Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-16 / 89. szám
„Könyvet mindenki kezébe!” Ismeretes, hogy 1972. — az UNESCO közgyűlésének határozata alapján — nemzetközi könyvév. Az elmúlt év végén az írók, könyvkiadók, könyvtárosok, könyv- kereskedők nemzetközi szervezeteinek képviselői megfogalmazták a „Könyv alapokmányát” és kiadták a nemzetközi könyvév jelszavát: „Könyvet mindenki kezébe!” Ez megfelel annak az óhajnak, amelyet az UNESCO közgyűlésén a szovjet, a magyar, a francia delegáció javasolt, nevezetesen, hogy legyen a nemzetközi könyvév egyúttal az olvasás nemzetközi éve is. A könyvév legfőbb nemzetközi célja nálunk már ismert. A nemzetközi könyvév magyar bizottsága most felhívással fordul az egész társadalomhoz, amelyben utal az UNESCO határozatára, a nemzetközi könyvév legfőbb törekvéseire, hogy értékes művek olcsó áron jussanak el a tömegekhez, legyen az olvasás az emberek természetes igénye, fejlesszék a könyvtárak hálózatát, és végül, hogy a televízió és a rádió ne szorítsa háttérbe az olvasást, hanem legyen a könyv méltó szövetségese. Magyarország azok közé az államok közé tartozik, ahol a könyv fontosságát már nem kell tudatosítani. Az UNESCO felhívásához mégis szívesen csatlakozunk, és a nemzetközi könyvév megünneplésére a Hazafias Népfront összefogásával széles körű társadalmi mozgalom bontakozott ki. Érdemes figyelembe venni, hogy a nemzetközi könyvév méltó bevezetése lesz a magyar könyvnyomtatás jövőre esedékes 500. évfordulójának. Általában a nemzetközi könyvév céljai, illetve az ünnepi évre kidolgozott gazdag program hozzájárul a humanizmus és a társadalmi haladás gondolatának erősítéséhez, a népek barátságához, kulturáltságának emeléséhez. Jóllehet, mindezeket a célokat mi már hosszúhosszú évek óta folyamatosan valóra váltjuk, a nemzetközi könyvév mégis új lendületet ad erőfeszítéseinknek, új indításokkal gazdagítja és új lehetőséget nyit meg. A hazai rendező bizottság számít az egész magyar társadalom együttműködésére és támogatására, hogy a könyv életünk nélkülözhetetlen része legyen, segítsen újabb jelentős eredményeket elérni a szocialista, humanista kultúra elterjesztésében, az általános és a szakműveltség elnyerésében. Segítsen mindinkább eligazodni a változó világ dolgaiban. A nemzetközi könyvév magyar bizottsága azt kéri, használjuk fel e rendezvénysorozatot arra, hogy a magyar nép valóban olvasó néppé legyen, megvalósuljon egészében a jelszó : Könyvet mindenki kezébe! Holtponton A cigánylakosság helyseiével kapcsolatos tennivalókról Az elmúlt héten ülést tartott a cigánylakosság helyzetének megjavításával foglalkozó Miskolc város területi koordinációs bizottság. A Miskolc megyei Város Tanácsa júliusi vb-ülése elé kerülő „cigánykérdéssel” kapcsolatban több fontos döntés született, s érdemes foglalkozni a koordinációs bizottság előző határozatainak végrehajtásával is. Határozatok nyomán i •> A cigányok kedvezményes lakásépítkezésének visz- szaállitása. miatt a. miskolci bizottság megkereste az Építésügyi, és Városfejlesztési Minisztériumot, ahol az illetékesek közölték, hogy a minisztériumnak még nem '. sikerült döntésre jutni a s. pénzügyi szervekkel, s egye- | lőre több javaslat is áll a • megoldásra. < Egy másik lényeges, ko- : rabbi határozat nem a íel• söbb szerveken múlik: szociális foglalkoztatók lélesií lése a miskolci cígánytele- | pékén. Sajnos, ezzel kapcsolatban sem számolhatunk be konkrét eredményről, úgyszólván még mindig a javaslat szintjén van ez a feladat, annak ellenére, hogy szinte biztos: a lány ok-asszony ok