Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

„Könyvet mindenki kezébe!” Ismeretes, hogy 1972. — az UNESCO közgyűlésének határozata alapján — nemzetközi könyvév. Az elmúlt év végén az írók, könyvkiadók, könyvtárosok, könyv- kereskedők nemzetközi szervezeteinek képviselői meg­fogalmazták a „Könyv alapokmányát” és kiadták a nemzetközi könyvév jelszavát: „Könyvet mindenki ke­zébe!” Ez megfelel annak az óhajnak, amelyet az UNESCO közgyűlésén a szovjet, a magyar, a francia delegáció javasolt, nevezetesen, hogy legyen a nemzet­közi könyvév egyúttal az olvasás nemzetközi éve is. A könyvév legfőbb nemzetközi célja nálunk már is­mert. A nemzetközi könyvév magyar bizottsága most felhívással fordul az egész társadalomhoz, amelyben utal az UNESCO határozatára, a nemzetközi könyvév legfőbb törekvéseire, hogy értékes művek olcsó áron jussanak el a tömegekhez, legyen az olvasás az embe­rek természetes igénye, fejlesszék a könyvtárak háló­zatát, és végül, hogy a televízió és a rádió ne szorítsa háttérbe az olvasást, hanem legyen a könyv méltó szö­vetségese. Magyarország azok közé az államok közé tartozik, ahol a könyv fontosságát már nem kell tudatosítani. Az UNESCO felhívásához mégis szívesen csatlakozunk, és a nemzetközi könyvév megünneplésére a Hazafias Népfront összefogásával széles körű társadalmi mozga­lom bontakozott ki. Érdemes figyelembe venni, hogy a nemzetközi könyvév méltó bevezetése lesz a magyar könyvnyomtatás jövőre esedékes 500. évfordulójának. Általában a nemzetközi könyvév céljai, illetve az ün­nepi évre kidolgozott gazdag program hozzájárul a hu­manizmus és a társadalmi haladás gondolatának erő­sítéséhez, a népek barátságához, kulturáltságának eme­léséhez. Jóllehet, mindezeket a célokat mi már hosszú­hosszú évek óta folyamatosan valóra váltjuk, a nem­zetközi könyvév mégis új lendületet ad erőfeszítéseink­nek, új indításokkal gazdagítja és új lehetőséget nyit meg. A hazai rendező bizottság számít az egész magyar társadalom együttműködésére és támogatására, hogy a könyv életünk nélkülözhetetlen része legyen, segítsen újabb jelentős eredményeket elérni a szocialista, hu­manista kultúra elterjesztésében, az általános és a szakműveltség elnyerésében. Segítsen mindinkább el­igazodni a változó világ dolgaiban. A nemzetközi könyvév magyar bizottsága azt kéri, használjuk fel e rendezvénysorozatot arra, hogy a magyar nép valóban olvasó néppé legyen, megvalósuljon egészében a jel­szó : Könyvet mindenki kezébe! Holtponton A cigánylakosság helyseiével kapcsolatos tennivalókról Az elmúlt héten ülést tar­tott a cigánylakosság hely­zetének megjavításával fog­lalkozó Miskolc város terü­leti koordinációs bizottság. A Miskolc megyei Város Tanácsa júliusi vb-ülése elé kerülő „cigánykérdéssel” kapcsolatban több fontos döntés született, s érdemes foglalkozni a koordinációs bizottság előző határozatai­nak végrehajtásával is. Határozatok nyomán i •> A cigányok kedvezményes lakásépítkezésének visz- szaállitása. miatt a. miskol­ci bizottság megkereste az Építésügyi, és Városfejlesz­tési Minisztériumot, ahol az illetékesek közölték, hogy a minisztériumnak még nem '. sikerült döntésre jutni a s. pénzügyi szervekkel, s egye- | lőre több javaslat is áll a • megoldásra. < Egy másik lényeges, ko- : rabbi határozat nem a íel­• söbb szerveken múlik: szo­ciális foglalkoztatók lélesi­í lése a miskolci cígánytele- | pékén. Sajnos, ezzel kap­csolatban sem számolha­tunk be konkrét eredmény­ről, úgyszólván még mindig a javaslat szintjén van ez a feladat, annak ellenére, hogy szinte biztos: a lá­ny ok-asszony ok í'oglalkoz- ! tatását megoldó intézmény