok­ról is, Például televízió és rádió műszerészről. Pél­dául autó- és motorszerelőről. Es nem azért, mert az átutazók gépkocsijait kell megjavítani, hanem a hely­beliekét. A mosógépeket is. A hűtőszekrényeket is. Mindazt a sok modern háztartási gépel, munkát köny- nyírő gépet, szórakozást, művelődést, utazást elősegítő gépel, melyet a falu rendkívüli gyorsasággal elfoga­dott, megszeretett. De a hagyományosak közül is átalakult egynéhány. Például a fodrászat. Mert fodrászra van szükség a faluban is, nem egyszerűen hajnyíró emberre, aki valamikor vasárnap délelőttönként „létrás fejeket csinált”. A férfiaknak persze, mert a nőket nem igen érdekelte fodrász. Most annál inkább érdekli őket. Csak látszatra kis dolgok ezek, mert természetesek­nek vesszük létüket, mint annyi minden mást, ami új világunkban született. De mégis van amögött vala­mi mélyebb tartalom, ha valaki, mondjuk, a mező- csati járás egyik községében, vagy Abaújban autó- motorszerelői iparengedélyt vált ki, mert úgy véli, hogy ebből a szakmából — ott. helyben — megél. És megél, valóban megtalálja a számítását. Igen. ezek is új vonások községeink arcán. Ha csak néhány percre is. de érdemes elidőznünk, néze­getnünk ezeket a vonásokat, ebből a szemszögből is. <pt) A Nyékládháza és Vidéke ÁFÉSZ alábbi szövegű bélyegzőié elveszett Nyékládháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 26,2. sz. presszó. Matyi. A BÉLYEGZŐ ÉRVÉNYTELEN. fiiSi r ti ifiii ^ ™ | i Szocialista brigádban

Next

/
Thumbnails
Contents