í'oglalkoz- ! tatását megoldó intézmény fenntartási költségeit biztosítja a tanács. I l'ogamzásgállóval, ha... í Az egészségügyi osztály jelentésében szerepel, amit az ugyancsak múlt héten tárgyalt szociológiai felmérés is konkretizál: Borsod cigány lakosságának egy harmada élne a fogamzásgátló hurokkal, ha azt ingyen megkapná. A cigány lakosságnak ez az igénye új jelenség (az állapotos cigányasszonyok egyre gyakrabban kérik — sokszor már az első alkalommal is — terhességük megszakítását), olyan, amit még 3— 4 évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek tartottak a szakemberek. Reméljük, nem megoldhatatlan az előbb említett ingyenesség, hiszen a hurok térítési díja mindössze 34 forint! Említésre méltó a művelődésügyi osztály javaslata is: miszerint ifjúság elleni bűntett címén eljárást kell indítani mindazon szülők ellen, akik elhanyagolják, nem biztosítják gyermekeik nevelését, iskoláztatását — függetlenül attól, hogy cigány, vagy nem cigány szülőkről van-e szó. Beilleszkedési normákat! Lapunk március 15—i számában részletesen szóltunk a Nehézipari Műszaki Egyetem , szociológiai csoportjának vizsgálatáról. Újra summázhatjuk ennek az anyagnak olyan lényeges megállapításait, hogy a cigánycsaládok megkülönböztetés nélküli támogatása nemcsak a cigánylakosság saját erőfeszítéseit csökkentené, hanem tovább rontaná a cigány és nem-cigány lakosság jelenleg is meglevő ellentéteit, annak dacára, hogy a nem-cigány lakosság részéről oldódik az ellenszenv a beilleszkedés magasabb fokára jutó cigánycsaládokkal szemben. Nő viszont a szélsőséges magatartást tanúsítók ellen. A szociológiai vizsgálat megállapította, hogy szükségesnek látszik a cigánylakosság lépcsőzetes telepítésének és a beilleszkedési normáknak a kidolgozása. A miskolci koordinációs bizottság egyébként úgy határozott. hogy a felmérés anyagát eljuttatja az országos koordinációs bizottsághoz. Nyilray Péter # Borsodi földrajzi lielek Április 17-én, hétfőn este kezdődik a borsodi földrajzi hetek eseménysorozata. A TIT miskolci Kazinczy klubjában az észak-magyarországi földrajzi szakosztály elnöke, dr. Peja Győző kandidátus nyitja meg a földrajzi heteket. Az este 7 órakor kezdődő megnyitó után kerül sor az első előadásra, amelyet dr. Létig Sándor egyetemi tanár tart Földrajzi képek a Bajkálon túlról címmel. Holnap, hétfőn 20 órakor Tapolcán is lesz előadás. Dr. Hevesi Attila tanár a változatos bükki tájat mutatja be a Park-üdülőben. A földrajzi hetek programjában természetesen nemcsak miskolci rendezvények szerepelnek. Lesz előadás Leninvárosban, Kazincbarcikán, Mezőkövesden és Dubicsányban is. Az előadók között sem csak borsodiakat találunk. Április 19-én szerdán például dr. Vasváry Artur, a TIT lóidra jz-földtan választmányának titkára, a Föld és Ég főszerkesztője vetítetlképes előadást tart Tanulmányúton az USA-ban címmel a miskolci Kazinczy klubban. A földrajzi hetek eseményei között több kirándulás is helyet kapott, tanulmányi séta lesz a papírgyárhoz, a hűtőipari kombináthoz, földrajzi kirándulás a diósgyőri vár környékére és gazdaságföldrajzi tanulmányút a „magyar Ruhr-vidékre”, melynek útvonala: Sajóbábony —Sajó- szentpéter — Kazincbarcika — Lázbérc. Gyűrűk, nyakláncok, bélyegzők mestere A. VÉSNÖK Az ezüstserlegen évszámok, hosszú szöveg, és rajzok. — Először grafitceruzával kell felrajzolni mindent, a számokat, a betűket is, és csak azután lehet nekifogni a munkának. A betűtípusra, vagy a szöveg elhelyezésére néha van elképzelése a megrendelőnek, de a legtöbben megbíznak az ízlésemben. Aranygyűrűket, nyakláncokat, emléktárgyakat mutat. Egy új monogram hallatán azonnal rajzolni kezdi a papíron elképzeléseit. Először csak tollal formálja a betűket, cirádásra vagy simára, s ha jó megoldásra talál, már tudja, hogyan fog ez mutatni gyűrűbe vésve. Manapság ritka foglalkozás vésnöknek lenni. Házigazdánkon, Csótai Józsefen kívül Miskolcon is csak egy ember foglalkozik ezzel a munkával. — Miért éppen ezt a különös szakmát választotta? Családi hagyomány? — Nem, nem apáról fiúra szálló mesterség, csak egyszerűen megtetszett ez a munka. Egyesek talán régi hagyománynak vélik a „szakmai titkokat”, pedig ugyanúgy tanulni kell, mint minden egyéb szakmát. Én a Fővárosi Űra- és Ékszer- ipari Vállalatnál tanultam, s 10 éve végeztem vésnökként. — Nagy felelősség nagy értékű gyűrűkkel, nyakláncokkal dolgozni. Nem fordult elő, hogy elrontott egy betűt vagy cirádát? — Bizony, az első időben megtörtént egyszer-kétszer, hogy nem sikerült a munka, nem tetszett a megrendelőnek, s ki kellett fizetnem az értékét. De most már nem fordul elő ilyesmi, 10 év csali megszerzi a biztonságos gyakorlatot az embernek. A beszélgetés közben állandó a jövés-menés. Betoppan egy-két ismerős, vagy éppen „üzletfél”, s akkor velük kell foglalkozni. Így van ez munka közben is, ha éppen dolgozik valamin. Belép valaki, s félre kell tenni a munkát, akármilyen kényes, apró mintát, betűt munkált bele. Aztán, ha a megrendelő elment, ismét neki kell fogni, de hibázni nem szabad! — Van-e olyan időszak, amikor több megrendelés érkezik? — Állami megrendeléseim mindig vannak, hiszen sok helyre dolgozom. Fémbélyegzők, postai és vasúti bélyegzők elkészítését is ram bízzák, s például állandó ügyfele vagyok a Finom- szerel vény-gyárnak. Egerben is sok munkám van, mert ott nem dolgozik vésnök. Gépeim, szerszámaim olyanok, hogy egyiket „sorozatgyártásra”, másikat egyéni munkák készítésére használhatom, s igen különböznek — a gépek — egymástól. Az egyéni megrendelések ünnepek vagy névnapok előtt ugrásszerűen nőnek. Hogy mikorra tudok eleget tenni a megbízásnak, az természetesen az igénytől függ. Van sima vésés, és van dupla is, munkaigényesebb, és egyszerűbb. Ezek elkészítése mikor több, mikor kevesebb időt vesz igénybe. Még elvezet az apró műhely mögötti, még apróbb műhelybe, megmutatja gépeit, melyeket csak ő tud „szóra bírni”. — Csak még egyet: különleges foglalkozása mellett van-c valamilyen különleges hobbyja — pihente tőül? Mosolyog, rázza fejét, és azt mondja: — „Különlegességből’' elég a foglalkozásom is. Pihen- tetóüi a Mályi-tó partjára megyek, és összehozok egy jó ebédet. A vésnöknek is lehet egészen „szelíd” hobbyja. O — * A hősi harcok részese volt... Felsőmajláth szétszórt házaihoz szinte hozzátapadnak a Bitiekből lenyúló erdőszélek. A házak kapuiból utak vezetnek a városba, és velük ellentétesen ösvények futnak az erdőbe. Endrész János házától alig néhány lépésnyire van az erdő. Ha elfárad a kerti munkában és felemeli fejét, a közeli fákra pillanthat, amelyek a múltat idézik számára. Endrész János életútja nehéz és küzdelmes volt. Han- gonyban született 1910-ben, és a betűvetést is a helyi iskolában tanulta. 1927-ben szerződött Özdra kőművesinasnak egy építész-vállalkozóhoz. Röviddel ezután meghaltak a szülei. Néhány év múlva megnősült, és Diósgyőrbe került, hozzá hasonló munkáscsaládba. A munkásélet sanyarúsá- gát már rég ismerte, de Diósgyőrött felvilágosodott emberekkel találkozott. Nyíró Sándor, Ságvári egykori tanítványa, az ellenállási mozgalom későbbi vezetője ismertette meg a munkás- mozgalommal, s hamarosan aktív kapcsolat keletkezett közöttük. 