fenntartási költségeit bizto­sítja a tanács. I l'ogamzásgállóval, ha... í Az egészségügyi osztály jelentésében szerepel, amit az ugyancsak múlt héten tárgyalt szociológiai felmé­rés is konkretizál: Borsod cigány lakosságának egy har­mada élne a fogamzásgátló hurokkal, ha azt ingyen megkapná. A cigány lakos­ságnak ez az igénye új je­lenség (az állapotos ci­gányasszonyok egyre gyak­rabban kérik — sokszor már az első alkalommal is — terhességük megszakí­tását), olyan, amit még 3— 4 évvel ezelőtt is elképzel­hetetlennek tartottak a szakemberek. Reméljük, nem megoldhatatlan az előbb említett ingyenesség, hiszen a hurok térítési díja mindössze 34 forint! Említésre méltó a műve­lődésügyi osztály javaslata is: miszerint ifjúság elleni bűntett címén eljárást kell indítani mindazon szülők ellen, akik elhanyagolják, nem biztosítják gyermekeik nevelését, iskoláztatását — függetlenül attól, hogy ci­gány, vagy nem cigány szü­lőkről van-e szó. Beilleszkedési normákat! Lapunk március 15—i szá­mában részletesen szóltunk a Nehézipari Műszaki Egye­tem , szociológiai csoportjá­nak vizsgálatáról. Újra summázhatjuk ennek az anyagnak olyan lényeges megállapításait, hogy a ci­gánycsaládok megkülönböz­tetés nélküli támogatása nemcsak a cigánylakosság saját erőfeszítéseit csökken­tené, hanem tovább ronta­ná a cigány és nem-cigány lakosság jelenleg is megle­vő ellentéteit, annak dacá­ra, hogy a nem-cigány la­kosság részéről oldódik az ellenszenv a beilleszkedés magasabb fokára jutó ci­gánycsaládokkal szemben. Nő viszont a szélsőséges magatartást tanúsítók ellen. A szociológiai vizsgálat megállapította, hogy szük­ségesnek látszik a cigány­lakosság lépcsőzetes telepí­tésének és a beilleszkedési normáknak a kidolgozása. A miskolci koordinációs bi­zottság egyébként úgy ha­tározott. hogy a felmérés anyagát eljuttatja az orszá­gos koordinációs bizottság­hoz. Nyilray Péter # Borsodi földrajzi lielek Április 17-én, hétfőn este kezdődik a borsodi földrajzi hetek eseménysorozata. A TIT miskolci Kazinczy klubjában az észak-magyar­országi földrajzi szakosz­tály elnöke, dr. Peja Győző kandidátus nyitja meg a földrajzi heteket. Az este 7 órakor kezdődő meg­nyitó után kerül sor az első előadásra, amelyet dr. Létig Sándor egyetemi tanár tart Földrajzi képek a Bajkálon túlról címmel. Holnap, hétfőn 20 órakor Tapolcán is lesz előadás. Dr. Hevesi Attila tanár a változatos bükki tájat mu­tatja be a Park-üdülőben. A földrajzi hetek program­jában természetesen nem­csak miskolci rendezvények szerepelnek. Lesz előadás Leninvárosban, Kazincbar­cikán, Mezőkövesden és Dubicsányban is. Az elő­adók között sem csak bor­sodiakat találunk. Április 19-én szerdán például dr. Vasváry Artur, a TIT lóid­ra jz-földtan választmányá­nak titkára, a Föld és Ég főszerkesztője vetítetlképes előadást tart Tanulmány­úton az USA-ban címmel a miskolci Kazinczy klubban. A földrajzi hetek ese­ményei között több kirán­dulás is helyet kapott, ta­nulmányi séta lesz a papír­gyárhoz, a hűtőipari kom­bináthoz, földrajzi kirándu­lás a diósgyőri vár környé­kére és gazdaságföldrajzi tanulmányút a „magyar Ruhr-vidékre”, melynek út­vonala: Sajóbábony —Sajó- szentpéter — Kazincbar­cika — Lázbérc. Gyűrűk, nyakláncok, bélyegzők mestere A. VÉSNÖK Az ezüstserlegen évszá­mok, hosszú szöveg, és raj­zok. — Először grafitceruzával kell felrajzolni mindent, a számokat, a betűket is, és csak azután lehet nekifogni a munkának. A betűtípus­ra, vagy a szöveg elhelye­zésére néha van elképzelése a megrendelőnek, de a leg­többen megbíznak az ízlé­semben. Aranygyűrűket, nyaklán­cokat, emléktárgyakat mu­tat. Egy új monogram hal­latán azonnal rajzolni kezdi a papíron elképzeléseit. Elő­ször csak tollal formálja a betűket, cirádásra vagy si­mára, s ha jó megoldásra talál, már tudja, hogyan fog ez mutatni gyűrűbe vésve. Manapság ritka foglalko­zás vésnöknek lenni. Házi­gazdánkon, Csótai Józsefen kívül Miskolcon is csak egy ember foglalkozik ezzel a munkával. — Miért éppen ezt a kü­lönös szakmát választotta? Családi hagyomány? — Nem, nem apáról fiúra szálló mesterség, csak egy­szerűen megtetszett ez a munka. Egyesek talán régi hagyománynak vélik a „szakmai titkokat”, pedig ugyanúgy tanulni kell, mint minden egyéb szakmát. Én a Fővárosi Űra- és Ékszer- ipari Vállalatnál tanultam, s 10 éve végeztem vésnök­ként. — Nagy felelősség nagy értékű gyűrűkkel, nyaklán­cokkal dolgozni. Nem for­dult elő, hogy elrontott egy betűt vagy cirádát? — Bizony, az első időben megtörtént egyszer-kétszer, hogy nem sikerült a munka, nem tetszett a megrendelő­nek, s ki kellett fizetnem az értékét. De most már nem fordul elő ilyesmi, 10 év csali megszerzi a bizton­ságos gyakorlatot az em­bernek. A beszélgetés közben ál­landó a jövés-menés. Be­toppan egy-két ismerős, vagy éppen „üzletfél”, s ak­kor velük kell foglalkozni. Így van ez munka közben is, ha éppen dolgozik vala­min. Belép valaki, s félre kell tenni a munkát, akár­milyen kényes, apró mintát, betűt munkált bele. Aztán, ha a megrendelő elment, ismét neki kell fogni, de hibázni nem szabad! — Van-e olyan időszak, amikor több megrendelés érkezik? — Állami megrendelé­seim mindig vannak, hiszen sok helyre dolgozom. Fém­bélyegzők, postai és vasúti bélyegzők elkészítését is ram bízzák, s például állandó ügyfele vagyok a Finom- szerel vény-gyárnak. Eger­ben is sok munkám van, mert ott nem dolgozik vés­nök. Gépeim, szerszámaim olyanok, hogy egyiket „so­rozatgyártásra”, másikat egyéni munkák készítésére használhatom, s igen kü­lönböznek — a gépek — egymástól. Az egyéni meg­rendelések ünnepek vagy névnapok előtt ugrássze­rűen nőnek. Hogy mikorra tudok eleget tenni a meg­bízásnak, az természetesen az igénytől függ. Van sima vésés, és van dupla is, munkaigényesebb, és egy­szerűbb. Ezek elkészítése mikor több, mikor keve­sebb időt vesz igénybe. Még elvezet az apró mű­hely mögötti, még apróbb műhelybe, megmutatja gé­peit, melyeket csak ő tud „szóra bírni”. — Csak még egyet: kü­lönleges foglalkozása mel­lett van-c valamilyen kü­lönleges hobbyja — pihen­te tőül? Mosolyog, rázza fejét, és azt mondja: — „Különlegességből’' elég a foglalkozásom is. Pihen- tetóüi a Mályi-tó partjára megyek, és összehozok egy jó ebédet. A vésnöknek is lehet egészen „szelíd” hob­byja. O — * A hősi harcok részese volt... Felsőmajláth szétszórt házaihoz szinte hozzátapad­nak a Bitiekből lenyúló erdőszélek. A házak kapuiból utak vezetnek a városba, és velük ellentétesen ösvé­nyek futnak az erdőbe. Endrész János házától alig néhány lépésnyire van az erdő. Ha elfárad a kerti munkában és felemeli fejét, a közeli fákra pillanthat, amelyek a múltat idézik szá­mára. Endrész János életútja ne­héz és küzdelmes volt. Han- gonyban született 1910-ben, és a betűvetést is a helyi iskolában tanulta. 1927-ben szerződött Özdra kőműves­inasnak egy építész-vállal­kozóhoz. Röviddel ezután meghaltak a szülei. Néhány év múlva megnősült, és Diósgyőrbe került, hozzá hasonló munkáscsaládba. A munkásélet sanyarúsá- gát már rég ismerte, de Diósgyőrött felvilágosodott emberekkel találkozott. Nyí­ró Sándor, Ságvári egykori tanítványa, az ellenállási mozgalom későbbi vezetője ismertette meg a munkás- mozgalommal, s hamarosan aktív kapcsolat keletkezett közöttük. 