1936-ban már tagja volt a szociáldemokrata pártnak, részt vett az építőipari sztrájkban is, s ezért hathónapi börtönre ítélték. Az ítéletet később felfüggesztették, de nem felejtették el tetteit. Gyakran volt munka nélkül, s az illegálisan végzett feladatok miatt kitiltottak a Diósgyőri Vasgyárból, később Mártabá- nyából is. * 1943-ban behívlak katonának. Ekkor a szerencse segítette ki a bajból. Ahhoz a miskolci 15-ös gépkocsizó tüzérosztályhoz került, ahol Szalay Tibor alezredes volt a parancsnok, aki később a MÓKÁN egyik- tagja lett. Először tisztiszolgája lett ennek a becsületes, hazafias érzésű tisztnek, és így fenntarthatta baloldali kapcsolatait, majd Szalay segítségével 1944 nyarán leszerelt. Ezután a megalakult MÓKÁN tagja lett. Siálasi hatalomra jutásakor SAS-be- hivót kapott, de a bevonulási parancsnak nem tett eleget. Részleges illegalitásba vonult. A Kovács-testvérekkel és másokkal röpcédulákat készítettek és éjszakánként Perecesen, a vasgyárban és Üjgyőrben osztották szét. Ezenkívül tömegével gyűjtötték a fegyvereket a későbbi harcra. November második felében Usztyinov kapitány vezetésével egy szovjet közel- felderítő alakulat benyomult Diósgyőr déli részébe. Taskó Jánossal és fiával együtt elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a Xekierítökkel, de hogy ne menjenek üres kézzel, foglyul ejtettek egy német ösz- szefcötőt, akit átadtak az ukrán hadsereg képviselőinek. Ezután az ukrán hadsereg egyik alakulatába osztották be, többedmagáva) felderítőnek. Több ízben úgy hajtották végre a nehéz megbízatást, hogy egy- egy hasáb fával a vállukon ballagtak el a mit sem sejtő ellenség előtt. Az egyik akciójuk során a majláthi fűrésztelepről egy munkásszázadot, mintegy 100 embert szabadítottak ki. Még arra is volt idejük, hogy a betegeket felsegítsék a kocsikra. * Bátor és hasznos segítségüket a Vörös Hadsereg írontűjságja is méltatta, november 23—24-i számában hosszan foglalkozott a magyar felderítők helytállásával. December másodikén kezdődött Diósgyőr felszabadítása. A szovjet csapatok megbízásából a majláthi állomáson levő vasúti kocsikat összekapcsoltak, és a szerelvényt behozták Diósgyőrbe. így a harc nem tehetett kárt bennük. Ezután leszerellek a szovjet hadsereg állományából, és Miskolcon, a legálissá váló MÓKÁN kötelékében teljesítették szolgálatot. A háború befejezése után különböző pártmegbízatásokkal a Dunántúlra irányították, majd később a néphadsereg tisztje lett. 1955-ben súlyos betegen rokkantsági nyugdíjba kerüli. De ez sem jelenteit pihenést Endrész Jánosnak. A megyei MHSZ-nél tevékenykedett tovább, s 1956 őszén újra szolgálatra hívta a haza. A karhatalomban ismét megmutatta, hogy bármikor, bármilyen feladat megoldásában számítani lehet rá. Részt vett a part újjászervezésében is. Erinek a nem mindennapi munkával és harccal teli életnek számos eseményét rögzíti egy-egy kitüntetés, amelyet Endrész János a helytállásáért kapott. Ezek közül a szocialista' hazáért érdemérmet, a magyar partizán emlékérmet és a munkás-paraszt hatalomért emlékérmet szerelnénk kiemelni. * Sajnos, betegsége ma már egyre jobban akadályozza a munkában. Pedig épp úgy szeretne tevékenykedni, dolgozni, mint régen. Az időt nem lehet megállítani. János bácsi vállait is már 62 esztendő nyomja, s ha sétálni indul a szűk. csali szinte maga által ismert ösvényeken a hegyekbe, bizony meg keli állnia egy- egy meredekebb kaptáiénál. Ilyenkor újra és újra a múltra emlékezik, mert azoli a helyek, amelyeket végigjár, ma is a harcokkal teli napokat idézik. Hajdú Gábor