1936-ban már tagja volt a szociáldemokrata pártnak, részt vett az építőipari sztrájkban is, s ezért hat­hónapi börtönre ítélték. Az ítéletet később felfüggesz­tették, de nem felejtették el tetteit. Gyakran volt mun­ka nélkül, s az illegálisan végzett feladatok miatt ki­tiltottak a Diósgyőri Vas­gyárból, később Mártabá- nyából is. * 1943-ban behívlak kato­nának. Ekkor a szerencse segítette ki a bajból. Ah­hoz a miskolci 15-ös gép­kocsizó tüzérosztályhoz ke­rült, ahol Szalay Tibor al­ezredes volt a parancsnok, aki később a MÓKÁN egyik- tagja lett. Először tisztiszol­gája lett ennek a becsüle­tes, hazafias érzésű tiszt­nek, és így fenntarthatta baloldali kapcsolatait, majd Szalay segítségével 1944 nyarán leszerelt. Ezután a megalakult MÓ­KÁN tagja lett. Siálasi ha­talomra jutásakor SAS-be- hivót kapott, de a bevonu­lási parancsnak nem tett eleget. Részleges illegalitás­ba vonult. A Kovács-test­vérekkel és másokkal röp­cédulákat készítettek és éj­szakánként Perecesen, a vasgyárban és Üjgyőrben osztották szét. Ezenkívül tö­megével gyűjtötték a fegy­vereket a későbbi harcra. November második felé­ben Usztyinov kapitány ve­zetésével egy szovjet közel- felderítő alakulat benyo­mult Diósgyőr déli részébe. Taskó Jánossal és fiával együtt elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a Xekierítökkel, de hogy ne menjenek üres kézzel, fog­lyul ejtettek egy német ösz- szefcötőt, akit átadtak az ukrán hadsereg képviselői­nek. Ezután az ukrán had­sereg egyik alakulatába osz­tották be, többedmagáva) felderítőnek. Több ízben úgy hajtották végre a ne­héz megbízatást, hogy egy- egy hasáb fával a vállukon ballagtak el a mit sem sej­tő ellenség előtt. Az egyik akciójuk során a majláthi fűrésztelepről egy munkás­századot, mintegy 100 em­bert szabadítottak ki. Még arra is volt idejük, hogy a betegeket felsegít­sék a kocsikra. * Bátor és hasznos segítsé­güket a Vörös Hadsereg írontűjságja is méltatta, no­vember 23—24-i számában hosszan foglalkozott a ma­gyar felderítők helytállásá­val. December másodikén kezdődött Diósgyőr felsza­badítása. A szovjet csapa­tok megbízásából a majlá­thi állomáson levő vasúti kocsikat összekapcsoltak, és a szerelvényt behozták Diós­győrbe. így a harc nem te­hetett kárt bennük. Ezután leszerellek a szov­jet hadsereg állományából, és Miskolcon, a legálissá váló MÓKÁN kötelékében teljesítették szolgálatot. A háború befejezése után különböző pártmegbízatá­sokkal a Dunántúlra irá­nyították, majd később a néphadsereg tisztje lett. 1955-ben súlyos betegen rokkantsági nyugdíjba ke­rüli. De ez sem jelenteit pi­henést Endrész Jánosnak. A megyei MHSZ-nél tevé­kenykedett tovább, s 1956 őszén újra szolgálatra hívta a haza. A karhatalomban ismét megmutatta, hogy bármikor, bármilyen fel­adat megoldásában számí­tani lehet rá. Részt vett a part újjászervezésében is. Erinek a nem mindenna­pi munkával és harccal teli életnek számos eseményét rögzíti egy-egy kitüntetés, amelyet Endrész János a helytállásáért kapott. Ezek közül a szocialista' hazáért érdemérmet, a magyar par­tizán emlékérmet és a mun­kás-paraszt hatalomért em­lékérmet szerelnénk ki­emelni. * Sajnos, betegsége ma már egyre jobban akadályozza a munkában. Pedig épp úgy szeretne tevékenykedni, dolgozni, mint régen. Az időt nem lehet megállítani. János bácsi vállait is már 62 esztendő nyomja, s ha sétálni indul a szűk. csali szinte maga által ismert ös­vényeken a hegyekbe, bi­zony meg keli állnia egy- egy meredekebb kaptáié­nál. Ilyenkor újra és újra a múltra emlékezik, mert azoli a helyek, amelyeket végigjár, ma is a harcokkal teli napokat idézik. Hajdú Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents